Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

1964. december 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A fröccsöntőket ftt nem szeretik Veszteségre ítélte íve? Bár nem mondja ki, de bátran lehet állítani, hogy ' ebben az országban senki nem átkozta magában job­ban a fröccsöntőket, mint ő, Németh Bertalah, az abaújvári Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke; ám, de nem a Volvóval járó maszek kisiparosokat, hanem azt a szerencsétlen három gépet, amelyeket a szö­vetkezet rossz pillanatában drága pénzen megvásá­rolt. Az elnök ujjai már az első két mondat után ide­gesen kezdenek táncolni az asztalon; — Ha valamivel alaposan megégettük magunkat, az a műanyagüzem létesítése volt. Egy jól jövedelme­ző, viszonylag ' alacsony bérszínvonalú üzemet szeret1 tünk volna létrehozni. Éveken keresztül nem volt rá pénzünk, s amikor az illetékesek megértve nehézsége­inket engedélyezték, hogy a termelési adóból 12 millió forintot visszatarthassunk, akkor kezdtük meg a beru­házást. A szó elrÖDÜl... A csarnok: építésével együtt megjelentek az első vihar­felhők. A műanyag-te I do 1 só­zásra alakult gazdasági tár­sulás meg a termelés bein­dulása előtt feloszlott! A nagy nyereségre tett ígére­tek. a szó legszorosabb ér­telmében elrepültek, s a szö­vetkezet teljesen kiszolgálta­tó M helyzetbe kerüli. Németh Bertalan nem minden irónia nélkül mondja; — Nem maradi más .szá­munkra, mint a bérmunka. Ennek ugyan rosszabb a ha­tékonysága. de • megbízónk, a H UNÓ AR 1A M ű anyag-fel­dolgozó Vállalat főkönyvelő­je az élmúlt év zárszámadá­sán megnyugtatóit: . adnak ők annyi megrendelést, hogy nevelve teljesíteni fogjuk a tízmillió forintos árbevételi tervünket. Hát nevettünk is. Amikor tükör elé álltunk... — Ezek szerint . . . — Magyarán, átvertek ben­nünket. Már tavasszal is szűk marokkal mérték a megrendeléseket, azután szep­temberben levélben közölték velünk, hogy a továbbiak­ban | nincs szükségük üze­münk teljesítményére. Ügy jött ez, mint' derült égből a villámcsapás. Le kellett ál­lítani az. üzemet. A milliós árbevétel helyett meg kellett elégedni hatszázezer forint­tal. s ebből adódóan a ha­talmas veszteséggel. Elmenetelt a melléküzemág A baj nem jár egyedül. A következő rossz hír a fő­városból érkezett. A száz dolgozót foglalkoztak) építő- szolgáltató ágazatuk egy em­bertóit felmondott, s foly­tatta ..menetelesét". Elszegő­dött. egy gazdagabb termelő­szövetkezethez, magasabb fi­zetésért. Az elnök: — Több mint 26 millió • fo­rintot terveztünk a budapes­ti melléküzemágakra, jó, ha tizenhárom lesz belőle. Saj­nos, későn kezdtük az ipari szolgáltató ágazataink kiépí­tését, sportnyelven szólva a rajtkőt'ől akkor ugrottunk a vízbe, .amikor a mezőny az uszoda felénél tartott. Vilá­gos. hogy a hátrányt nem tudtuk behozni. Mi már nem válogathattunk a ,.piacon” megbízható, hozzáértő szak­embereket. biztos, nyeresé­ges üzleteket keresve. Abból kellett választanunk, ami ma­radt. Az idén rá is fizet­tünk .. . A két ipari ágazat csődje alapjában rendítette meg a szövetkezet pénzügyi helyze­téi. November végén négy­millió forintos veszteségről beszéltek. Kézenfekvő a kér­dés: szabad ilyen áron mel­léküzemágakat kiépíteni? Hi­szen ha ez. így megy további szanálás szanálást" kövei majd az, abaújvári termelő- szövet kez.el.ben ! Az. elnök dühösen mond­ja: —r Merem állítani, hogy nem volt más választásunk, mint az ipari ágazatok ki­építésé. Ill, a határszélen, a legrosszabb közgazdaság! kö­rülmények között, s mosto­ha természeti adottságokra ..támaszkodva-’, a mezőgaz­daságból megélni sem lehei. nemhogy a fejlődés alapjait megteremteni. Nálunk két éve a kétezer forintos fize­tés még a legnagyobbak kö­zé tartozott ! Nem csoda, hogy a dolgozóink elmenekültek innen. Csak példaként: a megye szövetkezetei közül talán mi rendelkezünk a leg­jobb minőségű erdőkkel. Ki­len c ven -szá zeves tö 1 gy eke t nem tudunk kivágni, mert nincs rá emberünk. Erőgé­peink legtöbbször azért áll­nak. mert'nincs kát a kor­mányhoz. ültetni. Szirmot bont a vászonviráq? — A mai napig is indo­koltnak tartják a kockáza­tot, ami végül is veszteség­be sodorja a szövetkezetét? — Itt nem indokolt koc­kázatról, hanem kényszer­kockázatról van szó! Nem mi szabjuk meg a feltétele­ket. — Hanem? — Azok. akik elköltöztek innen. Mi a munkaerő után megyünk, egyrészt megpró­báljuk hazahozni, visszatar­tani a fiatalokat, másrészt ott építhetünk ki üzemeket, ahol munkást is találunk. Ezért alakítottuk ki üzem­ágainkat a fővárosban, ez.ert dolgoztatjuk fel erdeink fáit Erdőbenyén, mert szakmun­kást csak olt alkalmazha­tunk. Rengeteget töpreng­tünk ez.en az. alapvető prob­lémán. de még ma sem lá­tunk más kiutat, mint ezek­nek a részlegeknek a kiépí­tését. Az viszont mindenkép­pen igaz, hogy megfontol­tabban kell a jövőben lép­nünk. Az asztalom ott egy újabb lehetőség Kéken, pirosán, vi­rágosán. Hivatalos neve: tex­til-borítású tapéta. Az elnök a vászon virágot nézi. — Ha ez az üzlet szirmot bontana, biztos sikerülne — végre — előrelépni. Eddig ezeket a dekoratív tapétákat exportból szereztük be. Mi megvásároltunk egy hazai szabadalmat, s a gyártás jog alapján meg tudnánk valósí­tani a tapéta gyártását. Több mint hárommilliót költöt­tünk erre a célra, most már csak egy olyan gyárat kere­sünk. ahol elvállalnák, hogy pont a minta középén vág­ják szét az ötven centiméter széles text!lanyagot 11a si­kerül. ez nagy üzlet leiiet. Szállodák, vendéglők jelent kezdek a viszonylag olcsó anyagért. Kicsit sok a ..ha", a feltéte­les mód. Eehet, hogy tény­leg jo üzlet lesz, ez. a tapé­ta. Egyszer, majd, talán. Ha minden tényező összeáll. Ha. . . Tízmillió a tét Németh Bertalan vitatko­zik: — Piacot kell teremte­ni. Biztonságosat, nyeresége­set. Megbíztuk az Országos Piackutató Intézetet, hogy műanyagüzemünket jövőre folyamatosan lássa el mun­kával. Ezt meg is ígérték. (Tízmilliós rendelésért 300' ezer forint jutalékot kap az intézetj A lapét agyart ás megint jövedelmező lesz. (?) Csekély derűlátással mond­hatom. tízmillióval növeked­het árbevételünk. Es ez már reális alap arra, hogy a veszteséget megszüntessük . . . Egy megjegyzés: ezek az. üzemek csak biztos piac ese­tén jelenthetnek előrelépést. Jelenleg Abaújváron csupán szóbeli ígéretekre, feltételes üzletekre alapoznak, követ­kezésképpen: nem kizárt, hogy a korszerű gépek jövő­re is munka nélkül poro­sodnak? — kármán — Á kocsijavító üzemben A MÁV Miskolci Járműjavító Üremeben javítják a meghibásodott vasúti teherkocsikat. A fel- újítási munka egyik lényeges állomása a teheikocsik kerekeinek pontos átviisgálása. Félau­tomata csapúgymosó-gépsor segítségével a kerékpárok csapagyait gondosan átvizsgálják, át­mossák, és újra zsírozzák. Fojtán László felvétele Gyerekcipőtől a Kapható-e megfelelő mé­retben és elegendő mennyi­ségben gyermekcipő? Mi­lyen a kereskedelem kíná­lata konfekcióból a serdü­lők számára? Fejlődött-e az iskolai gyermekétkeztetés'.’ Egyebek között ilyen kérdé­sek hangoztak el a fogyasz­tok megyei tanácsának ülé­sén. amelyen az ifjúság el­látásáról volt szó. Vitathatatlan, hogy a ke­reskedelmi szervek üzletpo­litikai célkitűzései között évek óta megtalálható, sőt kiemel! feladat, a gyermek­ruházati cikkek megfelelő színvonalú ellátásának biz­tosítása. Ennek ellenére ma is talpalhatnak av. anyukák, apukák üzletről üzletre jár­va. ha gyermekeiknek cipő­re van szüksége. A Itt—2'2-es méretű bébicipők például egyszerűen ..eltűntek” a bol­tokból. Sok-sok kritika ei i az. egyébként kapható cipők minőségét és magas árát is. A konfekció kínálata általá­ban alkalmazkodik a keres­lethez. ám időszakonként ob­iról is akadozik az ellátás. I Sátoraljaújhelyen például hosszú ideje nem lehet gyer­mekkabátot venni. A VI. ötéves tervidőszak­ban lényeges változás követ­kezet! be a diákétkeztetés­ben is. Ma már — az óvo­datol a felsőoktatási intéz­ményig bezárólag — csak­nem .százhetvenezer gyermek, illetőleg diák részesül szer­vezett étkeztetésben. A szá­ntok alapján azonban meg­állapítható. hogy az erőd- menyek ellenére, az általá­nos iskolai tanulók kőiében ntég alacsony a diákétkezte­tésben részt vevők aránya. Itt említették meg. hogy évente 4—6 százalékos ütem­ben növekedik az. iskolai tej­ellátás. Az általános iskolásoknál a szervezett étkeztetési igény­lők száma ma meghaladja a negyvenhét ezret. (Ez. a szám megközelítően az. iskolások fele.) Az. előzőhöz viszonyít­va az lilák—8.4-es tanévben négyezer-kétszáz iskolással többen vesz.ik igénybe ez.t a szolgáltatást, tehál az utóbbi időben javulás tapasztalható e téren. lakásig Néhány településen a me­gyében a tantermek bővíté­sei el párhuzamosan főző-, i- letóleg tálalókonyhákat ala­kítottak ki. Miskolcon, a már átadott és a még -arra váró három uj általános is­kolában úgyszintén biztosí­tanak az étkeztetési lehető­ségeket. Mindezek dienere változatlanul gond. hogy rr-a már számos iskolában kicsi az ebédlő, emiatt a gyerme­kek öt-hat turnusban ebé­delnek. A gyermek- és diákétkez­tetés döntő részét a vendég­látóipari vállalatok, illetve a" szövetkezet végzik. Az elmúlt évi aszály miatt akadályok voltak a zöldség-gyümölcs konzervellátásban, az. iáét! pedig a magas ar jelent ne­hézségét. A megnövekedőt, költségek miatt (fogyóesz­köz. energia stb.) megválto­zott a gazdálkodó szervek anyagi érdekeltsége. Ha a tanácsok a költségek közöl viseléseben nem tudnak mi­előbb megegvéz.ni. félő. hog> a vállalatok visszalépnek v ' tevékenység folytatásától. (monos) Rossz a szén, nincs tűzifa O Kevés az építőanyag A több mint 5(1 ezer lako­sú város — több ezren vá­sárolnák. bejáró dolgozók is a volt járás területéről Óz. dón — kereskedelmi hálóza­ta sokat fejlődött az. elmúlt években, de még mindig nem felel meg az igényeknek és a követelményeknek. Az. új­nak mondható, belterületi ABC-áruházak mellett, elég­gé elmaradott, foghíjas a peremkerületek, a külterüle­tek alapvető fogyasztási cik­kekkel való ellátása. Mégsem ez most a varos legfontosabb problémája, ha­nem a tüzelőd látás. A TÜ- ZÉP-telepen botrányos jele­netek játszódnak le. me­lyeknek főszereplői többségé­ben a magán fuvarosok és a tüzelőre várakozók. Kevés és rossz, minőségű — poros, meddős — szén érkezik a Borsodi Szénbányák Farkas- lyuki Bányaüzeméből: vesze­kednek a vásárlók, a fuva­rosok a mázsaház közelében. Mint Poporics Lászlómé, a telep vezetője elmondotta, egyáltalán nem kapnak tű­zifát, es emiatt sok problé­májuk akadt. Mikor a ke­reskedelmi társadalmi ellen­őrökkel ott jártunk. — no­vember utolsó napjaiban, — közel 220 forintért volt kap­ható az olasz importból szár­mazó extra dió. -koksz. Do­rogról érkezeti egy kévés brikett, a lengyel lángborsó- szén pedig elég drága, es csak keverve ajánlatos tü­zelni — szintén hamar elfo­gyott. A rossz tüzelöellátás be­szédtéma a városban, sót szóba kerül minden fórumon, almost folyó beszámoló párt- ta g gy üléseken is. Herezeg Karóig, a város képviselője személyesen járt el a hely­zet megjavítása érdekében az illetékes minisztériumnál, és a Borsodi Szénbányáig veze­tőinél is. Remélhetőleg, lesz foganatja .. . Az. építőanyag-ellátás te­rületén is sole a javítani va­ló. Látogatásunk idején alig négy családi ház építéséhez elegendő, kis méretű tégla ér­kezett a Putnoki Téglagyár­ból. A Bt—30-as jelű téglá­ból sem kielégítő az ellátás A tetőcserep, a pala pedig állandóan hiányzik. Az. oszt­rák importcserép nagyon ‘drága. 27.40 torint darabja, ezenkívül még Békéscsabá­ról szállítanak néha es ke­veset. Palából alig több mint négyezret kaplak azon a hé­ten. A magánerős építkezé­sek szamara lalan csak az lehet kedvező hír. hogy'te­tőgerendából, Kireszelt fa­áruból. nyílászárókból és bi­zonyos szerelvényekből jobb az ellátás, mint tavaly. A TÜZÉP-telep udvarán két pótkocsis tehergépkocsi várt sorára, megpakolva bur­kolótéglával. Mezőtúrról, az. Alföldi Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat központjából. 230 kilométerről érkeztek Mint a pilóták elmondották, vissz- 1 fuvarban majd kohósalakot szállítanak. Ezt a leglafajtát. amit hoztak, nem kell va­kolni. s ezért a drága fuvar is megtérülhet, ha igény van rá. Azonban nem nagyon keresik, névéi drága. Keresik viszont a kis r reíu téglát, a cserepet, a szenet, a tűzifát. Nem e da. ha a telepvezetőt ..bél-, borítékokkal'- igyekezne: megkürnyékezni. Popot . : Lászlómé azonban mar te.'., mint másfél évtizede dole zik itt, s személy szerin ismeri a vásárlókat. A bo­rítékok felbontatlanul „•: fülnek vissza a feladóki - .. Mint mondja, ezen a no helyzeten sem a csősz sem a ,,hálapénz” nem L változtatni, csak a jobb e látás. A kohászváros új lakói- lepelnek fűtéssel és mel< vízzel való ellátását a kv haszat biztosítja. Ennek e lenere azonban igen soka I űienek hagyományos m< dón. Ezeknek az emberek­nek most. a tél küszöbé legfőbb gondjuk a tüzelő be szerzése. A TÜZÉP-telepe kisebb domb magasodó szénporból. Személyesen tapasztalhattuk, hogy szwat- kézzel válogatták ki magú. a vásárlók a Farkaslvukbó érkezett rossz minőségű szén­ből a darabosát. Ez. azért i indokolt, mivel nagyon drá­ga a fuvarköltség. A fenn maradó szénport ezután ász szusza Ilit .iák a farkaslyuk bányához... Oravec János (Következik: A NEB is megvizsgált* .. j \

Next

/
Oldalképek
Tartalom