Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

1985. február 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Bj r ■ ■aunni 11 NF fi kV az i ESUK-MinUIHíZlB ü Ili 1 V rEG it szabadidő-magazinja A februári kert — Februárban még mindig nyugalomban vannak a gyümölcs­fák, de ez már a kényszerpihenés időszaka. Előzőleg a mély nyu­galomban levő gyümölcsfák rügyei már „felfogták és rögzítették" a számukra szükséges hideghatást, a kihajtásnak nem élettani ok az akadálya. Ebben az időszakban csupán az alacsony hő mérséklet kényszeríti pihenésre a növényeket. A kényszernyugalmi szakasz veszélyesebb időszak, mint a mély- nyugalmi. A hőmérséklet emelkedésével ugyanis februárban már könnyen bekövetkezhetnek a kihajtást elősegítő változások, s en­nek nyomón „megmozdulnak" a gyümölcsfák, cserjék. A fölmele­gedéseket követő lehűlések hatására — a nagy hőmérséklet-inga­dozás miatt - könnyen károsodhatnak a rügyek. A februári nagy hőmérséklet-ingadozás sajnos nálunk gyakori, miként a káros következménye, a rügyelfagyás, vesszőkárosodás is. Főleg a fagyra érzékeny gyümölcsfajok esetében - mandula, kajszi, őszibarack - gyakori a károsodás. (Lipták István, abaúj- szántói kertműves.) A szobulevegö szárazsága miatt sok szép és érdekes növény nem marad meg a lakásban. Ha azonban meg­lelek) párás klímát biztosí­tunk számukra, akkor szé­pen fejlődnek. Ennek egyik módja a ballonkert készíté­se. Erről kérdeztük egyik szakavatott mesterét, ifj. Jankó Lajos, Felsözsolcán élő kertészmérnököt. — A ballonkert nem más­ból, mint egy huszonöt lite­res, folyadék tárolására ké­szült, bevonat nélküli üveg­ballonból áll. Ennek aljára három centiméter vastagon perlilet töltünk. Erre pedig tizenöl centiméter vastagon egy speciális földkeveréket. Ebbe a táptalajba kerülnek be a kiválasztott növények. Fontos, hogy egészséges, és egyforma fény-, hőmérsék­let-, nedvességigényű növé­nyeket válogassunk össze. Én például dieffenbachia pictát, cyrtonium falcatumot (ez egy páfrány), asparagus falcatust, cordyline terminá­list használok fel ballonkert készítéséhez. E növényeket először is kiszedem a cse­répből, s a gyökerüket — a föld eltávolítása után — visszametszem. Ezt követően valamennyi növényi vízzel megszívatom. Közben meg­tervezem, milyen formában, elrendezésben lesznek majd a ballonban a növények. A már bekészített táptalajba az üveg száján át egy speciális szerszámmal lyukat fúrok a növényeknek. Majd az új­ságpapírba óvatosan begön­gyölt növényeket a nyíláson át a helyükre csúsztatom. Két másik szerszámmal hoz- zátömöritem a földet a gyö­kerekhez, s egy ejtőcsővel a növényeket megöntözöm. A legfontosabb a ballonkert klímájának beállítása. Ha reggelre nagyon párás a ballon fala, akkor szellőz­tetnem kell. Akkor helyes a beállítás, ha délelőtt 8—í) órára eltűnik a pára, s esté­re csak vékonyan rakódik vissza. Ha ez az egyensúly kialakul, a ballont lezárhat­juk, s több gondunk nincs vele. Nekem van olyan üve­gem is, amelyben már há­rom és fél éve díszük a nö­vény. Arra azért ügyeljünk, hogy a ballont erős fény ne érje. Egy 40 wattos izzó fényereje elegendő a ballon­ban levő növények fejlődé­séhez. Kertbarátoknak Időszerű munkák böjtelő havában 1. SZÜLŐBEN: a hónap vége felé — ha jó az idő — megkezdhetjük a befedett szőlők nyitását. A korai nyi­tással megelőzhető a rügyek kipállása. Fagymentes napo­kon metszhetünk. Ha korán tavaszodik és elolvad a hó, el lehet kezdeni a tavaszra hagyott nitrogéntartalmú műtrágya kiszórását. 2. GYÜMÖLCSÖSBEN: ugyancsak metszhetünk fagy­mentes napokon. Elsősorban az idősebb, közepes törzsű fák koronaritkitó metszését célszerű folytatni. A hónap második felében elvégezhető az almatermésű és csonthé­jas termőkaros orsókon és sövényeken a termörészifjító metszés. Február végén, ha enyhe az idő, megkezdhetjük az oltóvesszők szedését. Er­ie akkor van szükség, ha a kertész valamilyen gyengébb minőségű fajtát átoltani ki­Az idei mezőgazdasági könyvhónap egyik siker­könyve lesz minden bizony­nyal a kistermelők körében dr. Hadnagy Árpád—Tuza Sándor: Téli zöldségek című munkája. Ebből a szak- könyvből megismerhetjük a késő őszi. téli szedésű, az át­ván. Az átoltás céljából meg­szedett oltványokat az oltás elvégzéséig kötegelve, mű­anyag zacskókban, vagy ho­mokba rakva, fagymentes helyen kell tárolni. Kezdhet­jük a tavaszi telepítéshez a gödrök ásását is. 3. ZÖLDSÉGESBEN: a sárgarépát korai termesztés­hez olyan korán vessük, ami­lyen korán csak lehet. A ve­tésre a február a legmegfe­lelőbb. A sárgarépa vetése­kor célszerű gyorsan kelé korai saláta-, esetleg retek­magot sorjelzőnek a mag közé keverni. A vetés mély­sége kötött talajban 2 centi­méter. A petrezselymet a hónap vége felé ugyancsak lehet vetni. Sortávolsága 25 —35 centiméter. A vetés mélysége korai vetésben, nedves talajon 1—2 centime­ter. (Köteles János bogácsi nyugdíjas.) len is friss zöldségként fo­gyasztható növények is. Ezek helyes tárolásával is foglalkozik a szerzőpáros könyve. Télen kevés és drága a virág. Nagy sikerélmény te­hát a szépet kedvelő ember számára, ha maga tud virá­got termeszteni. A lakásban virágoztatható hagymások közül az egyik legszebb a jácint. A jácinthagymák jér- cetojás méretűek, vagy attól valamivel nagyobbak lehet­nek. Ezeket vízben és földbe ültetve hajtathatjuk. Igen kedvelt a vízben hajtatás. Keskeny szájú befőttes üve­get, vagy erre a célra szol­gáló hajtatóedényt töltsünk meg tiszta vízzel, esetleg csipetnyi cukrot és faszenet is tehetünk bele. Ebbe a víz­be rakjuk a hagymát mégpe­dig úgy. hogy a víz az alsó egyharmad részét fedje. Az üveget sötét papírral leta­karva 12—14 fokos helyiség­be tegyük. Egy-két hét után a hagyma gyökeret ereszt, s nemsokára megindul a haj­tás fejlődése. A sötét kör­nyezetben a virágszár szépen kiemelkedik a levelek közül. Amikor a virágszár eléri a 15—20 centimétert, az üve­get melegebb helyre vigyük (18—20 fok), s amikor a vi­rágbimbó bontakozni kezd, levehetjük a sötétítő papírt. A hajlatás körülbelül másfél hónapot igényel. Az előbbi­hez hasonlóan történik a já­cinthagyma hajtatása földbe ültetve is (Kakuk Lajos me­zőgazdasági üzemmérnök). Háziasszonyoknak Könyvajánlat telelő és. a télálló. valamint a téli friss fogyasztásra tá­rolható zöldségnövényeket és termesztésüket. Közülük olyan ritkán fogyasztott fa­jok is bemutatásra kerül­nek, mint a feketegyökér, a mángold, az áttelelö zöldbor­só, a rebarbara, a téli diny- nye. A téli zöldségekhez so­rolhatók az egyszerű táro­lással, házi tartósítással té­Fajtalexikon Chardonnay blanc — A Chardonnay (ejtsd, sardoné) francia eredetű szőlőfajta. Hazánkban a filo- xérát megelőző években ho­zatta be a pécsi káptalan. Fürtje: kúpos, tömött, na­gyon rövid, középszélcs, ki­esi. A bogyó gömbölyű, ki­csi, alig hamvas, sokmagvú; a bogyó húsa puha, levcses. olvadó. A fajta korán fakad és virágzik. Rövid tenyész­idejű, ezért kevésbé meleg fekvésbe is telepíthető. Ta­lajban nem válogatós. A szá­razabb, kövesebb talajokban is díszlik. Fagynak viszonylag ellen­áll, szárazságtűrő, rothadás­ra mérsékelten hajlamos. Szeptember végén már szü­retelhető. Bora jellegzetes illatú és zamatú, tüzes, tes­tes, harmonikus, különleges pecsenyebor. Évről évre ki­váló minőségű. Terméshoza­ma hektáronként bakműve­léssel 50, alacsony kordon- és magasműveléssel 60—70 mázsa. Sokkal inkább minő­séget ad, mint mennyiséget. (Radóczy Endre miskolci kertbarát.) Praktikus tanácsok Gárdi Lajosáétól, a mis­kolci Fehér Akác Kertszö­vetkezet tagjától hallottuk az alábbi praktikus tanácso­kat : — A hagyma nem csírá­zik olyan könnyen, ha rövid időre meleg sütőbe tesszük. — A hagymaszagot a kéz­ről eltávolítjuk, ha nyers répával átdörzsöljük. — A torma nem csip, hu — mielőtt reszelni kezdjük — melegítjük. — A karfiolt rövid időre sós vízbe merítjük, hogy az esetleg rajta levő rovarok kibújjanak. — A petrezselyem zöldjét frissen tarthatjuk, ha a gyö­kér felső végét a zöldjével levágjuk, vízzel telt edény­be tesszük, és a vizet szük­ség szerint utánatültjük. A petrezselyem zöldje nő, és naponta vághatunk belőle. — A zöldséget ne áztas­suk, csak öblítsük le. Az áztatással ugyanis nemcsak a fehérjéket, de a cukrot, az ásványi sókat és a vízben oldódó B és C vitaminokat is kilúgozzuk. — A tojás héját is fel­használhatjuk. összezúzzuk, vízzel leöntjük és néhány napig állni hagyjuk, míg ki- lúgozódik. Ez a víz ásványi anyagokat tartalmaz, nagyon alkalmas virágok öntözésére. Ai oldalt irta: Hajdú Imre Fotózta: Fojtán László — A szőlömetszést annak alapján irányítsuk, hogy a téli fagyok után a rügyállo­mány mennyire maradt ép. Ha sok az elfagyott rügy, ak­kor hosszabb csapokat hagy­junk, ha viszont nem érte fagykár a vesszőket, ak­kor takarékoskodjunk a ter- möcsapoR számával és hosz- szával, mert a túlterhelés nem vezet több és jobb ter­méshez, sőt legyengíti a tő­két. A legelfogadottabb sza­bály az, hogy egy négyzet- méteren ne legyen húsznál több egészséges rügy. Példá­ul, ha valakinek magasmű­velésű szőlője van, ahol a sortáv három méter, ott egy tőke tenyészterü lete három négyzetméter, vagyis tőkén­ként 60 rüggyel terhelhetjük a tőkét. Ez nem több mint három darab tízrügyes szál­vessző. (Garai János miskol­ci kertbarát.) Növények a ballonkertben Garai János a Cardinál-fajta metszése közben A hajtatott jácint kedves téli ajándék Jácinthaj tatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom