Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. november 17., szombat

UkMátsem&.'Mxiz.

ttAtfKSffiMMnMMKffftKffOW Wf.lMttAtSxVk OMMMPI

Az öltözőtől az igazgatói szobáig

fl g|p:

dllEiíSP

UML

öMb?í

yiiyjib

Közösen próbáljuk kideríteni, vajon az átépített színházépületben hol lehetett hajdan az az öltöző, amelyben a meg gyerek Kerékgyártó László édesanyjával a háború tovazúgását. a felszabadulást várta ki. Kerékgyártó 'László, a Miskolci Nemzeti Színház mai gazdasági igazgatója ebben az öltözőben élte meg a felszabadulást, annak a kornak a beköszöntését; amely aztán később öelőtte is szélesebb kaput nyitott tehetsége kibontakoztatásához. Megállapodtunk, hogy a hajdani öltöző ott lehetett, ahol most a hátsó színpad van, mégha méterre pontosan nem is lehet a helyét meghatározni. Tulajdonképpen csak azért érdekes ez az öltöző, mert szinte szimbóluma Kerékgyártó életének, amely minden mozzanatában, minden részletében a színházhoz kötődik. Édesanyja a színház kellékese volt évtizedeken keresztül, most már régóta nyugdíjas, de még mindig ott dolgozik.

— Egész életem ehhez az utcához kötődik. A 3. szám alatt jártam polgáriba, az utca túlsó végén kereskedelmibe, s most az 1-es számú házban, a színházban dolgozom immár harmincnégy éve.

Nagyjából azóta ismerem Kerékgyártó Lászlót, amióta a színháznál dolgozik. De ő nem harmincnégy színházi évet számlál, hanem negyvenet, sót egy-két évvel többet:

— Már a felszabadulás előtt, mint polgári iskolás gyerek, édesanyám, meg színpadmester nagybátyám révén otthonos voltam a színházban, azokon a helyeken is, ahová a közönség nem járt. Aztán az öltözőben töltött idő, amíg a felszabadulást vártuk, végleg idekötött. Egy öltözői asztalon aludtam abban az időben. Emlékszem. a mai dolgozók közül Gulyás József, a színház jelenlegi műszaki felügyelője is itt lakott. Előttem van, amikor a felszabadulásit követő napokban sebesült szovjet katonák részére esztrádelőadások voltak az épületben, majd amikor Árvay Srosztáv megszervezte a társulatot, s bemutatták a János vitézt. Aztán nemsoká- ra hazajött Földessy Géza, az igazgató, megkezdődött az igazi színházi élet. Földessy tagadhatatlanul jó színházat csinált. Hamarosan bemutatta Eahmanov Viharos möconyatát, Afinogenov Kisunokám című

^darabját, s több szovjet darabot. Közben 3«w folytattam tanulmányaimat a felsőke- tjeskedelmiben. és abban az évben érettségiztem, amikor a színház állami életének eteő évét élte. Szendrő Ferenc volt l akkor a művészeti vezető, és Májercsik Rezső az üzemigazgató. Ezerkilencszázöt- ven augusztus 1-én kerültem a színház alkalmazásába.

— Már ennek is harmincnégy éve múlt,

« amennyire tudom, minden lépcsőfokot kéjért, amíg gazdasági igazgató lett.

— Természetesen. És nagyon örülök an- aak, hogy mindet végigjártam. Tizenkilenc évbe telt ez a lépcsőjárás, addig igen sokat tapasztalhattam. Tudni nem lehet ezt a tudományt. De megismerni lehet és kell a színházat. Könyvelőként kezdtem, azonban ez a megnevezés nem egészen fedte a valóságos munkát. Szabados Ambrus. akkori gazdasági vezető volt az első főnöltöm, én meg afféle színházi mindenes voltam, s noha munkaköröm elnevezése a különféle szervezések során többször változott, a munkám lényegében nem. Voltam gazdasági titkár, pénzügyi vezető, gazdasági osztályvezető, gazdasági igazgatóhelyettes, 1969 óta vagyok a színház kinevezett gazdasági igazgatója.

— Ez a közel három és fél évtized tapasztalatokkal és emlékekkel lehet teie. Mit emelne ki belőle?

— Nehéz lenne bármit is kiemelni. Nem én talajtam ki ezt a meghatározást, de nagyon igaznak tartom: „vannak pillanatok, amikor a színház gyönyörű szép, es vannak hónapok, amikor elviselhetetlen”. Ez a változatosság adja ennek a munkának a szépségét. Enyém ebben a színházban az a „láthatatlan csapat” — a sokféle műszaki dolgozó, az adminisztráció, a szervezés stb. —, amely biztosít ja, hogy a színész megjelenhessen a reflektorfényben. Ök azok. akik nélkül nincs előadás, nincs színház Emlékezetes időszak volta színház három évnél hosszabb átépítése. Bár ebben személy szerint különösebb feladatom nem volt, mert az akkori igazgató, Jákó Pál minden ilyesfajta terhet magára vállalt. Ebbe az időszakba esett az 1956-os ellenforradalom, s mint érdekességet meg kell említenem, hogy az 1956. november 3-áról 4-ére virradó éjszakát, mint hajdan az 1944. december eleji éjszakákat, szintén a színházban töltöttem. Az akkord Kamaraszínházban tartottunk ügyeletet, őriztük az épületet az esetleges atrocitások ellen.

— Hogyan látja a színház és a kötöttség megváltozott kapcsolatát?

— Az ötvenes'évek nagy, lelkesült kö- zönségáradatát, a telt házakat más szituációból néztem. Nem is az enyém voltakkor a felelősség. Bozóky István igazgatóval nagy élmény volt akkor együtt dolgozni. de mások voltak akkoriban a társadalmi és gazdasági körülmények is. Napjainkban más a szituáció, mások az emberek szokásai, más az életrend, Miskolc megváltozott településrendszere is kicsit a színházlátogatás ellen szói, sok minden befolyásolja a színház és a közönség kapcsolatát. Persze, a látogatottság alaposabb elemzést kívánna, nem egy iüyen fakó beszélgetést.

— Itt élte te egész eddigi étekét. Azt mondják, mindig itt van ma is a színházban.

— Harmincnégy év ebben a szakmában, egyetlen színháznál igen nagy ritkaság, szoktam visszahallani. ■Sokfelé emlegetnek e tekintetben példaként. Én nem érzek ebben semmi különöset. Ezt teszi egy kohász, vagy egy tanító is. Hű marad ahhoz, amihez, elkötelezte magát. Én kamasz fejjel kezdtem el a színházi munkát, és az a szomorú számomra, hogy egyre kevesebben vannak körülöttem azok közül, akikkel hajdan elkezdtem . ..

Benedek Miklós

November 17., dohányzás elleni világnap

Próbáljuk meg, van-e elég akaraterőnk ahhoz, hogy ma, november 17-én a dohányzás elleni világnapon nem gyújtunk rá. Tudjuk, a világnap célját és jelentőségét nem lehet sematizálni az egyes emberre, hiszen társadalmi egészségnevelési célok megvalósításáról van szó. Arról, hogy a dohányzás korunk egyik legnagyobb egészség- ügyi problémája.

Hazánk — nemzetközi ösz- szehasonlításban — a közepesnél erősebb dohánylö- gyasztó országok közé tartozik. A dohányosok 90 százaléka nálunk cigarettát szív, az egy főre jutó évi fogyasztás jelenleg 2600 danák. Ha figyelembe vesszük,

hogy a lakosság mintegy 40

százaléka dohányzik, akkor ez azt jelenti, hogy egy ember évente 6500, vagyis naponta 18 darab cigarettát szív.

Napjainkban élesedik a konfliktus a dohányosok és a nem dohányzók közt. Kinek mihez van joga? Hivatkoznak az alkotmány bizonyos paragrafusaira — mindkét részről. Ne szűkítsük le a mai világnap jelentőségét erre a sokszor dühödt önös vitára. Nézzük az egészségkárosító tényeket. Tény, hogy a cigarettázók közt a súlyos krónikus betegségek jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a nem dohányos népességben. Szembetűnő a

Hallgatók és oktatók

Jegyzet, menza, szabad idő

Sokan férnek be a főiskola dísztermébe. Annyian azért mégsem, mint ahánvan érdeklődtek az ifjúsági parlament iránt. Így aztan működött a. zártláncú televízió és mindenki figyelemmel kísérhette — és nagyon sokan voltak — a szerda délután eseményeit. S bár az ifjúsági parlament belenyúlt az estébe a sárospataki Come- niu.s Tanítóképző Főiskolán, a résztvevők kitartottak.

Mi mindenről volt szó? Elrugaszkodva a kronológiai sorrendtől, idézzük a' kei szekció elnökeinek beszámolóját. Hegedűs László tanársegéd a fiatal oktatok vitáját összegezve a következőket mondta: — Általában elégedetten szóltak a reszt- vevők az élet- es munkakörülmények alakulásáról. Arról, hogy több mint egymillió forint segítséget kaptak lakásépítkezéshez. Szeretnék viszont, ha a támogatás nemcsak anyagi lenne. Sokan szeretnének továbbtanulni. nyelvismeretet szerezni. Elmondták azt is, hogy fiatal oktatónak lenni bizony nem könnyű dolog. Óriási megterhelés még az órákra való készülődés, az ön továbbképzés.

És miről szóltak a hallgatók? Horváth László szekcióelnök összefoglalója szerint szó volt a gyakorlati képzésről, a tantervről, a jegyzetellátásról, a menzáról. a szabad időről és természetesen az elhelyezkedésről.

A vita igazolta dr. Földy Ferencet, a főiskola főigazgatóját. aki szóbeli beszámolójában azt mondta: szerent Berto Terézia kétszer » Síért (kért. Először a gyakorló toni- ! fásról beszélt, ozutón szabad- j idő-ügyben vitatkozott.

dohányosok föbblefhalálozá- sa is. Az Egészségügyi Világszervezet végrehajtó bizottságának 1970. évi határozata megállapítja, hogy a fejlett országokban az ideiglenes és tartós munkaképtelenség, valamint a halálozás egyik legfőbb oka a dohányzás.

Magyarországon 20 esztendeje kezdődött a dohányzás elleni propagánda, s azóta a nők és fiatalok körében szinte jórványszerűen nőtt a dohányosok száma.

Hagyjuk a statisztikát, a számokat, adatokat. Eredmények is vannak. Füst nélküli értekezletek, nikotin- mentes éttermek, vonatok, kórházak, rendelőintézetiek —

csakhogy mindenütt található dohányzásra kijelölt hely.

Folyzk a küzdelem egészségünk és a felnövekvő egészséges nemzedék érdekében. Tiszteljük a jó szándékú világnapokat, a szívós

propagandatevékenységet, hiszen minden igaz, amit az orvostudomány a nikotin káros hatásáról eddig kimutatott. Csakhogy ugyancsak az orvostudomány rendelkezne adatokkal az alkohol egyénre és társadalomra sokkal károsabb hatásáról Is. Eny- nvit emlékeztetőül az általános egészségnevelési célokról.

MindetttK függetlenül:

Tisztelt dohányosok! Ma ne gyújtsanak rá! Észreveszik majd, hogy könnyebb lesz a légzésük, kevésbé fognak elfáradni, s közben azt se feledjék, hogy lassan a nem dohányzás a kulturált emberi magatartás egyik kritériuma lesz. Próbáljuk meg:

Ariaom vies Qmm»

Dr. Földy Ferenc főigazgató számolt be arról, Hogy mit valósítottak meg oz elózó ifjúsági parlament javaslataiból.

cséré Sárospatakon nem dívik az elégséges szemlélet, amely sajnos fellelhető más felsőfokú intézményekben Mármint az, hogy éppen annyit tanulnak a hallgatók, amennyi a kollokviumon éppen elegendő egy icipici ketteshez. Nyiiván így van, mert (némi derültség közepette) két felszólaló is az óraszámemelés mellett voksolt. Csapó Gabriella másodéves. a rajz szakkollégisták érdekében emelt szót, mondván, kevés a rajzóra. És példát is hozott nem egyet, nein kettőt, hogy más szakkollégiumok hallgatói több órát szentelhetnek kedvenc tárgyuknak, mint ők. De a több munka érdekében mások is szót emeltek. Csorna Ildikó például arról beszélt, hogy jó lenne, h-a a kéthetes gyakorlati képzésen nemcsak a szakkollégiumi tárgyaikból tarthatnának órákat.. Eltarthatna három hétig is a kéthetes, mondta.

A főiskolások persze tudtak ezeknek a szavaknak a jelentését. Az olvasónak egy kis magyarázatra szorulnak: a főiskolai evek alatt évfolyamonként meghatározott időt a gyakorló iskolában töltenek a leendő tanítók. Készülnek a jövendő munkájukra. így hát az is érthető, hogy a gyakorlati képzéssel nagyíHi sokan foglalkoztak. Mármint azzal, hogy hogyan lehetne meg jobbá tenni. A beosztás miatt előfordult — s ezt többek között Berta Terézia tette szóvá —, hogy olyan tárgyat is tanítanak, amelynek a tantárgy pedagógiai ismereteit még nem tanulták. Még több segítség kellene hát az eredményes munkához. Az örök gondról, a jegyzetellátásról is sok szó esett. Többen kérték, ha már nincs jegyzet, legalább jegyzetpótlók készüljenek. S mert sokszor a meglevő jegyzetekből is kevés van, figyeljenek egy kicsit jobban az elosztásra. Azok kapják meg, akiknek nemcsak aláírást kell szerezni, hanem kollokválnak belőle.

Az előző ifjúsági parlamenten még kollégiumi elhelyezés ügyében szólaltak fel a fiúk. A város segítségével azóta létrejött a fiú- kollégium. Gondjait többen is szóvá tették, s a főigazgató ígérte: jobban odafigyelnek arra, hogy a menetközben! hibákat gyorsan kijavítsák. Élénk vita alakult ki a hétvégi programok miatt. A főiskolások hét végén hazamennek. mert nincs program. Viszont minek szervez- " zenek programot, • ha úgy sincs ott. senki? Amiben megállapodtak:' jobban felhívják a hallgatók figyelmét a rendezvényekre, s törekednek is arra, hogy legyenek rendezvények. És a menzát is megoldják, ha van jelentkező. S bár a kollégiumi főzőkonyhák kialakítása sem lehetetlen, a menzavaesorák ügyében is előbbre szeretnének lépni. Mar akkor is főznek, ha legalább húszán kérik.

S még egy nagy téma a főiskolások ifjúsági parlamentjéről. Igaz, ez elsősorban a végzősöket foglalkoztatta. Az elhelyezkedés. A hallgatók több olyan személyes találkozót szeretnének, mint amilyet az ózdiak tartottak tavaly a főiskolán, elmondván, milyen álláshelyeket kínálnak, milyen feltételek között. A főiskola vezetői többet is mondtak. Hozzátéve, alkalmak lesznek — mint ahogy eddig is voltak —, csak valóban jöjjenek el rájuk a hallgatók.

A parlament javaslatainak megvalósítására intézkedési terv készült. Rbben a jegy- zetpótlókHól csakúgy szó van, mint az idegennyelv-lanu- lás támogatásáról, vagy a gyakorlati képzés javításáról. Ez utóbbiról hangsúlyosan, hiszen a pataki iskolának ez az egyik erőssége.

Huszonhét felszólalás hangzott. el a főiskola ifjúsági parlamentjén. Nemcsak észrevételek, javaslatok is. Érthető, a maguk dolgáról beszéltek.

Csutorás Annamária-4

A résztvevők egy csoportjel. Hogy mitől a jókedv? Lehet k«*

■maIuxoI/ MMMrlni Um unlniií tÄWk i/innrni nlrnr ? I