Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
ÉSZM-MAGVARORSZÁG 3 ■■ '1;- 19M, nmembe* 6., ke«M ffi. A statisztikai hivatal jelentése a megye gazdálkodásáról Növekedett a vegyipar termelése A Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága elkészítette statisztikai jelentését, megyénk gazdaságának I—III negyedévi le.i- lődéséről. Eszerint: a megye ipara az év első kilenc hónapjában 3,2 százalékkal bővítette termelését az. előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a 111. negyedévi növekedés nagyobb mérvű volt, mint a-z első. de szerényebb, mint a II. negyedévi. A minisztériumi vállalatok termelése minden negyedévben meghaladta a tavalyit, a szövetkezeteké, a 111. negyedévben, a tanácsi vállalatoké egész éven ál alatta maradt. A bányászat és a kohászat termelése nem érte el a bázis szintet, a vegyiparé viszont ■ kiugró mértékben emelkedett. Az előbbi két ágazatban romlott a termelékenység is. A bányászatban a ledolgozott munkaidő 8.4 százalékát túlórában teljesítették. A megyei székhelyű ipari gazdálkodó szervezetek termékeik eladásából 94 milliárd forint: árbevételre tettek szert, ami mindenkori eladási áron közel 9 százallékkal több a tavalyinál. Ebben az export volt a meghatározó. A belföldi értékesítés alig 3 százalékkal, a külföldi 41 százalékkal emelkedett. Főként a nem rubel elszámolású export bővült, árbevétele több mint másfélszerese a bázisidőszakénak. Közel ‘ 15 százalékkal nőtt a rubel relációban értékesített termékek árbevétele is. A megyei székhelyű kivitelező építőipar szeptember 30-ig éves epítési-.szerelési előirányzatának 98 százalékára kötött szerződést. Ugyaneddig az időpontig 2704 millió forint, értékű munkát véglett, mely 08 százaléka az éves előirányzatnak. Összehasonlító áron 11 százalékkal csökkent a termelésük az elmúlt év azonos időszakához képest, de a minisztériumi vállalatoké 13 százalékkal esett vissza. Tovább romlott az építőipar tenmelé- kenysége is. A vágóhús term élés ez érben a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult. A vágósertés-értékesítés egytizedével emelkedett, de más állatfajoké kisebb-nagyobb mértékben csökkent. A tejfelvásár- 1 ás sem érbe el az előző évit, a tyúktojásé viszont közel 4 százalékkal meghaladta azt.. Beruházásokra a megye szocialista szei-vei az. előző évihez hasonlóan. 6.5 milliárd forintot fordítottak. Az állami és a szövetkezeti beruházások jelentősen mérséklődtek. a vállalatok viszont 15 százalékkal többet fordítottak fejlesztésre, mint az előző év azonos időszakában. Tanácsi fejlesztési alapból 1.3 milliárd forintot használtak fel beruházásra, 3.3 százalékkal többet a tavalyinál. Az állami döntésű beruházások aránya a megyében 28 százalékra csökkent. A tanácsi célcsoportos la- k ■ ’ ' ’és lassan halad. Szeptember 30-ig az évre elői-mvzoll- lakásoknak alig • bb mint egyharmadát adTTi vegyesboltot és italboltot adtak át ünnepélyes keretek között november 2-án, Ralajton. A lakosság jelentős társadalmi munkája nyomán elkészült, kereskedelmi táto ál. A megyében össste- sen 2712 lakást vettek használatba, 12 százalékkal többet. mint. a bázisidőszakban. A lakások 90 százaléka magánerőből épült. Erőteljesen növekedett a használatba veit. lakások száma a községekben. továbbá Kursen, Ka- zi ncbarcikán, Sárospatakon és Szerencsen. Az anyagi ágak szocialista szektorában az 1—111. negyedévben átlagosan közel 262 ezer tót. foglalkoztattak, 1,6 százalékkal kevesebbet, mint 1983. 1—III. negyedévében. A vízgazdálkodás létszáma gyarapodott, a mező- gazdaság és erdőgazdálkodásé több mint 4 százalékkal, a többi népgazdasági ágé ennél kisebb mértékben csökkent. Az átlagos havi bérek és keresetek szinte azonos mértékben — 5.8. illetve 5.9 százalékkal — emelkedtek. Az iparé es a kereskedelemé, a mezőgazdaság es erdőgazdálkodásé viszont cs-ak 1 százalék körül változott. A fizikai es a nem fizikai foglalkozásúak átlagibére azonos ütemben nőtt, az átlagkeresetek növekedőbe a nem fizikaiaknál nemileg meghalad- 1« a fizikai állomány csoportét. A lakosság lávipo-ntt kínra sokból szármázó pénabevéte-^ lei megközelítették a 26 milliárd forintot, ami 8,7 százalékkal több az előző évinél A nmnka viszonnyal ka p csolalos pénzbevételek ösz- szességében 4 százalékot, a társadé,lombi ztosi tási juttatások 12 százalékot meghaladóan emelkedtek. A lakosság laka rékbetét-á Honná nya szeptember 30-án 10,9, a hitelállománya 11.1 milliárd forintot lett ki. az. előbbi közel 10. az. utoobi majdnem 20 százalékkal nőtt egy év alatt. A hitelek mintegy 90 százalékát építési és inptot- lanériékesítési kölcsönök képezik. A kiskereskedelmi fcwpa lom folyó áron közel 10 százalékkal, 21,8 milliárd forintra nőtt. Az I—Hl. negyedévi országos 1*06.7 százalékos kiskereskedelmi árindex figyetembevéto level a forgalom volumene közel egy százalékkal volt több az előző évinél, de a vendéglátásé és a ruházati óitok eladásé visszaesett. A kereskedőiéin a lakossági igényeket többségében kielégítette, aaonban mennyiségi és váiasztékhiá- nyok minden áimfőcsoportban előfordultak. A zöldség- gyümölcs ellátásban gondot okozott a magas árszínvonal. Az idényáras cikkek I—Ifi. negyedéri megyei árszínvonala közel 13 százalékkal, ezen belül a gyümölcsféléké 26 százalékkal magasabb volt a tavalyinál. Az 1984—1985- ös tanévre az általános iskolába 100 105 tanuló iratkozott be, számok mindössze 84 fővel haladja meg az előző tanévit. Javultak az általános iskolai ellátás főbb mutatói is. A szakmunkás- képzőkbe beiratkozott tanulók száma (14 667 fő) csökkent. a középiskolákba fel-, veiteké (18 536 fő) néhány fővel gyarapodott. egység megnyitása titán sw. építésben legkiemelkedőbb feladatot ellátó tá ronda hm munkások kitüntetéseket, illetve jutalmakat, vehetnek át.. Ar iskola kisdiákjai tovább gyarapítják a helytörténeti Korsierű gépeken foivik a termelés a cipőgyárban gyűjteményt A had rákéit, a har0 coló Vörös Hadsereg 1944 november elején Európa kiterjedt frontjain a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 25. év- fOrdu lójának megünneplésére készült. Igv volt ez a Tisza bal portját birtokoló 2. Ukrán front esetében is. Az 53. es a 27. hadsereg katonai arra készültek, hogy a folyón való erőszakos átkelés után Miskolc és Budapest között elvágják a fő közlekedési útvonalakat. A folyó jobb partján, az úgynevezett magaspari on jelentős német és magyar erők próbálták út ját állni a támadásnak. Különösen a Tiszabábolna és a Tiszado- rogma közötti vonalat erősítették meg. itt várták a támadás fő irányát . . . A fő közlekedési utoktól távol eső folyóparti falvak lakosságának nagy része október végén, november eleién pincékben húzta meg magát. Tokaji Sámuel frontot járt. sebesült katona november 5-én éjszaka tért: meg családjához szabadságija ' levelével. Civilbe öltözött és a közelii tanyán bújt meg családjával. A harc már éjszaka megkezdődött. Másnap. november 6-án hajnalban Ároktőnél lepték meg a német és a magyar védelmet a szovjet csapatok; az erőszakos átkelés sikerrel járt. Tisza- kesz.it tulajdonképpen innen karolták át, miközben a németek áltai felrobbantott révnél is sikerült hídfőállást kialakítaniuk. A szovjet, ékek ezután Mező- • csat, Mezőkövesd irányában nyomultak előre. Ti- szatoesei a harcok során súlyos károkat szenvedett, több mim hatvan polgári személy js áldozatul esett. A harcokban elesett szovjet és román katonákat közös sírba temették el. (Emléküket ma is gondozzák a falu fiataljai, KISZ-eseU Hatszázharminc lakóházból 11(1 megsérült, nem volt, étehn i szer, fűtőanyag, ablaküveg. Az á-ttetáHomanv megtizedelődött., a mezőgazdaság termelőeszközei szétszóródtak, nem vott ne tőmag . . . Csaj; a köveíkewó. ar. HWh ös esztendő hoztta meg a közel 3000 lakosnak a munka, a nyugodt élet lehetőségét. Megalakultak a pártok. a Magyar Kommunis- ! ta Párt. helyi szervezetének titkára Szabó András lett. A földigénylő bizottság Gyöngyösi Dániel trón vitásé vat június végére befejezte a földosztást: a 2000 katasztrális holdból 574 igénylő kapott 3—5 hóid»' Tokaji Sámuelnak 3 hold jutott. VoK egy tehenük, került hozzá egy másik, ezzel szántottak. Félesége most ezt monetär „Az. uramnak sokszor tteílett. gyűlésbe wvemri. en&ent ott hagyott a tehenekfcél. Hevedül .szántottam, így bánt velem. Búzát, kukoricát vetett uruk, de nem s»ofc termett”. Az össeefogáfibdl merítettek erőt, 1050-ben megalakult ar. Alkotmány Termelőszövetkezet 50 taggal, 600 katasz.trális holdon. Az első nyereséges zárszámadásra öt nehéz esztendőt kellett várni. Az. 1956-os ellenforradalmi események csak részben gátolták a szövetkezeti életet, de ismét ivekre vök szükség, míg 1961- ben termelőszövetkezeti, község lett a falu. A három közös gazdaság 1964-ben egyesült. A Tiszáimén ti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet mint Szabó Gyula főkönyvelőtől megtudtuk, — közel 6000 hektamn gazdálkodik;, amelyből 4000 hektár a szántó. Az idén a közei 1300 hektóim yi téridéiről kimagaslóiul jó termést nyertek búzából. A 650 hek táros kukcw'icater illet rőt most folyik a betakarítás. Jó termést adott a napraforgó és a saója te. Az állat- tenyésztés területén te ká- emelkedö eeedmetnveiket érnek e*i. A szarvasmarha- és a sertéstenyésziésfoöí származó vágóállat egy részét export«!) iák. Nyereséggel dolgozik a tatearmánytáp- keverő üzemük is. Kiterjedt kereskedeknd, vendéglátó és ipari tevékenységei folytat.- nuk. Két háztáji ag»-«mumusok gondoskodik arréS. hogy a gazdaság és a tagok kölcsönösen megtalálják számításskat Az idén 2*17 millió formt teljes árbevételt terveztek, nyereségtervük pedig 14 millió forint, amit várhatóan túlteljesítenek. A budapesti Minőségi Cipőgyár üzemegysége 1972- bem kezdte meg működését 30 női munkavállalóval. Jelenleg 750-en dolgoznak itt kért műszakban, de jövőre már 850-en kereshetik meg kenyerüket a gyárban, mert az új üzemcsarnoktxvn még az, idén megkezdődhet a munka. Bencsik Mihály ve- zetőhelyettes elmondotta, hogy az. idén 1 300 (KW pár felsőrészt gyártanak a futószalagokon, ebből 500 000 pár cipőt itt készítenek el. Fő profiljuk a női és a lányka- és a, gyerekcipő. Termékeik nagy része küldőidre jut. A helybeli általános iskola nyolc szaktantermében 400 kisdiák tanul, 25 pedagógus irányításával. Dr. Kozaróczy Gyulámé igazgató társaságában látogattuk meg a százéves régi iskolában levő múzeumot es helytörténet j gyűjteményt. Igaza volt, mikor megállapította, hogy csak azok a fiatalok bízhatnak jövőjük- ben, akik ismerik, becsülik elődeik nehez. »Hetét, sorsát. Ezért, is becsülik a tanulóik a korszerűé® berendezett középiskola! s/unten felszerelt t-an-tenmeket. A R adu-ív József nevet risető úttörőcsapat Ma ra da Dezső pedagógus irányításával éten jár a társadalmi munkában is. Mint ahogy a község egész lakossága. amely az itten mái- több mint 2 millió társadalmi munkaórát átldo- zott fél szabad idejéből. Málnámé Kiss Katalin tanácselnök és iWétró János vb-tortkar a fiatalabb korosztály ík>z tartozik. Semmiféle kimutatásra nincs szükség, fejből sorolják az. adatokat. A közel ezer lakóházban 3100-an lakunk. A törpe vízmű 106 százalékos ellátást biztosét. A község 17.5 kilómét eres úthálózatából 9.6 kilométert portalaní- tott. A körzeti orvosa rendelő, a fogorvosi rendelő és a tanácsadó jól szolgálja a lakosság egészségügyét. Az óvodában 85 gyereknek van hely, most bővítik újabb ötvenmel. A községi könyvtárban 6500 kötet, az iskolában 6000 kötet áll az érdeklődők rendelkezésére. A művelődési házban működik a helyi pávakor, amelyet nemcsak a községben ismernek. A kedvező helyi munkalehetőségek az utóbbi években lecsökkentették az ingázók számát. A községben Nem sokat változhatott a tiszai jobb port az elmúlt negyven esztendő oiatt Hídfőállás Borsodban 12 kereskedelmi egység, néhány magánkereskedés és 31 kisiparos szolgálja a lakosságot. Az au ló busz-kő«/.-. lekedés jó. Ezekről is szót váltottunk Kiss Lajossal, a községi pártvezetés«« titkárával. Á hat pariatepf»*»- vezet most a beszámoló taggyűlésekre készül, araette- ken az. aggasztó nemoptkötti helyzet mellett. küterrÖNao a gazdasapapolititeai tenmi- valókra fordítjak a fieyeé- m tikét.. Megnőtt ar. építési ttedv, áj házsorok épülnek, »z öreg házakat nemcsak kívüliről csinosítják, hanem belükéi is. A possahi csatáiban 12.1 millió, a helyi takarékpénztárban 8.1 millió forint a betétállomány. Legalább 200 személy- és tehergépjármű van magán- kezelésben. Hétszázoegy- venöt tv-efőfraetót tartanak nyilván, 139 Népezabadsá- got és 269 Észak-Magyar- ocszágot fizetnek elő teb- bek között. Az ünnepet mo&eücyxő napokban serenv munkát tapasztalhat a küagató mindenütt. Ezekben a napok- ban ültetnek el 10. ezer fa- csemetét. Jut ezek böl a Tisza pari ján magasodó emlékkő kőié is. Milyennek tűnhetett: az az 1944 november 6-i ködös, párás hajnal a Tisza bal par! iáról , az egykori kemény harcra készülő szovjet harcosnak a túlpart? Számolt-e azzal, hogy túléM-e ezeket az órákat? Tudta-e, mi vár rá odaát? S mi, mi. kesztek. bon’nodi ak, magyarok, tudtuk-e akkor, milyen történelmi óráknak vagyunk tanúi, át- élöi? Tokaji Sámuelné született Víg Margit erről est mondotta: „Nem is remény- lettünk. álmodtunk ekkora jóvilágról..." Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Új bolt Balajton
