Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

1984. november 4., vasárnap ESZAK.MAGYARGRS2AG 5 Országos sikerekkel ,,B .. ..tie és így egész személyre nézve tökéletesb em­ber, kt toOD gimnasztikát végez" — somrnázódott aforizmává Széchenyi István hajdani véleménye. Akárhol találkozunk bölcse­lők megfontolandó intelmeivel, a test és lélek egysége, annak harmóniája jellemzi véleményük szerint is o tökéletesre formá­lódni igyekvő embert. Az a feladat, amely a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség különböző klubjaiban tevé­kenykedő tisztekre, aktivis­tákra hárul, a honvédelmi nevelés sokirányú képzését és a fiatalok személyiséRfor- málását jelenti. E témáról beszélgettünk Fehérvári Ist­ván századossal, az MHSZ Borsod megyei Vezetősége ti tk á r h elve Mesével. — Valójában még a leg­aprólékosabbnak tűnő mun­kát végző klubjainkban, pél­dául a modellezőknél — ahol sokan azt hiszik, „csak” szá­molni, mérni, rajzolni kell — komoly fizikai edzésben vannak a fiatalok — mon­dotta a titkárhelyettes. — A modelleket mozgásban kell tartani, amit csak edzetten képes teljesíteni a modelle­ző. . . A kimondottan fizi­kai sporttal i foglalkozó klub­jainkban, a könnyűbúvárok­nál. az ejtőernyősöknél és repülőknél, a lövészeknél pe­dig komoly kiképzést bizto­sítunk a fiataloknak. Okta­tóink fokozott ügyeimet for­dítanak a testi erő fejleszté­se mellett; a honvédelmi, ha­zafias nevelésre, hiszen na­gyon sokan, klubjainkból in­díttatva választanak pályát, életre szóló hivatást. — Hogyan kapcsolódik te­vékenységük a különböző kbrosztályokhoz? — Megyénkben 425 MHSZ- klub van, döntő többségük honvédelmi jellegű, a többi szakmai felkészítést nyújt'. Munkájuk a szövetségen túl­ra is kiterjed, jó a kapcso­lat az , állami, társadalmi szervekkel, t.ömegszerveze- tekkel, az iskolákkal. Az is­kolai honvédelmi nevelő- munka az utóbbi években kiemelt feladat Rendszeres képzésben segíti a szövet­ség a honvédelmi neveléssel foglalkozó tanárokat, akik­nek létrejött a munkaközös­ségük is. Ezt támogatja az „Egy klub — egy iskola” mozgalom. A szövetség mis­kolci vezetősége mellett — az országban elsőként — megalakult az oktatási in­tézni é n vek MI-TSZ - vezetősé- ge, amely a város nagysá­ga miatt, is rendszeresen, konkrét segítséggel támogat­ja a honvédelmi nevelőmun­kát végző pedagógusokat. 'A gyerekek körében nép­szerűek a technikai szakkö­rök. A megye különböző is­koláiban mintegy 300 lövész-, 70 modellező, 00 közlekedési és 25 rádiós szakkör műkö­dik, melyekben több ezer fiatal ismerkedhet meg a különböző szakterületekkel. A legkisebbek között is for­málódik az akaraterő, fegyel­mezett az életmód. Az álta­lános iskolákban indul be a felmenő — korosztály sze­rinti — rendszerű klubélet. Megfelelő szinteken aztán bekapcsolódnak a klubok munkájába is; modelleket építhetnek, búvárkodhatnak, különböző járműveket, vezet­hetnek, a kismotortól a kü­lönféle gépcsodákig, hadijá­tékot játszhatnak, ejtőer­nyőzhetnek, repülhetnek... — Hogyan alakul az idő­sebbek nevelése, oktatása? — A klubok tagjai zömmel húsz-harminc évesek. Közöt­tük kiemelkedő teljesítmé­nyűek dolgoznak, verseny­szerűen sportolnak, országos, 5 véna! m Imi... A sorompóval ellátott vasúti átjáróban történt. „A,lezárt sorompót megkerülve jött a sínek télé. Rád»- dáltam. A bácsi egy pillanatra megtorpant, fel is nézett, biztos, hogy látta a vonatot, mégis előre lépett egyet." A kicsavarodott testen munkásruha, mellette egy cipő és egy sötétkék sapka. Néhány kíváncsi utas furakodik, a vasutasok szótlanul állnak. Arcukon megrendülés. „János dudált és azonnal behúzta a téket. Én felugrot­tam, mert láttam, hogy az idős ember fölnéz, de tovább lép egyet, a sinek felé . . . Csak egy csattanást hallottunk." A vonatkísérő még ; fiatalember. Egyenruhája zsebéből egyik cigarettát a másik után veszi elő. A Symphonic füst­szűrőjét darabokra morzsolja fogával, arcizmai meg-meg- rándulnak. „Ránéztem Jánosra. Mereven, sápadtan állt. Nézd meg, mondta. Rohantam, hátha tudok még segíteni. Már nem mozdult. Lefejtettem a tejére csúszott pufajkát... több seb tátongott a koponyáján." „ A vonat vezetője fázósan, zsebre dugott kézzel áll az embergyűrű szélén. Percek óla föl sem néz. Talán ismét sorba rakja a tragikus pillanat tizedmásodperceit. „O volt a második. Furán hangzik, de tizenöt éves moz­donyvezetői múlttal szerencsésnek mondhatom magam. Van olyan kollégám, akinek nyolc esete volt. Nem bírta tovább idegekkel, nem vezet azóta." Nagy lelkieröre volt szükség tovább vezetni a vonatot — mondom. „Túl kell tennem magam rojta. A vonatnak menni kelt, honnan kerítsenek egy mozdonyvezetőt? Jobb dolgozni, mert eltereli a figyelmem. Majd este fog kijönni rajtam." Megérkezik a mentőautó. Az orvos botladozva szalad végig a töltésen. Rövid a vizsgálat, már ő is tehetetlen. Semmit sem érzett, rögtön meghalt — mondja a vasuta­soknak. „Negyedik éve vagyok a vasútnál . . . Nekem ez az első eset. Nagyon megdöbbentett.'!. Nem kér szabadságot? — kérdezem. Ügy tudom, ilyen­kor lehet. „Kérhetnék, de holnap szabados leszek. A baleset után a vonatot is behozta volna más Miskolcra, ha nem vál­laljuk. Sajnos, az ilyen esettel mindig számolnunk kell, amikor szolgálatba jövünk. Nem tehettünk róla. Hiába rágnám magam, a tragédiát nem lehet semmissé tenni." A mentősök fekete műanyaglepelt hoznak, ráteritik a holttestre. Az utasok lassan tölszállnak, a kalauz emeli a kezét. A vonat hosszan dudál . . . A kerekek éppen úgy csattognak, mintha egy órával ezelőtt semmi sem történt volna — a vonat és az élet megy tovább. Fónagy István európai és világversenyeken mérhetik össze erejüket. A borsodi rádiósok munkáját segíti majd a pingyomi bá­zis. .Jelentős hagyományok­kal bír a miskolci repülő- klub, ahol háromszázan sportolnak. Az ötvenéves ju­bileumot ünneplő klub szá­mos kiváló embert adott a magyar repülésnek. Tizenkét modellező klubban tevékeny­kednek a repülőmodellezók és hajóépítők. Országos eredményeik jók, ezt kíván­ják fokozni például a hajó- modellező központ megépí­tésével, Kazincbarcikán. A két könnyűbúvár klubban százhúszan sportolnak. Ki­emelt a szövetségben a tö- megspoi'tmunka. A megyei bázis szinte valamennyi klubjában foglalkoznak a lö­vészversenyek szervezésével, évente több tízezerre tehető a résztvevők száma. Nép­szerűek az összetett honvé­delmi versenyek, különösen az aprófalvakban, ahol a te­lepülések életében jelentős közösségkovácsoló erő lehet az MHSZ. A legkiválóbb lö­vészek pedig három verseny­klubban sportolnak. Fontos szakterület még a gépjármű­vezető-képzés, megyénkben a jogosítványt szerzettek öt­ven százaléka a szövetség gépjárműiskolájából kerül ki. A fiatalok kemény mun­kával, sok gyakorlással ed­zettekké, állóképesekké vál­nak, válhatnak az MHSZ klubjaiban. Sokuknak életre szóló útravalót ad a klubok­ban eltöltött idő. A hobbi­ból hivatássá váló elfoglalt­ság sokukat indít arra, hogy a szövetség munkájában ok­tatóként vegyenek részt, s tudósukat továbbadják a kezdő fiataloknak. Ännn ttBHHff At Énekeljenek a népek verseny nemzetközi zsűrije a szófiai Ljubomir Pipkov ka­marakórusának ítélte oda az Arany Rózsa-nagydíjat. Ezt a versenyt 1968-ban rendez­ték meg először a londoni BBC szervezésében Akkor is bolgár együttes, a Rodna Fe­ssen nyerte el a nagydijat. Most a kölni rádió volt a házigazda. A nemes vetélke­dő célja, hogy népszerűsítse a kóruséneklést és bemutassa a különböző nemzeti kultú­rák zenei sajátosságait. Még javában tart a hajózás a Bodrogon és a Tiszán, Ar. Észofc-mogyorországi YlzÜgtH Igazgatóság flottájának hajói „róják" a vizeket. Képünk, a Tiszán készült. Háttérben a to­kaji vasúti híd látható. Fotó: Laczó József Társulásban vagy anéikűí? A járások megszüntetése óta a korábbinál sokkal több szó esik a községi tanácsok ügyintézéséről. Mert nagy dolog a helyi önállóság nö­vekedése, a hatáskörök bő­vülése, de ez egyben jelen­tős többletmunkát is jelent a hatósági embereknek. A falvak tanács házam mér úgyszólván univerzális ügy­intézőkre van szükség, akik­nek adott esetben éppúgy értenie kell a népességnyil- vántartáshoz, az anyakönyv­vezetéshez, mint — mondjuk — az adóügyi igazgatáshoz, vagy a- gyámügyek intézésé­hez, az. építési engedélyek kiadásához. Létezhetnék-« egyáltalán manapság ilyen univerzális ügyintézők, amikor egyre több központi előírás, ren­delkezés szabályozza az egyes hatósági eljárásokat, s las­san már a jogászok, az egy- egy témára specializálódott szakemberek sem tudnak el­igazodni a különféle parag­rafusok dzsungelében? A kérdésre a -választ a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának egyik irányelve ad­ja meg, amely azt ajánlja a községi tanácsoknak: a kü­lönleges szakértelmet, igény­lő ügyek intézésére alakít­sanak igazgatási társuláso­kat, 'Vagyis egy-egy terüle­ten több szomszédos tanács alkalmazzon közösen ügyin­tézőket. Ez a tanácsi előadók munkaidejének kihasználá­sát tekintve is gazdaságo­sabb megoldásnak tűnik, hi­szen felesleges egy néhány ezer lelket számláló faluban külön építésügyi szakembert vagy szabálysértési ügyinté­zőt alkalmazni. Az igazgatási társulások országszerte sokfelé meg­alakultak, már & járások megszüntetése előtt is tör­téntele ilyen kísérletek. A lakosság kezd hozzászokni az utazó ügyintézőkhöz, akik­nek gyakran mindennap más falu a munkahelyük. Azt mondják, ez még mindig jobb megoldás, mintha az ügyfeleknek kellene a közeli városba, vagy az úgyneve-. zett székhely községekbe utaz­niuk. Kisközségeiében járva pró­báltam választ keresni arra: vajon ez az újfajta ügyinté­zési forma nem jelenti-e a helyi önállóság csorbítását, hiszen az a bizonyos előadó — bármennyire is a taná­csok közös alkalmazottja — mégiscsak másik faluból ér­kezik, s így a helyiek eleve kisebb bizalommal fogadják. A tanácsi vezetők nem érez­ték jogosnak ezt. az aggodal­mat. Azzal érveltek: ha az ügyintéző átlépi a községha­tárt, a helyi tanács beosz­tottjává válik. Kötelező rá valamennyi testületi határo­zat és szándéle, s ezek meg­valósulását számon is kérhe­tik rajta a beszámoltatásával. Arról nem beszélve, hogy bé­rezésénél, jutalmazásánál a társulás valamennyi tanácsi vezetőjének véleményét kérik. Másutt több a fenntartás az igazgatási társulások beve­zetésével kapcsolatban. Van olyan terület, ahol m;nd ez ideig egyetlen közös ügyinté­Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen Kire, Érc písaisíiak? Csaknem egy időben fog­lalkozott a két szomszédos város: Sárospatak és Sátor­aljaújhely tanácsának vég­rehajtó bizottsága a közérde­kű bejelentések, javaslatok, panaszok intézésének értéke­lésével, a tanácsi tapasztala­tok elemzésével. Megállapították a végre­hajtó bizottságok, hogy a ia- ltosság érdeklődése és igénye mindkét városban fokozódott a közügyek, közéleti kérdé­sek. a város fejlődése, gya­rapodása iránt. Bizonyítja ezt a bejelentések, javasla­tok, panaszok számának nö­vekedése is. Egy év alatt Sá­rospatakon 450, Sátoraljaúj­helyen 405 ilyen jellegű ügy­ben intézkedtek a tanácsok szakigazgatási szervei. A beadványok túlnyomó többsége közérdekű bejelen­tés és javaslat volt, a pa­naszok szánra Sárospatakon mindössze 4, Sátoraljaújhe­lyen 68. Névtelen bejelentés nem történt, aminek nyilván­való magyarázata, hogy ilyes­mire nincs szükség, mert a törvény jogi védelmet nyújt a bejelentőknek, panaszte­vőknek. Gyakran előfordul, hogy a , közérdekű bejelentések ja­vaslatokat is tartalmaznak az észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére. A beadvá­nyokban legtöbbször a kom­munális feladatokkal foglal­koznak a lakosok. így utak, járdák felújításával, vízháló­zat építésével, a közlekedés, közvilágítás, köztisztaság ja­vításával. t elekellótással, parkok létesítésével. De gya­koriak a lakásügyi kérelmek, a kereskedelmi ellátás ée a különféle szolgálta fások hiá­nyosságai miatt elhangzó pa­naszok, észrevételek. A mű­velődési és egészségügyi el­látással kapcsolatos kérdések, kérések száma elenyésző. A bejelentési okok közt „lélek­telen”, bürokratikus ügyinté­zés, törvénysértés, a jog >s- meretének hiánya nem, vagy csak alig fordul elő, de van még tennivaló a feladatok minél gyorsabb megoldása és a hiányosságok mielőbbi megszüntetése terén. Mindkét város végrehajtó bizottsága szükségesnek tart­ja a jogpropaganda fokozá­sát. az, állampolgárok jogtu­datának fejlesztését, hogy a lakosság érdeklődése a köz­ügy ek iránt a jövőben se csökkenjen. zöt sem alkalmaznak a köz1-' ségi tanácsok, mert úgy gon­dolják: ez igenis csorbítaná az önállóságukat. Inkább sa­ját maguk próbálnak meg­birkózni a megnövekedőt! feladatokkal, annak ellené» is* hogy a járási hivatal meg­szüntetése után új státusai kát, szakembereket nesmaan kaptak. Ezeknek a községeknek a legfőbb érve, hogy a tanácsú ügyintézéshez nemcsak szak­éi-lelem szükségeltetik. Leg­alább ilyen fontos követel­mény az ügyintézők helyist merete. A döntés meghoza­talában és annak elfogadta­tásában égi-art űrt. Mert lehet bármilyen szakszerű, gondo­san megfogalmazott egy ha­tósági határozat, ha az nem számol eléggé a helyi körül­ményekkel, sajátosságokkal; nem állja ki a gyakorlat pró­báját. Nyilvánvaló, hogy a hely­ben lakó, a falu apraját- nagyját ismerő ügyintézők — meglehet, nem rendelkeznek olyan átfogó szakértelemmel — a helyi igények, lehetősé­gek ismeretében képesek jobb. hatásosabb döntéseket hozni, például az üzletek nyitvatartási rendjével, vagy a gyámhatósági ügyekkel kapcsolatban. Elképzelhető ez még a szabálysértési bírságo­lásnál is, hiszen az elkövető szemében is nagyobb az ilyen büntetés visszatartó ereje, ha naponta találkoznia kell az­zal az ügyintézővel, aki mondjuk egy bolti looás mi­att volt kénytelen őt fele­lősségre vonni. Egyáltalán nem biztos viszont, hogy a község önállóságát sérti, ha több tanács közösen alkal­maz árellenőröket, vagy épí­tészmérnököket, akiknek szakismerete a hatósági mun­ka színvonalát, tekintélyét is javíthatja. Aztán előfordul­hat. hogv valahol más hatás­kör önálló gyakorlását nem tudják megoldani, ezért vá­lik indokolttá az igazgatási társulás létrehozása. A községek közötti együtt­működés nemcsak az igazga­tási munkában, a hatósági eljárásokban fogalmazódik meg egyre inkább sürgető igényként, hanem a gazdaság területén is. Gondoljunk csak arra. milyen kedvező lehetőségek. kínálkoznak pél­dául a szemétszállítás és -megsemmisítés közös meg­szervezésében. a különböző fennlartási, felújítási felada­tok együttes megoldásában. Ezekre mellesleg ugyanaz ér­vényes, mint az igazgatási társulásokra: a közséci taná­csoknak maguknak kell el­dönteniük. élnek-e, s ha igen, milyen mértékben az össze­fogás kínálta előnyökkel. U. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom