Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
fcS/JUUMAGYAÄOßSZAG £ Dr. Ladányi József mondott megnyitói — „Tisztelt megnyitó közönség! Megyénk lakossága a napjainkra, jellemző szorító gazdasági körülmények között. szűkebb hazánk, Észak-Magyarország gazdagodása érdekében többször bizonyították tettrekészsé- gét, odaadó, önzetlen támogatását, a közösen kitűzött és vállalt feladatokért. Több ezer óra társadalmi munka, kommunista műszak, önzetlen adakozás a bizonyítéka annak, hogy honfitársaink érzik a közös összefogás erejét és látják a benne rejlő jobbító, építő lehetőségek perspektíváját” — dr. Ladányi József, a B.-A.-Z. megyei Tanács elnöke megnyitójának részlete. Kiállítás nyílott hétfőn, november 19-én délután Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár tanácstermében. Borsodi képzőművészek a vérellátásért — ez a bemutató tárlat címe. És a névsor: Teliinger István, Koncz József, Pető János, Wieszt József, Me.zey István. Szántó Dezső, Tóth Imre, Feledy Gyula, Mazsaroff Miklós, Rarczi Pál, Papp László, Szanyi Péter, Kalló László, Máger Ágnes, Kunt Ernő. Nagy Gy. Margit, Varga Miklós. Seres János, Pataky János, Bertha Zoltán. M. Kristóf Ágnes. Varga József és Csabai Kálmán. — „Néhány évvel ezelőtt a Gyermekegészségügyi Központ felépítésében vállalt megyénk lakossága országos visszhangot keltő szerepet, és most egy másik létfontosságú beruházás, a vérellátó állomás létrehozásában lett újra megértő, támogató mecénás. Az életet mentő vér korszerű levételére és feldolgozására készülő épület mintegy 45 millió forintba kerül, melv összegnek a fele program szerint társadalmi felajánlásból biztosítható. A társadalmi munkaakciók szervezésére alakult operatív bizottság irányítása mellett eddig a tervezett összegből már 17,5 milláó forint befizetésre került. Vállalatok, termelőszövetkezetek, hivatalok, iskolák dolgozói, a tervezők és kivitelezők felajánlásaikkal mind azt bizonyítják, hogy az előremutató politikai, társadalmi, gazdasági kezdeményezések megértő visszhangra találnak népünk körében” — dr. Ladányi József, a B.-A.-Z. megyei Tanács elnöke megnyitójának. részlete. A Vöröskereszt megyei szervezetének kezdeményezését, hogy támogassa ki-ki lehetősége szerint ezt az építést, a megyei vértranszfúziós állomás-építést — a megyénkben élő képzőművészek — Mazsaroff Miklós szavaival élve — örömmel vették. Így jött létre ez a kiállítás. Huszonhárom képzőművész közel száz alkotást adott a kiállításra. És a vásárlásra. Mert a dolog természetéből adódóan a hétfőn nyílott kiállítás képei megvásárolhatók. Ekképpen — siker esetén — negyedmillió forinttal gyarapszik a vérellátó felépítésére „gyülekező” pénzösszeg. Három kiállító, műveket adó művészt kértünk arra, a kiállítás megnyitásakor, mondaná el, mi indította őket a részvételre, milyen anyagot adtak? íme, a röpke vallomások: , Mezey István grafikus- művész: — Egészségügyi témájú müveket választottam beküldésre, ezek nem direkt erre az alkalomra készültek. Kazincbarcikán, a kórház baleseti sebészetről szerzett élményeim megfogalmazásait láthatják az érdeklődök. Hogv miért vagyok jelen ? Barcikán is avattak vérállomást társadalmi segítséggel. És egyébként is. a közügyek támogatója vagyok ... Seres János festőművész: — Eljutott hozzám is a szövetségi felkérés. Érzésem szerint olyan színvonalú munkákat sikerült választanom, amelyeket nyugodtan föltehet a falna az, aki megvásárolja. Egyébként a munkáim előzetesen is szerepeltek kiállításon, mindkettő megmérettetett már. A művész számára egyébként mindig van valami program, folyamatosan dolgozik az ember. Legközelebb a miskolci TéU tárlaton lesz anyagom ... M. Kristóf Ágnes festőművész : — Én egy képpel jöttem, Mályi hangulatát idézi tájképben. Mindig a megnyugtatásra, a napi strepz- •szek feloldására lényegülnek képeim. Ilyen ez is. Mindenben a szépségre, a nyugalomra vágyom, ezt akarom kifejezni ... — „Az itt kiállító művészek közéleti aktivitásának is jó példája, hogy a velük szembeni sajátos elvárásokon túl, ma közel száz munkájukat ajánlják fel e fontos objektum létrehozására. Fontos, hogy művészeinket magunk mellett tudjuk a mindennapi munkában, vállalásaink, terveink megoldásában. Festmények, grafikák sorakoznak a paravánokon. E kiállítás alaphangját most nem a visszatérő bemutatkozások szakmai lehetősége, nem csupán az alkotó és a közönség mindig is oly iz.galmas találkozása adja. Mindezek mögött ott van az á nemes cél, az a megértés és visszaigazolást kereső szándék, melynek erénye a mindannyiónkat érintő közös érdek” — dr. Ladányi József, a B.-A.-Z. megyei Tanács elnöke megnyitójából. S mit mondtak az érdeklődök? t Szépeket, jókat a kiállítás színvonaláról. S a szavak helyett még többet mondtak már a tettek: az „eladva” táblák szaporodásai ... Szöveg: Ténagy József Fotó: Lac.zó József- 1984. november 21., szerda ■ Rádió mellett Horváthkabaré 1 madrigál is, Igazság szerint lényegesen • többféle értékes zenét ismerünk és szeretünk, mint amennyivel „élő” kapcsolatunk van, ezeket csak lemezről, rádióból élvezhetjük, hangversenyen a legritkábban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy bizonyos műfajokra ki vagyunk éhezve — így a Miskolci (Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat) Szervező Iroda Kamarakórusának. valamint a Zeneművészeti Főiskola Harsona Quartettjének az a műsora, melyet november 15-én mutattak be a miskolci Bartók- teremben, eleve szép sikerre számíthatott. A kezdés még teljesen „hagyományos” volt, a kórus néhány madrigállal, reneszánsz-korabeli zenei életképpel nyitott, amiben legfeljebb az volt a szokatlan, hogy a karmester, Regös Zsolt nem a kórussal szemben, hanem bent, a kórusban állt, onnan irányította muzsikus társait, egy rendkívül közivetlen körvezetői gesztusrendsSerrel. S mint később kiderült, ez a közvetlen színpadi jelenlét, a műsorszámok csevegő be- konferálása, Regös Zsolt kon- taktusteremtő „társalgása” a közönséggel, vagyis a reakciók azonnali visszaigazolása, oldotta lette az előadók és a hallgatóság kapcsolatát. És végül a műsor gerincét alkotó spirituálék, ismert dallamok dzsessz-szerű tolmácsolása, valamint a harsona quartett swing gyökerű dzsessz produkciója olyan koncertet eredményezett, amire szívesen használnánk azt a kifejezést, hogy magasam kvalifikált esztrád, de ez a műszó túlságosan lejáratott, s van benne nénin pejoratív kicsengés. Helyette inkább — kategorizáló műszavaik né!I!küit — maradjunk meg annál a tény- nét, hogy a hagyományt* koneentgyakonlattóft «ürtérő ■amaitTÚ, áim nagyon m élvezhető hangverseny tanúi leivettünk. Ez a fajta muzsikálás a legváltozatosabb közönség! gén y, s a legsaélső- ségesebb befogadói szint tartalmas kielégítésére alkalmas, jó volna hát, ha má- néS több helyen élnének vele. Ajánlásul még annyit, hogy ráadásként majdnem az egész műsorukat újból elénekelték, * a közönség — a tapsból és ovációból ítélve — szívesen vette volna a nagyobb hosszabbítási is. D. Sz. K. A címbeli szóösszetétel, illetve szóösszeírás nem tévedés. Ez volt a címe az elmúlt csütörtökön a Petőfi műsorában sugárzott, inaid szombaton a Kossuth adón megismételt hetven perce.', összeálljtásnak, az alcíme pedig: Horváth Tivadar műfajai. Nem tévedés, az egy- beírás azért sem, mert nemcsak tréfás utalás a művész sokszínű kabarétevékenysé- gére, hanem azt is jelezni kívánja, hogy Horváth Tivadar és a kabaré elválaszthatatlanul egybeforrott, köbön ngalommá vált az évtize során; amit a műsor igéi l, illetve adott, • semmi mással össze nem téveszthető, csak Horváth Tivadarral azonosítható. Ez nagyrészt így is van. A Kaposy Miklós szerkesztette és konferálta-vezette műsorban — az alcímnek megfelelően — Horváth Tivadar műfaji sokszínűségét villantották fel az egymást követő számok. Illetve a művésznek azt a sokszínű palettáját láttatták, amelynek színeivel a kabaréban remekei. Ugyanis van, vagy legalábbis volt egy másik Horváth Tivadar is, aki hajdan színészóriások partnerekén t nehézveretű drámák szerepeit játszotta — most, a műsorban egy színpadon soha el nem mondott szereppel bizonyította ebbeli jártasságát : Cyrano orrmono- hígját mondta el —, majd átment egy másik, a nem is olyan könnyű könnyű műfajba. Kaposy szerint nagyobb feladatot vállalt, mert „az embereket könnyebb megríkatni, mint megnevettetni'’. Így van-e, vagy sem, nem"tudom. Nevettetni mindenképpen hálás dolog, s ha a neveltetés még valami tartalmat is hordoz, úgy valóban magas művészi értéket képviselhet. Ennek demonstAz aprófalvas települések, ellátatlan területek kereskedelmi kiszolgálását szolgálta az a pályázat, amelynek keretében a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 20 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást biztosított 19 áfész és 'két tanácsi vállalat részére. A pályázat célja az alapvető élelmiszert értékesítő egyrálására hét műsorszámot sorakoztatott fel a műsor, amit maga Horváth Tivadar rendezett. A cirkusz, a bohózat, a szatíra, a kupié, a kabaré, a magánszám és a musical követte egymást. A cirkuszt képviselő ismert dalok parafrázisaiban arról énekelt Horváth, miért van a nosztalgia, miért sírjuk vissza a tovailiant ifjúságot, mennyire csalóka lehet a megszépítő távlat, majd egy brilii- áns Karinthy Frigyes-bohózatot élvezhettünk, amelyet rajta kívül Kállai Ilona és Csákányi László adott elő; ezt követően Moldova György Parlament gebinben című szatírájának mesteri tolmácsolását hallhattuk. Nem egészes friss, de nagyon is időszerű volt a Csak valutáért című kupié. A műsor leggyengébb száma egy másik Karinthy Frigyes-darab, egy kaba rétréf a volt, amit hat évvel ezelőtt Agárdi Gáborral adott elő a televízióban. Ennek a hangját hallottuk most, s- természetesen nem láthattuk, ezért nem is tudhattuk, min mulat olyan jól a láthatatlan közönség, amikor azt bizonyára a látott játék frappínozhatta. Kitűnő volt Rád vány i Erűin Andaxin kora című „állapotrajzának” előadása, valamint a musical képviseletében Brecht—Weil Koldusoperájából Bicska Maxi dalának variációi. Hét, meg egy módon, nyolc műfaji ágazatban szólalt meg Horváth Tivadar, sokszínűén bizonyítva: a könnyű műfajban is sokféle értéket lehet produkálni. Kaposy Miklós meg azrt bizonyította újra, hogy egy színes egyéniségre bizton lehet, egy hetven perces szórakoztató műsort építeni. (bonodlek) ségek építése, illetve konstrukciója volt. Ennek alapján 1985 végéig tanácsi beruházásban 34 kereskedelmi egység épül meg, több mint 5 ezer négyzetméteren. A támogatott beruházások jelentős része még ebben az évben elkészül, és körülbelül 5—6 üzlet befejezése húzódik át a következő esztendőre. A kereskedelmi ellátás javításáért Pályázat és milliók IVla este a képernyőn Zsurzs Éva A Televíziós rendezőportrék sorozatában ma este 21.35-kor, az első műsorban Zsurzs Éváról láthatunk egyórás portréfilmet. Igen aktuális ez a portré, hiszen éppen most látható a képernyőn a Különös házasság, a Kossuth- díjas rendező egyik legújabb munkája. Zsurzs Éva a Magyar Televízió legelső, alaoítógár- dájához tartozik, csaknem száz tévéfilm, illetve sorozat van mögötte, közöttük olyan nagy sikerű és igen néDSzerű mű is, mint A fekete város, az Abigél. A portréfilmben munkatársai és a filmjeiben közreműködő színészek beszélnek róla, Szilágyi János riporterrel, 5 természetesen megszólal maga is. A műsort Iván Pál rendezte. A kéoen: Zsurzs Éva. Mezey István grafikusművész Seres János festőművész M. Kristóf Ágnes festőművész Művészek a vérellátásért avagy is ez a kiállílás...
