Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
1985. február 13., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A névtáblán ez áll: 1 / \ Béke \ / Mikor lesz végre békesség Hernádkércsen? Az idillinek semmiképp nem nevezhető közgyűlés közepe táján felállt egy bácsika, s többek között a következőket mondotta: — Engem két évvel ezelőtt egy ugyanilyen közgyűlésen megválasztottak jegyzőkönyv-hitelesítőnek. Nos, kérem, én azóta várom azt a jegyzőkönyvet, hogy elolvassam és hitelesítsem... Ez, s több hasonló felszólalás, a parázs vita (többek között a részjegyfizetés és a tagsági pótlék csökkenő százaléka miatt) sajnos azt bizonyították: ebben a termelőszövetkezetben áldatlan állapotok uralkodnak, immár hosszú évek óta. Ezeknek az éveknek a keserűségei törtek fel az emberekből ezen a közgyűlésen. A helyzetet, ha lehet csak súlyosbította az elnök által bejelentett tény: a hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet az 1984-es esztendőt 40 millió forint veszteséggel és 400 ezer forint fejlesztési alaphiánnyal zárta. 1984 tavasza után, idén tavasszal újra szanálásra ikerül a gazdaság. A közgyűlés szünetében asszonyok vettek körül. — El sem tudja képzelni, mi ment itt éveken át. Volt, hogy egy kiló szögre nem volt pénz, de a vezetők ilyen-olyan címen prémiumokat vettek fel... — Mondja meg nekünk, hogy romolhat meg egy szövetkezetben egymillió forint értékű kukorica? — Annak a pestinek, aki az építkezéseket elszúrta, annak idején még kor- mánykitün.tetést is adtak. Hát nem lehet azt visszavenni? Szabó Jánosné, a tsz egyik alapító tagja, nyugdíjas állattenyésztési brigádvezető igyekszik higgadt maradni: — Tudja, jobban oda kellett volna figyelni mindenre. Valahogy a jó gazda módján. Én csak brigádvezető voltam, mégis annyit, deany- nyit szaladgáltam, hogy minden rámibízott feladat rendben legyen. Mert az másképpen nem megy, csak ha utánanézünk a dolgoknak. Fejétől bűzlik a hal. Amit látott a munkás, azt csinálta ő is. A rossz példa ragadós. Részlet Papp Lászlónak. az ellenőrző bizottság elnökének a közgyűlés előtt elmondott beszédéből: „Az ellenőrző bizottság a légi gazdasági vezetést többször figyelmeztette, hogy munkája a gazdaság élőbb- utóbbi lerobbanását eredményezi. Ám ezt a figyelmeztetést a vezetés figyelmen kívül hagyta. Amikor például szót emeltünk, hogy a napraforgó-területet rosz- szul készítették elő, a növényvédelmi munkákat hanyagul végezték el, a válasz mindössze az volt: az ellenőrző bizottság nem ért az agrotechnikához. A tehéngondozók állandóan ittasan mentek munkahelyükre. Ezt is szóvá tettük, kifogásoltuk, ám az új vezetés megérkezéséig ebben a kérdésben sem történt intézkedés. Véleményem szerint súlyos kárt okozott a tsz-nek, hogy az elmúlt évben a szanáló bizottság munkája nagyon elhúzódott, s ez az időszak a régi vezetésnek lehetőséget adott arra, hogy akarva- akaratlanul, de a tsz-tmég jobban a csőd szélére juttassa.” Nem irigylem Csákány Bélát, a hernádkércsi Béke Tsz új elnökét. Fél éve jött a tsz-be, ennyi idő alatt képtelen volt megállítani a már elindult lavinát, s most neki jut az a hálátlan szerep, hogy az áradatként feltörő keserűségeket, problémákat igyekezzen orvosolni. — Tulajdonképpen mi okozta 1983 után ’84-ben a