Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

1984. december 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Made in DKGEP Gyártották a Diósgyőri Gépgyárban! Szerte a világ­ban ismerik, keresik azokat a termékeket, melyeken ott áll a DIGÉP emblémája és remélhetőleg ez a .kereslet •'em fog csökkenni a jövő­ben sem, amire annál is in­kább számítanak a megye legnagyobb gépgyártó centru­mában, mert az elmúlt esz­tendőkben folyamatosan emelkedő tendenciát jelez­tek az exportszállítások mu­tatói. Nem amiatt kellett a kereskedelmi szakemberek­nek töprengeniük, hogy hol találnának piacot terméke­iknek, hanem sokkal inkább a megrendelések rangsoro­lása, a kapacitás minél oko­sabb, ésszerűbb kihasználá­sa jelentette a feladatot. Az idei szállítások mene­téről, azok hátteréről és a biaci jelenlét eredményeiről beszélgettünk Böröczk Gyu­lával, a gépgyár kereskedel­mi főosztályvezetőjével. A DIGÉP a VI. ötéves terv időszakára exportra orientált kereskedelempoli­tikai célokat alakított ki, melyeiknek alapjait már az előző ötéves tervben kötött együttműködési szerződések­kel lei'akták. Saját és ide­gen konstrukciójú gépek so- tozatát gyártják, melyek há- forn nagy családba: a ká­belgépek. a szerszámgépek a szivattyúk famíliájába sorolhatók. — A kábelgyártó gépeink több mint húszéves mű­szaki tudományos együtt­működés alapján fejlődtek klen légi színvonalukra — mondta a főosztályvezető.— A szovjet partnereink, meg- fen d élői nk vi 1 á gszín vonal ú technológiai szinttel ismer­tettek meg minket és ter­mékeinket nagy tételekben mállítjuk eme bázispiacunk­ra. a kialakított, meghono­sított technológiákkal je­lentkezhettünk a szigorú Igényű nyugati piacokon és Eredményesen teljesítettük 8 tőkés világ igényeit is. — Napjainkban egyre ÍVakrnbban fogalmazzák meg * piaci jelenlét fontosságát. A DIGÉP ezt miképpen ol­dotta meg? — a legfontosabb piac­központjainkban vevőszolgá­lati irodákat alakítottunk ki, melyekben szakembereink a Piac állandó változásait fi­gyelve ellátják a szerviz­feladatokat es begyűjtik a ^elhasználás során össze­gyűlt tapasztalatokat. Moszk­vában, az NSZK-ban, Olasz­országban, Jugoszláviában és Indiában van ilyen irodánk, bla már nem elég „csak” jó minőségű terméket szállíta­ni, rendkívül megnöveke- Öett a határidők jelentősé­ge. Évekkel ezelőtt, ha be­tiltott egy új termékre a megrendelés, minimum egy óv telt el a szállításig. Mos­tanra lecsökkentettük az át­futási időt 6—8 hónapra. Ahhoz, hogy a megrendelé­seket ilyen gyorsan ki tud­juk elégíteni, valamennyi termelőegységünk szemléle­tén változtatni kellett. A teljes termelési vonalat a Piaci igényekhez való ru­galmas alkalmazkodás jel- teinzi, nagyon jó a gyáron belüli együttműködés, a kü­lönböző gyárrészlegek közti kooperáció, mert mindenki tudja, tapasztalja, hogy az export dinamikus fejlesztése alapvetően fontos része a bérek alakulásának. — Vállalaton belül jó a kooperáció ... Elmondható Ugyanez vállalaton kívül is? — A Diósgyőri Gépgyár- bak ebben az ötéves terv­ben nem volt munkaellá- tottsági gondja, sőt gyakran a rangsorolás jelentette a Problémát. Ahhoz, hogy a Piacokat megtartsuk, külön­böző kooperációs partnerek­kel kellett szerződést köt­nünk. Többségükkel nagyon Jó kapcsolatunk alakult ki, öe voltak gondjaink is. Ez évi gazdálkodásunkban a leitöbb fejtörést a HÖDGÉP Pontatlan szállításai okoz­ták. és mivel a megrendelé­sek határideje kényszerített minket, év közben módosi toltuk is a programokat, a DIGÉP több termék legyár­tását visszaváilalta. Más gyártmányunkhoz szükséges anyagok beszerzésével is akadlak gondjaink. Például több ezer villanymotort nem a kért és szükséges határ­időre szállított le az ÉVIG és időnként öntvényekből, kovácsolt termékekből és hengerelt árukból is jelent­kezett hiány. Főleg a tőkés exportok szűk szállítási ha­tárideje követelt gyors mun­kát a nekünk szállító válla­latoktól. — Idén milyen új termé­kekkel jelentkezett a piaco­kon s DIGÉP? — Tajvanból és Japánból érkezett megrendelés új fi­nomhúzógépekre. A referen­ciagépet már kiszállítottuk és januárban állítják üzem­be szakemberek ezt az új­donságot. A KÁBELMETALL NSZK-beli céggel közösen kifejlesztettünk egy egysze­res összecsapógépet. ami szintén jó piaci lehetősé­gekkel biztat. De nemcsak az export, hanem az import kiváltása is jelentős ered­ményeket hoz a népgazda­ságnak. Egy francia licenc alapján új vasúti ütközőket gyártunk a MÁV-nak. A Domage—Jarret cégtől vásá­rolt licenc alapján készült, speciális műanyaggal gyár­tott ütközőből 10 ezer da­rabot viszünk piacra és a megállapodás értelmében mi szállítunk az NSZK-ba. Auszt­riába, Iránba, Egyiptomba ebből az új termékünkből. —r Kérem, foglalja össze a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmet. — A szocialista piacokon alapjában véve a hosszú le­járatú, kontingens megálla­podások biztosították a szál­lítási lehetőségeket. A Diós­győri Gépgyár élt ezekkel a lehetőségekkel és zömében teljesítettük a kötelezettsé­geinket. Elmondhatjuk, hogy a szocialista piacokon nyu­godt üzletmenet volt a jel­lemző. '— Végezetül a belföldi szállítások maradtak ... — Csak rugógyártásban és a vasúti kerékpárok szállí­tásainál jelentkeztek fe­szültségek. Időnként ütkö­zött az exportszállítást kö­telezettségünk a belföldi igények kielégítésével, de például a Ganz-MÁVAG legfontosabb igényeit min­dig kielégítettük. A Diósgyőri Gépgyár ez évi tőkés exportterve 32 mil­lió dollár volt. Az előzetes számítások szerint a tervei teljesíti a vállalat, és a tervezett 4j8 milliard fo­rintnyi árbevétele is telje­sül, ami azt jelenti, hogy a DIGÉP éves nyeresége 600 mi!l»ó forint körül alakul­hat december 31-re. Már most elkezdődött a jövő évi és a VII. ötéves tervidőszak feladatainak előkészítése. Várható, hogy a piac igé­nyei tovább szigorodnak, amihez megfelelő termék­szerkezet-váltáson kell átesni, és egy sor új terméket is ki kell alakítani, hogy a DIGÉP gyártmányai a jövőben is eljussanak a tradicionális és új piacokra. Szendreí Lórin« A Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyárában Kertészeti gépek a javítóban A gyümölcsszüretek befe­jeztével megkezdték a gaz­daságok a kertészeti gépek­nek a jövő évi munkákra való előkészítését: kisebö- ' nagyobb javítását, műszaki állapotának ellenőrzését, al­katrészeinek cseréjét. A na­gyobb üzemek általában a saját műhelyeikben végzik ezt a fontos munkát, csupán a speciális gyümölcskerté­szeti gépeket küldik Sáros­patakra, a Borsodi Gyü­mölcstermesztési Rendszer gesztorságával működő tár­sulás szerviz- és javítóbá­zis-telepére. A korszerű berendezések­kel és felszerelésekkel ellá­tott bázison teljes erővel fo­lyik már a beszállított, gé­pek beállítása, nagyjavítása. A 21 taggazdaságból és a 10 nem tag termelőszövetkezet­ből ezen a télen mintegy 55 —60 gyümölcskertészeti per­metezőgépet, pneumatikus metszőgépet és másféle me­zőgazdasági gépet szállítottak eddig a sárospataki mű­helybe. A bázis egyébként ezenkívül garanciális javítá­sokat, különböző alkatrészek gyártását is végzi egyes mezőgazdasági vállalatok, üzemek megrendelésére. A gyümölcstermesztési rendszer december folyamán két ízben egy-egy hetes to­vábbképző tanfolyamot ren­dez a taggazdaságok érde­kelt dolgozói részére. A két tanfolyamon a Gödöllői Mű­szaki Intézet, a Debreceni Mezőgép Vállalat és a Bor­sodi Gyümölcstermesztési Rendszer szakemberei tarta­nak előadásokat a legújabb kertészeti gépekről, ezek ha­tékony üzemeltetésének és javításának tudnivalóiról. A cementipar hat gyára közül a hejőcsabai az egyik legnagyobb és legmodernebb termelőegység. A nyugatné­met technológiával működő gyárban az idén — két sa­ját bányából — mintegy kétmillió tonna alapanyagot dolgoznak fel, ebből a rneny- nyiségből 1 millió 300 ezer tonna különféle cementet készítenek. Hogy sok ez, vagy kevés, arra Bárdos Jó­zsef, a HCM üzemgazdasá­gi osztályvezetője a követ­kező magyarázatot adta: — A cement iránti igény­csökkenés érezteti hatását a vállalati eredmény alakulá­sában, s ez konkrétan a mi gyárunkban a kilencvenszá­zalékos kihasználtságban je­lentkezik — kezdte Bárdos József. — Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy vál­lalati szinten ügy tervezik a termelést, hogy a hejő­csabai gyár a lehető legjob­ban ki tudja használni a hatékonyságát. Példával is szolgálhatok erre vonatkozó­an: köztudott, hogy a tata­bányai gyár már az elmúlt évben leállt a termeléssel, s így a cementet — több mint százezer tonnát — mi szál­lítjuk részükre. Ott csak a csomagolás és a terítés tör­ténik. — Milyen cementfélesége­ket gyártanak a HCM-ben? — Ebben az évben gyá­runkban nagy mennyiségű, magasabb szilárdságú ce­mentet gyártottunk, az ilyen gyártmányféleségek egész termelésünknek mintegy 80 százalékát képviselik. Leg­keresettebb termékünk az úgynevezett 350 kspc 20-as fajta, amely megfelel a ko­rábbi 500-as cementnek. Ezenkívül gyártunk még 450-es és 350 S54-es port- landcementet. Az előbbi ter­mékünk speciális igényeket elégít ki, leggyakrabb fel­használási területe a nagy kezdőszilárdságú vasbeton- elemek előállítása. Míg az A központi vezéilőteremböl irányítható a cementgyártás tel;es folyamata. Több emelet magasságú őrlőmalomban künkért finomítják a nyers S54-es termékünket az ag­resszív vizek elleni védelem során alkalmazzák. — Annak idején már la­punkban is hírt adtunk ró­la: a lakosság részére ter­vezték az 5 kilogrammos cso­magolású cement forgalma­záséi.. Mi lett a sorsa ennek a kiszerelési formának? — Az idén már nem kez­dünk hozzá ehhez, de felké­szültünk rá, s ha a tárgya­lások a forgalmazókkal ered­ménnyel zárulnak, azonnal megkezdjük a kiszerelést. — Mennyibe kerül majd egy csomag? — Az ötkilós mennyiség fogyasztói értéke nem éri el a húsz forintot sem. Ügy' gondolom, ez az ár egyben biztosíték arra, hogy kere­sett termékké válik majd. — A HCM-ben, a fö ter­mék, a cement mellett egyéb építési segédanyagot is ké­szítenek. így többek között gyártanak meszet. Mennyií állítanak elő belőle? — Mészfélesegből évek óta nem csökken az igény, így az idén is 120 ezer ton­nát keli legyártanunk. A minőséget illetően viszont itt is előre leptünk. Az eddigi, úgynevezett 25-ös helyett át­tértünk a 28-as minőségű előállítására. A teljes meny- nyiség mintegy hatvan szá­zalékát az LKM részére szál­lítjuk. — Eddig csak a nagyfo- gynsztók igényeinek kielégí­téséről ejtettünk szót. Ho­gyan alakult a lakossági igé­nyek teljesítése? — Mind mészből, mind pedig cementből teljesítettük a velünk szemben támasz­tott követelményeket, több ezer tonna termékkel lát­tuk el a kisfogyasztókat, s így lesz ez a jövőben is. Kép és szöveg: Csákó Gyula Mostanában az állategész­ségügyünkről kevés szó esik. Pedig ezen a téren is lenne mit mondanunk. Dr. Szigeti Gábor, az Ál­lategészségügyi Intézet igaz­gatóhelyettese: — A magyar állategészségügy nemzetközi elismerést szerzett, s mind­ez a jól -felszereltségünkön túlmenően, elsősorban a több évszázados hagyományokkal rendelkező állategészségügyi szolgálat szervezettségének köszönhető ... A megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakgárdájával biz­tosítani tudja ugyan a me­gye minden településén a megfelelő állatorvosi ellá­tást, de éppen a nehezen megszerzett jó higiéniai helyzet megőrzése, az eset­leg fellépő betegségek korai kiszűrése érdekében fokozott az igény az Állategészség­ügyi Intézettel szemben, ahol modem laboratóriumi módszerekkel kórmegállapí- tást végeznek. Dr. Áldásy Pál, az inté­zet igazgatója: — Laborató­riumunk felszereltsegére jel­lemző, hogy a hozzánk be­érkező vér- és vizeletmin­tákból rendkívül széles kö- nű vizsgálatokat tudunk vé­gezni. Csak egyetlen vér­mintából megközelítően ti­zenötféle betegségre követ­keztethetünk! Munkánk je­Brucellózistól a leukózisig Kórmegállopitás a laboratóriumion lentős részét azonban az ál­lati tetemek boncolása te­szi ki. Ide kerül az elhul­lott állat a nagyüzemből éppúgy, mint a háztájiból. De hoznak hozzánk elhul­lott kutyát vagy macskát is. Sőt, a szomszédos állatkór- ház is .'ide küldi gyógyítha­tatlan betegeit boncolásra, elhu.Uás után. Állatbetegség. Az ember természeténél fogva retteg tőle. Az érzelmi oldalán túlmenően anyagi okokból is. hiszen a beteg állat nem fejlődik, nem termel, ugyan­akkor fertőzhet, s így a kórt továbbadva komoly gazda­sági nehézséget okozhat kis­termelőnek, nagyüzemnek egyaránt. Azt mondják: a jó takarmány az egészséges állattartás alapja. Dr. Áldásy Pál: — Intéze­tünk takarmányanalízissel is foglalkozik. Ez béltartalom­ra, mikrobiológiára, így to­xikológiára is kiterjedő vizs­gálat. 1975 óta szerződéses kapcsolatban állunk néhány gazdasággal, számukra meg­felelő anyagi szolgáltatás el­lenében rendszeresen anali­záljuk a hozzánk beküldött takarmánymintáikat. Nem mindegy ugyanis, hogy az állat milyen minőségű, s ezért milyen mennyiségű ta­karmányt kap. Egy jobb ta­karmányból, mely az állat igényének megfelelő arányú béltartalommal bír, keve­sebb is elég. A vizsgálati eredmények ismeretében el­méletileg nem fordulhat elő, hogy túletetés mellett is re­latív éhezés lépjen fel, s az állat optimális takarmány- háttér mellett termelőképes­ségét jobban ki tudja bon­takoztatni. — Sajnálatos módon gaz­daságaink zöme ezt a szol­gáltatásunkat nem igényli. Pedig a juh. sertés, baromfi és szarvasmarha esetében a betegségek több mint het­ven százaléka nem fertözé- ses eredetű, hanem a nem megfelelő minőségű takar­mányozásból adódik. Néhány éve még szarvas­marha-tenyésztésünk és a tartás lépfenéje volt a bru­cellózis. Szörnyű károkat okozott, s nem volt olyan hely, ahol időnként felbuk­kanva, feldúlva tehenésze­teink megszokott rendjét, ne fertőzött volna. Óriási pénz­eszközökkel. állami dotáció­val, üzemi összefogással si­került az ország állatállo­mányát megtisztítani a be­teg tehenektől, kiszűrni a fertőzőforrást, s szigorú ál­lategészségügyi követelmé­nyekkel megelőzni a bru­cellózis újra megjelenését. Ügy tűnik, ez már kevés. Miután a szarvasmarha-tar­tás elsősorban exportorien­tált. ágazat, feltétlen figyel­nünk kell rá, hogy a fej­lett mezőgazdasággal rendel­kező országokban hogyan változik a megítélés, az ál­lategészségüggyel szemben támasztott igénv. Dr. Áldásy Pál: — Ma már egyre több ország igényli a szarvasmarha-te­nyésztésben a leukózisos ál­latok kiszűrését. Alapjaiban már nálunk is elkezdődött a mentesítés. Ez azt jelenti, hogy egyedenként, üszőkre és tehenekre vonatkozóan, legkevesebb három, de inkább öt-hat alkalommal vérvizsgálatot kell végezni. Azon túlmenően, hogy egy vizsgálat 55 forintba kerül, a pozitív állatokat el kell különíteni. Szóval, hossza­dalmas és elsősorban nem olcsó mulatság. Erre állami dotáció nincs, és a mostani közgazdasági környezetben nem is várható. Következés­képpen a mentesités min­den anvagi terhét pillanat­nyilag az adott gazdaságok viselik. Talán ez az oka, hogy je­lenleg csak kevés szarvas­marha-tartással foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem ke7.dte meg az állományából a leukózisos eavedek kiszű­rését: pedig meg kellene ta­lálnunk a megoldáshoz ve-; zető utat... Balogh Andrea 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom