Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. február 27., szerda Elnökválasztás Görögországban A Corvina Kiadó - o Kossuth Könyvkiadó köz remüködésével - hat nyelven megjelentette Ká­dár János ..Szocializmus és demokrácia Magyar- országon” című kötetét A téma szerint váloga­tott beszédeket és cikkeket a kiadók gazdag or­szágismertető és dokumentumanyagokkol egészí­tették ki. Aczél György nyilatkozata a Limaiéban Március 15-én elnökválasz­tási tartanak Görögország­ban — jelentette be az or­szág elnöki hivatala. Eredetileg májusra tervez­ték az elnökválasztást, azon­ban a döntést bejelentő köz­lemény szerint Konszlantin Karamanlisz államfő, And- reasz Papandreu kormányfő és Konsztantin Nicotakisz, az ellenzéki Új-Demokrácia ve­zetője megállapodtak az el­nökválasztás időpontjának előbbre hozatalában. Konsztantin Karamanlisz, a jelenlegi államfő még nem nyilatkozott arról, hogy je­lölteti-e magát az elnöki posztra. Politikai megfigye­lők biztosra veszik, hogy Karamanlisz indul az elnök- választáson és ismét megvá­lasztják a Görög Köztársa­ság államfőjévé. A L'Humunilé. a Francia Kommunista Párt központi orgánuma kedden közölte azt az interjút, amelyet Aczél György, az MSZMP KB tag­ja. a KB titkára adott a lap számára. Bevezetőjében a lap kiemelte, hogy „a kö­vetkező hónapokban két fon­tos esemény lesz Magyaror­szágon: március 25-én kez­dődik az MSZMP XIII. kongresszusa, a nyáron pe­dig parlamenti választásokat tartanak olyan új eljárás alapján, amely kötelezővé te­szi több jelölt állítását”. ,,A XIII. kongresszuson kritikus és önkritikus mó­don kell foglalkozni a leg­utóbbi kongresszusunk óta eltelt időszakkal és meg kell határozni a következő öl év feladatait. A legfontosabb­nak azt tartjuk, hogy áttér­jünk az elvi demokráciáról a konkrét demokráciára. Ez csak egy szocialista ország­ban lehetséges, mert ehhez a termelőeszközök kollektív tulajdonára van szükség” — idézte a L’Humanité Aczél Györgyöt. Úttörőtáborok a szünidőben (Folytatás az 1. oldalról) is számos érdekességét, fel­fedezni valót tartogatnak a gyerekeknek. A vándortáborok résztve­vői az ország legszebb ter­mészeti vidékeivel, különös növény- és állatvilágéi tájai­val ismerkedhetnek meg. Az ország festői vidékein 12 központi sátortábor is várja az úttörőket a nyári szün­időben. Ezeket a sátortábo­rokat — amelyek mintegy II ezer gyermeknek nyújtanak élménydús kikapcsolódást — a budapesti kivételével er­dőgazdaságokban alakították ki, önálló főzési lehetőséggel. A több tízezer úttörő tölt­heti a szünidő egy részéi a megyei, városi, kerületi ta­nácsi szervezésű váltótábo­rokban, s idén testületekkel, intézményekkel is köt szer­ződést az úttörőszövetség, hogy valamennyi érdeklődő úttörőcsapat táborozási igé­nyét kielégíthessék. Borsod megyében például környe­zet- és természetvédelmi tá­borokat alakítanak ki. Idén is várják a gyerekeket a kü­lönböző érdeklődési körök szerint szerveződő szaktábo­rok. (MTI) 26 millió - lakóházfelújításra A Sátoraljaújhelyi Város­gazdálkodási Vállalat 1985- ben 26 millió forintos lakó­házjavítási kerettel gazdálko­dik. Ebből az összegből fel­újításra 18,5 millió, karban­tartásra 6,5 millió és fejlesz­tésre egymillió forintot for­dít. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a vállalat veze­tősége által összeállított la­kóházjavítási címjegyzéket. Európai béke és biztonság Tanácskozás Belgiumban Széles körű nemzetközi társadalmi tanácskozás kez­dődik csütörtökön Belgium­ban az európai békéről és biztonságról. Kezdeményező­je az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottsága, amely belga po­litikai pártok, szakszerveze­tek, egyetemek és tudomá­nyos intézmények, egyházi és békemozgalmi szervezetek tá­mogatásával és közreműkö­désével hasonló jellegű tár­sadalmi szervezetek képvise­lőit hívta össze Európa húsz­egynéhány országúból, hogy földrészünk békéjéről és biz­tonságáról tanácskozzanak a nagy jelentőségű újabb gen­fi szovjet—amerikai tárgya­lások előtt, kifejezésre jut­tatva az európai népek bc- kevágyál. A tanácskozás négy mun­kacsoportban a következő té­mákat vitaija meg: 1. Fegyverzetellenőrzés, a nukleáris és hagyományos fegyverek leszerelése. 2. Politikai és katonai bi­zalomerősítő intézkedések. 3. Atommentes övezetek létesítése Európában egy bel­ga javaslat alapján. 4. A gazdasági együttmű­ködés Kelet- és Nyugal-Eu- rúpa között, mint az enyhü- 'cs és kölcsönös bizalom té­nyezője. A tanácskozáson magyar küldöttség is részt vesz dr. Bartha Tibor református püs­pök vezetésével. 1945-ös szovjet katonafotók Eddig ismeretlen 1945-ös szovjet katonafotók kerültek eiő Pécsett. A Janus Pan­nonius Múzeum helytörténe­ti osztálya megvásárolta egy hajdani jó nevű fényképész hagyatékát, s a gyűjtemé­nyének átvizsgálásakor talál­ták meg az ötvenegy doku­mentumértékű felvételt. Pé­csett 1944. novemberétől 1947. májusáig volt szovjet város­parancsnokság, működésé­ről sok adatot, tényt össze­gyűjtöttek már a helytörté­nészek. A felszabadítókat áb­rázoló fényképeket azonban eddig nem ismertek, az új­ságok abban az időben még nem közöltek fotókat. Milyen a bútorok minősége? (Folytatás az 1. oldalról) milyen hosszú ideig hasz­nálhatók meghibásodás nél­kül. A legtöbben — a vá­laszadók 45,5 százaléka — azt tartanák ideálisnak, ha az újonnan vásárolt bútorok élettartama 10—15 év lenne. Húsz év feletti használati le­Felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére Tudományos ülés Miskolcon Az MSZMP megyei bizott­sága Oktatási Igazgatósága hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére teg­nap, kedden tudományos ülést rendezett Miskolcon. Dr. Vancza János, az intéz­mény igazgatója köszöntötte a résztvevőket; marxizmus— leninizmus oktatókat, vezető propagandistákat és párt­munkásokat, majd dr. Kun László, a megyei pártbizott­ság titkára, nyitotta meg a tudományos ülést. — A szocialista fejlődés négy évtizede nagy politikai es gazdasági változások so­rozata volt — mondotta —, majd a sorsfordító időszak főbb állomásait sorolva hang­súlyozta: sikerek és nehézsé­gek, olykor gyötrelmes vívó­dások között építjük a szo­cializmust. Gyakorta emle­getjük napjainkban, hogy nehéz és bonyolult helyzet­ben dolgozunk. De mikor volt könnyű a szocializmus építése? Egy adott korban, mindig azok a feladatok a nehezek, amelyeket meg kell oldani. Igaz, napjainkban sokféle kérdésre várunk vá­laszt az ideológusoktól, de a napi gyakorlat problémái- i a csak politikai választ tu­dunk adni. Nincs kialakul! szocializmusképünk, de van szocializmus felfogásunk. Mi­vel a szocializmus építése vi­lágtörténelmi folyamat, amelynek mi is részesei va­gyunk —, s ha sokszor kés­ve is — de nekünk kell vá­laszt adni az új kérdésekre. Gondolkodni nemcsak jogunk, hanem kötelességünk — hang­súlyozta a megyei pártbizott­ság titkára. — Úgy élünk, ahogyan dolgozunk és az or­szág is olyanná lesz, ami­lyenné tesszük. A mostani és ehhez hasonló tudományos tanácskozások — mondotta befejezésül — jó alkalmu! szolgálnak arra, hogy az ed­digi kutatások eredményeit megvitatva segítsék, ameny- nyire lehetséges, az egységes álláspontok kialakítását. A tudományos ülés beve­zető előadását Orbán Sán­dor. a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történelem- tudományi Intézetének osz­tályvezetője tartotta: A népi demokratikus átalakulás kez­deteinek feltételeiről — cím­mel. Az előadás után korre­ferátumok következtek. A gazdaságpolitikai és társada­lompolitikai szekcióban Szi­lágyi Dezsöné dr., a gazda­ságirányítási rendszer fej­lesztésének 40 éves tapaszta­latairól; dr. Lengyel Béla. a magyar mezőgazdaság fejlő­déséről; dr. Nagy Aladár, a műszaki fejlődés tendenciái­ról; dr. Bartlia Imre, a te­rületfejlesztési politika vál­tozásairól; dr. Tóth Sándor, a szocializmus értelmezéséről a párttagok és a pártonki- vüliek körében (egy megyei szociológiai vizsgálat alap­ján); dr. Majoros Györgyné az életszínvonalat befolyáso­ló tényezők változásáról; Szila Lajosné dr. az életmód változásairól tartott referátu­mot. A munkásmozgalom kér­déseit vizsgáló szekcióban dr. Emödi Gyula, a megye mun kásoszlá ly á nak elmúlt két évtizedében történt vál­tozásairól; dr. Tiner Lajos, a kommunista párt szervezeti fejlődéséről 1945-töl napjain­kig; Komlós Lászióné. a párt­tagság összetételének alaku­lásáról; dr. Menyhért Béla a községi tanácsok népkép­viseleti funkciójának fejlő­déséről; dr. Vancza János, a Hazafias Népfront 1957—196(1 közötti megyei újjászervezé­séről; Bozsilc Sándorné a bor­sodi szakszervezeti mozga­lomnak a népi demokratikus forradalom idején betöltött szerepéről; dr. Bogár Károly pedig a káderoktatás fejlődé­sének főbb megyei tenden­ciáiról tartotta meg referá­tumát. P. J. hetőségel csak a válaszadók 12,2 százaléka vár a búto­roktól, a többiek 5—15 év között határozták meg az el­várt időtartamot. Többen fontosabbnak tart­ják a bútorok tartósságánál a jó minőséget, és nagyon sok válaszban első helyet kapott, hogy javíthatók, illet­ve tisztíthatok legyenek a bútorok. Figyelemre méltó, hogy többen kifogásolták a lábatlan bútorokat — szek­rénysorokat, fekhelyeket — mert ezek tapasztalataik szerint még száraz lakásban is idővel dohossá válnak, az ágynemű nem szellőzik ben­nük. Néhány válaszadó még ötletes javaslatokkal is szol­gált, hogy a kapható bútoro­kat milyen módon lehetne praktikusaikba, és ezzel együtt tartósaibbá is tenni. (MTI) A rálió Fám niüsorán kérdezték ­lapunkban válaszolunk A Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Szer­kesztőségének keddi adása idején, sok kérdés érkezett Korózs András rendőr ' ez­redeshez. a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőjének közbiztonsági helyetteséhez. Válaszaiból az alábbiakban hármat adunk közre. Mint ismeretes, a műsor három megye — Borsod, Heves és Nógrád — közbiztonságának, közrendjének kérdéseivel foglalkozott. — Hogyan Ítéli meg terü­letünk közbiztonságát, mi­lyen tendenciákat tapasztalt a rendőrség a bűnözés ala­kulását. összetételét illetően, mi a véleménye a lakosság és a bűnüldöző szervezet kapcsolatáról? A kérdést a rádió hallgatói levélben, szó­ban is feltették. — Borsod közbiztonsága — miként azt a megyei rendőr­főkapitány.ság parancsnoki értekezletén megállapítottuk — megfelelőnek minősíthető. Megállt a bűnözés emelke­dése, sőt az ismertté vált bűncselekmények száma 11 669-ről 11 538-ra válto­zott, amely 0,7 százalékos csökkenésnek felel meg. Ez­zel az eredménnyel azonban, inég nem elégedhetünk meg. Jellemző, hogy a bűnözés el­követési területe az utóbbi években elsősorban a váro­sokra koncentrálódik. Külö­nösen érvényes ez Borsod megyére, legjobban pedig Miskolcra. Magas az erő­szakos és garázda bűncselek­mények aránya, egyre nö­vekszik a vagyon elleni jog­sértések