hernádkércsi gazdaság újabb súlyos bukását? — Sok oka, összetevője van ennek — mondta az elnök. — A magas hitelállomány nagy kamatterheket rótt gazdálkodásunkra; az időközben felszámolt budapesti és miskolci tevékenységek súlyos gazdálkodási veszteséget okoztak; kiderült, hogy az 1983. évi mérlegbe nem létező, fiktív árbevételek kerültek; az 1980—83. év között végzett építőipari tevékenység hiányosságai miatt most váltak esedékessé a garanciális javítás költségei; jelentős, s azóta elavult követelési állományunk halmozódott fel az 1979—82 közötti időről; az 1983. évi kukorica jelentős része rossz tárolás miatt megrohadt; a szerződésben lekötött és meghiúsult építőipari tevékenységek után kötbérkötelezettség keletkezett; az 1983. évi szanálási határozatban előírt eszköz- értékesítést csak veszteséggel tudtuk realizálni. Ezenkívül a ’84-es gazdálkodásban keletkeztek veszteségek, így az állattenyésztésben, egyes növényi kultúráknál, valamint a konfekció ágazatnál. Az 1984-es esztendő vesztesége Hernádkércsen hosz- szan tartó folyamat egyik negatív állomása. Az okok — egy-egy veszteséget okozó tételnél, vagy ágazatnál — mélyebben gyökereznek. Némethy Sándor, a területi pártvezetőség titkára: — Elsők között említem a nem megfelelő káderpolitikát, a személyzeti munka hiányosságait. Olyan emberek voltak itt évekig vezető funkcióban, akikről kiderült, hogy arra alkalmatlanok. A gazdasági vezetés, a pártvezetés döntéseit csak részben, vagy egyáltalán nem vette figyelembe. A szövetkezetben a lehetőségeket, az erőket meghaladó, erőltetett fejlesztés történt. Lehet, hogy jó szándékkal, de fordított eredménnyel. .. Hernádkércsen, a zár- számadási közgyűlésekről az utóbbi tíz év során gyakorta bocsátották útjukra a tagokat azzal, hogy majd az új évben jobb lesz, több lesz, másképpen lesz. De hát az embereket a végtelenségig nem lehet hitegetni ! Csákány Béla: — Ez a mi nagy gondunk, ez a hitegető örökség. Sok , ember türelme elfogyott, sok ember hite megingott. S ebben a helyzetben az a legnehezebb, hogy most még mi is csak ígérni tudunk. Ezt is csak úgy, ha a tagság mellénk áll. Ma még — s ez nem csoda — sok tagunk, nyugdíjasunk kételkedik szavunkban. — Mondták már, ígérték már ezt mások is — mondják a pesszimisták. Még ellen- drukkerok is akadnak. Nekünk ebben a környezetben kell „megváltani" a világot. Amikor idejöttem, tudtam, hogy nehéz helyre jövök, de ennyi gondra nem számítottam. Ennek ellenére sem én, sem az azóta érkezett új vezető kollégák nem hátrálunk meg. Nem olyan rossz adottságú ez a tsz! Ha szívósan, következetesen, kellő szigorral, rendszeres ellenőrzéssel csináljuk a dolgunkat, akkor annak előbb- utóbb jelentkeznek majd a pozitív jelei. S minél több a pozitív jel, úgy hiszem, annál több ember állmajd^ mellénk és segít. Ez a tagság sokat dolgozott, ezt a tagságot sok kudarc, csalódás érte, feltétlenül megérdemlik, hogy egyszer végre rájuk is mosolyogjon a nap. Sok minden függ attól is, hogy az illetékes szervek a felhalmozódott hitelállományból mennyit engedélyeznek dotációvá átalakítani, illetve, hogy a következő két-tiárom év eredményei alapján a hitelállomány nagyobb részének törlesztése alól mentesítik-e a gazdaságot. A közgyűlésen, ellenszavazat nélkül, a