Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-24 / 46. szám

1985. február 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Befejeződtek a városi pártértekezletek Miskolcon kívül ugyancsak szombaton tartották meg a pártér­tekezletet a Borsodi Szénbányák Vállalatnál, Ózdon, Leninvá- rosban, Mezőkövesden és Edelény városi jogú nagyközségben. A kommunisták e fontos tanácskozásai mindenütt felelősségteljes, alkotó légkörben zajlottak le. Ózd Alkotó légkörben Az Ózd és vonzáskörzeté­ben dolgozó kommunisták küldötteit Jászai Jánosné el­nök köszöntötte. Külön üd­vözölte az elnökségben helyet foglaló Herczeg Károlyt, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Vasasszak­szervezet főtitkárát, a város országgyűlési képviselőjét, Tóth Józsefet, a megyei párt- végrehaj.tóbizottság tagját, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa vezető titkárát, és De­ine Lászlót, a megyei pártbi­zottság tagját, a Hazafias Népfront megyei elnökét. A XII. kongresszus óta végzett munkát értékelő be­számolóhoz Básti János, a városi pártbizottság első tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést, amelyben többek között hangsúlyozta, hogy az eltelt időszakban növekedett azok­nak a köre a térségben, akik értik és tudják, hogy jobb és fegyelmezett munkával, nagyobb erőfeszítésekkel a nehezebb feladatok is meg­oldhatók. Ózdon és környé­kén az ipari tevékenység a meghatározó, ezen belül is az olyan iparágak, amelyeknek munkáját, eredményes gaz­dálkodását erősen befolyásol­ta a világgazdasági válság. A pártbizottság a térség gaz­daságát illúzióktól ' mentesen ítélte meg, az előrelépés fel­tételeinek megteremtését po­litikai eszközökkel segítette: gyakoribbak voltak a hely­színi ellenőrzések, a vezetők­kel való konzultációk. A kö­zös munka eredményeként a nehézipariban 1980-hoz ké­pest 20,2 százalékkal, a köny- nyűipar.ban pedig az eltelt 4 év alatt 24 százalékkal nőtt az export. Az itt élők jól tudják, hogy az elmúlt évek szerény fejlődése csak akkor növelhető, ha mindenki alko­tó módon vesz részt a tér­ségre vonatkozó feladatok végrehajtásában. Alkotó és fegyelmezett lég­körben folyt a vita is, amely­ben húsz hozzászóló igyeke­zett a saját munkaterületén szerzett tapasztalatokkal bő­víteni a beszámolót, kiegészí­Leninváros A leninvárosi pár.tértekez- let elnökségében foglalt he­lyet Prieszol Olga, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének fő­titkára, dr. Ladányi József, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a Borsod me­gyei Tanács elnöke és dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, ország- gyűlési képviselő. Az elmúlt öt óv munkáját összegző beszámolóhoz Dóka Ferenc, a Leninvárosi Párt- bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között beszélt arról, hogy Le- ninvárost az átlagostól elté­rő helyzet jellemzi az ered­ményekkel és a gondokkal együtt. Ám Leninvárosban és környékén sem egyformán ér­vényesek az általános pozitív megállapítások. Mint aho­gyan nem azonosak a jóléti és szociális viszonyok a vá­rosban és falun, éppúgy nem lehet egyértelműen, ha­tározottan elkülönítve minő­teni a határozati javaslatot. Néhány kiragadott mondat a hozzászólásokból: „az élet­színvonal növekedéséhez a szocializmusban is jobban kell dolgozni!”, „Adjunk ran­got, becsüljük meg a közös­ségért dolgozó embereket.”, „Érvényesüljön a pártmunká­ban nagyobb fokú nézetazo­nosság, és cselekvési egység.”. „A vállalatok számára a rö­vid távú előrelátás feltételeit is biztosítani kell!”, „Gyakor­lattá vált Ózdon a nyílt vá­rospolitika, segítette az egyre dinamikusabb fejlődés, de még érezhetőbbé kell tenni a városi jelleget.”, „A párt- és a gazdasági vezetők együttes munkája kialakította a ne­hézségek megoldásának leg­jobb formáit, legeredménye­sebb gyakorlatát.”, „A párt saját eszközeivel lépjen fel a megalapozatlan vezetőelle­nességgel szemben.”, „A munkásutánpótlás hiánya ve­szélyezteti a pártépítési mun­kál is.” A hozzászólások jól bemu­tatták a városban és vonzás- körzetében élők munkáját, eredményeit, gondjait. Érzé­keltették azt a tenni akarást, amelyet a kisebb-nagyohb közösségek vállalnak a gaz­dasági és politikai célok el­éréséért; az életszínvonal ja­vításáért; a nyugdíjasok meg­élhetésének, a fiatalok csa­ládalapításának könnyítésé­ért; a munka utáni művelő­dés, szórakozás színvonalá­nak emeléséért, mint aho­gyan azt Básti János össze­foglalóan mondta: a térség megtartó erejének vonzásá­nak fokozásáért, a gazdag, sokoldalú eszmecsere összeg­zésekor a pártbizottság első számú feladataként említette a város és vonzáskörzete köz­érzetének javítását. A pártértekezleten megvá­lasztották az új pártbizottsá­got, és tisztségviselőit. Az Ózd városi Pártbizottság el­ső titkárává ismét Básti Já­nost választották, titkárává pedig Fürjes Tibort, és dr. Molnár Lászlót. síteni az egyes rétegek hely­zetét; sem a városon belül, sem a községek területén. Az elmúlt óv január else­jével a közigazgatás terüle­ti átszervezése révén a vá­rosi politikai, társadalmi in­tézményrendszer teljes vagy részleges funkciójában kibő­vült hatókörben tevékenyke­dik. Az azóta eltelt időszak politikai megmérettetésünk­nek is számított és megmu­tatta, hogy tisztségviselőink, aktivistáink és párttagságunk meg tud felelni, illetve ak­tívan részt vesz az elvi-irá­nyító tevékenység kiterjesz­tésében a városközpontú—vá­roskörnyéki munkaterület ki- ikivülése során — állapította meg a pártbizottság első tit­kára. A város sajátosságaihoz tartozik, hogy a helyi nagy­üzemekben dolgozók rnunka- és életkörülményei, jövedel­mi és szociális viszonyai ked­vezőbbek, mint az országos átlag. A város fejlődése per­sze méreteinél, jellegénél fog­va más nagyságrendet képvi­sel, mint amilyen mértékű a községek fejlődése. Mindezek mellett az is az igazsághoz tartozik, hogy a községekben élők lehetőségei, életkörül­ményei is pozitív változást mutatnak. A vitában, amelyben ti­zenöten kaptak szót, Prieszol Olga nagy elismeréssel szólt a termelőüzemek, gazdálko­dó egységek sikereiről, ame­lyeknek részük van abban, hogy megőrizhettük a nép­gazdaság stabilitását és az ország fizetőképességét. A Borsod megyei Pártbizottság képviseletében dr. Ladányi József megköszönve az utób­bi öt évben végzett kiemel­kedő gazdasági és politikai munkát, kitért rá, hogy az utóbbi években tovább bő­vültek a termelőalapok, kor­szerűsödött a termékszerke­zet. Leninváros iparának je­lentősége — döntően a nagy­Mezökövesd város és von­záskörzete kommunistáinak 160 küldötte őszinte, kriti­kus hangvétellel, az ered­mények, gondok mértéktar­tó és reális megfogalmazásá­val értékelte a dél-borsodi térségnek a legutóbbi párt- kongresszus óta eltelt idő­szakban végzett politikai, gazdasági, ideológiai munká­ját. A városi pártbizottság írásban kiadott beszámoló­jához Makó József, a Mező­kövesdi városi Pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Felszólalásában kiemelte, hogy a helyi ten­nivalók sikeres végrehajtásá­val a térség lakossága ered­ményesen