Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

\ — Becsületsértés — Csendháborítás T — Árdrágítás Szabálysértési ügyek----- .1984. december 5., szerda ­; CSZAK-MAGYARORSZAG 5 r« ül A »áros felszabadulásának 40. évfordulójára felújították a pécsi városházát. Kevés a partner Sor a konténerben r r ■ I az KRÍM A január elsejével város- iá nyilvánított Encsen szep­tember végéig összesen 57 esetben tettek a tanácson szabálysértési feljelentést. Az eljárás befejezése után 47 állampolgárt bírságolt a na- tóság, a kifizetendő összeg — átlagosan — elérte az 1250 forintot. A legtöbb eset­ben a tankötelezettségi tör­vény megszegése miatt sza­bott ki pénzbírságot a ha­tóság, ezt követte a tulaj­don ellen elkövetett szabály­sértések miatt kiszabott pénz- büntetések száma, míg becsü­letsértési ügyben az elmúlt évi 9 esettel elleniében az idén egy alkalommal sem indult eljárás. Árdrágítás miatt egy személyt vontak felelősség­re, s fizettettek ki érte ve­le ezer forintot. Encs város Tanács a kö­zelmúltban megtartott ülésén — több napirendi pont meg­vitatása mellett — tárgyalt a vb hatósági osztályának sza­bálysértési tevékenységéről. Megállapították, hogy a szabálysértési eljárás alá vont személyek száma az elő­ző évivel összehasonlítva csökkenő tendenciát mutat. Eredményként értékelték a tanácsülésen, azt a tényt, hogy a szabálysértési ügyek­ben. a korábbi évekhez ké­pest lényegesen csökkent az eljárás megszüntetésével zá­rult esetek aránya — tehát a feljelentések megalapozot- 1ak voltak, A fiatalkorúak ellen általában lopás miatt indult eljárás, ezek az ese­tek többnyire figyelmeztetés­sel fejeződtek be. Ugyancsak figyelmeztették azokat a fia­talkorú encsi lakosokat, akik rendszeres iskolai oktatásban már nem részesülnek, mun­kahelyük nincs, s napjaikat csavargással töltik. A szabálysértések elkövetői az esetek döntő többségében az előírt, módon és határidőn belül kifizetik a büntetés összegét. Ebben az esztendő­ben — szeptember 30-ig — csak 5 esetben kellett a nénz- bilntetést elzárásra átváltoz­tatni, míg 11 esetben let II­rftotta a vashidat, ezer meg ezer pántlikát lobogtatott az enyhe szellő, vörös és nem­zetiszínű zászlók, és ott az egész falu. A teherpróba már korábban megtörtént. Az ál­lomáson befűtve a vicinális apró mozdonya, zászlók azon is, és a hozzákapcsolt sze­mélykocsik is íellobogózva. Amikor a központi előadó beszéde végére ér, és azt mondja, Hidasnémeti felé nyújtva karját, „Íme meg­érkezett a vonat, hogy —át­haladva a hídon — elvigye hírét a romokon győzedel­meskedő magyar nép és a Magyar Szociáldemokrata Párt diadalának!” — a moz- donyocska menten ott-ter- mett, örvendező füttyelvtge- téssel pöfékelve, lassan, ün­nepélyesen átkattogott a va­donatúj vashídon. Szem nem maradt szára­zon. A híd gyönyörű, az avatóbeszéd szinte fennkölt, a temérdek zöld ág virít a szalagoktól, s a háborútól al­elt magyar lelkekben meg­csillan a remény — „les* magyar újjászületés” ... De kidobolták, a nagy ese­mény u1án lesz egy másik is, azt a kommunisták szervezik a közúti Hernád-híd falu fe­lé eső oldalán. Ott is zöld gallyak, vörös és nemzeti- színű zászlók, s a déli híd­főn vörös lepel fed el va­lamit. Usvan mi lehet alat­ta •> A nép idesereglik, a szo­ciáldemokrata kiküldött is ott a tömegben. Az. embe­rek meg-megkönyöklik egy­mást. „Nicsak, te. Albert Encsen tási rendelvényt bocsátott ki a hatóság. . Helyszíni bírságot összesen 9 esetben szabtak ki szep­tember végéig Encsen. Az er­re jogosult tanácsi dolgozók általában szemetelés miatt él­tek a helyszíni bírsággal, míg egy-egy alkalommal a lak- címbejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve enge­dély nélküli közterület­használat miatt kellett fizet­ni 200, illetve 100 forintot. A helyszíni bírságolásnál ál­talános tapasztalat, hogy a tetten ért elkövetők nem tisztelik a bírságolásra jogo­sultak igazolványát, s csak dísznek tekintik a karszala­got. Nem egy esetben sértő, fenyegető szavakkal illetik a tanácsi dolgozót., s arra is volt példa, hogy a rendőrség védelmét kérte az intézkedő tanácsi alkalmazott. Encs város Tanácsának határozata szerint a telepü­lésen a következő hónapok­ban, években, is biztosítani kell a szabálysértési ügyek gyors elbírálását, s az eljá­rások során törekedni kell a differenciált bírságolási gya­korlat folytatására. Encs város Tanácsa tárgyalt a település közelmúltban el­készített általános rendezési tervéről is. A tervet az el­múlt hónapokban széles kö­rű társadalmi vitára bocsá­tották a városban. A lakos­sági vitákon, valamint a program egyeztet 5 tárgyalá­sokon elhangzott véleménye­ket, kéréseket, javaslatokat a terv előkészítője, az Észak- terv figyelembe vette. A tes­tület számára az. általános rendezési terv főbb vonalait T-Torváfh Éva. az Északterv mérnöke ismertette, utalva a különböző elkéozeiések te­rületi realitásaira, ellentmon­dásaira. valamint a külön- ! •hozó adottságokból feltáruló j feíip.sztési irányokra és lehe- ; tőségekre. Öidvardy) I .lóska. hogy kicsípte magát! Itt biztos ő lesz a szónok. Hogy virít a vörös nyakken­dőié!” Nem most volt, több mint két évtizede. Albert József csupán eszmei summáját tud­ja adni egykori ünnepi be­szédének. Egy biztos — mindkét kar­ját az új. gyönyörű vasúti híd felé tárta, s úgy tetszik, ezt mondhatta: „Áldassék a munkások keze és az értel­miségi dolgozók esze. Amit a vad emberordasok elpusztí­tottak, ők ú.j.iászülték egy szebb, boldogabb haza szá­mára.” Aztán lehajolt, u.ijai majdnem, érintették a kocka­köveket. Hangja — a meg­fázástól és — a meghatott­ságtól elcsuklott. ,.Es, kedves elvtársak, kedves magyar testvéreim, áldassék ez a híd is, és itt, ez a darabka föld is, mely magába fogadta az ismeretlen magyar hős vé­rét,” Kihúzta magát, hangja zengett. „Nézzetek végig a hídon, szemetek látva lás­son. Minden érintetlen. A pusztítás szörnyű ezermeste­reinek hatalma megtört raj­ta, mert egy magyar katona — áldassék halott porában is! — azt kiáltotta: nem! El a piszkos kezetekkel a hídtól! Hidasnémeti szorgos népének szüksége van erre a hídra. Dörrent a német fegyver, ő lerogyott. Az ö életáldozata ez a híd. Elgyötört, tavaiból kifosztott népünknek nem kellett áldoznia rá. A Ma­gyar Kommunista Párt saját halottjának lekinti az isme­retlen magyar katonát, és ezt A szállítási vállalatok es­küsznek a konténerre: sze­rintük ez a jövő szállítási formája, gyors, praktikus, olcsó. A Borsodi Sörgyár is erre gondolt, amikor meg­kérdezte partnereit: hogyan fogadnák, ha a jövőben 25 hektoliteres konténerekben kapnák a csapolt sört? Az ötlet tetszett, ám amikor 3 évvel ezelőtt fölmérték az igényeket, kiderült, hogy csak elvétve akad jelentkező. Budapesten nagy sikere van ennek a szállítási for­mának. A Kőbányai Sörgyár elsősorban a nagy forgalmú helyekre szállítja konténer­ben a sört. Borsodban csak az Utasellátó Vállalat telepített üzleteibe szállíthat tankokat, amit béii>e kapott a gyártól. Vitathatatlanul kevesebb így a vendéglátósok, de a sör­gyáriak munkája is, hiszen a tankok szállítása, rakodá­sa egyszerűbb, nem kell a hordókkal, vágj' az üvegbe­tétekkel vesződni, s mint azt a szakemberek állítják, a konténerben hosszú ideig hideg marad a közkedvelt ital. A számtalan előny ellené­re sem emelkedett az igény­lők tábora. Az okokat vizs­gálva kiderült, hogy elsősor­ban a városi kisforgalmú, illetve a községekben műkö­dő egységek tudnak ellenér­veket felsorakoztatni a kon­ténerrel szemben. Minde­nekelőtt az űrtartalmat kiío­a szerény emléktáblát állítot­ta az ő dicső emlékezetére!" Lerántotta róla a vörös leplet, és az emberek fenn­hangon olvasták: „A híd ismeretlen meg- mentőjének emlékére, aki élete feláldozásával védte meg az esztelen rombolástól 1944. december 17-én.” És akkor Antal József elv­társ, a Magyar Kommunis­ta Párt helyi szervezetének alapító tagja, párttitkára, a Nemzeti Bizottság elnöke megeresztette a hangját: „Hazádnak rendületlenül — Légy híve, oh magyar...” Egyetlen karénekbe olvadt a falu aprajának-nagyjának a hangja, de a „karmester” a kommunista párttitkár volt — ez a szegény, megnyomo- rodott öregember. Vele kel­lett enekelnie a papnak, fő­jegyzőnek, gazdagnak és sze­génynek. Ki törli szeméből a köny- nyet. Elgyötörtén hajtja fe­jet a párnára. Csendes, alig hallható a hangja: — Végeztem, fiam. Ennyit tudtam elmondani neked a hídról. Ne hagyd abba a ku­tatást. Aki keres, talál. Megkérdeztem: önnek ju­tott eszébe ez a tábla? — Dehogy! — nemet in­tett fejével. — Albert Jós­kának. — Az meg ki? — kérdez­tem kíváncsian. — Inkább ki — volt? Most ágyhoz van kötve. Néha fel szoktam hívni. A bombázá­sok elöl menekült Hidasné­metibe családostul. Amikor megjöttem a fogságból, ő volt gásolták; 25 hektoliter sör a legtöbb üzletben egy hét alatt sem fogy el. márpedig a gyár legkeresettebb ter­mékének, a Borsodi világos sörnek csak néhány nap a szavatossági ideje. A régi épületekben levő kiskocs­mák vezetői — akiknek nagy része nő — két gondot is említettek: nem lehet az üz­letben elhelyezni a konté­nert, s egyébként is, nagyon nehéz ilyen súlyt mozgatni. A gyár dicséretére legyen mondva, hogy gyors intézke­désekkel reagált ezekre a jogos kifogásokra. Először 10 hektoliteres tankokkal pró­bálkozott, majd amikor ez sem növelte a konténeres forgalmat, 5 hektoliteres tan­kokat rendelt. Jelen pillanat­ban 100 darab 5 hektolite­res, hőszigetelt, könnyen tisztítható konténerrel ren­delkezik a Borsodi Sörgyár. Ezek mindegyike kerekeken gurul és szállításukhoz ön- pakolós teherautókat is be­szerzett a gyár. A7. érdeklődés mégis csak Heves megyében növekedett, pedig a bécsiek elsősorban Borsod megyét szeretnék el­látni konténeres sörrel, már csak azért is. mert a kör­nyékre olcsóbb a szállítás. A vendéglátósok egyelőre ne­hezen barátkoznak a konté­neres csapolt sörrel, így a tankokra költött összeg egyelőre kidobott pénznek tűnik. — fónagy — az MKP titkára, a Nemzeti Bizottság elnöke. Hányszor akarta rámboritani az asz­talt: „Főjegyző úr, az iste­nit magának! Már megint a szegényekkel akar kitolni ?” Mindenbe beleszólt, de hát ez volt a dolga. Álltam a hűvösödé esté­ben. Tudatom mintha rostát rázott volna a java in­formációkat szemelte. Csupa történelem, demokráciát nem tanult, politizálásra éretlen tömeg infantilis pártoskodá­sa. De hát én nem rég elült párt viszályok indítékait ku­tatom. Mit kezdjek mindez­zel? Csak az időt húzom. Mit tudtam meg eddig? Amit Fazekas Bertalan vas­úti elömunkástól hallottam. Hiába mondták, ne higgyek neki, szeret beszélni, eddig mindegyik szava igaz volt. Ó valóban látta azt a ..nagyda­rab” németet, az „oltári nagy colt tál ’, és az is biztos, hogy rálőtt a magyar tisztesre, hi­szen ez az akció váltotta ki a hídon átrohanó magyar ka­tonák reakcióját — ha a né­met veszteg marad, egy ha­ja szála sem görbül meg. De tüzelt, s mert — vélekedem — talált is, halálért halállal lakolt. És Berci abban sem tévedett, hogy bevágták a vízbe — Palikék azonosítot­ták. Mit is mondott az ex- föjegyző? ..Az a hidasnéme­ti vasutas a miskolci bor­kóstolóban kedvenc hadapród őrmesterét sajnálta — baj- tár.sai leráncigálták lábáról a birgerli bakancsot.. Másképp készültek fel az idén a Nehézipari Műszaki Egyetemen a fiatalok nagy fórumára. Három évvel ez­előtt minden kar' külön par­lamentet tartott az összegye- temi előtt — most pedig év- folyamgyűléseket hívtak ösz- sze, majd pedig úgynevezett tematikus vitafórumokat ren­deztek. Kérdezhetné bárki, miért volt erre “szükség, hi­szen az évfolyamgyűléseken nem tolongtak a diákok, a KISZ által szervezett vitafó­rumok közül sem mindnek volt sok résztvevője. A parlament előtt az egye­temi ifjúságot leginkább érintő kérdésekről vélemé­nyeket és információkat gyűjthetett a KISZ az egye­tempolitikái, az intézményi demokrácia, az oktatási-ta­nulmányi kérdések témakö­reiben, valamint az élet- és munkakörülményekről, a kollégiumról, a közművelő­dés, a klub- és sportéletről. Na már most; azért diák a diák, hogy „tamáskodjan” — volt aki felvetette a hallga­tói parlamenten, hogy minek is ez az ifjúsági parlament? Természetesen megvédte a KISZ is, az egyetem állami vezetője is ezt a fontos de­mokratikus fórumot, hogy igenis itt is lehet újat mon­dani, még ha az előkészüle­tek során. sok mindent meg is oldanak, s amelyekről a beszámoló tételesen el tud számolni. Hogy mi minden történt ez elmúlt három évben, miként valósultak meg az előző par­lament intézkedési tervének pontjai, abból csak némi ön­kényeskedés árán lehet té­maköröket összegyűjteni. Át­tértek például az ötnapos munkahétre, amely ugyan csökkentette az órarendi el­foglaltságot, de nyilván nem csökkenthétté, mert nem is ez volt a cél, a tananyagot. Egyre jobban tért hódít a tantárgyak koncentrált ok­tatása. hogy a képzési időt jól tudják felhasználni. Egy­ségesítették a karok a szá­monkérés és ellenőrzés gya­korlatát, megszületett az egységes nevelési ten» és elő­nyére változott sok minden­ben a kollégiumi munka is, de újdonság volt tanár és di­ák számára egyaránt az utób­bi időben megvalósult gya­A Csehszlovák Bélyeggyűj­tők Szövetsége Kelet-szlová­kiai területi Bizottsága Tre- bisov felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából nagy- szabású bélyegkiállítást ren­dezett a keleti országrész gyorsan iparosodó városában, Az eseményre meghívták a borsodi, a miskolci filatelis- ták küldöttségét is. Köztük volt Rábai íjászló. a MABÉ- OSZ észak-magyarországi te­rületi irodájának vezetője. Szarvas Miklós, a Miskolc városi bélyeggyűjtő kör el­nöke. a MABÉOSZ országos vezetőségének tagja. korlat: a hallgatók vélemé­nyezik az oktatók munkáját. Aligha lehetne hozzászólá­sok alapján felvázolni, ho­gyan élnek ma az egyete­misták, hiszen az természe­tes. hogy kritika, vagy leg­alábbis kérés fogalmazódik meg bennük. Szó volt itt a toronykollégium felújításától a menzáig, a szaktantárgyak és más tárgyak arányaitól a mezőgazdasági munkáig sok mindenről. A hozzászólások azt bizonyították, hogy a diákokat foglalkoztatja né­hány olyan, téma, ami a kö­zelmúltban nőtt fontossá. Ilyen például a hallgatók jogállása — hogy például a diákévek számítsanak jog­szerző időnek szabadság és majdan a nyugdíj szempont­jából —, hogy legyen egy­séges diákigazolvány, a diák­kedvezmények ez alapján járjanak, és igénylik pél­dául egy országos diáklap létrehozását is, amely a ré­teg életét, gondjait tükrözné. Most először a diákokról szóltunk, pedig kronológiai sorrendben elsőként az egye­temen oktató" és dolgozó fia­talok ifjúsági parlamentje volt. Még ha számban ők kevesebben is vannak az egyetemen, mint a diákok, sajátos gondjaik, problémáik miatt külön parlamenten vi­tatták meg az őket érintő kérdéseket. Az előző parla­ment intézkedési tervében meghatározott, feladatokban semmiféle látványos megol­dás nem volt, talán csak a szakmájukban való fejlődés lehetőségei javultak. Ko­moly egzisztenciális gondjaik vannak azonban (bérek, la­káshiány), amelyet az ifjúsá­gi parlamenten is elmond­tak. Csakúgy, mint más intéz­ménynél, vagy vállalatnál, az egyetemen is egy hároméves periódust zárt le a két ifjú­sági parlament és egy újabb szakasz nyitánya is volt. Az elkövetkezendő években lesz bőven feladat, amelyeket az intézkedési tervek fogalmaz­tak meg. Ezek közül kiemel­kedik az, amely az oktató­kat. dolgozókat és a diáko­kat egyaránt érinti: a felső- oktatási reform megvalósítá­A miskolciak részt veitek a kiállítás megnyitásán — ahol a Magyar Posta sok szép kiadása is látható —, több helyi ünnepségen, fila- telista rendezvényen, melye­ken a város kulturális életé­ben kiemelkedő munkát vég­ző bélyeggyűjtők kaptak el­ismerést. kitüntetést. Szom­baton délben- aláírták azt az együttműködési javaslatot, melynek alapján .erősíteni kí­vánják a kassai é,s a mis­kolci bélyeggyűjtő körök ba­rátságát. A tervek szerint közös kiállítások rendezésére is sor kerül. sa. Sz. M. Miskolci filatelisiák Trebisovban

Next

/
Oldalképek
Tartalom