Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Rendkívül nagy forgalmat bonyolítottak le az elmúlt két hétben a miskolci Ifjúsági Áruházban. Az idei téli vásáron — itt és más üzletekben is — a műszőrme bundák bizonyultak a legkereset­tebb cikkeknek. Február 4-én kezdődött és két hétig tartott a téli vá­sár, amelyen 30—40 száza­lékos árengedménnyel kínál­ta portékáit a kereskede­lem. A megye üzleteiben rendkívül sikeres akcióról adhattak számot. Ennek egyik oka, hogy a kereskedők az idén is felkészültek a sze­zonvégi kiárusításra, sok olyan portékát vontak be a kedvezményes áruk köré­be, amelyek valóban kere­settek, divatosak, és éppen ezért, várhatóan a jövő év­ben sem kell szégyenkeznie majd annak a vásárlónak, aki a tél végén szerezte be a feltehetőleg jövő télre is szóló ruházati és egyéb hasz­nálati cikkeit. Az erős vásári forgalom másik oka egyértelműen az időjárásban keresendő. A téli idő november óta egy­folytában tart, a rendkívüli hideg miatt amúgy is meg­növekedett volna a szezon­cikkek forgalma. A miskolci Centrum Áru­házban 20 millió forint ér­tékű árut vontak be a ked­vezményes áron kínált cik­kek körébe. Nagy György üzletvezető szerint a vásár első napjának forgalma fe­lülmúlta a várakozást. Ügy- annyira, hogy a téli vásár első napján az áruház — fennállása óta — eddigi leg­nagyobb forgalmát bonyolí­totta le. Február 4-én elad­tak hétmillió forint értékű árut. A továbbiakban vala­melyest csökkent az érdek­lődés, de még így is jó ered­ménnyel zárták a vásári mérleget. Két hét alatt 12 millió forint értékű téli hol­mit adtak el. Legkereset­tebbnek az idén is a konfek­cióén!, a csizma és a többi téli lábbeli, valamint a mé­teráru bizonyult. Eredményes vásári forga­lomról számoltak be a Bor­sodi Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalatnál is, ahol Jó- zsa Tib ómé kereskedelmi igazgatóhelyettestől megtud­tuk, hogy a 45 milliós, ked­vezményes árukészletnek 70 százalékát értékesítették. A legkeresettebb cikkeknek a műszőrme béléses, ballon kül­sejű férfikabátok, a csiz­mák, a téliesített cipők, a vastagszálú kötött divat­áruk, valamint a műszőrme bundák bizonyultak az idén. A vállalat üzleteiben is a vásár első három napján bonyolították le a legna­gyobb forgalmat. Az első napokban megfogyatkozott készletet menetközben igye­keztek pótolni. A vásár idő­szakában vásároltak még na­gyobb mennyiségű csizmát a rakamazi szövetkezettől, il­letve flanellpizsamát és hálóinget a Röviköttől, egyéb, téli holmikat pedig a Skálától és a helybéli nagy­kereskedelmi vállalatoktól. Két hét alatt — kedvezmé­nyes áron — eladtak 32 mil­lió forint értékű árut. A vi­déki üzletek közül kimagas­ló eredménnyel zárta a téli vásárt a kazincbarcikai Ka- ziinc Áruház, ahol 3,5 millió forintos kedvezményes kész­lettel várták a vevőket, és a készlet 80 százalékát érté­kesítették február 16-ig. Ha­sonló sikerrel zárult a vá­sár a leninvárosi Sajó Áru­házban, a szerencsi és az ózdi vásárlási központokban is. AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 41. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1985. február 19. A bécsi megbeszélések előtt Szovjet álláspont a közel-keleti rendezésről A Szovjetunió szilárd meg­győződése: a közel-keleti tér­ség és a nemzetiközi bizton­ság átfogóan értelmezett ér­dekei egyaránt a térségbem mielőbbi átfogó, igazságos és tartós rendezést kívánják meg. Ilyen rendezés csak az összes érdekelt fél részvéte­lével, kollektív erőfeszítések révén érhető el. Ennek a kö­vetkezetes elvi álláspontnak a hangsúlyozására az ad is­mételten indokot, hogy ked­den megbeszélések kezdődnek Bécsiben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között a térség problémái át­tekintésének céljával. A szovjet álláspont alapján egyértelmű, hogy a bécsi konzultációk semmiképpen sem válhatnak a rendezés fó­rumává. a két fél nézeteinek tisztázása, esetleges közelíté­se révén azonban elősegíthe­tik azt. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok már a megbeszélések megkezdése előtt elutasította egy, a Kö­zel-Kelettel foglalkozó nem­zetközi konferencia gondola­tát, a rendezést jelentős mér­tékben elősegítő megegyezés­re, valamiféle .megállapodás­ra a változatlan amerikai magatartás következtében aligha számíthatunk. A Szovjetunió a múlt év július 29-én hozta nyilvános­ságra rendezési javaslatait. A két Jemen és Szíria állam­főivel, illetve az iraki kül­ügyminiszterrel folytatott ok­tóberi moszkvai megbeszélé­sek jó alkalmat szolgáltattak az elképzelések részleteinek pontosítására, a terv életké­pességének bizonyítására. A Szovjetunió javaslatai értel­mében Izraelnek ki kell vo­nulnia a Golan-fennsíkról, a Jordán nyugati partján fekvő megszállt területekről és a Gaza-övezetből, fel kell szá­molnia az arab földeken 1967 óta létesített izraeli települé­seket. majd biztosítani kell az Izrael és a szomszédos arab államok közötti határok sérthetetlenségét. A gyakorlatban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a palesztin nép érvényesít­hesse elidegeníthetetlen jo­gait az önrendelkezésre, bele­értve annak a jogát is, hogy önálló államot alapítson az izraeli kivonulás után a Jordán nyugati partján és a Gaza-övezetben. A Szovjetunió javaslata ér­telmében a vonatkozó ENSZ- határozatdk alapján rendezni kell a palesztin menekültek ügyét, lehetővé kell számuk­ra tenni a hazájukba való visszatérést és megfelelő kár­talanításban kell őket része­síteni. Izrael és az arab országok között meg kell teremteni a békét, az érintett feleknek (köztük Izraelnek és a pa­lesztin államnak) kötelezett­séget kell vállalniuk, hogy kölcsönösen tiszteletben tart­ják egymás szuverenitását, függetlenségét és területi ép­ségét. A rendezést nemzetkö­zileg garantálnák. Ezt a fel­adatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai vállalhatnák magukra. A Szovjetunió — mint azt több­ször kinyilvánította — kész erre. Thatcher Washingtonba utazik Ma érkezik az amerikai fővárosba Margaret Thatcher brit miniszterelnök. A kor­mányfő Reagan elnökkel folytat megbeszélést, és fel­szólal a törvényhozás két házának szerdai együttes ülésén. Thatcher utoljára kará­csony előtt tárgyalt Reagan elnökkel. Akkor a megbe­szélések középpontjában a leszerelés kérdései, minde­nekelőtt az amerikai kor­mány űrfegyverkezési tervei álltak. A mostani megbeszélés várhatóan a márciusban kezdődő genfi új leszerelési tárgyalásokkal függ össze. Thatcher előreláthatólag nemcsak saját kormánya, hanem az Egyesült Államok néhány más NATO-partne- rének elképzeléseit, is ismer­tetni fogja. Az OBT küldöttsége Helsinkiben Lázár György egyiptomi minisztert fogadott Mohammed Nagui Shatla, az Egyiptomi Arab Köztár­saság közellátási és belke­reskedelmi minisztere Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meg­hívására háromnapos láto­gatásra vasárnap hazánkba érkezett. Az egyiptomi mi­niszter magyarországi tar­tózkodása során tárgyaláso­kat folytat magyar élelmi­szerek és élelmiszeripari be­rendezések vásárlásának le­hetőségeiről. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, hétfőn hi­vatalában fogadta Moham­med Nagui Shatlát, az Egyip­tomi Arab Köztársaság köz­ellátási és belkereskedelmi miniszterét. A megbeszélésen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter. Jelen volt Abdel Mo- neim Atik, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete. A Béke-világ tanács meghí­vására Sebestyén Nándorné- nak, az Országos Béke­tanács elnökének, a Béke­világtanács alelnökének ve­zetésével hétfőn magyar békemozgalmi delegáció uta­zott Helsinkibe. A Béke-vi- lágtanács titkárságának szék­helyén megbeszélést folytat­nak Romes Csandra elnök­kel és a titkárság tagjaival a nemzetiközi bókemozgalom időszerű feladatairól, vala­mint a BVT idei akcióprog­ramjáról; külön figyelmet fordítva a Béke-világtanács I szolidaritási tevékenysegevel összefüggő kérdésekre. Megelőzte magát Feketevölgy akna. Ez mindig jó hír a bányák környékén, mert azt jelenti, hogy hosszú ideig, egy-két évig, nem okoz fejtörést a frontfejtések telepíté­se. Feketevölgyön egy évre előre biztosí­tott a folyamatos széntermelés, tehát 1986- ig előkészítették fejtésre a területet. Ter­mészetesen jobb lenne két-, vagy három­évnyi előny, de az elmúlt évek feszített tempójú termelése mellett az egyéves biz­tonság is nyugodt hangulatot teremt a bá­nya környékén. Teljes nyugalom persze most sincs, mert egyfelől még mindig szorító a szénigény, s ebből következően a bányászok terhelése sem csökkenhet, másfelől pedig az akna nem tudta teljesíteni januári széntermelési tervét. Az előirányzott 65 800 tonnával szemben az elmúlt hónapban 8000 tonnával kevesebb szén került ki a bányából. Ez, Kammel Péter aknavezető főmérnök sze­rint. megnehezíti az első negyedévre meg­határozott 197 800 tonnás terv teljesítését is. A januári lemaradásnak alapvetően két oka volt. Az egyik, hogy egy korábban le­állt frontfejtési területről ki kellett szerel­ni a biztosító egységeket. Ez zavarta a ter­melést, aminek következtében január utolsó másfél hetében a napi 2530 tonnával szem­ben átlagban csak 1600 tonna szén került a külszínre. A termelés visszaesésének másik oka a K/l jelű frontfejtés«! jelentkező geo­lógiai problémák voltak, amelyek megaka­dályozták a folyamatos munkát. Kammel Péter még egy gondról beszélt, ami időnként a termelés ütemét is lassítot­ta. A földön tárolt szénről van szó, amely­nek mennyisége már tavaly szeptember­ben elérte a 9000 tonnát, novemberben és decemberben pedig összesen 44 700 tonná­nyit kellett deponálni. Az ok — mint évek óta mindig — a vagonhiány. Korábban is voltak időszakos vagonellátási nehézségek, de ennyire szorítóan és halmozottan még egyetlen évben sem jelentkeztek. Január elején már annyira bemelegedett a földön heverő szén, hogy 10 000 tonnát azonnal vagonba kellett rakni. A deponált szén mentése mindennél fontosabb volt, így a bányabeli termelést is lassítani kellett, hogy a frontokról kikerülő termelvény se a földre kerüljön. Ha több a vagon és rend­szeresebb a megrakott kocsik elszállítása, úgy mind a bányából kikerülő, mind pedig a földről felszedett szén gyorsabban a fo­gyasztókhoz juthatott volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom