Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

1984. október 11., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Platini a Igen élénk az érdeklődés az olasz bajnoki labdarúgó-mérkőzé­sek iránt. Az első négy fordulóban 40 500-as átlagnézöszámot számoltak, amely elsősorban a bérletesek számának gyors nö­vekedésével magyarázható. - Az olasz futbaliszakirók monacói ta­lálkozóján a legkiválóbb tollforgatókbál álló zsűri -úgy döntött, hogy az olasz bajnokságban „Az év játékosa” cim a francia Michel Piatinit illeti, aki mögött Cabrini szerezte meg a máso­dik, a brazil Zico pedig a 3. helyei. Hiányzik egy bázisszerv... Miér Miskolcon eredményes kézilabdaélet? Medgyesi, Tóth A., Besse­nyei, Jancsó, Menyhért T., Kedves, Homovics, Géni, Bor­hely. Németh, Viricze, Pál... Közös ismertető jelük: vala­mennyien l'érfi kézilabdázók, és pályafutásukat Miskolcon kezdték. Aztán „elszármaz­tak", NB 1-es csapatokat erő­sítettek, többen a válogatott­ba is bekerültek. A megyeszékhelyen pedig évről évre szűkültek a lehe­tőségek, szakosztályok szűn­tek meg, estek ki az NB I/B- böl. az NB 11-ből. Nem üzemel már a Meteor (tömegsport szinten ugyan próbálkoznak), a DV.TK, a Miskolci Bányász férfi szakosztálya, és még sorolhatnánk. A Borsodi Épí­tők .Volán SC együttese az utolsó mohikán, s nagyon valószínű, hogy ősztől már csak a megyei bajnokságban folytathatja. Helyzetük re­ménytelennek látszik az NB II-ben — két fordulóval a zárás előtt. Miskolcon tehát gyakorlati­lag nincs minőségi férfi ké­zilabda. A Borsodi Bányász ugyan itt játszik, de a klub köztudottan Sajószentpéteren tevékenykedik. Hogy Miskol­con miért nem megy a do­log? — megér egy „misét”. * Megkérdeztük az érdekel­teket. íme, két játékos véle­ménye: TO'i’H ANDRÁS (egykor M. Vörös Meteor, majd MÉM- TE, jelenleg Ózdi Kohász): — Úgy ítéltem meg, hogy ké­pességeim alapján az élvo­nalban is játszhatok. Miskol­con erre nem volt lehetősé­gem, ezért voksoltam az óz­diak, mellett. Miért nincs Miskolcon ütőképes együttes? Hiányzik egy bázis, amelyik áldozna erre a sportágra. Aztán az anyagiak sem mel­lékesek. Valamennyien — így én is — lényegesen többet kaptunk és kapunk jelenlegi klubunkban, mint egykor a miskolci egyesületekben. Tö­rődnek velünk, figyelnek ránk, orvosolják ügyes-bajos gondjainkat. BESSENYEI ISTVÁN (egy­kor M. Vörös Meleor, majd Özcii Kohász,' jelenleg Bor­sodi Bányász): — M iskolcon labdarúgó-centrikusság ural­kodik, a kézilabdára keve­set áldoznak. Visszaemlék- szem „meteoros” éveimre. Elnökünk, dr. Makai Tibor emberileg is sokat foglalko­zott velünk, megteremtene a magas szintű követelmények­hez szükséges összeget. A szakosztálynak nem voltak filléres gondjai, és mi is megkaptuk azt, amit megér­demeltünk. Amikor távoz­tunk, egyet kértünk: Miskol­con értsék meg, hogy min­denkinek egy élete van. Vagyis elfogadtuk a jobb anyagiakat, kínáló ajánlato­kat. Azt hiszem, hogy elfo­gadható érveket sorakoztat­tunk fel. * Érdemes meghallgatni a sportvezetők véleményét is. Menyhért László, a Borsod megyei Kézilabda Szövetség elnöké: — Ebben a témában nem lehet kertelni! A város nem tudta biztosítani a szüksé­ges lakásokat, az átlagostól magasabb fizetéseket. A kon- kurrencia kedvező ajánlatai így valamennyiüket az első szóra „elszívta”. Ez a ten­dencia a mai napig így van, tudomásul kell vennünk te­hát: csak nevelünk, mások pedig learatják munkánk gyümölcsét. A középiskolák ugyanis ontják a tehetsége­ket, de egyszerűen nem tu­dunk velük mit kezdeni. Megítélésem szerint akkor kezdődtek a problémák, ami­kor a DVTK megszüntette kézilabda szakosztályát, ugyanis egy lavinát, indított el! Van-e kiút, mi a megol­dás? Bázist kell találnunk. Ahol ez adott — például Sa­jószentpéteren, a Borsodi Bányász, Ózdon, az Ózdi Ko­hász esetében — ott jól men­nek a dolgok. Ha a vándor­lást vizsgáljuk, családom is érintett, hiszen fiam, Meny­hért Tamás a Debreceni Dó­zsában játszik. Olyan kedve­ző ajánlatot kapott, hogy a Hajdúságba költözött. Távo­zása akkoriban kisebb csa­ládi vitát szült, de végül is megértettem: egy emberéle­tében döntő szerepet játsza­nak a megélhetési feltételek! DR. MAKAI TIBOR, a Miskolci Vendéglátóipari Vál­lalat volt igazgatója (a Mis­kolci Vörös Meíeor egykori elnöke), a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának ve­zetője: — Hogyan tudtunk a Meteornál NB 1/B-s férfi kézilabdacsapatot fenntarta­ni? Nagy célok különböző eszközök nélkül nem valósít­hatók meg. Mi előteremtet­tük a feltételeket, voltak ké­zilabdát szerető (sportot sze­rető !) vezetőink, partnere­ink. Igyekeztünk rendezni az egzisztenciális kérdéseket is, és amire külön ügyeltünk, az a szakmai továbbképzés volt! Az egykori játékosaink közül ma már például Csolt- kó. Csík és Breitenbach fe­lelős beosztásban dolgozik. Azért, mert hajlandóak vol­tak tanulni, az önképzésre figyelni. Mi persze, a válla­lat — az egyesület bázisa —, támogattuk terseiket, céljai­kat. Most nincs a városban egy bázis, amelyik felkarol­ná ezt a sportágat, tehát az igényeket is le kell szállíta­ni. * A* elhangzottakból, véle­ményekből, indokokból egy­értelmű kép kerekedett ki. Ott, ahol adtak a sportág­ra, biztosították az egziszten­ciális feltételeket — például Debrecenben, Ózdon, Szege­den, Veszprémben, Győrött —, ott előbb-utóbb egy si­kercsapat is kialakult. Igaz, ehhez kezdetben áldozni kel­lett. Később azonban, amikor beértek a saját nevelésű te­hetségek, már szinte magá­tól mentek a dolgok. A jó képességű máshonnan igazol­tak mellett ugyanis minden­hol felnőtt a‘ saját generá­ció is. Miskolc egyelőre a kivéte­lek közé tartozik. Kolodzcy Tamás EDOSZ Borsod Nagydí] Férfias jelenetek, kemény összecsapások bizonyára előfordulnak majd az ÉDOSZ Borsod Nagydij mérkőzésein, ezek ugyanis velejárói a jégkorongozásnak. Felvételünk a Miskolci Kinizsi egyik ko­rábbi hazai bajnoki mérkőzésén készült. Közcnségcsaíegaté: e VSZ Kosice! Ismeretes, hogy hazánkban nem éppen ideális a jég­korongozás helyzete. A jég­pályák csak az év végefelé nyitnak ki, mostoha körül­mények között hódolhatnak szenvedélyüknek a sporto­lók. Tavaly például nem ke­rülhetett sor a MALÉV Ku­pára, s ez a rendezvény a jelek szerint meg is szűnt, mert az eddigi patrónusok nem áldoznak rá a jövőben. Miskolcon azonban egy nagyszerű ötlet született: miért ne rendezhetne a vá­ros egy nagyszabású tornát? Varga Oszkár, a Miskolci Kinizsi ügyvezető elnöke így idézi fel a történéseket: — Szüksége . van sportág­nak a propagandára, hiszen amíg világszerte egyre nép­szerűbb, addig nálunk, úgy tűnik: egyesek nem tesznek meg mindent a zavartalan működtetés érdekében. Nem is a szurkolói hozzáállással van probléma, hiszen a né­zők élvezik ezt a férfias sportágat. Ezért gondoltunk arra: próbáljuk meg! Az idén kísérleti jelleggel bo­nyolítjuk le az EDOSZ Bor­sod Nagydíjat, s ha siker koronázza erőfeszítéseinket, akkor hagyományossá tesz- szük. — Biztos a sikerben? — Nézze, erre elhamarko­dott dolog lenne igennel vá­laszolni, de ha elmondom, hogy a csehszlovák Szuper Ligában szereplő és első he­lyen álló VSZ Kosice is részt, vesz a tornán, akkor ez alighanem elegendő kö- zönségcsalogatónak. — Kik a magyar indulók? — Az élvonalbeli csapatok, tehát az FTC, a Székesfe­hérvári Volán és az Újpesti Dózsa. Tévéközvetítés nem lesz, napi ezer nézőre szá­mítunk. A jegyárak minimá­lisak: a felnőttek 30, a diá­kok és katonák, valamint nyugdíjasok 20 forintért te­kinthetik meg a napi 2 mér­kőzést. — Ügft tudjuk, ez a torna az első pénzdíjas rendezvény a sportág hazai történetében. Miért döntöttek igy? — Miskolcon rendeznek salakmotoros Grand Prix-t és kézilabda Borsodi Nagv- díjat, ez adta az ötletet, hogy a jégkorongozás­ban is hasonló feltételeket teremtsünk. Az első helye­zett csapat 25, a máso­dik 15, a harmadik pedig 10 ezer forintos díjazásban részesül. Az esemény össz­költségvetése egyébként 200 ezer forint, ezt önerőből, va­lamint reklám- és hirdetési bevételekből teremtjük elő. Az esemeny sikere aligha kétséges, hiszen a miskol­ciak együtt ilyen mezőnyt még nem láthattak, legfel­jebb a televízió képernyőjén kísérhettek figyelemmel vér­beli rangadókat. Most kéz­zelfogható közelségbe kerül a sportág egyik reprezentáns külföldi képviselője, amely­nek végső sikerére akár fo­gadni is lehetne. A magyar gárdák legfeljebb megnehe­zíthetik a kassaiak dolgát, aki viszont élvezetes, izgal-. más és látványos találkozó­kat remél, az minden bizony­nyal remekül szórakozik majd a miskolci műjégpá­lyán. Elkészült a torna program­ja. