Észak-Magyarország, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-06 / 4. szám

1985. január 7., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 r Úttörő-olimpia, Miskolc városi döntő Népes mezőnyök Jegyvennyolc csapat a Kőhalmi Kupáért Kevés néző, nagy lelkesedés A miskolci városi sport- :sarnok környékén javában akarítják a havat, a be­járat megközelítése a vi­szonylag egyszerűen meg­oldható feladatok közé tar­tozik. A nézőtéren alig lé­zengenek, de a küzdőtéren már javában dúl a harc. Persze, a kifejezés nem Pontos, mert szó sincs itt holmi háborúskodásról, sok­kal inkább sportszerű küz­delemről. A Kőhalmi Kupáért fo- yik a vetélkedés. Aid nem ■udná: a Miskolc városi labdarúgó-szövetség tömeg- »portbizottsága 1977 óta min­ién esztendőben megrende­zi az eseményt. Nyáron ter­mészetesen a szabadban, ilyenkor, ebben a zord idő­ben a csarnokiban. „SZERETÜNK JÁTSZANI” Az egyik kispadon isme­rős arcot fedezek fel. Igen, Balázsi István az, áld ko­rábban a Borsodi Volánnál töltötte be a pályaedzői tisz­tet, később pedig az MVSC- nél edzősködött. Nem éppen viharmentesen szakadt meg kapcsolata az egyesülettel, de ez már a múlt, ne fe­szegessük. — Hogyan került a Loko- motívba? — Amikor kenyértörésre került sor, szóltam a srá­coknak, nincs-e egy hely. Akkoriban nagyon nehezen emésztettem meg a történ­teket, kellett valami, ami le­vezetést jelentett a számom­ra. Ezeken a meccseken kel­lemesen elfáradunk, s ami a fő: jókat játszunk. Mert akik a hét végeken itt vállalják a szereplést, elsősorban a játék kedvéért jönnek! Boldizsár József tagja an­nak a 7 fős stábnak, amely felelős a dolgok zavartalan menetéért. A tömegsportbi­zottságból vállalkoznak a jegyzőkönyvek vezetésére, a tájékoztatásra. O az 1977-es nyitány óta tevékenykedik. HÁROM OSZTÁLY, 600 RÉSZTVEVŐ — Három osztályban bo­nyolítjuk le a küzdelmeket — mondja. — Ezekben 16— 16 együttes szerepel. Életre hívtuk az öregfiúk bajnok­ságát, amelyben 9 csapat szerepel. Ebben az évben pedig első ízben írtuk ki a női bajnokságot, amelyben 5 gárda vesz részt. A Kő­halmi Kupában csak olyan sporbbarátok játszhatnak, akik betöltötték 26. életévü­ket. Ez az alsó korhatár. — Milyen napokon ját­szanak a csapatok? — Rendszerint szombaton és vasárnap, természetesen a sportcsarnok programjaihoz alkalmazkodva. Ezen a hét végén szerencsénk van, mert semmilyen rangosabb ese­ményre nem kerül itt sor, így tegnap és ma is 16—16 mérkőzést rendezhetünk. Ma reggel például 8 órakor kezdtünk, s este fél tízkor ér véget az utolsó találkozó. — Hogyan fedezik a költ­ségeket? — Minden résztvevő csa­patnak ezer-ezer forint ne­vezési díjat kellett fizetnie. Ebből fizetjük a terembér­letet, amelyet igen kedvező­en állapítottak meg az ille­tékesek a számunkra. A sportcsarnok vezetősége biz­tosítja a személyzetet, öltö­zőket, tisztálkodási lehetősé­get és a világítás sem in­gyenem — Mennyire népszerű a Kőhalmi Kupa? — Hadd említsek e'gy-két számadatot. 1977-ben mind­össze hat együttes nevezett a küzdelmekbe. Most a nyá­ri és a téli programban ösz- szesen 60 együttes szerepel! Egy esztendőben 1200 mér­kőzést játszanak, ez semmi­képpen sem lebecsülendő. — Milyen csapatok verse­nyeznek? — Vállalati és lakótelepi együttesekből verbuválódott a mezőny. TÉLEN: 350 MÉRKŐZÉS Azt már másoktól tudom meg, hogy a találkozók sport­szerűek, de korántsem kis­asszonyoknak való. Fegyel­mezetlenség ritkán fordul elő. Olyan pedig, amelyet a komlóstetői gárda elkövetett (nem jelentek meg egy mér­kőzésen), ritka, mint a fe­hér holló. Súlyos árat kel­lett érte fizetniük: kizárták őket. — Ha már a sportcsar­nok vezetőitől minden se­gítséget megkapunk az ese­mények zavartalan lebonyo­lításához, nem szemlélhetjük ölhetett kezekkel, hogy ki­használatlanul múljon el akár csak egy óra is — jegyzi meg Boldizsár József. A lebonyolításról annyit, hogy a résztvevőket 12 né­gyes csoportba osztották, itt körmérkőzéses rendszerben játszanak. A csoportok el­ső és második helyezettje a felső, a harmadik és negye­dik az alsó ágon folytatja tovább. Az utolsó szakasz­ban hármas csoportokban folyik a küzdelem, s a győz­tesek döntik el a végső ér­mes helyezések sorsát. Egy- egy csapatra kéthetente ke­rül sor, viszonylag tehát nagy a kihagyás a mérkő­zések között. De 48 együttes esetében ezt nem lehet más­ként megoldani. A téli so­rozat kereken 350 találkozót számlál, vasárnap estére el­jutottak a 258-as sorszámot ■ viselő Volán Taxi—Miskolci Bányász találkozóig. „HIÁNYZOTT A SPORT” Ezen a vasárnapi délelőt- tön előbb Lánczos Aladár „kezelte” a bírói sípot. — Miért vállaltam a já­tékvezetést? — mereng el a kérdésen. — Nagyon szere­tem a sportot, s ezen belül a bíráskodás a mindenem. Mivel a megyei keretben már nem tevékenykedhetek, egyfajta „pótlást” jelent szá­momra az itteni elfoglalt­ság. A mérkőzések sport­szerűek, nekem még senki­vel nem gyűlt meg a ba­jom. — Vannak persze olyanok is, akik túlzottan komolyan vesznek egy-egy találkozót — kapcsolódik be beszélge­tésünkbe Juhász Sándor, aki a következő összecsapás bí­rája lesz. — Elfeledkeznek arról, hogy ez végtére is já­ték, szórakozás, kellemes ki- kapcsolódás. Pedig a vere­séget is el kell tudni visel­ni. Ez az egész rendezvény- sorozat egyébként nagyszerű dolog, szeretik az emberek, szegényebb lenne nélküle Miskolc. Higgyük el neki, kétel­kedni egyébként sincs okunk állításában. (doros) Bükkszentkereszt és Mis­kolc adott otthont a téli út­törő-olimpia Miskolc városi döntőjének. A kisdiákok sí­futásban, lesiklásban és szán­kózásban mérték össze tudá­sukat, ügyességüket. Száz­harmincán álltak rajthoz, hogy vetélkedjenek a to­vábbjutást jelentős első és második helyért. Eredmények, sífutás, fiúk. III. korcsoport: 1. Hegyközi (36-os iskola). IV. kcs.: 1. sport Az amerikai Robert Se- guso és Ken Flach nyerte vasárnap a londoni Royal Albert Hallban a fedettpá­lyás páros tenisz-világbaj­nokságot. Seguso, Flach— Taróczy, Günthardt 6-3, 3-6, 6-3, 6-0. Bráz Zoltán (37-es iskola), 2. Kiss (26), 3. Serfőző (39). Leányok, III. kcs.: 1. Bráz Gabriella (33-as iskola). Le­siklás, fiúk, óriás műlesiklás, IV. kcs.: 1. Tóth (34-es isko­la), 2. Nyitrai (37), 3. Pan- cze (2). Műlesiklás, IV. kcs.: 1. Tóth (34-es iskola), 2. Pancze (2), 3. Antal (6). Öriás műlesiklás, III. kcs.: 1. Sándor János (34-es iskola), 2. Kelen Ádám (21), 3. Ba­jáki (11). Műlesiklás, III. kcs.: 1. Kelen (21), 2. Sándor (34), 3. Bajáki (11), Leányok, óriás műlesiklás, III. kcs.: 1. Sándor Judit (34- es iskola), 2. Kelen Mária (21-es), 3. Mátyás (12). Mű­lesiklás, III. kcs.: 1. Sándor (34-es iskola), 2. Kelen (12), 3. Mátyás (12). Öriás műle­siklás, IV. kcs.: 1. Cselényi (2-es iskola), 2. Völgyesi (42). Műlesiklás, IV. kcs.: 1. Cselényi (2-es iskola). 2. Ber­nét (12). Alpesi összetett, fiúk, III. kcs.: 1. Kelen Ádám (21-es iskola), 2. Sán­dor (34), 3. Bajáki (11). IV. kcs.: 1. Tóth (34-es iskola), 2. Pancze (2), 3. Nyitrai (37). Leányok, III. kcs.: 1. Sándor Judit (34), 2. Kelen (21), 3. Mátyás (12). IV. kcs.: 1. Cse­lényi (2-es iskola). Szánkó, leányok, kisdobosok: 1. Mi­hályi (42-es iskola), 2. Har- nisfjger (34), 3. Balogh (28). III. kcs.: 1. Csoltkó (8-as is­kola), 2. Barócsi (34), 3. Ho- vanyecz (11). IV. kcs.: 1. Nagy (42-es iskola), 2. Nyu- lászi (11), 3. Csáki (28). Fiúk, kisdobosok: 1. Göndör (34), 2. Kasuba (42), 3. Takács (8). III.' kcs.: 1. Kiss 34-es isko­la), 2. Bodnár (34), 3. Son­koly (28). IV. kcs.: 1. Gere (34), 2. Bánházi (26), 3. Tóth (6). A TOTÓ 1. heti eredményei 1. DUNDEE—GLASGOW RANGERS 2-2 X 2. HEARTS—DUMBARTON 5-1 1 3. ST. MIRREN—DUNDEE UNITED 1-0 1 4. COMO—AVELLINO 2-1 1 5. CREMONESE—ASCOLI 2-0 1 6. INTERNAZIONALE—ROMA 0-0 X 7. LAZIO—MILAN törölve 8. SAMPDORIA—JUVENTUS 1-1 X 9. CAMPOBASSO—LECCE törölve 10. PARMA—AREZZO 0-1 2 11. SAMBENEDETTESE—PADOVA törölve 12. TARANTO—VARESE 1-1 X 13. TRIESTINA—CATANIA 2-1 1 14. NAPOLI—UDINESE 4-3 1 15. TORINO—FIORENTINA 2-2 X 16. VERONA—ATALANTA 1-1 X A lesiklás érdekes és izgalmas küzdelmet hozott. A népes mező­nyök jó hóviszonyok mellett küzdhettek a továbbjutást jelentő he­lyekért. Kitűnő feltételek, eredményes munka Szendrő nagyközség Ta­nácsa a közelmúltban fog­lalkozott a település test- nevelési és sportmozgal­mának helyzetével. Mi­előtt ezt megtette volna, id. Dobog Béla tanácsel­nök-helyettes, az általános iskola igazgatója — hosz- szas vizsgálódást követően — átfogó jelentést készí­tett. Beszámolójában ki­tért a verseny- és tömeg­sportra, a személyi, tár­gyi, anyagi feltételekre, az oktatási intézmény testne­velésére, a sportegyesület munkájára, az elkövetke­zendő időszak feladataira. Beszélgetésünkkor a felso­roltak sorrendjében tekin­tettük át a nagyközség sporttevékenységét. A VERSENYSPORTRÓL. Női kézilabdázóik a me­gyei I. osztályban küzdöt­tek a pontokért. A játéko­sok munkahelyi és tanul­mányi elfoglaltságuk miatt rendszertelenül látogatták az edzéseket és a fiatalok­kal sem tudtak úgy fog­lalkozni, ahogyan szerettek volna. Labdarúgóik a ke­rületi bajnokságban jól szerepeltek, dobogós he­lyezést szereztek. Asztali­teniszezőik a járási verse­nyeken tízekbajnokságo­kon harcoltak ki értékes sikereket és eljutottak a megyei viadalokra is. Tor­na szakosztályukat egy esztendeje alakították meg, természetesen az általános iskolára építve. Feltűnt egy-kót tehetséges gyerek, akiket hamarosan verse­nyekre is visznek majd. Üsző szakosztályuk kettős feladatot látott el. Szak­embereik néhány esztendő alatt csaknem ötszáz kis­diákkal ismertették meg e sportág alapjait, továbbá tehetséggondozást is végez­tek. Negyvenfős igazolt gárdával rendelkeznek és az úszópalántáik rendre rajthoz álltak a területi versenyeken, sőt eljutottak már Dunaújvárosba és Sopronba is. Szakosztálya­ik, sportolóik által elért eredmények ugyan nem voltak országosan kiemel- kedőek, igaz — vidéki kis- egyesületről lévén szó — ezt senki sem várta el. A TÖMEGSPORTRÓL. Szabadtéri létesítményeik tavasztól késő őszig, fe­dett csarnokuk pedig a téli időszakban szinte reg­geltől estig foglalt volt. Hagyományossá váltak az üzemek, vállalatok, gazda­ságok közötti kispályás lab­darúgó- és kézilabda-baj­nokságok, tornák. Verseny- naptáruk elkészítésekor igazodtak a körzeti, me­gyei, illetve országos ese­ményekhez, s többször ott­hont adtak más települé­sek, üzemek viadalainak. Itt került sor a KIOSZ körzeti és megyei vetélke­dőire, továbbá az alumí­niumgyári sportnapra. Az általános iskolában 11 sportágban rendeztek házi­versenyeket, melyeken 1350-en álltak csatasorba. Az Edzett ifjúságért moz­galom követelményejt hat- szúzan teljesítették. Köte­lezővé tették az iskolai úszásoktatást: a gyerekek 98 százaléka már otthono­san mozog a vízben. A FELTÉTELEKRŐL. Szendrőt okkal nevezik Borsod „ékszerdobozának”. Fedett létesítményeiket or­szágszerte irigylik. Futball- pályájukat felújították, a kerítésépítést azonban még nem fejezték be. Vala­mennyi szakosztályuk mel­lett képzett edző, vagy testnevelő tanár dolgozott. Munkájukat rendszeresen ellenőrizte az egyesület ve­zetése. A helyi tanács 1978- tól 1982-ig évente 15 ezer forinttal támogatta a ME- DOSZ SE terveinek meg­valósítását, 1983-ban már 100 ezer forintot adott, ta­valy pedig 150 ezerrel já­rult hozzá a működési költ­ségekhez. A helyi üzemek, vállalatok, intézmények ugyancsak többszöri támo­gatásban részesítették a klubot. Növekedett a pár­toló tagság létszáma. Mi­vel a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre áll­tak, nem okozott gondot a sportolók utaztatása, s szertárukat is kellőképpen „berendezhették”. Az egye­sület kölcsönösen előnyös kapcsolatot épített ki vala­mennyi szendrői költségve­tési üzemmel, az általános iskolával és felettes szer­veivel is. AZ ISKOLAI SPORT­RÓL. A tanulók 71 száza­léka jól sajátította el a ■ tantervi követelményeket. A 1—3. osztályokban már testnevelés-tanterv szerint is oktatnak. Nagy gondot fordítottak a kiválasztásra és örvendetes, hogy a je­lentősebb fizikai megterhe­lés ellenére nem romlott a diákok tanulmányi mun­kája. A gyerekek számára városi szintű, kitűnő kö­rülmények álltak rendel­kezésre. Az iskolavezetés rendszeressé tette az úgy­nevezett délutáni bajnok­ságokat, versenyeket. Az edzettebb, egészségesebb ifjúság „megteremtése” ér­dekében — a tantestület tagjai mellett — sokat tettek a szülők is, akik­nek véleményét a sportfog­lalkozások megszervezése előtt mindig kikérték. A FELADATOKRÓL. Szeretnék, ha a nagyköz­ség apraja-nagyja eljutna a felismerésig, s megérte­né: a mindennapos test­mozgás az egészséges élet­mód alfája és ómegája. Kérni fogják felettes szer­veik hathatós támogatását tanuszodájuk üzemben tar­tásához. Szakosztályaiktól eredményesebb szervező és mozgósító munkát remél­nek, sportolóiktól pedig odaadóbb szorgalmat, be­csületesebb és eredménye­sebb helytállást várnak. K. T. Január 7-én megkezdődik a küzdelem a hivatásos te­niszezők 1985-ös mérkőzés­sorozatán, a körverseny el­ső állomása az új-zélandi Auckland. Mint ismeretes, az idén már nem a világhí­rű svéd autógyár, a Volvo az esemény patrónusa, s így névadója, hanem egy ame­rikai élelmiszergyártó cég, a Nabisco. A premiert jelentő torná­ról — amely január 13-ig tart — hiányoznak az igazi klasszisok, akik az 1984-es sorozatot záró New York-i döntőn, a Mesterek Torná­ján vesznek részt. Távollé­tükben az ausztrál Fitzge- raldot emelték ki az első helyen, míg a másodikra a brit Lloyd, a harmadikra pedig az amerikai Shiras ke­rült. A Nabisco Grand Prix 77 állomásból áll, a versenyek összdíja kereken 20 millió dollár. A sorozat legrango­sabb négy versenye a fran­cia, a brit, az amerikai és az ausztrál bajnokság, ame­lyekhez 31, úgynevezett szu­perviadal, s 41 „rendes” ta­lálkozó, valamint a dallasi WCT-döntő csatlakozik. A körverseny januártól az év végéig tart, szünetet csak a Davis Kupa-forduló, illet­ve a Nemzetek Kupája csa­patviadal jelent. Volvo helyett Nabisco Sportélet Szentön

Next

/
Oldalképek
Tartalom