Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
1984, deeamber 2£L* esűtortök... ÉSZAM*A©*M6©RSZA© 3 A népgazdaság idei fejlődése megfelel a kilizölt célnak tFatytat&s <*z t, oldalról) A terv a nemzeti jövecfe- lem 2,3—2,8 százalékos növekedései irányozza elő. Új vonása és egyben kövelel- ; menye a népgazdasági terv- , mek, hogy jövőre — ha a számított. teljesítményt elérjük — növelhető lesz a belíöldi íelhasználás. Bővülhet a fogyasztás, és több ev után kitűzhető az a céh hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hanem stabilizálódjanak az jelei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reáljövedelme másfélkét százalékkal emelkedhet. További új cél az is, hogy * szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkenteni, hanem az idei szinten tarthassuk azokat. Intézkedéseink középpontjában az a törekvés áll, hogy a vállalatok önállósága, mozgástere szélesedjék és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607.8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései teszik ki a legnagyobb részt: 81,5 százaiéitól.. A vállalati befizetések 6 százalékkal növekednek, a támogatások 2 százalékos csökkenését irányozzuk elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel arányosan, körülbelül 10 százalékkal kell növekednie. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójog-1 szabályok, a kieső bevételek pótlására és az erőforrások , ésszerűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelennek meg: a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal arányos adó mérséklése és az erőforrásokat terhelő adók növekedése a hatékony vállalatok pénzügyi helyzetét javítja, a kevésbé hatékonyakét pedig súlyosbítja. Az új adókról szólva a pénzügy min iszter elmondta: a munkabérek után 10 százalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok volt, hogy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét. A tényleges gazdasági viszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megállapítható lett volna. Ez azonban jó néhány ágazatban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodással ellensúlyozni. Elhatározott szándékunk, hogy a jelenleg a nyereséggel arányosan fizetendő város- és községfejlesztési hozzájárulást 1986-tól a vállalatok azonos, globális ősz- szegben, bérarányosán fizetik majd. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 százalék, a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. Ez az adó bizonyos hozam- követelményt is kifejez. Bevezetése hozzásegített ahhoz, hogy az amortizáció köz- pontosílását megszün tessiik. A Vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó, külön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetésére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok új keresetszabályozást alkalmazhatnak Az új, u gy n ereze11 kei'esetszi n l -sza- habozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egye« vállalatoknál gondot okozhat akár a mai keresetek kifizetése is, ha azt kereseti adó terheLi. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az új forma helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételek nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általános adómérséklést. Célunk, hogy az adott keretek közt a vállalatok döntési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egyben bővíteni kívánjuk lehetőségeiket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. Megszüntetjük a fejlesztési és részesedési forrás, illetőleg alap merev elkülönítését. Egységes érdekeltségi alapot hozunk létre. További intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jóléti alapját, ha azt a vállalat ebből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sokkal kisebb adóteher sújtja majd. A terv és költségvetés előirányzatai szerint 1985- ben a szocialista szektor beruházásai összességükben az idei szintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktúra — mint például a közlekedés, a poéta — az eddiginél nagyobb beruházási lehetőségekhez jut, növeljük az utak, hidak, költségvetési intézmények, állami lakások felújítására rendelkezésre álló összegeket é* megfelelő intézkedések, hiteltámogatások nyomán számolunk a magán lakásépí tő* további fejlődésével is. A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitelrendszer fejlesztése pedig szükségessé teszi, hogy 1985-tól elsősorban egyes bányászati és erőmű-beruházásoknál az állami költségvetés nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztések finanszírozásában. A költségvetési kiadások csökkenő, de ma is jelentős része a támogatások és adó- visszatérítések. Tovább kell haladnunk azonban azon az úton, amely a gazdaságtalan tevékenység, kiszorítását, az elavult, nem hatékony támogatások leépítését eredményezi. Régi gondunk, hogy a vállalatok egy része nehezen vagy akár tartósan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Azoknak a vállalatoknak a léte, a«*e- lyek hosszabb ideig nem tudnak a követelményekhez igazodni, veszélybe kerülhet. A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és _ az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, a keresetszabályozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe vevő évközi bérpolitikai intézkedések a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet. és ezt indokolt előirányozni. így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltartottak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is. ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdijakat. továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótlékát havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is. de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta: A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1- töl a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelőszülőknél élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási dijat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig a • keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január 1-töl több rwwt- kozásban módosul a táppénzrendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint x kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb. 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre mintegy 10 százalékkal emelkednek. Az oktatási-kulturális kiadások közel. 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik, és valamelyest: mérsékelhető lesz. a váltott napszaké oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint: 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít: a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások' csaknem 14 százalékkal nőnek. A népesedéspolitikai intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain x lakásépítési feltételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is hozunk új intézkedéseket — mondotta a pénzügyminiszter. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vágj' -vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A többgyermekes családok gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emelet-ráépítésre, toldaléképítésre, és több, külön kölcsönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbe- téleik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben: ezek kölcsöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását, az ehhez adott támogatás 16 százalékkal fog növekedni. Erőforrásaink természetesen végesek. A közoktatás, az egészségügy és a lakásépítés előtérbe helyezése szükségszerűen azzal jár, hogy más, egyébként jog« igények kielégítésére, nem Jwf elégsége« evő, > e« még inkább x takarékos gazdálkodásra ösztönöz. Az állami költségvetés jövőre is biztosítja az ország védelmi képességének megőrzéséhez, nemzetközi kötelezettségeinkkel és gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló fejlesztéséhez szükséges eszközöket. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre es új feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy alakul-e a sorsunk, amint ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valamennyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudatos cselekvésére van szükség — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el az előterjesztett törvény- javaslatot. Az 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai : az 1985. évi állami költségvetés bevételei ÉS KIADÁSAI Növekedési Bevételek: Md Ft ütem százalékban Vállalati befizetések 404.« «.« Forgalmi és fogyasztói adok 91.9 4.9 Lakossági befizetések 52,1 Ifi,2 Költségvetési szervektől Nemzetközi 50,1 2,4 és egyéb forrásokból TO.O —2.2 összes bevétel W7.R fi.5 Hiány 2.5 —28.6 Növekedési Kiadások: Md n ütem százalékban Fethalmozásrx Támogatások **,T *,5 és adóvisszatérifések Költségvetési szervek Mt.2 —1.* kiadásai Ebből: 202,• *.» eü. és szoc. intézmények oktatási, kulturális. 59,2 13.» kutatási és sportszervek M.« ti,* Társadalombiztosítási kiadások 131.7 *.2 Egyéb kiadások 76.7 13.3 öss-zes kiadás «10,3 6.2 A vitában Hcpectósnc J?*r- ffitai Ágnes, a Diósgyőri Gépgyár szerkesztési osztályának vezetője kérte a kormányzatot, hogy a VII. ötéves terv előkészítésénél mérlegelje Miskolc lakáshelyzetét, és x város kapjon nagyobb anyagi lehetőséget arra, hogy a kővetkező tervkMszakben növekedhessek a telepszerű, többszintes lakások építése. Ezt követően Faluvégi lx- jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos beszéde. — A törvén yjavaslatból é« az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk é* költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér —, nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban. A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fejlődésről a következőket mondotta Faluvégi Lajos: 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gazdasági fejlődést, mint amilyent erre az évre terveztünk. Mégis, eddigi eredményeink és tapasztalataink alapján, valamint előremutató gazdaságpolitikai törekvéseink jóvoltából módunk nyílik bizonyos változtatásokra. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az, első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Jövőre megállíthatjuk x reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat. majd a társadalmi közérzetre. Fontos, hogy mindenütt sikerüljön olyan működésképes belső mechanizmusokat, vállalkozási és döntési formákat kialakítani, amelyek alapján a megújított vállalatvezetés már rövid időn belül önállóbban és eredményesebben tud tevékenykedni. Űj lehetőségek nyílnak a műszaki fejlesztés meggyorsítására is. Ahhoz, hogy korszerű technikát fejlesszünk ki és alkalmazzunk, ahhoz, hogy megújítsuk és korszerűsítsük berendezéseinket, gyártmányainkat, felkesnúh, erkölcsileg és anyagilag megbecsült szakemberekre van szükség. A jövő évi kr-, bér- éa szociálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: ha azt akarjuk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985- ben az ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elhatározott népesedés- politikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd íorint éves kötelezettséget vállaltunk a költségvetésből. Ezzel kapcsolatosan érthető, hogy az ár-, a bér-, és a szociálpolitika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképviseleti szervek között. Abban nem voh vita, hogy az indokolatlan áremeléseket meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben, x vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. A Minisztertanács elnök- helyettese szólt néhány, a hosszabb távú fejlődés érdekében tett nagy fontosságú intézkedésről, majd a következőket mondta: módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Eme építve, moot egy olyan tervet és köflsryrvefe* tárgyal • az országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokai ad, többet vállal magara gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvény ja vas lat elfogadása t. Forgony László (Borsód m., 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbányászati. Vállalat rudabányai üzemének aknásza elmondta, hogy Rudabánya határában több millió tonnás gipsz- és ao- hidr it vagyon van. Ezekből az anyagokból a cement- es építőipar importra szorul. Feltárási terveikhez a pénzügyminiszter támogatását kerte. A törvényjavaslat vitáját Hetényi István összegezte. Megállapította, hogy a hozzászólások minden népgazdasági ág gondjait érintették. A szénbányászattal foglalkozó felszólalásokra reagálva elmondta, hogy' a terv- bizottság és a kormány a közeli jövőben napirendre tűzi ezt a kérdést.. A Rudabánya jövőjével foglalkozó javaslattal — amely hasznot: és gazdaságos tevékenységet szorgalmazott — egyetért. A javaslatot a Gazdasági Bizottság ele kell majd terjeszteni — mondotta. Határozathozatal követfee- zett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1S35; évi költségvetéséről szóló ♦örvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Peter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságáéi es a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől együttes javaslat érkezette« országgyűlés elnökének felmentésére es új elnök megválasztására. A bejelentést követően Pesta László jecfy- zö felolvasta a Magyar N<fp- közláisaság ocszággyűléséeiek címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy' Apró Antal elvtársat, az ocszáa- gyűlés elnökét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — mentse lei elnöki tisztségéből. Sarlós István eívtáraart, » Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyűlés elnökévé.” Határozathozatal következett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegy- zőköny’vi elismerése meilett — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az ország- gyűlés elnökévé megválasztotta. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencié és Péter János töltötte i*e — véget ért. * A Magyar Népköztársasig Elnöki Tanácsa Apró Antalnak. az országgyűlés volt elnökének a munkásmozgalomban. a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményét munkássága elismerésekén^ n.vugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Losoncai Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelén volt Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Sarlós István, az országgyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.