száma. Visszaszorí­tásukra, csökkentésükre rend­őrségünk minden törvényes eszközt felhasznál. A testü­let és a becsületes állampol­gárok viszonyáról elmondha­tom, hogy a lakosság túlnyo­mó többsége, szívesen nyújt segítséget a bűncselekmé­nyek felderítésében. Mások viszont — természetesen azok, akik megsértik a törvénye­ket — igyekeznének elkerül­ni bennünket. — Molnár Mihály miskol­ci lakos arra volt kiváncsi, mi minősül közveszélyes munkakerülésnek. Hogyan lehet az ilyen embereket munkára szorítani, milyen módon lehetséges a felelős­ségre vonásuk utáni ellen­őrzés? — Az elmúlt évben nö­veltük a munkakerülő élet­módot folytatók elleni in­tézkedéseink mennyiségét. Jól tudjuk ugyanis, hogy ez az életvitel a bűnözés egyik melegágya. A munkakerülő, lumpen elemek a megélheté­sükhöz, az italozáshoz szük­séges pénzhez bűncselekmé­nyek útján jutnak hozzá. A közveszélyes munkakerülés­nek a megítélés szempont­jából kettős alakzata van. A szabálysértés akkor valósul meg, ha az illető személy nem tartósan, első ízben kö­veti el. A bűncselekmény a Blk. vonatkozó paragrafusa szerint akkor történik meg, — s a vétség kategóriába tartozik, amelyet az az ál­lampolgár követ el, — aki ismételten, nem tartós ideig folytai munkakerülő életmó­dot, vagy ugyan csak első ízben, de tartósan nem dol­gozik. Közveszélyes munka­kerülés vétsége miatt 1984- ben a megye területén 243 esetben, míg szabálysértés miatt 863 tővel szemben jár­tunk el. Mindkét szám lé­nyegesen magasabb, mint a megelőző évi volt. Intézke- uéseink elsődleges célja a munkára nevelés. Sokat vá­runk a Btk. közelmúltban történi módosításától, amely a közveszélyes munkakerülés szankciójaként bevezette a szigorított javító-nevelő munka alkalmazását. Az utó­lagos ellenőrzés a személy társadalmi veszélyességétől függően pártfogói felügyelet, vagy rendőrhatósági felügye­let útján valósul meg. — A fiatalkorúak bűnözése megelőzésének egyik lehető­sége lenne — javasolta Ju­hász Iái jós miskolci pedagó­gus —, hogy a veszélyezte­lett helyzetben levő, az is­kolából gyakran hiányzó gyermekeket társadalmi se­gítők bevonásával, felkeres­sék. Általában az ilyen fia­talok soraiból kerülnek ki a csavargók, a galerik tagjai, akik bűncselekményeket kö­vetnek el. — A veszélyeztetett helyzet­be került gyermekek sorsát az óvodától egészen 18 éves korukig figyelemmel kísérik a pedagógusok, illetve a ta­nácsok gyámhatóságai. Amennyiben szükségesnek látják, figyelmeztetik a szü­lőket, vagy a gyermek gon­dozásáért felelős személye­ket. A gyermek, vagy a fia­talkorú veszélyeztetésének is­mételt esetén bírságot szab­nak ki. Ha ez sem használ, rendőrségi feljelentés követ­kezik. Az elmúlt esztendő­ben a rendőr-főkapitánysá­gon, a kapitányságokon kis­korú veszélyeztetése miatt összesen 80 büntető eljárási folytattunk. A rendőrség a veszélyeztetett gyermekek, fi- altakorúak „nevelését” folyta­tó családok ellenőrzésére be­vonja a társadalmi segítőket, az ifjúsági önkéntes rendőrö­ket, akik 1984-ben mintegy 150-en voltak. Szeretnénk, ha még többen lennének. Közöttük szívesen látjuk a kérdést föltevö pedagógust (udvardy) Közüietek, figyelem! Új s^oigáItatás! in • • v.-; A PV Diósgyőri Papírgyára 1985. február 1-töl minden szerdán 8 órától 14 áráig többietgyártásbóf keletkező termékeiből {fehér és színes kartonok. ■ ■ -■ : : V . ■ ■ ■ ■: . . . ■ ' ' . ' •'Í.V 7 0 illetve famentes irodai papírok) . kiárusítást tort " :í' j Erdetdődni PV Diósgyőri Papírgyára Miskolc. HegyaJja utca 203/A. Stuiier Lajosné értékesítési :>ap vez Telefon' 51-333 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom