Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-27 / 278. szám
EbZAki- ívíACi VAkOKíZA0> 4 1984. november 27., kedd A képernyő ©Soff Rapszódíkus a Magyar Televízió műsorkínálata. Az elmúlt héten ezen a helyen azon meditálhattam, hogy az előző hétről nincs mit írnom, illetve nem adódott elemző méltatást kívánó adás, most meg a bőség kínálatával kell megbirkóznom, válogatásra kényszerülök. Mert volt például a most záruló héten nagyon érdekes és újszerűén szerkesztett külpolitikai Jórum, amelynél nemcsak az értesülések voltak frissek, hanem annak hatott nem egy, a helyszínen feltett kérdés is. Vagy itt volt a Szivárvány című felszabadulási város-vetélkedőnek az a fordulója, amelybén Miskolc volt igencsak érdekelt, s amiről már vasárnapi lapunkban szó esett. Feltétlenül a hét eseményének számít a csütörtöki Szovjet est, amelynek hat és fél órányi műsorából mindenképpen kiemelést kíván a Szergej Bondarcsukról készített portréfilm, továbbá A mozi Oroszországban című dokumentumfilm, s a Magánélet című játékfilm. A mozi Oroszországban kiváló filmtörténeti ismeretterjesztő munka, amely a film nyolc és fél évtizedes útját, amelyben hét és fél évtized már saját filmgyártást hozott, igen átfogóan, ám mégis érzékletesen vázolta fel, megmutatva azt az utat, amit ez a művészet Oroszországban, majd a Szovjetunióban az első pétervári vetítésektől napjaink filmművészetéig megtett. Kitűnő példa volt napjaink szovjet filmművészetére az idős Julij Rajzman filmje, a Magánélet, amely igen ékesen igazolja, hogy a szovjet filmművészet igen markánsan fordul az emberek mindennapi élete,, a magánélet szférája felé, mint e film Abrikoszov igazgatójának esetében is, ahol nem termelési és hasonló kérdésekről . volt szó, hanem arról is, hogy a hivatalát vesztett igazgató emberként miként él. Egyébként ezt az irányzatot képviselik Gleb Panfilov életműsorozatának darabjai is. Említést kívánna még a Reflektor magazinnak a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban a művelődés és a gazdaságosság egyeztetéséről készített riportja, amelyben az intézmény vezetői beszéltek gazdasági nehézségeik leküzdéséről. Érdemes lenne e riport adatait egybevetni a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete e témakörben végzett vizsgálódásának adataival. * Tizennégy szerző és tizenhét színész fogott össze, hogy a Telepódium szombati hetvenöt percét kitöltse. A három Pestőr címmel tálalt kabaré olyan volt, mint a kabarék átlaga, vagy annál valamivel kevéssel erőltetettebb. A címnek nem, volt sok értelme, a három pesti testőr nem játszott bele érdemben a műsor fordulataiba. Néhány jó villámtréfa, néhány visszaköszönő ötlet új átrágásban, egy meglepő „újítás” — Iustitia, az igazság istennője: férfi (?!) —, az örök téma, a hárpia feleség, néhány jó dal, közéleti fonákságaink egyikének-másikának ejnye-be jnye „kidalolása" voltak e változatos műsor összetevői. Ennyi szerző esetében az egyenetlenség szinte törvényszerű, de nem volt a műsorban' semmi emlékezetesen rossz, bosszantó, s ez már jó. Nem ígért az összeállítás különösebben nagy vállalkozást, megvalósulásában is ehhez tarthatta volna magát, ha az ígéretesen ötletes címnek legalább lett volna valami köze a későbbi számokhoz. De nem volt. Kár ... * Mintegy száz tévéfilmje után az alkotót, Zsurzs Évát is bemutatta a televízió szerdán este egy róla készült portré- filmben. Hat filmrészlet, tizennégy dicsérő vallomás után maga Zsurzs Éva mondta: „Borzasztó dolog az, amikor az embert szembe dicsérik.” Nem dolgoztam sose Zsurzs Évával, de sokszor találkoztam vele, tanúsíthatom hát, hogy amit róla mondtak, mind igaz volt, mint az is, amit ő maga mondott, nevezetesen: a hibája is a jóságában rejlik, azaz nem tud kemény lenni a színészekkel. Ennek a jóságának esett áldozatul most Mikszáth Kálmán regénye, a Különös házasság, amelyben a roppant lassan csordogáló történetben, négy folytatás összesen öt óra negyven percében vagy félszáz színész összefogásában volt túl jóságos. Szántó Erika társaságában dolgozta át a regényt televízióra, hogy négy estére milliókat kössön a képernyők elé. A folytatásos művek mindig népszerűek, Mikszáth regénye ugyancsak az volt; az 1951-es, mindmáig sikeres mozifilm-változat ezt csak fokozta. Ezek ismeretében nem is lehetett könnyű vállalkozás egy újabb Különös házasság. Sajnos, az átültetőket és a rendezői időnként elkapta a mesélési vágy, a mindent hosszan megmagyarázás, a szép parkok és lovak látványa; mindent túl komótosan ábrázoltak — gondoljunk csak az első részben az öreg Bernáth füstölgésére Horváth szomszéd ellen —, s talán nem ártott volna, ha a tárgyalást vezető kanonokhoz hasonlóan a rendezőre is rászól valaki: „ad rém!”, — azaz: „a tárgyra!”, ne kalandozzunk, ne engedjük a színészeket is önmagukat játszani, s ezzel a játékot hellyel-közzel szétfo- lyóvá tenni. Mindezek ellenére nem volt haszontalan négy estén át figyelni, miként kanyarog Buttler János históriája. r "Az előttünk álló hét gazdag kiállítási anyagából kétségkívül a Miskolci téli tárlat a legrangosabb, amelyet — a hagyományokhoz híven —, a város felszabadulásának évfordulója jegyében nyitnak meg. Vasárnap, december 2-án, délelőtt 11 órakor ajánlja a képzőművészet barátainak figyelmébe a kiállítást Sümegi György művészettörténész. A megyei és a Miskolc városi Tanács, a Képzőművészek Észak-ma- gvarországi Területi Szervezete és a Miskolci Galéria rendezésében nyíló tárlat alkotóinak — ez is hagyomány több díjat ajánlottak fel az üzemek és a tanácsok. A díjak átadására is a megnyitón kerül sor. A Képcsarnok Vállalat Szőnyi-termében Polgár Csaba textiltervező és Szemereki Teréz keramikus alkotásaiból nyílik bemutató, november 29-én, csütörtökön, délután 5 órakor. A kiállítást Koczogh Ákos művészettörténész nyitja meg, és december 8-ig tekinthetők meg az alkotások. A Képcsarnok kiállítása minden bizonnyal sokak érdeklődésére számíthat, hiszen az év végi ajándékozások közeledvén, keletje van a lakáskultúrát gyarapító művészeti alkotásoknak. A megyei NEB ülésén Kistelepülések kulturális ellátottsáoáró Aktuális, fontos. Leginkább ezek a minősítések hangzottak el a Népi Ellenőrzési Bizottság megyei testületének a napokban megtartott ülésén, amikor a kistelepülések kulturális ellátottságának helyzetéről készített jelentést vitatták meg, Miskolcon. , A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogyan alakul! megyénk aprófalvai- nak közművelődési ellátása az utóbbi öt-hat évben? Milyen működési feltételek között, és milyen tartalmi színvonalon oldjál, meg a köz- művelődési törvényből adódó feladatokat a művelődési otthonok és a könyvtárak? Hogyan segítik az adott terűiden dolgozó gazdálkodó egységek a tevékenységet, és hogyan valósul, meg az illetékes tanácsok irányító, segítő, ellenőrző szerepe? Encs. Kazincbarcika, Sátoraljaújhely és Szerencs körzetében vizsgálták a népi ellenőrök a helyzetet. Az összkép? Nos —, igen is, meg nem is. Igen — a nagyon sok gond. probléma, elmaradás, tárgyi és személyi hiányosság ellenére, a kistelepülések jelentős részében van mozgás. tapasztalhatók erőfeszítések; a művelődési otthonokban, könyvtárakban — ha nem is folyamatosan —, találnak a lakók művelődési lehetőséget. Nem — azzal együtt, hogy nagyon szűkösek a lehetőségek, a tanácsoknak kevés a köz.m ű velődésre ford í tha tó pénzük, előfordul, hogy ezzel a lehetőséggel sem élnek megfelelően. Ez a kettősség: a hiányok és az erőfeszítések folytonos egymásba folyása jellemezte a tapasztalatok összegzése után kialakult véleménynyilvánítást, vitát. A NEB megyei testületének tagjai felelősséggel és nagyon érzékletes példák felhozásával gazdagították a Helyzetképet Amint az egyik hozzászóló megjegyezte: „Olyan téma ez, amelyről mindenkinek vannak élményei, közvetlen tapasztalatai.” Mik voltak, mégis, a véleményekben hangsúlyos felvetések? Az egyik igen lényeges téma a székhelyközségek és társközségek kapcsolata. Felvetődött. ugyanis, hogy előfordul: a lehetségesnél is kevesebb támogatás és figyelem jut a társközségek köz- művelődési helyzetének javítására. Ezen változtatni kell, ennek szükségességére fel kell hívni az illetékesek figyelmét ott, ahql ez kívánatos. Az összegző jelentésben is megfogalmazódott, hogy a személyi feltételek nagyon mostohák, magyarán a népművelői, könyvtárosi munkára csak elvétve lehet szakembert, képzett kultúr- munkást találni és bajok vannak a tiszteletdíjért dolgozók anyagi elismerésével is. A népi ellenőrök felhívták a figyelmet arra. hogy a fluktuáció megakadályozása érdekében több energiát kell fordítani a meglevő szakemberek megtartására, anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Nem múlik minden a pénzen — hangzott el a tegnapi ülésen —. de az sem fogadható el, ha az anyagi eszközök gazdái „jótéteménynek” gondolják a közművelődés támogatását. Ez ugyanis nemcsak joguk — hanem kötelességük is. És most nézzünk néhány megállapítást a vizsgálat tapasztalataiból: „A művelődési házak tipikus problémája a szervezeti felépítés: az egyetlen nagyterem, a közösségi művelődés színtereinek, klubszobáknak, kisebb helyiségeknek a hiánya. Ez eleve megnehezíti a korszerű, művelődő kisközösségekre épülő közművelődési .gyakorlatot. A korszerű technikai eszközökkel való ellátottság összességében közepesnek mondható, illetve alacsonynak értékelhető. Sok helyen nincs takarítószemélyzet, és a téli időszakban csak hiányosan. vagy egyáltalán nincs megoldva a fűtés. Itt egy alapvető gond fogalmazódik meg. Nevezetesen az. amiről többen is szóltak a tegnapi ülésen, hogy a minimális esztétikai környezeti 'feltételeket mindenütt biztosítani kell. Ma már nem mozdulnak ki otthonaikból az emberek — rideg, taszító külsejű intézménybe művelődni. „A könyvtáraknál. bár kedvezőbb a kép ugyancsak jelentkeznek problémák a tárgyi feltételek alakulásában. Legszembetűnőbb a raktározási lehetőségek hiánya,' és a kicsi alapterület, mely a helybenhasználalot megnehezíti vagy kizárja. A gyenge felszereléssel rendelkezők mellett - vannak igen jól felszerelt könyvtárak is, ez az alapfunkció mellett a közösségi élet színteréül Is alkalmassá teszi őket.” Nagyon sok megállapításrészletet lehetne még kiemelni a gazdag példatárú összegzésből. A NEB megyei ülésén tegnap a testület, tagjai elismeréssel adózlak az eredményeknek, de természetszerűleg elsősorban azokról a hiányokról szóltak, amelyek jócskán fellelhetők a kistelepüléseken folvó köz- művelődés gyakorlatában. A tapasztalatok összegzéséhez fűzött véleményekkel és ia- vaslatokkal az illetékes tanácsok találkoznak majd a közeljövőben. (t. n. j.) A .70. jubileumi szovjet filmek fesztiválja, Borsod megyei eseménysorozatának egyik kiemelt rendezvényét tartották tegnap délután Miskolcon, a moziüzemi vállalat tanácstermében. A budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat közös szervezésében nőpolitikái aktívát tartottak, amelyen a vállalat központjában, valamint a filmszínházakban dolgozók vettek részt. Az aktíva előadója Faina Masanova, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának referense volt, aki a nők helyzetéről, valamint különböző nőpolitikái kérdésekről tartott előadást.-Ezután filmvetítésre került sor, a résztvevők a Szovjet asszonyok szava című filmet tekintették meg. A szovjet filmek fesztiválja borsodi rendezvénysorozatának befejező eseményére december 5-én kerül sor Miskolcon, a Táncsics filmszínházban. Tavasszal, amikor a Kor- társ című Irodalmi lap szerkesztői találkoztak a megyei könyvtárban összegyűlt olvasókkal, sokan érdeklődtek Száraz György írótól, főszerkesztőtől, hogy a Szombathelyen megjelenő Életünk folyóiratban évek óta sorozatban közölt történelmi regény-esszéje mikor áll egybe, mikor lesz belőle kötet? A más témákban is már rangot szerzett, hézag- és hiánypótló műveket útjára bocsátó szerző már akkor jelezte, hogy munkájának még csak negyedénél tart, ám már túlhaladta az ezer gépelt oldalt. A közelmúltban napvilágot látott, és pillanatok alatt eltűnt a boltokból a mammut-esszé rövidített változata: A tábornok, melynek alcíme felhívja a töredékességre is a figyelmet, hiszen a címlapon olvasható, hogy amit kezünkben tartunk „csak” Részletek egy kor- és életrajzból. Kiről s mi ról szól ez a könyv? Mivel magyarázható a kivételes érdeklődés iránta? A könyv témája, hőse, szereplője, apropója, vezérfonalat adó személye: Pálffy György. Bizonyára vannak, akiknek önmagában nem mond ez a név sokat. Pálffy György tábornok az 1949- ben lezajlott Rajk-per egyik vádlottja és áldozata .. . egykori ludovikás tiszt-hallgató, majd a Horthy-hadsereg tisztje, aki még a háború kitörése előtt felismerte a horthyzmus lényegét, és nemcsak felismerte, hanem tetté is váltotta kitisztult világnézetét, és levetette a lovas-tengerész hadseregének egyenruháját, sőt kapcsolatot teremtett a baloldali erőkkel, az illegalitásban dolgozó kommunistákkal, majd a megszülető, demokratikus néphadseregben találhattuk, ahol hatalmas felkészültségét, tiszta, a társadalmi haladás mellett elkötelezett, osztályharcos meggyőződését a megerősödő szocialista fejlődés szolgálatába állította.! összesen negyven esztendőt élt, de „nehezebb sors embernek aligha adatott, tra- gikusabb önfeláldozást bizonyára sokat ismer a história” — írja a könyv ajánló szövegében a szerző, amit — mintegy tömören jellemezve hősét és annak a korát — a következőkkel fejez be: „élete, tettei a magyar történelem immár elidegeníthetetlen része, és a nemzet emlékezetében. tudatában má- síthatatlanul ott is marad.” Kivételesen nehéz korszak, kivételesen nehéz életpálya ez jellemzi „A tábornok” útját, amit Száraz Gvörgv részlet-kötete, befejezetlensé- ge ellenére is kiválóan, szemléletesen érzékeltet. Olyan részletekkel ismerkedhetünk meg, olyan történelmi tényekkel és letisztult értékelésekkel leszünk gazdagabbak, melyek nagymértékben hozzájárulnak történelmi tudatunk' üres mezőinek betöltéséhez. Itt van a könyv sikerének a magyarázata. Szerencsére elérkeztünk már ahhoz az időhöz, amikor korábban tabuként kezelt témák, korok, rengeteg tanulsággal szolgáló részletei is feltárhatók ... és ezt teszi ez a könyv is. Nem csupán a szenzációra éhes kíváncsiság vezette tehát azokat az. olvasókat, akik szétkapkodták a megjelent példányokat, hanem az az igény, hogy a közelmúlt megismerésével gazdagabban, bölcsebben tekinthessünk a jövendőbe, pontosabban tájolhassuk be a •magunk alakította világ nyomcsapásait. Ez a kötet ugyan emléket is állít a törvénytelenségek egyik áldozatának, ám a hagyományos értelemben nem emlékkönyv, hanem azon okos tényfeltáró, eligazító, munkák közé sorolható, amilyen például Gyurkó’ László Kádár Jánosról írt Arcképvázlat történelmi háttérrel című munkája is. (szendrei) Ma nyílik Step György kiállítása ’ Körga György/festőművész műveiből nyílik kiállítás november 27-én. 17 órakor Le- ninvárosban. a Derkovits Galériában. A tárlat a művész Utolsó húsz évéből válogatott harminc 'eaiohh művet kínálja a közönségnek. A megnyitó után Koj-ga Gvörav vetítettképes előadást tart a nemzetközi sei-fi-mű vészét« ről. Ma este a képernyőn Halálodra magadra maradsz Négyrészes NDK-beli tévéfilmsorozat kezdődik ma este 21.55-kor a második műsorban. (A sorozat további darabjai is még e héten láthatók.) A regény — amelyből a film készült — írója Hans Fallada, aki munkáiban zömmel a német kisember sorskérdéseivel foglalkozik. A harmincas évek nyomorúsága, a gazdasági válság, a nácizmus kezdete, megannyi kétségbeejtő, embert próbáló szituációt jelent, az események viharában kiszolgáltatottan álló, tehetetlenül sodródó szerencsétlenek számára. A regény magyarul is megjelent. A belőle, készült négyrészes tévéfilrn 1940-ben játszódik, amikor - Francia ország kapitulációja után - Hitler a hatalma csúcsán állt. A film főszerepét az az Ervin Geschonneck (képünkön) játssza, akit a magyar közönség hajdan A felkiis- meret lázadása cimű sorozatban ismert meg s azóta számos filmben láthatott. A ma esti első rész címe: A Quangel-házaspár
