Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

1934. november 15., csütörtök 6SZAK-MAGYARORSZAG 5 A történelem tehetőséget kínált szaraa Gazdag élet a köz szolgálatában Ahol a szükség parancsol, ott másként méretik meg az ember, attól függően, hogy kiállja-e a próbát, ami ele állítot­ták.- Emri László hatodikos elemista ko- rától 'ffelnőttekkel dolgozott egy sorban, és hiába ismerték el jó képességeit, szorgal­mát az iskolában, a kenyér volt az első. Ahol hét gyerek nevelkedett, ott semmi­ből nem lehetett válogatni, a munkából sem. Ha most, alig fél-évvel a nyugdíjba vo­nulása után végiggondolja élete történe­tét, mindmáig az egyetlen kibogozhatat­lan kérdés marad a számára: mit adhat­tak volna az elmúlt évtizedek, ha töret­lenül folytathatja tanulmányait? Felhőtle­nül, mint a gyerekei, > az unokái. A harmincas évek Sárospatakja nem kínált sok munkát kőművesmester apjá­nak, aki a család boldogulása érdekében három fiát is maga mellé vette. Két ké­zen meg lehetett számolni az évente adó­dó -építkezéseket: istállókat, csűröket, óla­kat rendeltek náluk a tehetősebb gazdák, akik aztán csak a betakarítás után, a ter­mények értékesítését követően tudtak fi­zetni.- Megélni pedig addig is kellett, így az Emri-gyerekek év közben harmados kukoricát, aratást vállaltak, hogy egész éven át legyen eledel a ház körül neve­lődő aprójószágnak. A kőműves legkisebb fia ácsszakmát tanult, és amikor -az ötvenes évek elején rohamléptekkel épültek a nagy ipari üze­mek, maga mögött, hagyta a szülői házat. Szerencsét próbálni indult Miskolcra. Csakhogy a csűr- és óltető készítő ács tudo­mányára itt nem sok szükség volt, mert a betoncsarnokok építésénél az ácsnak zsaluznia kellett. Érdekelték a szeme előtt átalakuló szakmák, igyekezett élen járni a tanulásban is. Bélapátfalva, majd Sajóbá- bony »következett, és az ács-brigádvezetőt a munkahelyén függetlenített szakszerve­zeti titkárnak választották. Innen kezdve aztán egyre többször járt el az építkezé­seken dolgozók ügyeiben, fáradságot nem ismerve érvelt, vitatkozott, intézkedett. — A szakszervezeti mozgalommal még Sárospatakon ismerkedtem meg 1948-ban. Bárhová szólított a munkám, a hétvége­ken hazajártam a családhoz. Nélkülözhe­tetlen volt számomra az a közösség, ahol megbeszélhettem a történteket, ahol iga­zán fényt kaptak a kis sikerek is, és' élüket vesztették a fájdalmas csalódások. A család nekem mindmáig a megnyug­vás, az újratöltődés, a békesség közege maradt. Felnőtt fejjel is minden terve­met a család elé tártam, iskolák, tanfolya­mok sikeres elvégzésében mind a mai napig ott érzem a megértő támogatást, amire nekem elengedhetetlenül szükségem volt. — A sok és hosszú távoliét miatt ugyan­akkor a család nélkülözte azt a segítsé­get, amit számukra naponta nyújthatott volna. Hiszen a kiadós tanfolyamok, a huzamos katonáskodás ideje alatt a fele­sége és a gyerekek meglehetősen ritkán látták. — Utólag is hálás vagyok a megértésü­kért: azért, hogy átmenetileg vállalták a szűkösebb éveket, mert nincs mit szépít- getni azon, hogy azokban az években a család sokszor anyagi gondokkal küszkö­dött. Az iskola után anyagilag is talpra kellett állni, ács-brigádvc-zotő lettem a BÁÉV-nél és munka mellett láttam el a párttitkári feladatot. Két ev telt el így, amikor újra szakszervezeti munkára vál­lalkoztam, az építők megyei bizottságán. Az a huszonöt év pedig, amit a megyei bizottság titkáraként végigdolgoztam meg­adott mindent, amire a közszolgálatra vál­lalkozó vágyik. Sok nehéz, küzdelmes napot, értelmes munkát, ami kitöltötte a hétköz­napokat. Dióhéjban egy élet. Ám a folytatáshoz nem 'kell a múlt idő használata, mert Emri László nem került légüres térbe a nyug­díjazásával. Kertje van az Egyetemváros fölött, ahol tavasztól késő őszig minden bokrot, fát a jó gazda gondosságával ápol, tétlennek ígérkező napjait pedig az uno­kák nyughatatlan hada foglalja le. — A sárospataki kőműves fiaként gon­dolt-e arra, hogy életét a szakszervezeti mozgalomban végzett munka tölti majd ki? — Amikor a megélhetési kényszer mi­att először le kellett mondanom tovább­tanulási álmaimról, úgy határoztam, jó ácsmester leszek, ebben a szakmában öreg koromig tudok dolgozni a magain örömé­re. A megváltozott körülmények tették le­hetővé, hogy még ennél is többre gondol­hattam. Borsodban az elmúlt évtizedek­ben jelentős ipari és kommunális beru­házások valósultak meg, rangos létesít­ményekkel gazdagodott a megye. Ezek­hez a feladatokhoz fel kellett nőni az épí­tőiparnak. Nemcsak létszámmal és gépek­kel. A borsodi építők presztízst teremtet­tek maguknak. Nekünk a szakszervezeti mozgalomban arra is figyelni kellett, hogy az építők több tízezres borsodi tá­bora milyen munkakörülmények között valósítja meg feladatait, milyenek a munkásszálláson a feltételek, elegendő-e, ízük-e az üzemi ebéd? Ha úgy adódott, ott voltunk egy héten többször is az adott munkahelyeken, munkásszállókon és ki­követeltük, hogy a kemény munkában helytálló építőmunkás ellátása, becsülete semmiben sem szenvedjen csorbát. Ném volt mindig könnyű a dolgunk, mert a na - gyobb kereseti lehetőség sokakat csábított. A határidők, az elsődleges gazdasági cé­lok szem előtt tartása mellett az ott dol­gozók érdekeit messzemenően fontosnak tartottuk, minden ellenőrzésnél, vizsgáló­dásnál. — Az elmúlt negyedszázad alatt új ge­neráció lépett a régiek helyébe. Hogyan tudott együtt dolgozni a fiatal aktívákkal, tisztségviselőkkel? — Nagyon sokat, változott a munkánk, és a munkánk stílusa is. Napjainkban a mozgalom élén jó felkészültségű, vitaké­pes, szakmailag is elismert emberek áll­nak. Néhol legfeljebb még a mozgalmi tapasztalatok hiányosak, ám ezt csak a folyajnatos munkával lehet megszerezni. — "Aki mások ügyes-bajos gondjait vál­lalja magára, mások érdekében fárad, nemcsak tisztelőket szerez magának éle­te során. Nem egy alkalommal hallgattam végig miniszterekkel, vezérigazgatókkal folytatott vitáit, azokat a kemény párbe­szédeket. amelyek elkerülhetetlenek, ha az ember véghez szeretné vinni elképzeléseit. Nem érezte sohasem, hogy esetleg nehez­telnek ezekért? — Csak olyan ügyekben vitatkoztam, amelyek szükségességéről meg voltam győződve. Az esetek többségében ezt így is fogadták. Utólag elmondhatom, hogy bennem a legszigorúbb összecsapások sem hagytak sértődöttséget, örülök, hogy azo­kat az építőmunkásokat szolgálhattam, akikkel évtizedekig együtt dolgoztam. A minap különösebb program híján, délelőtti pihenést tervezett, amit a nyug­díjas már megengedhet magának. Csengő- szó riasztotta, és az ajtóhoz sietett. Is­merős arcú férfi állt ott, valamelyik bor­sodi építkezésről. Emri László készségesen tessékelte befelé, de a félreértések elke­rülése végett igyekezett mielőbb tudtára. adni vendégének, hogy nyár óta már nem ő az építők megyei bizottságának titkára. — Nem baj — válaszolt a férfi. — Nem segítségre van szükségem, csak ta­nácsért jöttem, mint ismerőshöz. Nagy József Csoalbéjssak Dió, mogyoró, barackmag. Ez a három gyümölcs képe­zi az abaújszántói csonthé­jas feldolgozó üzem terme­kéit. A gyümölcs héjastól érkezik az üzembe és meg­tisztítva folytátja útját, jó- ■észt. külföldre. ▲ több, mint száz embert foglalkoztató üzembe a fel­dolgozásra kerülő áru túl­nyomó többsége a Szovjet­unióból érkezik. Ötvenöt­hatvan vagonnyi árut jelen) ez, amely aztán héjától meg­szabadítva indul, elsősorban Ausztria, Hollandia, Anglia, az NSZK, valamint Izrael felé, illetve a dió, mogyoró és barackmag egy részé itt­hon marad. Ez a Magyar Édesipar gyáraiba, a sütő­ipari vállalatokhoz, valamint a termelőszövetkezetek sütÖ- . déibe, cukrászataiba kerül. A belföldi szállítást az üzem két tehergépkocsijával vég­zik, míg exportra kamionok­ba és vasúti vagonokba kerülnek a tisztított csont­héjasok Abaújszántóról. Áz ÍOM-MMlSláG postájából A SZÖKŐKÚT NEM FOCIPÁLYA Üdvös lenne, ha a miskol­ci Tanácsköztársaság téren, a Mese cukrászda előtti — már téliesített — szökőkutat valamilyen módon védelem­ben részesítenék, mielőtt azt a többihez, hasonlóan tönkre­teszik. Ugyanis mióta a me­dencéből a vizet leeresztet­ték, futballpálya lett, ahol néha két csapat is ádáz har­cot viv’. A keményre fújt labdát a kör alakú medence kerami t kockákkal kirakott falához rúgják, aminek ter­mészetes következménye, hogy a ragasztott lapok egy idő után meglazulnak, egy­más után leesnek. Ha netán ez még nem ,,segítene”. úgy jön az őszi eső és a fagy, amely a repedésekben levő Sorban állunk a miskolci Búza téri piacon. Mintegy’ százan állhatnak előttem, és legalább ugyanannyian mö­göttem. Mindenki fogja a kis szatyorját, kosarát,- benne a frissen szedett gomba. Las­san halad a sor, mennénk már haza, de sajnos csak egy hölgy vizsgálja a gom­bát. Közben — hogy gyor­sabban múljon az idő — be­szélgetünk, innen-onnan tü­relmetlen megjegyzések hangzanak el. Kígyózik a sor, egyre többen és többen jönnek, frissen szedett gom­bával. Nagyon jó az idei termés. Egymás gombáját vizsgál- gatjuk, a másik kosarába nézve mindenki szakértőnek bizonyul. Azért senki nem hagy’ja ott a sort, úgy lat­szik, mégsem bízik a saját es mások szakértelmében. Mindjárt 10 óra van. Szo­rongva nézzük az órát és a táblát, mely’ szerint tízkor bezár a gomba vizsgáló. Ek­kor meglepő dolog történik, a hölgy kiszól: — Akire nem Került sor, az menjen a vasgyári piacra, ott is vizs­gálnak. — Tessék mondani, ott meddig vannak nyitva? — kérdezi egy idős néni, már nem messze az ajtótól. — 1G óráig — hangzik a vizet megfagyaszi ja és a fagy feszítő ereje elvégzi azt, amit az előbbi folya­mat nem fejezett be. Ez a játékmód megfelelő­en hangos pufogtatússal is jár, amit mi, itt lakók nyil­ván szívesen elengednénk. Már próbálkoztunk, de nem tudunk hatni a „futballis­tákra”, így’ csak abban re­ménykedünk. hogy a közel­ben levő körzeti rendőrség irodájából érkezik segítség. Talán (ölük elcg lenne egy’ figyelmeztetés is. ha meg­tennék, hiszen ez a meden­ce sok pénzbe került, társa­dalmi tulajdon. válasz az irodából. Tíz előtt 5 perccel. Köszönjük a jó tanácsot! Tehát aki nem került sorra, várhat holna­pig, vagy megfőzi a gombát. Mi történhet? Jobbik, eset­ben csak kórházba kerülhet tőle az ember. Mérgelődöm és értetlenkedem. Hiszen igazán ritka az ily’en év, amikor szinte mindenki ta­lál gombát, nemcsak a gya­korta erdőt járó ember. Végre nem kell kilónként 40—60 forintot fizetni érte, mint az előző száraz, gomba­szegény években. Arról már nem is szólva, hogy a szom­bati kellemes kirándulás alatt, megszedhetjük a va­sárnapi ebédre valót. Nos, hát mi, sorban állók is meg­szedtük, csak nem mertük elkészíteni. Legalábbis én nem mertem — nekem csa­ládom is van — és gondo­lom, az a közel száz ember sem, aki hiába várakozott. A gombavizsgáiás megszer­vezéséért felelősök rugalma­sabbak is lehetnének! Mű­ködik még vizsgáló Lillafü­reden és Tapolcán, délután kettőtől, de sokunknak itt van a városban a legköze­lebb. Nem lehetne mégis itt meghosszabbítani a nyit­vatartási időt? Orosz B. Erika lakóit, ahonnan gazdag él­ményekkel tériek haza. Lát­hatták a bodrogkcrcsztúri ke rám i a ii:emct. gyón yörköd - keltek termékeikben, majd Tiszanagyfaluba indultak to­vább. ahol a termelőszövet­kezet invitálására, saját ré­szükre még almát is szed­tek. A város nyugdíjasait Hajdúszoboszlóra vittük ki­rándulni. ahol a fürdő dol­gozói nagy szeretettel fogad­ták és kalauzolták az idős embereket. Délután a Hor- tobágyra vittük a kiránduló­kat. ahol kitűnően szórakoz­tak — írja Molnár Imre. a kazincbarcikai városi szak­maközi bizottság titkára. SZERKESZTŐI ÜZENETEK K.-né diósgyőri olvasónk kérdésére tájékoztatásul kö­zöljük, hogy’ a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság 1984, szeptember 11-én megtartot­ta a meghirdetett „Két négy- levelűvel egy négykerekűt nyerhet!” .akció sorsolását, és az eredményről a nyerte­seket tájékoztatta, ön is megtekintheti a Széchenyi u. 15—17. szám alatti OTP-ben, valamint minden totózó és lottózó irodában. Ha levelét nem név és cím nélkül küldte volna szerkesztősé­günkhöz, az OTP kiküldi önnek a tájékoztatót. * Ismeretlen, Hunyadi utca 10. szám —alatti levélírónk­nak üzenjük; szinte hihetet­len, hogy’ az ÉMÁSZ hóna­pok óta nem intézkedik, ha — mint ön írja — ellopnak egy villanyórát. Javasoljuk, hogy’ forduljon az ÉMÁSZ- hoz, de ne névtelenül, hiszen így’ nem adhatnak hitelt a szavának. * Murányi Imre szerencsi olvasónknak köszönjük rea­gálását a „Gyógyszertári ku­riózumok között” című cikkre, és kérdésére azt vá­laszolhatjuk, hogy’ munka-, -társunk foglalkozik a gyógy­szerhiány’ problémával. Kí­sérje figyelemmel továbbra is lapunkat, és így bizonyá­ra választ kap a levelében föltett kérdéseire. Miskolc, Arany János utca lakói MÉREG - DE NEM-A GOMBÁTÓL! ŐSZI KIRÁNDULÁSOK ----------------------------­_________________________________:______________ RÖVIDEN A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vízművek nyugdíja­sai egész napos autóbuszki- ránduláson vettek részt a Bükkben és a Mátrában a közelmúltban. Egerben vá­rosnézés, Párádon a kocsi- múzeum megtekintése, majd Gyöngyösön pincelátogatás­sal ért véget a program — írja levelében, s mond kö­szönetét a résztvevők nevé­ben is Nagy János, Miskolc­ról. * Bekecs községben a Vö­röskereszt helyi szervezeté­nek megalakulása óta erő­södött és hagyománnyá vált az idős emberekről való gondoskodás. Jövőre szeret­nénk megnyitni az öregek napközi otthonát is. Leg­utóbb húsz nyugdíjas vett részt azon a kiránduláson, amit Egerbe szerveztünk, a Bükki Nemzeti Parkon ke­resztül. Sokáig emlékezetes, szép élmény marad ez a nap a kirándulóknak — írja Ternyik Lajosné Bekecsről. * \ Tokaj-Hcgyaljára vittük kirándulni a kazincbarcikai öregek napközi otthonának A Miskolci Körzeti üzem-, főnökség csoportja a közel-, múltban író—olvasó találko­zót rendezett, melyre a meg­hívott vendég Vadász Fe­renc, SZOT-díjas író volt; A fő téma a Magvető kiadá­súban 1982-ben megjelent: „Megáll a szél, Karolina ;49 szeptember, és a Nyugtalan­ságok nyara” című trilógiá­jának elemzése volt. A ta­lálkozón mintegy 30 fő vett részt. Az ankét befejezése­ként ap író az eddig megje­lent könyveit dedikálta — írja Sepsi Gyula miskolci olvasónk. A Kohászati Alapanyag-előké­szítő Közös Vállalat Miskolc re­pülőtéri gyáregysége felvesz: géplakatos, esztergályos, erős­áramú villanyszerelő, hegesztő, elektroműszerész, híddaru veze­tő, autódaru-vezető, kotrómes­ter, kocsirendező, lángvágó, férfi segédmunkás munkavállalókat 1. 2, 3 és folyamatos munkarend­be. Bérezés időbérben és telje- i sítménybérben. Kereseti lehető­ség munkarendtől és teljesít­ménytől függően : 4000—8000 Ft. A vidékről bejáró dolgozókat a Tiszai pályaudvarról a munka­helyre szállítjuk. Szükség ese­tén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni leltet a vállalat mun­kaügyi irodájában. Telefon: 16-051. Megközelíthető a 8-as, 12- es és 14-es autóbusz repülőt cH végállomásától. A 38. sz. Általános Iskola fel­vételt hirdet takarítónői állásra. Jelentkezés: "8. sz. Általános Iskola, Miskolc-Pereres. Kara J. a. 9. a*. A Semmelweis Kórház-Ren­delőintézet Miskolc, Csabai kapu 8. sz. azonnali belépéssel felvesz pénzügyi előadót (az állás betöl­téséhez közgazdasági érettségi és néhány éves pénzügyi előadói gyakorlat szükséges) : élelmezési ügyintézőt (középiskolai érettsé­gi szükséges); valamint csősze­relő, központifűtés-szerelő és hentes szakmunkásokat: élelme­zési anyagbeszerzőt, konyhalá­nyokat: szállítási segédmunkást és 2 műszakos osztályos és ren­delőintézeti takarítónőket Mis­kolci bejelentett lakással rendel­kezők jelentkezését várjuk. Je­lentkezés » kórház iminkaflgv1 osztályán. A :«>. sz. Altalanos Iskola íe» vételre kerns: l nyugdíjas nőt konynai kisegítőnek, és nyugdí­jas női beszerzőt konyhára, 4 órás munkaidővel. Jelentkezés: am élelmezésvezetőnél. Miskolc, Katowice 11. Miskolc megyei városi Tanács V. B. munkaügyi osztálya pá­lyázatot hirdet főelőadói munka­kör betöltésére. Pályázati felté­tel : közgazdaságtudományi egye­temi végzettség. Munkaügyi gya­korlattal rendelkezők előnyben. Fizetés: a 11,1983. (XII. 17.) ABMH-rendelct szerint. Jelent­kezés személyesen: Miskolc, Ta­nácsház tér S. szám alatt. Ha­táridő: a hirdetés megjelenésé« követő 10 napon belül. Részfoglalkozású ápolónőt napi 3—4 órás elfoglaltságra (lebe« nyugdíjas is), továbbá egy fő ál­landó főfoglalkozási! konyhai dolgozót felveszünk. Jelentkezés: a Középiskolai Kollégium gazd. ig.-h.-nél Miskolc. Győri kapu 156. sz. ala<4„ A Miskolci Vasipari Szövet­kezet azonnali belépéssel alkal­maz központi telephelyére: egy fő acélszerkezeti gvártás élőké-, szttésébon iártas technológust. (5 éves szakmai ?vakorlattal.) Továbbá festő, hegesztő imk- lakatos vasszerkezeti lakatos szakmunkásokat és segédmun­kásokat. Mártabán.vai telepre női betanított munkásokat íkét műszakra). Jelentkezni leheti Miskolc. Partizán u. 7. munka­ügyi csoport.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom