Észak-Magyarország, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-15 / 38. szám
VOLT EGYj/rR EGY BRIGÁD (3. oldal) ■■vW'VKv''N'' ; ■ v I PERKUPA! ELŐ-(TÉLETEK (3. oldal) ͧ A főkapitány fogadónapján (4. oldal) CSAK SÓTLANUL (8. <*M) “1 " S' ' SS' SS'.Í.S'■HÍ«»||S1Í1S|PÜlést tartott a Minisztertanács ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft Péntek, 1985. február 15. Az elmúlt napok széllel kísért havazása után csütörtök reggelre a legtöbb helyen megállt a megyében a szél, így a Közúti Igazgatóság hóeltakarítással foglalkozó munkagépei a korábbiaknál jobb teltételek között folytathatták az utak vasárnap elkezdett, s azóta úgyszólván folyamatosan végzett hómentesítését. Munkájuk eredményeképp jelentősen javult az elmúlt huszonnégy óra alatt a megyében levő közutak állapota. Csütörtök hajnalra a hómarók fölszabadították a Bekecs, Legyesbénye, Me- gyaszó közötti utat, s rövid pihenő után a Hennád völgyébe vonultak át. (Folytatás a S. oldalon) Kedvezmények a három- és többgyermekeseknek Telkek Miskolcon és az ailoncMan Kevés fiatal házasnak adatik meg manapság, hogy ön-' álló otthonban kezdjék élni önálló életüket. Szülőknél, albérletben indul, és éppen ezért eleinte gyakran gondokkal terhes a közös élet. Várakozás a lakásra, gyűjtögetés, illetve pénzkórencsálás a szülőktől, közeli, s távoli rokonoktól. OTP-hitel. tanácsi támogatás. Van, aki rögtön rászánja magát, mások a várakozást megúnva döntik el: saját erőből teremtik meg első önálló otthonukat, és feliratkoznak a telekjuttatási névjegyzékre a tanácson. A vidékiek helyzete köny- nyebb. hiszen gyakran megosztható a szülök portája1 elég nagy a terület ahhoz, hogy a gyerekek is felépítsék ( Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Ante Markovicsot. a Horvát Szocialista Köztársaság Véglehajtó Tanácsának elnökéi, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű baráti rá a házukat. De mi a helyzet Miskolcon, és környékén? Hol található még szabad, közművesített terület, hol lehet építkezni az idén? Miskolc város Tanácsának legutóbbi vb-ülésén jóváhagyták az ez évi telekjuttatási névjegyzéket. amit a telekelosztási tervben megjelölt magánerős lakásépítési területek és a telekigénylések figyelembevételével készített el — társadalmi bizottság közreműködésével a lakásügyi hatóság. Eszerint Miskolc. Szirma-Berekkert hagyományos, családi házzal beépíthető részein lehet majd építkezni, de csak az év utolsó negyedében adják majd ki tartós használatra a telkeket, mert a szükséges közművek még nem készültek el. Az eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ros'ka István külügyminiszter-helyettes és jelen volt M i lován Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Avas keleti területére új névjegyzéket azért nem állítottak össze, mert a múlt évi címsoron és tartalék névjegyzéken szereplő igénylők egy része is csak az idei első negyedévben kapja majd meg tartós használatra a kért telket. Túljelentkezés tapasztalható — telkekre — az agglomeráció egyes részein is. Így csakis visszalépés miatt maradt például két szabad telek Mályiban, egy pedig Szírmabesenyön. Másutt viszont kevesebb az igénylő, mint a telekkínálat. Alsózsoleán. Nyékládházán, Ongán, Sajóbábonyban. Sa- jókeresztúron, Harsányban és Parasznyán még bőven akad beépíthető szabad terület. (Folytatás a 2. oldalon) Jugoszlávia és Ciprus kifejezte reményét, hogy a lehető leghamarabb felújítandó tárgyalások elvezethetnek a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezéséhez. Az állásfoglalást az a közös közlemény tartalmazza, amelyet csütörtökön tettek közzé Belgrádban Szpirosz Kipria- nu ciprusi elnök február 11 — 13. közötti hivatalos jugoszláviai látogatásáról. Lázár György fogadta Ante Markovicsot Átmeneti földgázkorlátozás az üzemekben A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta az ipari miniszter tájékoztatóját az energiaellátás, valamint oz energiatakarékossági intézkedések végrehajtásának helyzetéről. Megállapította, hogy a visszatérően kemény téli időjárás és az energiaimport korlátái miatt fokozott takarékosságra von szükség. A termelési és importlehetőségek kihasználására, az energiakészletekkel való ésszerűbb gazdálkodásra, valamint a helyenként jelentkező zavarok és hiányok enyhítésére a kormány további intézkedéseket tett. A Minisztertanács rendeletet hozott a községi közös tanácsokhoz tartozó társközségek elöljáróságainak létrehozására. Az ez évi választásokat követően több mint másíél ezer településen megalakuló elöljáróságok alapvető feladota lesz a lakosság érdekképviselete, a tanácsi tervek megvalósításának hathatós támogatása. A tanácstagokból álló testületek a jogszabályokban meghatározott anyagi eszközökkel is A kormány javaslatot fogadott távlati fejlesztésének irányelveire. A népgazdaság energiafogyasztása 1984-ben 3,9 százalékkal növekedett, így az emelkedés üteme kétszeresen meghaladta a népgazdasági terv előirányzatait. (Az összes energiafogyasztás 1295 petajoule volt.) Az összes energiafogyasztáson belül a villamos energia felhasználásának növekedési üteme elérte az 5 százalékot. Különösen a lakossági kommunális szektor felhasználása növekedett az átlagosnál gyorsabb mértékben: az előző évhez viszonyítva 6,1 százalékkal. Az 1984. évi energiaszükséglet kielégítése a hazai energiatermelő ágazatoktól komoly erőfeszítéseket igényelt. Kiemelkedő eredményt ért el például a villamos- energia-termelésben a Paksi Atomerőmű, amely a tervezett 2,7 miiliárddal szemben több mint 3,7 milliárd kilowattóra villamos energiát bocsátott a népgazdaság rendelkezésére. A szénbányászat teljesítménye a többletműszakok ellenére is elmaradt a tervelőirányzattól, a lakossági szénből 200 ezer tonnával kevesebbel adott át. A földgáztermelés is alatta maradt az előirányzottnak. A tervezettet meghaladó energiafogyasztás fedezetére mór 1984-ben kormányzati intézkedések történtek. A külkereskedelem a Szovjetunióból az év végéig 300 önállóan rendelkezhetnek, el a tudományos kutatóhálózat ezer tonna kőolajat és 375 millió köbméter földgázt importált az áruforgalmi szerződésekben meghatározott mennyiségen felül. Szénből és brikettből is többletvásárlásokra került sor, a beérkezés a múlt év végétől folyamatosan történik. A biztosított többletforrások ellenére a népgazdaság tüzelőanyag-készletei elsősorban lakossági szénből és brikettből az elmúlt évinél alacsonyabbak voltak. Az 1985. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy az ország összes energiafogyasztása 1,3—1,5 százalékkal, s ezen belül a villamos energia fogyasztása 3,6 százalékkal növekedhet. Az 1985. évi energiagazdálkodási akcióprogram tartalmazza a tervben meghatározott, illetve a tervet meghaladó energiaforrások biztosítása érdekében szükséges teendőket, az energiamegtakarítás feladatait, az energiaracionálizálási és szervezési intézkedéseket. A hazai energiatermelő ágazatok intézkedéseket tettek a termelés növelésére: — a szénbányászat folyamatosan munkaszüneti napokon is termel és ezzel várhatóan kielégíti a belkereskedelem által az első negyedévre igényelt 1,3 millió tonna hazai szén- és brikettszükségletet; (Folytatás a 2. oldalon) A fabetétes hengerszék előtt Szkárosi János molnár Korszerű hengerszékek az újjáépült malomban A miskolci István A két felvétel készítése közt több mint 10 esztendő telt el. A régi fabetétes őrlősor közel 100 esztendős volt, s 24 óra alatt 150 tonna búzát őrölt meg. A Ganz-gyár- ban gyártott hengerpadról, annak kezelőjéről azóta már nyugdíjba vonult Szkárosi János molnárról, a fotó egy héttel az István-malom leégése előtt készült. A tűz 1972. február 8-án pusztította el az akkor már közel 100 esztendős István- malom épületét. 1982. december 20-án avatták fel az új miskolci malmot, benne o korszerű hazai gyártmányú berendezésekkel. A mai hengerszékek 132 tonna búzát képesek 24 óra alatt megörölni, kevesebbet, mint amennyire a porrá égett öreg gépek képesek voltak. Ez annak tudható be, hogy a régi malomban tizennyolc, s jelenleg csak tizennégy működik. A tervekben szerepel, hogy e korszerű hengersorok is elérjék a napi 150 tonnányi búza őrlését. Kép és szöveg: Fojtán László Íz elsi negyedévi energiaellátás helyzete
