Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG 2 1985. január 4., péntek Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén jóváhagyólag tu­domásul vette a Finn Köz­társaság miniszterelnökének, Kalevi Sorsának hazánkban tett hivatalos látogatásáról adott tájékoztatót. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. Megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy gondoskodjék az ülés hatá­rozatainak végrehajtásáról. A Minisztertanács a Gaz­dasági Bizottság tájékoztató­ja alapján áttekintette a Fo­gyasztók Országos Tanácsá­nak tevékenységét. Elismer­ve a tanács és aktivistáinak eredményes munkáját, fel­kérte a Fogyasztók Országos Tanácsát, hogy a lakosság érdekében aktívan működ­jék közre a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvény érvényesítésében, s fordítson nagyobb figyelmet a szolgáltatások színvonalára. A kormány áttekintette a videotechnika szélesebb kö­rű hazai alkalmazásának né­hány kérdését. Utasította az illetékeseket, hogy dolgozzák ki a videogyártás és -kiadás, valamint a terjesztés és for­galmazás jövőbeni rendjét. II megyei környezetvédelmi bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) egy zajvédő berendezés fel­szerelése kerül. A vállala­toknál már csak azért is ér­demes fontolóra venni a dol­got, mert a zajbírság éven­te ismételhető, mégpedig nö­vekvő .mértékben. A következőkben a megyei földhivatal által készített, a földvédelmi tevékenységgel foglalkozó beszámolót vitat­ták meg a bizottság tagjai. Természeti erőforrásaink 75 százalékát a föld értéke ké­pezi, éppen ezért nyilvánva­ló, hogy a földhasznosítás továbbra is a legfontosabb tennivalók közé tartozik. Rendkívül fontos feladat a területcsökkentés lassítása, a jó minőségű földek foko­zott védelme, a parlagföl­dek hasznosítása, illetve a további parlagterületek ki­alakulásának megelőzése, a rekultiváció meggyorsítása, az okszerű földhasznosítást elősegítő földcserék és föld- rendezések szorgalmazása. A termőföld védelmében fontos szerepet tölt be a határszem­le, ami az ingatlannyilván­tartásban szereplő szántó- és szőlőterületekre vonatko­zik. A tavalyi szemlék so­rán 1500 hektárnyi művelet­lenül hagyott területet talál­tak a megyében. Mezőgaz­dasági nagyüzemek esetében a művelési kötelezettség el­mulasztása miatt a művelet­lenül hagyott föld aranyko­rona értéke ezerszeres szor­zatának megfelelő pénzbír­ságot kell kiszabni. Ilyen­fajta bírságra az elmúlt év­ben egy ízben került sor. Művelési kötelezettségüket ugyanis elsősorban a magán- személyek mulasztották el, rájuk viszont más szabály vonatkozik. Nevezetesen: a műveletlen földet térítés nél­kül állami tulajdonba kell venni. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a parlagterületek hasznosításá­ban növelni kell az érdekelt­séget, s jó célt szolgálhatna egy ezzel kapcsolatos, közös intézkedési terv mielőbbi ki­dolgozása is. A továbbiakban a miskol­ci hulladékfeldolgozó mű megvalósításával kapcsolatos feladatokat tekintették át az ülés résztvevői, majd áttér­tek a bizottság elmúlt évi munkájának értékelésére, il­letve előterjesztették az ez évi munkatervet. D. H. Magyar vezetik részvétiátogaiása Chan Sy miniszterelnök elhunyta alkalmából a párt és a kormány képviselői részvétlátogatást tettek a délkelet-ázsiai szocialista or­szág budapesti nagykövetségén. A párt és a kormány nevében Maróthy László, az MSZMP KB PB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Nagy Já­nos külügyi államtitkár fejezte ki együttérzését Sop Horn ideig­lenes ügyvivőnek. Szocialista országok békekezdeményezései A szocialista közösség cél­jai között változatlanul az első vonalban van a szocia­lista vívmányok és értékek védelme, a béke megőrzé­séért és az enyhülésért ví­vott közös harc. A szocia­lista közösségnek döntő sze­repe van a nukleáris ka­tasztrófa elhárításában — ír­ja a lap csütörtöki számá­ban megjelent, a szocialista országok békekezdeménye­zéseit elemző cikkében a Pravda. A béke biztosítása eszkö­zeként óriási a jelentősége a Varsói Szerződés szervezeté­nek, amely ez év tavaszán lesz harmincéves. A szerve­zet Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülései mindig nagy horderejű nemzetközi ese­ményt jelentettek, ezért fo­gadta a világ nagy érdeklő­déssel a bejelentést, misze­rint január 'közepéin Szófiá­ban megtartják a PTT soros tanácskozását — mutat rá a Pravda. Csupán a Szovjetunió száz­nál több, a különböző fajtá­jú és típusú — köztük a nukleáris — fegyverrend­szerek korlátozására és csök­kentésére irányuló javaslatot tett. A szovjet kezdeménye­zések összhangban vannak azokkal a javaslatokkal, ame­lyeket a többi testvéri or­szág tett e területen. Mind­ezek között is kulcsfontos­ságú jelentősége van a vi­lágűr militarizálása megaka­dályozásának, a hadászati és közepes hatótávolságú fegy­verzet csökkentésének, mivel megvalósulásuk lehetővé ten­né a nukleáris fegyver tel­jes betiltását, végső soron pedig teljes megsemmisítését — hangsúlyozza az SZKP KB lapja. A szocialista országok jó­akaratának új bizonyítéka az a nemrégiben tett kezdemé­nyezés, amelyben a Szovjet­unió azt javasolta az Egye­sült Államok kormányának, hogy kezdjenek tárgyalásokat a nukleáris és űrfegyverzet teljes kérdéskörében — em­lékeztet a lap. Ipari műemlékeink ' Az ipartörténeti, műsza­ki, tudománytörténeti szem­pontú gyűjtés, őrzés, meg­őrzés századunkban és nap­jainkban kap különös je­lentőséget. Az ipari épüle­tek megőrzésének gondola­ta az ötvenes évekből Ang­liából származik — bár kísérletet tettek gyárépü­let, üzem műemlékké nyil­vánítására korábban is. Az ipartörténeti, műszaki, tu­dománytörténeti emléke­inkre, muzeális értékeink­ről szóló törvény is kitér. Ilyen ipari műemlékkel — használatban levő és hasz­nálaton kívüli épülettel, géppel, berendezéssel — az ország számos vidékén ta­lálkozhatunk. Igen sok' híd, pályaud­var, állomás szél- és vízi­malom, mozdony, kohásza­ti üzem, olvasztómű, bá­A Nyugati pályaudvar. nya gyarapítja történeti, muzeális értékével nemzeti kincseinket. Köztük olyan ismert és látogatott léte­sítmények, mint a Ruda- bányácska középkori arany­bányája, a felsőrákosi kő­fejtő, Ganz Abrahám ké­regöntödéje (ma Öntödei Múzeum), az idegenforgal­mi látványosságú Hámori­tó, a kiskundorozsmai szél­malom, a sárvári vár fel­járója, vagy a tatai Nepo- mucenus vízimalom. Az épületek egy részét az Országos Műemléki Fel­ügyelőség jóvoltából hely­reállítva látogathatjuk. Többet az országos, vagy a megyei múzeumi szerve­zetek vettek birtokukba, s használják fel muzeális ki­állítási célokra. Nehezebb a régi épület, berendezés megóvása ott, ahol hasz­nálják az épületet, működ­tetik a berendezéseket, s ahol még nem tudatosult az ipar emlékeinek mű­emlékértéke. Pedig az ipar, a technika múltját tanúsí­tó emlékek. A hortobágyi kilenclyukú hid. Alom és valóság Az álmok természetüknél fogva sokfélék lehetnek: szépek, rosszak, megvaló­sultak, örökké álmok ma­radók, s egyszer talán majd valóra válók. Ez utóbbiak közé tartozik Napóleon 182 évvel ezelőtti álma is a Franciaországot Nagy- Britanniával összekötő csa­torna alatti alagútról. Az álom egykor lidérces lehetett a briteknek — fel­téve, hogy komolyan vet­ték —, hiszen a császár még támadó csapatai köz­lekedésének megkönnyíté­sére tervezte az alagutat. Az utóbbi száz évben azonban már inkább a francia—.brit együttműkö­dés — az „entente cordia- le” — előmozdítására szor­galmazták a tervet hívei. És az elképzelés most új­jáéledt: erről Margaret Thatcher és Francois Mit­terrand gondoskodott, ami­kor legutóbbi, novemberi csúcstalálkozójukon bizako­dó nyilatkozatokkal támo­gatták a csatorna-alagút ügyét. De nemcsak ők tekinte­nek várakozással a 37 ki­lométeres alagút megépí­tése elé. A La Manche- csatorna mindkét oldalán arra számítanak a vállal­kozók, hogy a jövő nyá­ron zöld utat kapnak Euró­pa egyik legrégibb és leg­nagyobb mérnöki álmának megvalósításához. Az építkezések jövő nyár­ra tervezett kezdése min­denesetre elég bizonytalan időpontnak tűnik. Az épí­tés jogának megszerzéséért versenyző Euroroute nevű angol—francia konzorcium vezetője szerint az építke­zések vagy hamarosan el­kezdődnek, vagy ebben a században már sor sem ke­rül rájuk. A brit kereskedelmi mi­nisztérium szóvivője any- nyit közölt, hogy a vég­leges döntés meghozatalá­ra még nincs kitűzve az időpont, de az Euroroute igazgatójának jövő nyári becslését „optimista lehető­ségnek” nevezte. Novemberben egy brit és francia tisztviselőkből álló munkacsoportot hoztak lét­re azzal a céllal, hogy vizsgálják meg az alagút műszaki és pénzügyi vo­natkozásait és februárban tegyenek jelentést. A két kormánynak ezt követően kell döntést hoznia, hogy valóban elkezdjék-e az építkezést, és ha igen, ak­kor melyik tervet hagyják jóvá. Jelenleg két fő javaslat van terítéken. Az egyik az Euroroute cég „Brunnel” elnevezésű, közel 5,3 mil­liárd dolláros terve. Esze­rint mindkét oldalról egy- egy híd vezetne a csator­na forgalmas hajózási út­vonalaihoz, ahol a hidak egy víz alatti összekötő alagútban folytatódnának tovább. Az elmúlt időszak­ban a kontinens befolyá­sos vállalkozói jobbára e változat mellett voksoltak. A fő alternatívát a „Chunnel” elnevezésű terv jelenti, amely egy dupla vasúti alagutat foglal ma­gában. Ez utóbbi változat a „Brunnel” tervnek ke­vesebb, mint a felébe ke­rülne, de lehetőségeiben — mivel így csak vonatok közlekednének — sokkal korlátozottabb. Mindkét változatot mű­szakilag kivitelezhetőnek tekintik, ezért a döntés meghozatalában főleg a pénzügyi kérdés lehet a döntő. Franciaország és Nagy- Britannia illetékesei már megállapodtak abban, hogy bármelyik tervet teljes egészében a magánszektor­nak kell finanszíroznia. Körülbelül hét hónappal ezelőtt azonban öt brit és francia bank képviselői hangsúlyozták, hogyha a hitelekre nem adnak álla­mi garanciát, akkor a be­ruházásból nem lesz sem­mi. Erre novemberben francia és brit szállítási tisztviselők megígérték, hogy „minden szükséges politikai garanciát” meg­adnak. Egyetértettek ab­ban, hogy a kiválasztott tervnek parlamenti jóvá­hagyást kell kapnia azért, hogy a kivitelezőket meg­védjék a pozitív döntés esetleges későbbi megvál­toztatásának következmé­nyeitől. Még valami játszhat fontos szerepet mindkét kormány döntésének meg­hozatalában. Nevezetesen az, hogy például az Euro­route vállalat a kivitelezés során 100 ezer új munka­hely megteremtését ígéri, és a jelenlegi gazdasági­munkaügyi helyzetben ez nem elhanyagolható szem­pont sem Franciaország­ban, sem Nagy-Britanniá- ban. Autósok! Formatervezett, új konstrukciójú, kiváló ponyvaborítású személygépkocsi sátorgarázst korlátozott darabszámban, raktári szállítással, rövid átfutási határidővel, előjegyzés utáni GYÁRTÁSSAL VÁLLALUNK Érdeklődni lehet: 37-741-es telefonon XVI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT MISKOLC

Next

/
Oldalképek
Tartalom