Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

r Értékeinkből Történelmi értékekben gazdag megyénkben számos műem­lékkel is büszkélkedhetünk. Szükséges lenne viszont sokuk megmentése, óvása, gondozása, mint például az cdelényi kostélyé (képünkön). Riport az 5. oldalon. Hétfőn temetik Usztyinov marsall! f Péntek este óta ismert a szovjet emberek számára a szomorú hír — életének 77. évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodorovies , Usztyinov, a Szovjetunió mar- sálija, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió hon- vSSelmi minisztere. Dmitrij Usztyinov személyében az SZKP és a szovjet nép, va­lamint a Szovjetunió fegyve­res erői kiemelkedő vezetőt veszítettek el — állapította meg a haláláról közzétett gyászj clentés. amelyet vala­mennyi szombati szovjet lap vezető helyen, a marsall fényképével együtt közöl. Dmitrij Usztyinov a párt megbízásából az államépítés és a népgazdaság felelősség- teljes területeit irányította, vezető tisztségeket töltött be a párt és az áljam központi szerveiben, s egyike volt a védelmi ipar kiemelkedő szer­vezőinek, a Szovjetunió fegy­veres erői vezetőinek. A Dmitrij Usztyinov teme­tésének megszervezésére Grí- gorij Romunov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára elnökletével létrehozott kormánybizottság intézkedik a végső búcsú megszervezéséről. Dmitrij Usztyinov holttestét Moszk­vában, a Szakszervezetek Há­zának oszlopcsarnokában ra­vatalozták fel. Itt vehetnek tőle végső búcsút szombaton és vasái'nap 11 és 18 óra kö­zött a szovjet párt és állam vezetői, rokonai, barátai, is­merősei, tisztelői, a szovjet dolgozók. Dmitrij Usztyinovot hétfőn, a kora délutáni órákban, ka­tonai tiszteletadással helye­zik végső nyugalomra a moszkvai Vörös téren, a Kreml falánál — intézkedett az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának határozata. Sátoraljaújhely A Hegyalja „fővárosának1’ nevezett Sátoraljaújhelyen oz utóbbi években sok szép új lakóház épült, ugyanakkor nagy gondot for­dítanak a belváros régi szép épületeinek a felújítására. A közel Húszezer lakosú város centrumában megszépültek oz épületek is, Képünkön: régi házak. VILÁG proletárjai, egyesüljelek» AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 301. sióm Ära: 1,40 Ft Vasárnap, 1984. december 23. fl magyar népgazdaság 1985. évi terve A Minisztertanács megál­lapította, hogy a népgazda­ság 1984. évi fejlődése irá­nyában megfelel az éves terv íö céljainak. A nemzet­közi fizetési képességet meg­őriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az or­szág külföldi hitelképessége javult. Az eredmények a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — némileg elté­rő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növeke­dés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a bel­földi felhasználás színvonala a számítottnál magasabb; a külkereskedelmi csereará­nyok a feltételezettnél na­gyobb mértékben romlanak; s kiviteli többlet a terve­zettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem nö­vekedése felülmúlja az elő­irányzott 1,5—2 százalékot. A termelő ágazatokban foglal­koztatottak száma kissé to­vább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységé­nek javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóesz­közre jutó termelés csökken, de némileg kedvezőbb a szá­mítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a szá­mítottnál kevésbé javul, aa energiafelhasználása a várt­tal nagyobb. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása az elő­irányzott 1—2 százaléknál kevésbé mérséklődik. Első­sorban a lakosság fogyasztá­sa és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipart termelés a terve­zett 1,5—2 százaléknál gyor­sabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhaszná­lósra kerül, csak kis rész szolgálja a külgazdasági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálko­dás racionalizálását, a gaz­daságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerű­sítését, valamint a mellék­termékek és hulladékok hasz­nosítását szolgáló programok keretében véglehajtott intéz­kedések, a drága import he­lyettesítésére irányuló tevé­kenység eredményei. A ter­melés anyag- és alkatrészel­látása — néhány [kivételtől eltekintve — folyamatos volt. A belföldi kooperációs kapcsolatokban nem érzékel­hető érdemi javulás. A vál­lalati gazdasági munkakö­zösségek tevékenysége to­vább terjedt. Az ipari termelésből a ki­vitel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volume­ne a tervezett ütemben emel­kedik, de nem valósult meg az a cél, hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar, ezen belül is különösen a gépipar legyen. A transzfe­rábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt köte­lezettségekkel összhangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesítése is emel­kedik. A ki vitelévé építőipar ter­melése a terv elgondolásai­hoz közelállóan csökken. Az építési igények a korábbiak­hoz hasonlóan változnak; a beruházási építés jelentősen mérséklődik, a fenntartási- felújítási tevékenység emel­kedik. Az építési kereslet es a kínálat viszonya lassan ja­vul. Nem halad kielégítően a jobb minőségű, szervezet­tebb munkavégzést elősegítő feltételek megteremtése. A mezőgazdasági termékek térim lese jelentősen felül­múlja az 1988. évit:; kissé magasabb a tervezettnél, es az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés termelése jóval magasabb a tavalyi­nál. A búzatermés a terve­zettnél nagyobb, a kukori­catermés azt. megközelítő, az összes gabonatermés számot­tevően meghaladja az elő­irányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csökkent, a cukorrépa-terme­lés nőtt, a napraforgó-ter­melés a számítottnál is job­ban emelkedett. Az állattenyésztés terme­lése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a ser­tésállomány és a vágósertés- termelés növekedése. A több­let a háztáji és kisegítő gaz­daságokból ered. A szarvas­marha-állomány elsősorban a húshasznú állomány növe­kedése következtében emel­kedik. A vágójuh- és a gyap- jútermelés csökken. A mezőgazdasági nagy­üzemek kiegészítő tevékeny­sége a korábbi éveknél las­sabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozá­sa egészében kielégítő. A háztáji es kisegítő gazdasá­gok gép- és eszközellátása is jelentősen javult. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek kül­piaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábi­lis rubelben elszámolt kivi­tel mennyisége a tavalyi kö­rül alakul, a konvertibilis valutában elszámoltaké szá­mottevően nő. A közlekedésben a belföl­di áruszállítás valamivel el­marad az előző évitől, a tra nzi tszáll í t ások mérsékel­ten bővülnek. A szállítások egyenletesebbé tételére irá­nyuló intézkedések nem jár­tak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távol­sági tömegközlekedes csök­kenése megállt, a teljesít­mény kismértékben emelke­dik. A postai és távközlési szol­gáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A bekapcsolt távbeszélő-ál­lomások száma meghaladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kis­sé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszámcsök­kenés mérséklődik, és a ko­rábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem fog­lalkoztatható munkaerő fel­szabadítása lassú, ami hátrál­tatja a dinamikusabban fejlő­dő vállalatok munkaerő-ke­resletének kielégítését. A lakosság nomináljöve- delmei a tervezettnél jobban emelkednek. Elsősorban a kisvállalkozásokból szárma­zó jövedelmek nőnek gyor­san, de meghaladja a számí­tottat a bérkifizetés, a mező- gazdasági kisüzemi terme­lésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi jutta­tások növekedése is. A fogyasztói árszínvonal az. előirányzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedések­nek van. Csökken a fogyasz­tói ártámogatás, és az érin­tett termékcsoportok egy ré­szénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A na­gyobb nominal jövedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal ellené­re az egy főre jutó reáljöve­delem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelke­dik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsab­ban nő. Az egy keresőre ju­tó reálbér a tervezett mérték­ben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghalad­ják a számítottat. A kiskereskedelmi árufor­galomban — főleg az év második felében — emelke­dik a kínálat színvonala, de továbbra sem megfelelő az ellátás gyermekruházati cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs elegen­dő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infra­strukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően va- lósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül ál­lami lakás) építése fejeződik tje. A tervezettnél több lakás felújítására és korszerűsíté­sére kerül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelke­dik. a szociális otthoni férő­helyek száma némileg jobban nő. de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A böl­csődei és az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben, az igényekkel arányosan bővül, a zsúfolt­ság csökken. Az általános iskolai osztálytermek növelé­se révén a tanulócsoportok átlaglétszáma és a váltott napszaki! oktatás aránya lé­nyegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intéz­kedések révén — az osztály- termek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik. Aa Állami Operaház rekonst­rukciója határidőre befejező­dött. A népgazdasági beruh ázá­sok — a lakosság beruházá­sainak számítottnál élénkebb növekedése miatt: — az el- gondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az (Folytatás a 3. oldalon) A megyei tanács ülésén elfogadták a költségvetési és fejlesztési tervet Lakásépítés, iskola és mim Itatai Nyolc nap múlva szilvesz­ter — Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye Tanácsa tegnap tartotta meg ez évi, utolsó ülését. A majdnem ötórás tanácskozáson — dr. Ladá­nyi József elnökletével — a testület tagjai tájékoztatót hallgattak meg az MSZMP KB október 9-i ülésén ho­zott állásfoglalásáról, amely­ben a tanácsi munka szín­vonalának továbbfejlesztését taglalták, megvitatták és el­fogadták területük követke­ző évi költségvetési és fej­lesztési tervét. Az ülésen ezenkívül beszámoló hang­zott el a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság munkájá­ról, szó volt Borsod-Abaúj- Zemplén állat tenyésztésének helyzetéről, a megyei tanács 1985. évi munkatervéről. Vé­gül interpellációkra válaszol­tak a tanács végrehajtó bi­zottsága illetékes szakigaz­gatási szervezeteinek veze­tői. Az MSZMP Központi Bi­zottságának októberi ülé­se átfogóan megvizsgálta a tanácsok — mint állam­igazgatási és népképviseleti szervezetek — tevékenysé­get, munkáját A* állásfog­lalást, s abból adódó helyi feladatokat dr. Ladányi Jó­zsef. a megyei tanács elnö­ke ismertette. Egyebek kö­zött utalt arra, hogy a ta­nácsok egyre színvonalasabb munkával dolgoznak terüle­tük fejlesztésének megvaló­sításában. a lakosság ellátá­sának megszervezésében. Szélesebb alapokra helyező­dött a tanácsi demokrácia, ám a testületi üléseken még kevés a több javaslatot, al­ternatívát adó előterjesztés. Az allami támogatás egyre csökken, s a pénz elosztását gyakran központi döntések határozzák meg. A megyei tanács elnöke beszelt az ál­lamigazgatás idei korszerűsít lesének — alapvetően pozi-; tiv tapasztalatairól is. A költségvetési és fejlesz-- tési tervről most (előzetes­ként) csak néhány szóban számolunk be. A megyei ta­nácsok és intézményeinek működtetésére, fenntartásá­ra. az úgynevezett működési költségvetésre 1985-ben ösz- szesen 7.2 milliárd forint jut. Ebből az összegből — hang­zott el az ülésen — a taná­csok. a különböző intézmé­nyek csak az ésszerű és ta­karékos gazdálkodással ké­pesek alapvető feladataik megoldására, a lakosság alapellátási színvonalának megőrzésére. Elsődlegességet élvez az oktatás, iskolázás ügye. javul az egészségügyi ellátás, s mind több gondot (folytatás a 2. oldalon} )

Next

/
Oldalképek
Tartalom