szövetkezet termelési elnökhelyettesének választatták Juhász István gépészmérnököt, aki ugyancsak néhány hónapja dolgozik a kérési gazdaságban. Tőle kérdeztem: Van .kiút? — Hisszük, hogy van, hiszen ezért is vállalkoztunk a feladatra. A beszámolókban a mínusz 40 millió forint mellett szerepelnek remény tkeltő adatok is. A búza például 71 mázsáival fizetett tavaly, az árpa 46 mázsával. A Hungisol műanyag szigetelő ágazatunk mindössze 35 dolgozóval, 24 millió forint árbevételt realizált, 5 millió nyereséggel. Ezekre a tényekre kell építkeznünk, elhagyva a tartós veszteségforrásokat, megszüntetni a hanyagságból, a fegyelmezetlenségből, .szervezetlenségből adódó akadályokat. Ha ’85-.ben talpra akarunk állni — márpedig talpra kell állni —, ezektől a veszteségektől, kölöncöktől meg kell szabadulni. Ám ehhez az kell, hogy ne a múlton keseregjünk. Nekünk az a dolgunk, hogy kihúzzuk a gazdaság szekerét ebből a mély kátyúból, csak akkor lesz béke, bizalom, és a mostaninál jobb hangulat Hernádkércsen. Hajdú Imre A bodrogkeresztúri tufabányában-----------------------------------;_____ A nedves tufa őrlését nehezítette a garat állandó eltömődése Ugyancsak nehéz idők járnak az idei té- 0 len a szabadban dolgozókra. A kemény mínuszok megviselnek embert és gépet egyaránt. — A zord hidegben „kényes” berendezéseink gyakran felmondják a szolgálatot, nem képesek megfelelően ellátni feladatukat — ezekkel a szavakkal fogadott Kovács István, az ÉSZAK- Kö Vállalat bodrogkeresztú- ri üzemének vezetője. — A kedvezőtlen időjárás következtében az év első hónapjában a mennyiségi tervet csak 50 százalékra tudta teljesíteni a 60 dolgozót foglalkoztató külszíni bánya. Ez annyit jelent, hogy a tervezett 12 ezer tonna helyett csak 6 ezer tonna riolittufát tudtunk átadni megrendelőinknek. Az üzemvezetőtől megtudtuk, hogy január első napjaiban a bánya területén több alkalommal mértek mínusz 32 fokos értéket. Ilyen hidegben pedig rendkívül nagy erőfeszítést kíván a folyamatos termelés biztosítása. A 18 százalékos nedvességtartalmú riolittufa pillanatok alatt megdermed, keménysége vetekszik a betonéval. így nem csoda. hogy gyakoriak a szállítószalagszakadások, a görgőmeghibásodások. — Eves teivünk 160 ezer tonnát irányoz elő, melynek legnagyobb részét, 150 ezer tonnát a szomszédos beton- elemgyár használja fel. Ez a mennyiség mintegy 30 ezer tonnával több az elmúlt évinél. s hogy a követelményeknek eleget tudjon tenni üzemünk, a korábbi kétmű- szakos termelésről áttérünk a háromszakos munkarendre. — A fennmaradó mintegy 10 ezer tonnát hol értékesítik? ■ — Elsősorban a sárospataki, nyíregyházi és budapesti porcelángyáraknak szállítunk, ahol a kályha- csempe-gyártásnál alkalmazzák. Ezenkívül, mintegy 1000—1200 tonnányit egy svájci cégnek exportálunk. — A jelentős év eleji lemaradást, és az árbevételkiesést tudják-e pótolni? — Nagyon bízunk benne, hogy sikeresek lesznek erőfeszítéseink. Egy új termékünk, egy úgynevezett fűrészelt díszítőkő is megjelenik majd a piacon. Gyártására saját erőből készültünk fel. s készen állunk a sorozat- gyártásra. Kép és szöveg: Csákó Gyula Több Álba tál Megkétszerezi az Álba fal és az Alba Sadi álmennyezet gyártását a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Már megkezdték egy újabb Álba fal előállító gépsor felszerelését, s az év második negyedétől az eddigi 250 ezerrel szemben évente félmillió négyzetméternyit állítanak elő a sokoldalúan felhasználható, keresett termékből. A második fél évben kezdik meg az álmennyezet- gyártó üzem új gépsorral való bővítését, s ennek nyomán a múlt évi 150 ezer négyzetméter helyett már az idén 200 ezer, jövőre pedig 300 ezer négyzetméter Álba Sadi kerül ki a gyártócsarnokból. A gyártókapacitás megduplázását mindkét terméknél a piaci kereslet növekedése indokolta. Az Álba fal népszerűségének oka az, hogy vakolás nélkül használható, ió hőszigetelő, s ára — bár 12 év alatt kétszer korszerűsítették — a gyártás megkezdése óta változatlan. Hosszú éveken át, amikor még bőségében voltunk Sorsodban a beruházásoknak, nagy gondot jelentet» a kivitelezői kapacitást biztosítom a beruházások építéséhez. Néhány éve viszont azt tapasztalhatjuk, hogy a beruházások, fejlesztések visszafogása oz építőipari létszám csökkenéséhez vezetett. Ennek ellenére sem beszélhetünk azonban építőipari kapacitáshiányról. Az elmúlt esztendőben inkább a szakemberek hiánya, illetve az utánpótlás biztosítása hotott zavarólag a beruházások kivitelezésére. Főként kőműves, ács és vasbetonszerelő szakmákban nem látszik megoldottnak a kellő számú kivitelezői létszám biztosítása. Ebben a helyzetben az egyedüli célravezető módszernek az tűnik, ha a meglevő munkaerőt hatékonyabban, szervezettebben foglalkoztatják, s az úgynevezett hiányszakmákban szélesebb körű szakmai képzéssel igyekeznek megoldani a már most jelentkező, illetve egy-két éven belül várható munkaerőgondokat.. Ám az sem elvetendő javaslat, hogy az érdekeltség javításával kellene elérni, hogy a szakmunkások erősebb szállói kötődjenek munkahelyükhöz. Mert nem szabad arról megfeledkezni, hogy az építési munkák összetétele és egyben volumene is átrendeződött. Növekedett a fenntartási murfkák aránya, az iparban és egyéb ágazatokban is az új létesítmények helyett előtérbe került a bonyolultabb rekonstrukció, kevesebb a mélyépítési munka és megsokasodtak a befejező szakipari, illetve szerelőipari feladatok. Mindezekhez pedig több, a szakmában jártas munkáskézre van szüksége az építőiparnak. L L. Kötvények A szűkösebb pénzügyi forrásúk késztették az illetékeseket arra, hogy a feltételek bővítése érdekében éljenek a kötvénykibocsátás lehetőségével. Ennek felkarolásában az Állami Fejlesztési Bank kezdettől fogva élen járt. Az eddigi tapasztalatok alapján a lakosság által vásárolható kötvénykibocsátás esetében beszélhetünk sikerekről. Az ÁFB részben társulva bocsátott ki kötvényt, továbbá mások kötvénykibocsátásának lebonyolítását is elvégezte. 'Megyénket is érintő, igen sikeresakciónak a gázkötvény- kibocsátás bizonyult, amely Mezőkövesd vezetékes gázellátásának megvalósítását is segíti, ugyanis szinte órák alatt elkeltek a múlt évben elég nagy számban kibocsátott gázíkötvények. Ezzel azonban nem zárult le a kötvénykibocsátás, hiszen az érdeklődés sem lanyhult, ellenkezőleg. mind több gazdálkodó szervezet és magánszemély tart igényt további kötvényvásárlásra. Remélhetőleg, a kötvény igazi szerepe mindinkább érvényesül majd a különböző kezdeményezések valóra váltása során. (—as)
