Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' ________________AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X LI. évfolyom, 15. szóm Ara: 2,20 Ft Szombat, 1985. január 19. A tartalomból: • TÁVOL AZ ÖNELÉGÜLTSÉGTŐL (3. oldal) • SZÍNES TÉVÉK, SÖTÉT GONDOK (5. oldal) • A BÜKKI TURISTAHÁZAKBAN (10. oldal) Kádár János fogadta a norvég kormányfőt Kádár János a Parlamentben találkozott Kaare Willoch norvég kormányfővel. Vidéken kezdődött Kaare Willoch pénteki programja: ö Lázár György miniszter- elnök vendégeként hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó norvég kormányfő az érdi Bentavölgye Terme­lőszövetkezetbe látogatott. Az 50 ezer lakosú, Buda­pest vonzáskörzetében lévő városba érkező vendéget — akinek kíséretében volt Esz­tergályos Ferenc külügymi­niszter-helyettes is — Vil­lányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtit­kár, valamint a szövetkezet vezetői fogadták. Dékány István tsz-elnök tájékozta­tást adott a mintegy két­ezer hektáron . gazdálkodó termelőszövetkezet tevé­kenységéről. Többek között elmondta, hogy a dinami­kusan fejlődő szövetkezet­ben az elmúlt esztendőben mintegy félmilliárd forintos termelési értéket állítottak elő. Az eredmények eléré­séhez a tagok szakmai fel- készültsége is hozzájárult: csaknem 30 mérnök, s mintegy száz technikus dol­gozik a Bentavölgyében. Nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági dolgozók egész éves foglalkoztatására, s ezért sokféle ipari tevé­kenységgel egészítik ki ke­resetüket. Megtalálják szá­mításukat az itt dolgozók, hiszen például a több mint 800 tehenet gondozó, jól működő szarvasmarha-tele­pen évente állatonként mintegy 5400 liter tejterme­léssel számolhatnak. A jó hangulatú beszélge­tésen Kaare Willoch szólt arról, hogy Norvégiában jól ismertek a magyar mező- gazdaság eredményei, ezért is kérte, hogy ellátogathasson egy termelőszövetkezetbe. A mezőgazdasági üzemek érté­kesítési rendszerére vonat­kozó kérdésére a vendéglá­tók elmondták, hogy a Ben­tavölgye, csakúgy, mint az ország több más szövetkeze­te, bolthálózatot is üzemel­tet. Magyarországon néhán>\ nagy mezőgazdasági kombi­nát közvetlen exporttevé­kenységet is folytathat — tá­jékoztatták — a gazdasá­gok többsége azonban kül­kereskedelmi vállalatokon és társulásokon keresztül érté­kesíti külföldön terményeit. Az érdi tsz-ből elsősorban őszibarackot, csemegesző­lőt és jó minőségű szárított kukoricát szállítanak a kü­lönböző országokba. A program üzemlátogatás­sal -folytatódott: Kaare Willoch — a tsz vezetőinek kalauzolásával — megtekin­tette az évi 35 ezer sertést feldolgozó vágóhidat, majd Varga Sándor tsz-tag ház­táji gazdaságával ismerke­dett. A búcsúzáskor elis­merő szavakat jegyzett be a tsz vendégkönyvébe. (Folytatás a 2. oldalon) Pátriánk: Mezőkövesd Első mérföldkő: 1464. 9 „...azt akarván, hogy a mi Borsod megyében levő Mezőkövesd nevű mező­városunkat kiemeljük abból a romlásból, amelybe az elmúlt háborús időkben jutott... ki­rályi hatalmunk teljességéből és különleges kegyünkből in­díttatva szabad várossá emel­jük ..." (Részlet Mátyás király 1464. július 12-én kelt mező­városi szabadalomleveléből.) Második mérföldkő: 1973. ......Mezőkövesd várost meg­illetik mindazon jogok, ame­lyeket a Magyar Népköztár­saság törvényei a városok ré­szére biztosítanak ...” (Rész­let a 16/1972. sz. elnöki ta­nácsi határozatból.) A legfontosabb mérföldkő pedig mindig a jelen: most 1985. „...ha valaki 1985-ben először látogat a Matyóföld fővárosába s Pest, Eger vagy Miskolc felől érkezik, minden­hol az épülő házak sorát lát­ja. Épp ezért úgy gondolhat­ná az ember, ez egy most épülő új város ..." (Részlet Ká­sa Judit negyedik osztályos kö- vesdi gimnazista dolgozatából.) Ismerkedésünk Mezőkövesddel lapunk 8-9. oldalain folytató­dik. Országos ifjúsági béketalálkozó Sződligeten pénteken megkezdődött 'az Országos Béketanács ifjúsági béke­bizottságának háromnapos találkozója. Az összejövete­len megtárgyalják az Orszá­gos Béketanács ifjúsági te­vékenységének idei prog­MmmmmammmMmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmammmmmmmMBi ramját. Szombaton országos békefórumot rendeznek* va­sárnap pedig a hazánkban működő ifjúsági békeközös­ségek: képviselői megvitat­ják klubjaik, csoportjaik munkáját és együttműködé­sük bővítésének lehetőségeit. ■KMMMHHmai A Minisztertanács közleménye A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirány­zataival összhangban — dön­tést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói árá­nak, illetve díjának január 21-i hatállyal történő emelé­séről, és ezzel egyidejűleg szociál- és népesedéspoliti­kai, valamint más, a lakos­sági jövedelmeket érintő in­tézkedéseket hozott. 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói ár­színvonal 7 százalékkal emel­kedhet, ezen belül mintegy 3 százalékot képviselnek a hatósági, központi áremelé­sek. Az áremeléseket a költség- vetés egyensúlyának megőr­zése, áz ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegí­tése, a termelési költségek emelkedése és az ártámoga­tások mérséklése teszi szük­ségessé. A tej és tejtermékek át­lagosan 28—29 százalékkal drágulnak. Ezen belül a te­héntej ára 27, a sajtoké át­a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a lakossági jövedelmeket érintő intézkedésekről lagosan 40, a tejfölé 17, a tehéntúróé 34 százalékkal emelkedik. A tehéntej lite­renkénti ára 6 forintról 7,60 forintra, a 10 dekagrammos teavaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül pél­dául a trappista sajt kilo­grammonkénti ára 53 forint­ról 77 forintra emelkedik. A Rama margarin ára 13,80 forintról 17,50 forintra emel­kedik. A cukor fogyasztói ára át­lagosan 16 százalékkal lesz magasabb. így például a normál kristálycukor kilo­grammonként 21,50 forint he­lyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek kö­zül a húskonzervek, a húsos ételkonzervek és halkonzer­vek 9—10 százalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16—18 százalék­kal, a gyümölcskonzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkész ételek 11 —12 százalékkal drágulnak, így például a 16,10 forintos húskonzerv ára 17,50 forint­ra, a gyorsfagyasztott, 20 de- kás bélszínroló ára 1.8,50 fo­rintról 21,30 forintra, a fél­kilós gyorsfagyasztott zsenge zöldborsó ára 20 forintról 22,60 forintra emelkedik. Növekszik egyes zöldségalapú konzervek ára is. így pél­dául a 18,70 forintos (5/4-es üveg) csemegeuborka ára 20,20 forintra, az 5,70 forin­tos (1/10-es) paradicsomsű­rítmény ára 6,10 forintra emelkedik. A bébiételek ára nem változik. Az édesipari termékek át­lagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal, a csokoládé 5— 6 százalékkal, a hazai ka­kaóporok 15 százalékkal drá­gulnak. így például a 10 de- kás töltött málnaízű cukorka ára 4,80 forintról 4,70 forint­ra, a 20 dekás Aranykakaó por ára 28,60 forintról 33,50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tejcsokoládé ára 20 forintról 21 forintra emelke­dik. Számos édesipari ter­mék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nél­küli kekszek és a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vendéglátóipar és a munka­helyi étkeztetés árai is. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelke­dést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkez­nek, átvállalhatják. A gyer­mek-, diák- és szociális in­tézmények étkeztetési téríté­si díjai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. (Folytatás a 2. oldalon) Tájékoztató az egyes társadalombiztosítási intézkedésekről Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság a Minisztertanács közleményé­ben ismertetett társadalom- biztosítási intézkedésekről a következő tájékoztatást adja: Az év elején szokásos, au­tomatikus nyugdíjemelésen felül havi 80 Ft kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, akik­nek a nyugdijuk (ellátásuk) 1984. december havi összege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak ja­nuár 1-től, az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés összegére is tekintettel, te­hát összesen havi 180 Ft-tal emelkednek. A kiegészítést — az ismertetett feltételek­kel — azok is megkapják, (Folytatás a 2. oldalon) A múlt évi gazdálkodásról és az idei feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság Tegnap, január 18-án a pártszékházban, Kun László, megyei titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Bizottsága. A testü­let elsőként tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1984. december 4-i üléséről. A napirend előadója Fejti György, a Központi Bizott­ság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára volt. Ezt követően a pártbizott­ság Kovács Zoltán megyei titkár előterjesztésében meg­vitatta, majd elfogadta a vállalatok és szövetkezetek 1984. évi gazdálkodásáról szóló jelentést és az 1985. évi gazdaságpolitikai és az azokat segítő tömegpolitikai feladatokat tartalmazó ja­vaslatot. A vitában részt vett Drótos László, a Lenin Kohászati Müvek, Pethes András, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Szaniszló Sándor, a sárospataki Kos­suth Termelőszövetkezet és a termelőszövetkezetek me­gyei szövetségének elnöke, Szunyogh János, a MÉSZÖV elnöke, Kiss Lajosné, a her- nádvécsei Búzakalász Ter­melőszövetkezet brigádveze­tője, Monos János, a Borso­di Szénbányák Vállalat nyu­galmazott vezérigazgatója, Tolnai Lajos, a Borsodi Ve­gyi Kombinát és Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kom­binát vezérigazgatója, A továbbiakban a megyei párttestület Juhász Péter megyei titkár javaslata alapján elfogadta a megyei pártbizottság 1985. évi mun­katervét, majd szervezeti kérdésekben foglalt állást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom