Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

€SZAK-MA@YAKOBSZA& 6

1*234. november 3., szombat

^KKmvmammmmaBaaua/xmame

Irodalmi barangolások

A nép .»igazi eggyéforrá- sát csak az anyanyelv általánosítása eszközölheti, s erre a nö még erősebben hathat, mint a férfi . .. Míg a magyar nyelv, s vele a nemzet érdeke a nők, az anyák tulajdonává nem tétetik: addig nemzeti létünkbe vágó igen sok erőlködés hiába vész el.”

E sorokat egykoron az a Karács Teréz vetette papírra, akit a nőnevelés első úttörői között tart számon a magyar neveléstudomány. A magyar pedagógiának e .kiemelkedőalakja, aki színdarabjaival, elbeszéléseivel az irodalom teltén is letette névjegyét, sok szállal kötődött megyeszékhelyünkhöz, Mis- kolehoz. Irodalmi barangolásunk ezúttal e sokoldalú ember életével igyekszik megismertetni olvasóinkat.

Karacs Teréz — Karacs Ferenc rézmetsző és Takács Éva írónő gyermekeként — 1808. április 18-án Pesten látta meg a napvilágot. Elemi iskoláit 1814— 19, között a Kálvin téri elemi iskolában végezte. Sajnos, nem tanulhatott tovább, részben, mert munkájára. otthon is' szükség volt, neszben — és ez az előbbivel függ össze —t mert az akkori német— francra nevelőnők vezetése eiatt áöó magán leányoe- veüD intézetek túlságosan drágák voltak a Karacs család számára. Szerencsére az iskolai tanulmány©-, kat pótolta a családi ház, az önképzés, s azoknak a nagyhírű férfiaknak, íróknak (Virág Benedek, Fáy András, Kazinczy, Vitko- vscs, Vajda Péter. Kölcsey) hatása, akik gyakran meg-, fordultak a családnál. E miliő Karacs Teréz esetében pároséit nagy-nagy szorgalommal és anyjától örökölt tehetséggel. Ez a tehetség — főleg az írói hajlam — nagyon korán jelentkezett. Első „szárny- próbálgatásait” Vajda Péter és Garai János gondoztak. Biztatásukra a har- máueas évektől kezdve rendszeresei? publikált. Színdarabokat, s főleg elbeszéléseket irt az akkori szépirodalmi folyóiratokban, a Honderűben, az Életképekben. Mondanivalóját mély nemzeti érzés, rendkívül fejlett erkölcsi érzék, józan életszemlélet jellemezte. Elbeszélései, ahogy ő nevezte, „beszélve?” komoly pedagógiai

töltésűek voltak. Ez a töltés az évek múltával egyre erősebb lett, s végül figyelmét, munkásságát teljesen a pedagógia, s ezen belül is a nőnevelés kérdései kötötték le. Mint dr. Ewa Gabriella írja: jellemző Karacs Teréz rendkívül fejlett nevelői gondolkodására, hogy amikor Európa többi országaiban is az volt a közfelfogás: a nö erkölcsösebb, ha tudatlan; ő bátran és tárgyilagosan mutat rá. a nők nevelésének egyéni, családi és nemzeti jelentőségére.

Nevelésügyi értekezéseiben Karacs Teréz sürgette az idegen nevelőnők vezetése alatt álló intézetek átszervezését nemzeti műveltséget nyújtó, életre nevelő leányiskolákká. Vesz- szőpsripája az „életemberré” nevelés, amely szerinte a. nő leikét felszabadítja az előítéletek rabságából, elméjét józan ítéletre, fefless- te, tetteit önálló jeHeanme! ötvöz,.

Értekezésernek visszhangja. országos volt. Hívták sokfelé nevelönőnek, többek között Teleki Blanka grófnő is, ő azonban a miskolci1 református egyház meghívását fogadta el, és 3 846. szeptember 6-án Mi&- •kolcra költözött, hogy a frissen létrehozott felsőbb leánytanodában „vezértani- tónő” legyen.

„Én. aki a nép köréből való voltam, inkább a. magam, fajának, akartam használni” — irta vássaaeműé- kezeseiben.

Nagy-nagy lelki erővel, tele ambícióval vágott neki a miskolci éveknek, s ezekre a tulajdonságokra bizony szükség is volt, inert kezdettől fogva anyagi nehézségekkel küszködött az iskola, méghozzá feszült politikai légkörben. Még a 400 forintnyi örökségét is az intézet fenntartására kellett költenie. A nehéz

....

... .i. -x" vj

apiy^llHHIi »Ilii I l|B »*“ ~"*"** “”1~—

körülmények ellenére is minden idejét tanitói hivatásának szentelte. Mindenekelőtt a szolgalmat, a lelkiismeretességet, a felelősségérzetet igyekezett a serdülő lányokba plántálni. Nagyon ügyelt rá, hogy a gyengébb tanulókat a jobbak előtt senki ne szégye- nítse meg. Legjobb fegyelmező eszköze a közvetlen és vonzó előadásmódja volt, mellyel a legelevenebb tanulók figyelmét is lekötötte.

Karacs Teréz •munkásságát maximálisan elismerte Miskolc társadalma, ez legfeljebb csak anyagi támogatásban nem nyilvánult meg. Tizenhárom miskolci esztendeje alatt adta ki összes műveit, melynek második kötetét a következő sorokkal ajánlja növendékeinek: „A növelde falai közül az élet síkjára léptek, hol többé nem nevelőnő —. s fájdalom, sokatok mellett — nem anya őrködik. Azért igyekezzetek mindenek felett ezen sokszor mondott tanácsomat követni, hogy. amely leánynak szivét szeretet nemesíti, agyát józan ítélet világítja, ereit munka- készség élénkíti, kezét nem pipereművek —. hanem házi kellékek foglalkoztatják —, az a jobbak becsülését bizonyosan kiérdemli..

Az áöaridósult anyagi nehézségek miatt 1859-ben elhagyta a miskolci iskolát Karacs Teréz. Kolozsvárra ment, ahonnan négy er múlva hasonló okok miatt kellett távoznia. Ezótánkét évig Teleki Miksa, leányait nevelte, majd Budapesten magánórákból élt. 1877-ben Kiskunhalasra, maid Békésre költözött testvéreinek gyermekeihez. Itt érte utol a halál 1892. október 9-én. A békés? temetőben sírjának ha talmas gránit - tömbjére, ezt írták:, „a magyar pedagógia apostola”.

Valóban az voll:, igaz, munkásságának diadalát nem érhette meg. Tudva ezt, talán ezért „biztatta” magát: - „Egy nemzetélet magvát szóró ne vágyjék annak gyümölcsét is láthatni. Vastüreles» kezdi meg a rogzúzást, s ha több siker nem is jut korunknak, mint verejték«» fáj- - dalom, s a, tenyészet meleg rétegéig leszántani vetését: van mit átadjon a halhatatlan időnek.”

Hajtlu Imre

wpwsaBBOPWBW'ii'iiwrBiipLi ii irí—mi. ihseikk

I i

ij

11

: fl

Titokzatos óéorrrm ruták

tézis a ImpA Tunguz-rejtély magyarázata évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat és a közvéleményt. 1908. június 30-án reggel Szibériában, a Tunguz-íolyó melletti tajgán hatalmas, 35 megatonnás nukleáris töltet pusztítóerejével egyenértékű robbanás történt, amelyet még ezer kilométer távolságban is megérezték. A meteorológiai adatok szerint a robbanás után keletkező légnyomás hullámai kétszer kerülték meg a Földet. A robbanás 40 kilométeres körzetben letarolta a fákat.

Noha a húszas évek óta számos expedíció térképezte föl a körzetet, a hihetetlen erejű robbanás okára mindeddig nem sikerült egyértelmű és elfogadható Magyarázatot találni. Abban mindegyik feltételezés egyetértett, hogy a robbanás kozmikus eredetű volt, üstökösmag vagy meteorit okozta.

Nyikolaj Vasziljev szovjet tudós, aki a tomszki egyetem expedícióját vezette, arra a következtetésre jutott, hogy a robbanás előidézője egy más bolygóról érkezett űrhajó lehetett. Hipotézise alátámasztására elmondotta: bizonyítékok vannak arra, hogy a robbanást megelőzően, a szóban forgó tárgy megváltoztatta addigi kelet-nyugati irányát, s észak felé fordult. Fennáll a lehetősége annak, hogy egy idegen civilizáció küldött űrszondát a Naprendszerbe vagy esetleg egyenesen Fold körüli pályára.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kezdeményezésére további kutatásokat folytatnak Vasziljev feltevésének tisztázására. Nemrégiben újabb expedíciót indítottak a térségbe, a felrobbant tárgyból származó anyagok felkutatására. Vasziljev szerint a begyűjtött ólommintákról kiderült, hogy 11 milliárd évesek, ami csaknem a háromszorosa a Föld korának. Ez persze még nem alapvető bizonyíték, hiszen lehetséges, hogy ezek a bizonyos ólomminták a világegyetem régebben keletkezett részéből származnak.

Mindenesetre Vasziljev merész hipotézise osztatlan lelkesedést aratott a tudo- mányos-íawtasztiku* írók körében.

KAI.ASZ LÁSZLÓ VERSEI;

Szívem körül

höfladozc*!

mellemben sürgőIsz valahol nélküled már se kacagnom soha többé sóhajtanom

elmehetnék a világba hogy a szemem sose látna elfordulhatnál: ne lássál se éjjel se napvilágnál

külön mi már soha sehol valaha se valamikor nélkülem már se kacagnod soha többé sóhajtanod

Engem talán

csők álrncwm szeretnek anyám apám is torsai ezeknek s ha útjaimon olykor elbukom ők riogatnak tovább oz úton esett sorsukkal védelmemre kelnek erős hadakként támadna is mernek ellenek e-fen

a hofk^ sem árthat ők a-zon ttfi ss elém és mögém óiknak

A régészek eldorádíja

Fél évszázaddal ezelőtt kezdték el a jugoszláviai Vukoyar ..közelében a vucedoli ása tusokat, de' a régészei, érdeklődése ; a mai napig sem lanyhult. Vu- cedol még mindig a régészek eldorádója. Az egykori kutatók egyértelműen bebizonyították, hogy a Duna mentén, ősrégi települések maradványait rejti magában a föld mélye. A (100 négyzetméternyi, háromszög alakú Gradac települést például 1938-ban tárták föl.

A legújabb ásatásokat: dr. Nives Majnaric-Pnndzio irányítja, aki munkatársaival 800 négyzetméteres területen dolgozik. A feltárt kerámialeletek típusai és díszítései alapján megállapította, hogy a vucedoli településeket három szakaszban újították fel. Az időszámításunk előtti 2200- ban már éltek itt emberek. Ezt eddig nem is sejtették a tudósok. Időközben sikerült megállapítaná a vucedoli és előde, a kos- tolaci kultúra közötti ösz- szefüggéseket.;

Eddig mintegy 1000 kerámiamaradványt hoztak felszínre, s már a település körvonalai is kirajzolódnak. Nemrégiben kínai tudósok jártak az ásatásokon, s megjegyezték, hogy az itteni kerámiaedények formája és díszítései hasonlóságot mutatnak az azonos időszakból származó kínai leletekkel.

Fekete Gyulát

j. t

l ír

írói jegyzet!apók

. -. . .

jj

11

íriA-attrabWejaagp-a: 8 8 ú 4

I

i.%

ti \

■I

F I

f, I

4

■

i í

Minőén telünk nyár valahol, maanak; minden éjszakánk nappali veröieny. i Így kerek a világ.

Széljegyzet egy Petöfi- vershez:

Legmesszebbre a határokon túlra — a hazad barikád tetejéről látni?

Igent, „®y, egyes Tíaaaastefc szellemi terméked közként»- csé válnak”, de- hozzá kefl ma már tennem: a szellemi szemetei is: közgonddá. közpiszokká, közsöpre- dekké.

*

Csábító hasonlat': a rmodon rendű és rangú keretközösségeket —, mrrttrneg- arenyi törtet -— közös nevezőre kell hoznunk, hogy összeadhassuk őket. Csakhogy ennél a műveletnél elsikkadnak olyan lényeges tartalmi és valóságelemek, melyek az új differenciálódás elemei, s főszerep vár rájuk az összeadod á.s után.

A menetrend a szokásos: különböznünk kell, hogy egyesülhessünk — egyesülnünk kell, hogy különbözhessünk.

*

Jóval több, mint száz olyan ország van a földkerekségen, amelyre minden bizonnyal nem gondolunk, amikor évődünk a magunk kicsinyességén — vajon miért csak a sokkal kevesebb „nagy ország” az állandó összehasonlítási alap?

Lám, egyszerű matematikai arányszámmal bizonyítható, hogy nem lehet véletlen a hasonlitgatások iránya, hä folyton a kevesebb felé, és sohasem a »agy többség felé szóródik.

"'ra jon a kiesi ország szapora emlegetésben nem a kicsi felelősség keres igazolást?

*

Oiyasforma a ' népek, nemzetek, országok függetlensége is, mint az egyén szabadsága; röviden és hézagosán szólva,: felismert szükségszerükig. Sosem is volt, hát hogyan lehetne ma függetlenség a történeti. földrajzi tényezők — re- afttások — számbavétele nétkiíl.

Kölcsönösség, egyenrangúság, viszonosság — úgy tetszik, ezek a függetlenség nem változó, nem avuló, lényegi jegyei. Az engedményekben is, a korlátozásokban is.

*

Amíg a beseásidorft®; szűrése a leggazdagabb országok elismert önvédelmi joga, addig el keil ismernünk mindenütt a világon a kivándorlók szűrésének önvédelmi jogát. Máskülönben zöld utat kap: a modem gyarmatosítás.

Nem sokat ér az a távolsági humanizmus, amelynek közvetlen környezetéből — itt és most — sem «együttérzésben, sem tettekben nincs fedezete. Amely csak ezer, tízezer kilométerekre hatékony, de a saját szűkebb társadalmi-hazai közegében —, ahol tehát csak küzdelemmel, áldozatokkal, kockázatokkal

együtt lehet vállalni —• szinte minden érzékenységét-hatékonyságát elveszti.

Sőt: ugyanezek között a távolsági humanisták között, akik rendre olyan gondokat vesznek a szívükre, amelyeket eleve nem vehetnek a váliukra, feltűnően sokan vannak, akik nem egyszerűen közönyösek, hanem éppenséggel türelmetlenek, elutasítók, ingerültek, ha olyan hazai gondokká 1 -sörskérdések kel találkoznak Szembe; ame-. Ivekből megszakadásig vehetnének át terhet — a váliukra is.

Igaz, nem kockázat nélkül. ,

A békés együttélés tehetőségéit még alig ízlelgeti a sokféleképpen megosztott embfsriség, és íme, máris fölrajzolődiik a közeli jövő térképén a felparcellézha- tatlan emberi köztulajdon, mely a közös létérd«jk kényszerével már nem is csupán bókét, de azon túl szövetséget, együttműködést parancsol a népeknek? egyetemes közvagyonunk a levegő, az éltető vrz —• sőt a talaj, a szabad természet. rombolása semes»-! pán beáügy.

*

Konvergencia ?

Ügy tetszik, nemcsak a természet valósága, de olykor a társadalom, a gazdaság valósága is tartalmazhat olyan evidendákat, amelyeket ténynek, törvénynek kell elismerni, ne- tán hasonló következtetéseket levonva, a kapitalizmusban és a szocializmus? ban egyaránt.

*

Ütköző voltunk idáig, olykor a küzdő felek csapásait ■ mindkét irányból felfogó, s élő tömegével fékező harmadik. 'Szeretnénk végre jásszá válni, amire szintén predesztinál történelmi—földrajzi helyzetünk: híd és kapocs az égtájak, a világméretű áramlatok. az egymással végleg megbékél t népek között.

Minket már csak ez a szerep, s ez a hivatás kárpótolhatna valamelyest a történelmünkért.

jwíssLiVrf «a. sn.:-.~5»u.Ä«fc«a: i