Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

1984. november 16., péntek Losonczi Pál csütörtöki programia f (Folytatás az 1. oldalról) tű gazdasági értekezleten hozott döntéseket, amelyek végrehajtását nem csapán gazdasági, hanem politikai kérdésnek is tekintjük. A terv a kellő mértékben számol azokkal a szükségle­tekkel is, amelyek a Szov­jetunió védelmi képessége erősítésének , igényéből fa­kadnak. A Szovjetunió nem hagyhatja figyelme» kívül, hogy az imperializmus egyre agresszívabbá válik, és meg­próbál katonai erőfölényre jutni a szocialista közösség­gel szemben. A Szovjetunió senki ellen sem akar tá­madni, de tovább fejleszti védelmi erejét, hogy megvé­delmezhesse a szovjet em­berek békés munkáját, s a világ békéjét. r (Folytatás az 1. oldalról) egyhetes rendezvénysoroza­ta megyénkben, melyet a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága szervezett hazánk felszabadulásának, negyve­nedik évfordulója, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 67. évfordulója al­kalmából. A már hagyomá­nyosnak mondható rendez­vénysorozat keretében me­gyénk lakossága kiállításo­kon, előadásokon, filmvetíté­seken ismerkedhetett a Szov­jetunió népeinek életével kultúrájával, gazdasági ered­ményeivel. A békegyűlése­ken, fórumokon pedagógu- , sok, fiatalok, üzemi dolgo­Az amerikai kormányzat külpolitikai programjáról folytatott megbeszélést Rea­gan elnök Shultz külügymi­niszterrel és McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó­val. A megbeszélésen — jól- értesült. források szerint — elsősorban a leszerelési kér­désekkel foglalkoztak. Konsztantyin Csemyenko vé­gezetül leszögezte, hogy or­szágszerte ésszerűbb gazdál­kodásra, az erőforrásokkal való fokozottabb takarékos­kodásra kell törekedni. A hatékony gazdaságfejlesztés alapjának nevezte a tudo­mányos és műszaki eredmé­nyek szélesebb körű alkal­mazását a termelésben, és rámutatott arra. hogy ener- gikusabban kell törekedni az ország gazdasági mecha­nizmusának tökéletesítésére. Az efőadói beszéd, s az utána következő vita alap­ján az SZKP KB Politikai Bizottsága elfogadta a Szov­jetunió jövő évi néngazda- sági fejlesztési tervének és költségvetésének tervezetét, és javasolta a Szovjetunió Minisztertanácsának. hogy terjessze elő azokat a Leg­felsőbb Tanács november 27-én kezdődő ülésszakán. zók találkozhattak a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza vezetőivel. „ munkatársaival. A magyar—szovjet barátsá­gi. napok megyei megnyitó­ján részt vett és felszólalt L. G. Baljaszinszkij, a Szov­jetunió debreceni főkonzulja is. Az MSZMP oktatási igaz­gatóságán elhangzott elő­adást követően sokan for­dultak kérdésekkel Valen- tyin Demcsukhoz, a Szovjet­unió Tervhivatalának osz­tályvezető-helyetteséhez. A magyar—szovjet barátsági napok találkozóin különös figyelmet kaptak, a nemzet­közi kérdések, a gazdasági építőmunka eredményei. A kiszivárgott hírek sze­rint Reagan most az ENSZ- közgyűlés ülésszakának meg­nyitásakor elmondott tervet 'szeretne feléleszteni. Akkor azt javasolta, hogy lényegé­ben valamennyi leszerelési kérdést vonjanak össze egy „ernyő” alá. Mozgalmas napja volt csü­törtökön az Indonéziában tartózkodó Losonczi Pálnak és kíséretének. A magyar ál­lamfő vidékre látogatott: megtekintette a Citeureup városkában levő Tungs­ram villanyégő- és fény­csőgyárat, a Günung Mas teaültetvényt és a tropikus flórát bemutató világhírű bogori botanikus kertet. Az Elnöki Tanács elnökét Subroto megbízott iparügyi miniszter kísérte el a ma­gyar technológiát alkalmazó indonéz üzembe. A magyar államfőt és kíséretét szállí­tó konvojt indonéz és ma­gyar zászlócskákat lengető iskolások fogadták a Dzsa- kartától húszegynéhány ki­lométerre levő üzem_ felé ve­zető úton — az itt lakók számára hazánk nem csupán egy távoli európai ország, hanem a mindennapokban is ismert valóság, amióta 19.78- ban megkezdte termelését az évente 24 millió villanykör­tét és 5 millió fénycsövet gyártó üzem. A magyar li- cencre alapozott üzem 340 munkást foglalkoztat, tech­nikai igazgatója, Rozmárt Ervin, a budapesti Tungs­ram ból érkezett. Még va­laki tökéletesen beszélt ma­gyarul az üzemben: az egyik indonéz mérnök, aki Buda­pesten végezte iskoláit. Másfajta élményt nyújtott újabb harminc kilométeres autózás után — miközben feltárult a buja vegetáció- jú, sűrűn lakott táj megan.v- nyi szépsége — az 1000 ál­landó és 600 szezonmunkást foglalkoztató Gunung Mas' állami tea ültetvény és szá­rítóüzem. A bogori botanikus kert gazdag növényzettel, a leg­gyakoribb tropikus faóriá­sokkal, színpompás virágok­kal, számtalan pálmafajtá-. val kápráztatta el a ma­gyar vendégeket. Itt Muham­mad, Bogor kormányzója kö­szöntötte az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét, és ebé­det adott tiszteletükre a bogori elnöki palotában. Délután R. Subrapto, Dja­karta kormányzója a város­házán fogadást adott a ma­gyar elnöki pár tiszteletére. Losonczi Pál felesége szá­mára érdekes különprogra- mot szerveztek a házigaz­dák; szerdán a Taman Impi- ari Jaya Ancol pihenóparkot és az itt levő művészeti pi­acot tekintette meg — köz­ben egy indonéz művész gyorsportrét készített róla, és átnyújtotta a vendégnek. Kedden egy szociális léte­sítmény megtekintése szere­pelt a különprogramban. A szívélyes hangulatú ta­lálkozón Losonczi Pál a töb­bi között hangsúlyozta: Su­harto elnökkel folytatott személyes megbeszélése, csakúgy, mint a többi párhu­zamos tárgyalás megerősítet­te nézetét, miszerint a jövő­ben a nagy földrajzi távol­ság ellenére is ki lehet ala­kítani a mainál jobb és szé­lesebb együttműködést, főleg gazdasági és kereskedelmi síkon. Az indonéz sajtó, rádió, televízió előkelő helyen szá­mol be az államfői látoga­tás eseményeiről. Dzsákarta három angoi nyelvű indo­néz újsága közül az Indo­nesian Observer első oldalas, négyhasábos szalagcime: In­donézia* és Magyarország megegyezett a gazdasági- együtt működés bővítésében. A lap belső vezércikkében megállapítja, hogy a nagy földrajzi távolság és a tár­sadalmi berendezkedés kü­lönbsége ellenére még szá­mos lehetőség van a két or­szág közötti kereskedelmi, műszaki ' és tudományos együttműködés számára. A lap emellett a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegy­verkezési verseny lefékezé­sét is olyan célként jelöli meg, amelynek elérése mind­két országnak szívügye. A látogatás igen fontos, mér­földkőnek tekinthető a kap­csolatok fejlesztésében — szögezi le a dzsakartai lap. Az Indonesian Times is ha­sonló gondolatot fejt ki: el­ső oldalas, négyhasábos in­duló anyagában már címé­ben is azt hangsúlyozza, hogy a két elnököt aggaszt­ja a folytatódó fegyverke­zési verseny. A kétoldalú kereskedelem — írja — vi­szonylag kicsi; a látogatás , után várhatóan bővülni fog. Pénteken Losonczi Pál és kísérete búcsúlátogatást tesz Suharto elnöknél, majd a 480 kilométerre, keletre levő Dzsogdzsakartába utazik, ahol megtekinti a közeli, hí­res ' Borobubur buddhista szentélyt, innen pedig Báli szigetére repül. Szőréi ÍÉZÓÍÉS Bécsijén * A NATO-országok válto­zatlanul kitérő taktikát folytatnak,, holott a szoci­alista államok továbbra is- készek a megegyezésre — hangsúlyozta -a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások csütörtöki ülésén Valerian Mihajlov nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője. Az idei áprilisi NATO-javaslat nemcsak fenntartja a régi, a haladást gátló akadályokat, hanem új nehézségeket tá­maszt, így nem mutat kiutat a megállapodás irányába — hangoztatta. A Varsói Szerződés orszá­gainak szóvivője az ülés után hangsúlyozta: tudato­san hamis az a nyugati be­állítás, miszerint a szoci­alista országok nem kíván­ják a tervezett szerződés ellenőrzését. Tavalyi javas­latuk egész fejezetet szentel ennek a kérdésnek. A lényeg azonban nem a kísérő in-- tézkedések. hanem maga a megállapodás a haderők és fegyverzetek csökkentéséről. Amilyen arányban gyakor­lati csökkentésekben meg tudnak állapodni olyan arányban készek a szoci­alista országok az ellenőrzés­ben. így a helyszíniben is megegyezni. Segély, kegyefemkenyér, avagy Ilii él egy sztrájké Százötvenezer bányász sztrájkol nyolc hónapja Nagy-Britanniában, még­pedig anélkül, hogy bárt melyikük is ’ hozzájutna az ilyenkor szokásos „legális” jövedelmekhez. Ennek két ólra van. Az egyik, hogy az országos bá­nyász szakszervezet (NUM) hagyomány szerint nem fizet sztrájkseeélyt. A ipá- sik, hogy az államnak mód­ja volna ugyan folyósíta­ni hetenként és személyen­ként 15 fontot, „a foglal­koztatottság ideiglenes megszűnése” címén járó segély gyanánt, de nem te­szi, mert a sztrájkot nem tekinti .‘.hivatalosnak”. Ilyenformán magától adó­dik a kérdés: miből élnek a bányászcsaládok, honnan a „tőke” a kitartáshoz? A legkényelmesebb vá­lasz az volna, hogy a meg­takarításokat élik fel —ez azonban ' ma már, nyolc hónap múltán, nem érvé­nyes. A pénz elfogyott. Stabil jövedelmi forrást csak a korlátozott szociá­lis juttatások nyújtanak, kevésbé állandót pedig a szt rá i köpköd ősért járó szak­szervezeti pénzek. Azok. akik vállalják — rendsze­rint egész napra — a sztrájkőMáncokban való közreműködést (és sok esetben a csatát a roham­rendőrökkel), napi öt és fél fontot kapnak. Heti átlag­ban ez annyi, mint ameny- nyit egy „gazdag” szak­szervezet nyújthat segély­ként — sztrájkoló tagjai­nak. Ami a szociális jutta­tásokat illeti, ez alapvető­en a családi pótlékra (gye­rekek után), és a kiegészí­tő segélyre 'korlátozódik. A segélynek az a rendelte­tése. hogy „szinten tartsa” a családi jövedelmeket, azaz megvédje a sokksze­rű életszínvonal-zuhanás­tól azokat, akik az állásu­kat elveszítik. Mindenütt a népjóléti minisztérium és a tanácsok illetékesek eldön­teni, mennyit kaphat va­laki. Ai Lalában, ha egv bá­nyász, mondjuk heti 120 font keresettel állástalanná válik, munkanélküli segély­ből és pl usz j utta tások ­ból kaphat mintegy 75 fontot, s ekkor lép be a pótlék, amely a legideáli­sabb esetben (meghatáro­zott időre), kiteheti a hi­ányzó 45-öt is. Ez nem jó­tékonykodás, hanem gaz­dasági szükség, hiszen egy működni kívánó gazdaság igényli a fizetőképes ke­reslet szinten tartását. A mostani ' sztrájk ese­tében azonban nincs — ter­mészetszerűleg — munka­bányász?_ nélküli segély, s kiesik az a bizonyos 15 font is, amit a bányászok akkor kap­hatnának, ha a kormány „hivatalosnak” minősítené a munkabeszüntetést. Kö­vetkezésképpen a sztrájko­lok az elmaradó kereset­nek még a feléhez sem jutnak hozzá. A társadalombiztosítási segéllyel együtt egy átla­gos bányászcsaládnál úgy lehet számítani, hogy a jö- vedelémszint heti 40—45 font körül van — amiből azonban 30-at elvihet a lakbér (plusz villany, gáz, telefon), illetve a lakásépí­tési kölcsön törlesztése. Ott. ahol a tanácsok nem vállalják át a lakbérnek legalább egy részét lakbér­segély formájában, vagy ahol a bankok nem adnak haladékot a lakásépítési kölcsön törlesztésére, a sztrájkoló bányászcsaládok helyzete súlyos. A szük- ségkonyhákra, élelmiszer- csomagokra —■ kisebb, vagy nagyobb mértékben —, szinte mindenki rászorul. Elképzelhető tehát, mi­lyen csáberőt jelent a szén­hivatal 1500 fontos „ka­rácsonyi prémiuma” mind­azoknak, akik fontolgatják, hogy november 19-ig, a megjelölt határidőig ne ve- gyék-e fel ismét a mun­kát? A gazdaságfejlesztés álta­lános kérdéseiről . szólva Magyar—szoviet Isrífsiii napok Respan kälpoüiikai tervei Hálta aiapíivánv F. vein te milliókra tehető azoknak a száma, akik Franciaországban áldozatul esnek a pletykáknak, kü­lönféle rémhíreknek, le­gyen bár szó leánykeres­kedelemről, repülő csésze­aljakról, esetleg a párizsi metróban garázdálkodó bandákról. Négy francia szociológus most nagy fá­ba vágta a fejszéjét, és alapítványt hozott létre a légár talmas-abb rémhírek eredetének felkutatására, hogy azután a lakosságot felvilágosítva „hatástala­nítsák” a pletykákat. Jean-Noel Kapíerer, az alapítvány egyik vezetője úgy vélekedik, hogy a hír­közlési eszközök által is olykor felkapott, s vírus­ként terjedő híresztelések általában olyan rendkívül érzékeny témákról közve-' títenek kétes információt, mint a faiüldözés, az egész­ségügy: gyakran mélyben szu n r, yad ó fesz ül ts ég eket szabadítanak fql, táptala­juk pedig a kollektív tu­datlanság, a félelem ás - a képzelődés. A szociológusok alapít­ványa októberben a nagy- közönség rendelkezésére bocsátott egy telefonszol­gálatot. Ennek segítségé­vel próbálják felmérni a Franciaországban és kül­földön leg makacsabbna k bizonyuló h í reszt eléseket, és persze segítséget akar­nak nyújtani az ezek nyo­mán kialakult fizikai, er­kölcsi vagy gazdasági elő­ítéletek áldozatainak. Az alapítvány által ösz­szeállított első pletyka-si­kerlista előkelő helyein ta­lálhatók a repülő csésze­aljak, a patkányt szerví­rozó kínai vendéglősök, és a cukorhiány. Kilenc év óta röplapként terjed egy titokzatos i román}', amely egy tekintélyes párizsi kór­ház szakértői véleményére hivatkozva tucatnyi élelmi­szert minősít rákkeltőnek. A kórház és a fogyasztói társaságok által kiadott számos cáfolat ellenére a röplap a lakosság körében valóságos pánikot keltett, s azt — az alapítvány szerint — több mint hétmillióan olvasták már nemcsak Fran­ciaországban. hanem Bel­giumban, Luxemburgban, Svájcban, sőt még a Kö­zel-Keleten is. Az alapítvány közivéle- ménykutató intézeteket is be akar vonni munkájába, ami persze lehetővé tenné a pletykák további sorsá­nak nvorrion követését is. Tevékenységüket a szo­ciológusok egyelőre az egészségüggyel és a társa­dalmi eseményekkel össze­függő híresztelések kuta­tására kívánják korlátozni, a politikai és a társasági élet pletykáival nem óhaj­tanak foglalkozni. Így az­tán egyelőre nem számít­hat igazságszolgáltatásra az a neves francia varieté- énekesnő, akiinek még ter­hessége és gyermekének megszületése sem tudta fel­tartóztatni azt az évek óta terjesztett pletykát, misze­rint ő — férfi. KafaBapoütikai férőm Katonapolitikai fórumot rendeztek tegnap délután a Miskolc városi Pártbizottság propagandista klubjában. A résztvevő miskolci és város- környéki propagandisták nagy érdeklődéssel hallgatták Mihail Kupcsenkónak, a budapesti Szovjet Kultúra es Tudomány Háza igazgatóhe­lyet tesének fi I m vet (léssel egybekötött előadását.' aki válaszolt a felvetődő kérdé­sekre is. Ksocsila! - tapasztalatcserére A Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa ja­vaslatára új munkakapcso­latot létesített külföldön a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár. Néhány hónapja leve­let küldtek az újhelyiek a csehszlovákiai Spisska Bela-i (szepesbélai) dohánygyárba, megírták, szívesen találkoz­nának az ottaniakkal, hiszen a hasonló jellegű munka minden bizonnyal sok közös témát, megbeszélnivalót kí­ván. A megkeresést öröm­mel üdvözölték a szepesbé- laiak, meg is hívták az új­helyi dohánygyár munkásai­nak küldöttségét. Tizenhatan utaztak el, gazdasági, műszaki, szerve­zési, , áruforgalmi, minőség- ellenőrzési szakemberek és nagyon jó tapasztalatokkal tértek haza, ló instrukció­kat kaptak a csehszlovák gyártmányú csomagológépek üzemeltetéséhez. A Sátor­aljaújhelyi Dohánygyár mű­szakijai viszont az itt ki­dolgozott és alkalmazott automata dohányadagolási rendszerükkel keltették fel az ottaniak figyelmét. A két dohánygyár -zak- emberei legközelebb Sátor­aljaújhelyen talál kozna k. Építkezők, F f G ¥ E L £ ■ ^^=FBORSODI. m L mf v:’>' ‘ ' N n;- m&tk °ELMI VÁLLALAT TOTYA S—20, S—30, S-40, S-55 széntüzelésű kazánok, fürdőkádak (gazdag színválasztékban), ereszcsatornák, lefolyók és tartozékai kaphatók a leninvárosi Vasudvarban, Május 1. u. 4. szám alatt. A VASUDVAR HETI AJÁNLATA: BÜKK 45 kazán 23 300 Ft helyett 18 300 Ft-ért Telefon: 06 49 11-956.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom