Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1985. január 9., szerda Fiatalok A z elmúlt három-négy esztendőben másfél száz fiatal agrárszakember jött a megyébe. Az első időben nyilván ők is úgy vannak, mint általában a pályakezdő értelmiség, lefoglalja őket a munkába való beilleszkedés, önmaguk szakmai elfogadtatása. Ráadásul a fiatal szakemberek zöme, ahogy azt Szegedi Imre, a TIT megyei szervezete mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának titkára mondotta. a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben helyezkedik el, így azután szakmailag is, fizikailag is nagyobb megterhelésnek vannak kitéve. Három-öt esztendő is eltelik, mire a fiatal boldogul, olyan rutint szerez a munkában, hogy már jobban be tud kapcsolódni a közéletbe is. Ennyi idő alatt megismerik, (kitapasztalják képességeit, átjut az életmódváltás zökkenőin, nemcsak a munkahelyi, hanem a lakóhelyi környezetbe is beilleszkedik. Olyan általános igazság ez, amely persze nemcsak az agrárszakemberekre érvényes, hanem a pályakezdő értelmiségre, 6őt álta_ lánosabban valamennyi pályakezdőre. Az is szélesebb körű igazság, hogy a pályakezdés évei nemcsak munkakezdést jelentenek, de erre az időszakra esik a családalapítás, az otthonteremtés is. Gondolom természetes, hogy a bizonyítás szándéka, akarása, a legfontosabb minden pályakezdőnél. A tanulás évei után a produktív munkának kell következnie! Az indulás pedig sohasem volt könnyű, és sohasem lesz az. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ismeretterjesztésben Éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy a különböző tudományos szervezetek — nemcsak a TIT-re gondolunk itt, hanem a különböző tudományos szakmai szervezetekre is — ne csak az ismeretek továbbadásába vonják be az értelmiséget, hanem fórumai legyenek az értelmiség ismeretszerző lehetőségének is. Többek között azért is, mert nem mindenki alkalmas, hogy példával éljünk arra, hogy TIT-előadó legyen. Ez másfajta képességeket is kíván, mint a szükséges ismeretek birtoklása. De ha tudják, ismerik az ismeretterjesztés lehetősé, geit, akkor felhívhatják rá a velük dolgozók figyelmét, mozgósíthatnak, s egyáltalán hangsúlyt adhatnak anmak, hogy az új tudományos eredményekkel való megismerkedés a munkában való előrelépés egyik feltétele. Persze nemcsak a TIT-en belül folyhat ismeretterjesztő tevékenység. A mezőgazdasági példánál maradva a különböző termelési rendszerekben való részvétel speciális szakmai ismeretek megszerzését teszi le. hetővé, és ezek továbbadásába nyilvánvalóan azok a fiatal szakemberek vonhatók be, akik munkájuk révén kötődnek hozzá. A belső munkahelyi, szakmai továbbképzések igen jó gyakorlóterepei lehetnek a fiatal szakembereknek ahhoz, hogy megtanulják, miként kell továbbadni a tudást, az ismereteket. Vagy említhetnénk azt is, hogy a munkahelyi vezetők fokozatosan átadhatnák különböző társadalmi megbízatásaikat a fiataloknak, hiszen többnyire három-négy társadalmi megbízatása is van egy-egy munkahelyi vezetőnek, különösen falun. a fiatal értelmiségi képességeire, lendületére és tenni akarására nemcsak a munkahelyi feladatok megoldásában számítunk, hanem a társadalmi élet más területein is, a mozgalomtól az ismeretterjesztésig. A közéleti tevékenységet pedig- éppen úgy gyakorolni kell, tanulni, mint a szakmát. Sokan úgy vélekednek, ha a fiatal túljutott a pályakezdés és az otthonteremtés nehézségein, magától értetődően kapcsolódik be a közéletbe. Előfordulhat ilyen is, ám nagyon is reális a veszélye annak, hogy a csak befeléfordulás, a -csak a munkára összpontosítás kizökkenti a KISZ-ben már gyakorolt mozgalmi tevékenységből az em_ .. bereket. Ráadásul az is igaz, hogy a fiatalok '* otthonteremtése, a szükséges anyagi fedezet biztosítása hihetetlenül nagy energiákat köt le. Egyszerűbben mondva; akkor vállalnak erőn felül munkát — sokszor nem is saját szakmájuknak megfelelőt —, amikor még a frissen megszerzett ismereteikre szükségük lenne újabbakat építeni. Ebben az időben jut kevés idejük az önképzésre, amire az egyetemi tanulmányok után is nagy szükség van. Mert az ismeretek könv- nyen kopnak akkor is, ha a gyakorlat tapasztalata kezdetben ad lendületet a munkájuknak. De szólhatnánk arról is, hogy nem kielégítő ma még a termelőszövetkezetekben a nyelvtanulásra való ösztönzés, holott a nyelvtudás a mezőgazdasági területen is fokozott jelentőséggel bír, hiszen a tudomány jelentősége nő, a tudományos ismeretek, új eredmények egy részéhez pedig, akárcsak más területeken, itt is idegen nyelven jut hozzá. A szükséges nyelvtudás megszerzéséhez pedig ugyancsak az ismeretterjesztő társulat juttathatja hozzá a fiatal szakembereket. A z ismereteknek a szüksége és tekintélye egyaránt nő napjainkban, az élet minden területén. Amíg egyrészről megnő' az igény az ismeretek első kézből való megszerzésére — arra, hogy az igazán országos hírű szakemberek adják tovább a tudományos eredményeket, az új eljárásokat, módszereket —, ezek igazi közkincs, csé tételére is szükség van. Akár úgy, hogy a szakmai továbbképzések, konferenciák ismereteit viszik tovább, akár úgy, hogy a televízió tudományos műsorait magyarázzák, kommentálják. Ezt pedig mindig azoknak kell megtenniük, akik ott élnek, ahol ezeket az ismereteket kamatoztatni lehet. Csutorás Annamária Egy béllel később, bélköznapon Egy héttel később hallgattam meg a Rádió Kabarészínpadának BUÉK, 1985! című műsorát, azaz már január 7-én, amikor megismételték. Szürke hétköznapi este volt, kint hideg, ráadásul szokatlan hideg, az utcákon egy lélek sem járt, a szilveszteri papírtrombitákat régen elvitte a szemetesautó. Kihaltság mindenfelé, s főleg sehol egy szemernyi ital, sehol egy velem nevető társ. Hétköznap, ünnepi hangulat nélküliség, kiábrándító józanság közben hallgattam az óév rádiós búcsúztatását. Semmi hangulati plusz! S nagyon tetszett, így, több napos gerjesztés után létrejött hangulat, az utcáról beszüremlő trombita- sivítás nélkül. Marton Frigyes csapata nagyszerű két és fél órát adott. Major Tamás és Verebes István kettős bevezetője már egy sor időszerű kérdést érintett igen szellemesen, az egymást követő számok pedig a szürke hétfő estén is valósággal vibráltak, felráztak, hangos derűre fakasztottak. Nos, nem mind, mert akadt ebben is halovány, olyan, amely megszokásból, vagy szerzője iránti valamilyen elfogultságból kerülhetett jobb társai közé, de a többség a rádiókabaré-játszás javát kínálta. Koltai Robert „illetékes szakembere” olyannyira ismerősnek tűnő handabandázásai, Vitray Tamás parlamenti focimeccse, amelynek minden labdaérintése egy-egy éles napi aktualitás volt, Inke—Haumann örök Mit is ír a hogyishívják ?-jának remekbesikeriilt darabja, vagy más kategóriából Antal Imre anekdotás csevegése, Tímár György bakkecskerímei kellemesen szórakoztattak. Mint mondtam, voltak hétköznapibb számok is, s voltak, amelyek hétköznap is laposaknak tűnnek. Verebes István műsorvezetése gördülékeny, szellemes volt. A műsor végén újra Majorral kettesben zárták a kabarét. Annak közéleti töltése, mondandója is maradéktalanul érvényesült. Talán a mű- sorszámok egymásutánjában lehetett valami kis hiba, mert éppen a halványabbnak minősülő számok szinte egymás mellé kerültek a második fél részben. Ha egy ünnepi estre, felfokozott hangulat közepette való fogyasztásra szánt műsor az ünnep múltával is fogyasztható, sőt nagyon ízlik, az magas értéket jelent. Most ez a helyzet. Jó, hogy meghallgattam. Amikor először sugározták — szilveszterkor —, hivatalból a televíziót néztem. Most magán- szorgalomból ültem a rádió mellé. Nem bántam meg... (benedek) A Vasas Művelődési % Központban működő Kelet alkotókor rend- . szeresen meghív ismert költőket, irodalmárokat. Legközelebb január 15-én este Serfőző Simon most megjelent válogatott kötetéről cserélnek eszmét. Két fok. Mindössze ennyi volt, amit a miskolci Autójavító Kisvállalat szerelői hétfőn reggel a szerelőcsarnokban találtak, márpedig két fok idén még egyetlen alkalommal sem volt a csarnokban. Rendszerint legalább öt-hat fokos meleg várta a szerelőket. Ám hétfőn reggel csak kettő, de őszintén szólva senki nem vette volna észre, hogy ezen a napon még hidegebb van,v mint máskor. Csak a hőmérő árulkodott. Ráadásul az ember hőérzékelése is szerfölött gyarló, a kinti mínusz tizenöt fokról a csarnokba betérve könnyen azt hiheti, megtörtént a csoda, amelyre szeptember közepe óta várnak, vagyis elkészült a fűtés, s így végre meleg van. De hát az autójavító szerelői nemigen bíznak a csodákban, ennélfogva sejthették azt hétfőn reggel is, nem valószínű, hogy a hét végén magától megjavult a fűtés. Mindössze a magamfajta alkalmi látogató hihetett ilyesmit, de tíz perc ácsor- gás után már az is pontosan tudta, hogy érzékei csapták be egy rövid időre, s egyébként éppen olyan hideg van, mint volt egész ősszel, s a tél eddig eltelt részében. Szóval hideg volt a csarnokban, de hát az optimista ember mindig talál magának valami vigaszt, s a szerelők között — hál’ istennek —, sok a derűlátó, igy aztán igaz, hogy a kocsimosónak kis híján odafagyott a keze a kocsikhoz, igaz, hogy a szerelők, gém- beredett kézzel éppen csak meg tudták fogni a kulcsokat, csavarhúzókat, továbbá igaz, hogy a fűtő- berendezést éppen szeptember hónapban szerelték • le, márpedig több száz év statisztikai átlaga szerint — a rövidke vénasszonyok nyara kivételével — Magyarországon szeptember után már mindig csak hidegebbre lehet számítani, mert az őszt rendszerint tél követi, és igaz az is, hogy légcserélő berendezés sem működik a csarnokban, vagy ha igen, akkor a fűtéshez hasonlóan az is észrevehetetlen, ezért aztán bár hideg van, legalább büdös is, ami még a kisebbik baj, hiszen az ember szaglóhámsejtjei egy perc alatt képesek megszokni a kellemetlen szagokat is, ám nagyobb baj, hogy a kipufogógázok szén- monoxidot (bár ez szagtalan), ólomvegyületeket is bőven tartalmaznak, amelyek, hosszú időn ót, rendszeresen, napi nyolc órán keresztül belélegezve, minden bizonnyal maradandó egészségkárosodást is okoznak, szóval bár mindez igaz, elterjedt a hír, miszerint, aki a vállalattól megfázással, influenzával táppénzre kényszerül, az állítólag majd százszázalékos táppénzre jogosult. Mindez persze milyen munkajogi lavinát indít majd el, azt egyelőre csak sejteni lehet, hiszen a vállalat még a nyáron megrendelte a fűtés korszerűsítését, ami viszont a mai napig nem történt meg, s ha tegnap hozzákezdtek volna, akkor is kitavaszodik, mire végeznek vele. Addig pedig, marad a két fok. Esetleg az időjárás kegyelmez a szerelőknek... (csendes) Ili barlangot fedezlek lel A dél-baranyai Beremend község közelében, az ottani cementgyár bányájának területén munka közben egy eddig ismeretlen, minden bizonnyal nagyméretű cseppkőbarlangot fedeztek fel a bányászok. A barlangnak egyedülállóan értékes cseppkőképződményei vannak, levegője pedig feltűnően meleg. Téli séta Lillafüreden ...