munkálkodott össz­társadalmi céljaink megvaló­sításáért. A XII. kongresz- szus célkitűzéseinek megfe­lelően tovább fejlődtek Me­zőkövesd és környékének termelőerői, s ennek hatásá­ra a termelési és társadalmi viszonyai. A döntően Mező­kövesd városban koncentrá­lódott ipari üzemek műszaki, technológiai színvonala — ha szerényen is —, de tovább emelkedett. A mezőgazdasági termelés iparszerűvé válása folytatódott. Javult a termő­föld kihasználása, általános­sá vált a nagygépek üzem- beállítása. A mezőgazdasági üzemek többsége a termelés közgazdasági feltételeinek szigorodása ellenére is ered­ményesen gazdálkodott, s elsősorban a növénytermesz­tés terén érték el elismerés­re méltó ered menyeket. Az üzemek együttműködésében is lényeges javulás követke­zett be az elmúlt öt évben. Különösen a kampánymun­kák idején vált rendszeressé a kölcsönös segítségnyújtás. Gond viszont a térség e fon­tos népgazdasági ágazatában, hogy a termelőegységekben kevés a jól felkészült köz- gazdasági szakember. Az első titkár a további­akban kiemelte, hogy a tér­ség lakosságának hangulatát mértéktartó optimizmus jel­lemzi. Elismerik és értékelik politikánk folyamatosságát, Energiaszűkös idők járnak, s a szokatlanul kemény tél is hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény sokat foglalko­zik a bányászokkal. Több szén kell, hiszen egyebek kö­zött a hazai lakossági szén­üzemek növekvő teljesítőké­pessége eredményeként — túlnő a megye határain, a gazdálkodó egységek jelentős szerepet vállalnak a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javításában. De nagyra értékelendő az a társadalmi összefogás is, amelynek ezer­nyi jelét tapasztaljuk Lenin­városban és környékén a sza­bad idő hasznos eltöltését célzó kulturális és sportléte­sítmények bővítése, az embe­ri környezet szépítése érde­kében. A beszámolót és a kong­resszusi irányelvekről szóló állásfoglalást a pártértekezlet elfogadta, majd megválasz­tották a városi pártbizottsá­got és tisztségviselőit. A Le­ninvárosi Pártbizottság első titkára ismét Dóka Ferenc, titkárai Baráth Rezső és Végh József lettek. megújulási készségét. A de­mokratizmus kiszélesedésével élénkebbé vált a párbeszéd a párttagok és a pártonkí- vüliek között. A pártértekezlet vitájában tizenkilenc küldött szóban, három írásban nyilvánított véleményt. A hozzászólók területük politikai, gazdasági, ideológiai munkáját sokszí­nűén elemezték. A fiatalok­kal kapcsolatban elhangzott, hogy többségük a munkában, a tanulásban, a közéletben helytállt. A pályakezdés és a családalapítás gondjai azonban nem egy esetben ne­gatívan befolyásolják közér­zetüket. Többen a mezőgaz­dasági termelést alapvetően meghatározó pénzügyi hely­zetet boncolgatták, amelynek kedvezőtlensége napjainkban a gazdálkodás, az újraterme­lés lehetőségeit korlátozza. Az életszínvonal-politika he­lyi eredményeit kiemelték a felszólalók. A lakosság több­ségének életszínvonalát sike­rült ugyanis megőrizni a térségben, igaz, ehhez több­letmunkavállalásra volt szük­ség. Mindenesetre az meg­nyugtató, hogy Mezőköves­den és vonzáskörzetében a foglalkoztatottság nem jelent gondot. Juhász Péter, a me­gyei pártbizottság titkára Mezőkövesd és körzete kom­munistáinak ötéves munká­járól elmondta: a megyei ve­zetés elégedett az itt vég­zett munka tartalmával, módszereivel, stílusával. A politikai légkör a térségben kiegyensúlyozott, s ez az itt dolgozó kommunisták érve­lő, mozgósító politikai mun­kájának is köszönhető. An­nak a szemléleti és cselek­vési egységnek, amely a mindennapok gyakorlatában e tájon megvalósult. A pártértekezlet küldöttei megválasztották az új városi pártbizottságot és tisztségvi­selőit. A Mezőkövesd városi Pártbizottság első titkárá­nak újból Makó Józsefet, titkárainak pedig Eperjesi Józsefet és Nagy Lászlót vá­lasztották meg. ellátás hatvan százalékát a borsodi bányák adják. Igaz, hogy az elmúlt években ke­vesebbet, hiszen mint a Bor­sodi Szénbányák Vállalat kommunistáinak számvetése is megállapította, a beszá­molási időszakban nem tud­tak maradéktalanul eleget lenni az igényeknek. Az ön­kritikus, de még inkább tár­gyilagos, ok és okozati vi­szonyokat feltáró, elemző ér­tékelés szerint sokféle ne­hézség: például nehezebb bá­nyaművelési viszonyok, lét­számhiány, szakmunkáshiány, szűkös fejlesztési lehetősé­gek akadályozták, hogy több és jobb minőségű szenet ad­janak á népgazdaságnak, a fogyasztóknak. Seper László, a vállalat pártbizottságának titkára az eredményesebb munkát gátló objektív ne­hézségek mellett arról is be­szélt, hogy vezetési, szerve­zési és munkafegyelmi hiá­nyosságok is hozzájárultak a szerényebb eredményekhez. Igaz, és azt a beszámoló tar­talmas vitájának több részt­vevője is hangsúlyozta: a bányászok nem tudnak töb­bet termelni, hiszen az el­múlt évben 310—320 napot dolgoztak. Elérték a tűrőké­pesség határát. Igaz, hogy a többtermelés érdekében el­sősorban a küzdőképességet növelték, de a bányászok egy-egy szabadnapon újra és újra leszállva, már elérték azt a teljesítményt, amelyet nemigen lehet növelni. Egészségük, családi életük sínyli meg a sok szabadnapi termelést, s mindezek mel­lett a politikai munka is, hi­szen ha a pártélet egy-egy részterületét nézzük, akkor adott esetben ezek színvona­lára is negatívan hat a sok túlóra. Az agitációs és pro­pagandamunka, a pártokta­tás kapcsán mondta az egyik felszólaló, hogy a fáradt em­ber ideológiája egy bizonyos határon túl: a pihenés. Ter­mészetesen nem panasznapot tartottak a borsodi szénbá­nyák kommunistáinak kül­döttei, hanem előremutató, konstruktív értékelést, amely nem nélkülözte a kritikus megállapításokat sem. Sze­rintük csökkent az iparág és a bányászat, a bányászok Edelény Edelény körzete a köz- igazgatási átrendezést köve­tően alapvetően az aprófal­vak csokrából tevődik ösz- sze. A városi jogú nagyköz­ség környékén jórészt olyan települések találhatók, ame­lyekben nagyon alacsony és egyre inkább csökkenő a la­kosság létszáma, a megye egyéb területeihez képest magasabb az idős, nyugdí­jas korúak aránya, kevesebb az ipari üzem és a nyeresé­gesen gazdálkodó mezőgaz­dasági szövetkezet. Ezek a gazdasági, szociá­lis problémák álltak a szom­baton megtartott pártérte­kezlet középpontjában, me­lyen összegezték Edelény és környékének ötévnyi politi­kai, társadalmi és gazdasági tevékenységét. Szabó Pál, a városi jogú nagyközség párt- bizottságának első titkára az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében is súlyponti kérdésként érté­kelte az aprófalvakban vég­zett politikai munkát, azt a közéleti tevékenységet, me­lyet az országos nagypoliti­kával összhangban alakíta­nak ki a körzet kommunis­tái, a pártonkivüliekkel össz­hangban. A szóbeli kiegészítő, majd az azt követő huszonkét hozzászólás számos, a terü­let társadalmi, politikai éle­tében meghatározó kérdést taglalt. Az Edelény körze­tében gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemek jövőjét, ázott élő emberek életszínvonalát nagymértékben befolyásol­ják az ország egészére ér­vényes gazdasági szabályo­zók. Sajnos, több kedvezőt­len adottságú termelőszö­vetkezet keiülhet nagyon ne­héz helyzetbe a nagymérté­kű állami elvonások követ­presztízse. A tények is azt mutatják: kevesebb a ked­vezmény, nincs elég pénz a fejlesztésre stb. Mindezek úgy kerültek szóba, hogy keres­ték a megoldások módjait és igeretet tettek rá: ezután is mindent megtesznek azért, hogy több szén jusson a nép­gazdaságnak. Dr. Kun László, a megyei pártbizottság ideológiai tit­kai a szíves szavakkal köszön­te meg a borsodi bányászok áldozatos munkáját. A he­lyenként tapasztalható nega­tív vélemények ellenére hi­tet tett amellett: — a bá­nyászat változatlanul és a jövőben is az egyik legna­gyobb társadalmi presztízs- zsel rendelkező szakma. El­keseredésre nincs ok, hiszen az illetékes állami és poli­tikai szervek tisztában van­nak a bányászok gondjaival, és szándékuk szerint a jö­vőben könnyíteni akarnak a jelenlegi helyzeten. A bá­nyászok mindent megtesz­nek a bányászatért, tehát a társadalomnak is mindent meg kell tenni a bányászo­kért — mondotta. Tárgyilagos, kritikus és sokszor önkritikus hangvéte­lű vita után fogadta el a bá­nyász pártértekezlet mintegy 150 küldötte a beszámolót, a határozat-tervezetet, vala­mint a kongresszusi irány­elvekről szóló állásfoglalást és megválasztották küldöt­teiket. A tartalmas gondolat- cserében a termelés és a po­litikai munka részterületeit, tennivalóit is megbeszélték. A jövőbeni eredményesebb munkát segítő határozatuk konkrét és a jobbítás szán­dékát tükrözi. A pártértekez­let egyetértett az elhangzott észrevételekkel, javaslatok­kal, megbízta az újonnan megválasztott pártbizottsá­got, tegyen intézkedéseket megoldásukra. A Borsodi Szénbányák Vállalat pártbi­zottsága első titkárának is­mét Seper Lászlót, titkárává Kovács Lajost választották. keztében — állapították meg többen is a pártértekezleten. Sok szó esett, a nyugdíja­sokról és köztük is azokról, akik már régebben hagyták abba az aktív munkát. Az ő helyzetük az átlagosnál kedvezőtlenebb, mivel az évekkel ezelőtt megállapított nyugdíjból nagyon nehezen tudják fedezni a megélhetés költségeit. Másik, sok prob­lémát adó gond a hátrányos helyzetét lassan legyűrő ci­gánylakosság viselkedése, magatartása. A körzet la­kosságában elfoglalt nagy számuk külön figyelmet kí­ván meg a politikai és tár­sadalmi vezetéstől. A pártértekezlet vitájában visszatérő téma volt a fia­talok munkával ellátása, a népességmegtartás gondjai. Nemcsak a körzet gyönyörű természeti vidékei, hanem az egyre inkább kibontakozó ipar is vonzást jelenthet a fiatalabb generáció számára, de egyelőre még jellemző, hogy Kazincbarcika és Mis­kolc üzemeiben, vállalatai­nál találnak biztonságos megélhetést kínáló munkát a fiatalok. A pártértekezleten vita alakult még ki az egészség- ügyi ellátás, az oktatás, az ideológiai, politikai nevelő munka feladatai körül, de abban minden felszólaló egyetértett, hogy a közelgő pártkongresszus irányelvei alapján ezek a problémák megoldhatók. Ezt az akara­tot és programot tükrözték a vitában elhangzott, kérdé­sekre adott válaszok, az el­fogadott beszámoló, valamint az edelényi pártértekezlet határozata. A pártbizottság első titkára ismét Szabó Pál lett. Az átlagosnál kedvezőbb feltételek között Mezőkövesd Helyi tettekkel a társadalom céljaiért Borsodi Szénbányák Vállalat , ijplilllli;: Ilii®! IIÄÖ:. ________ Ä :>; Nehezebb helyzetben, áldozatos helytállással Aprófalvak és nagypolitika ...............

Next

/
Oldalképek
Tartalom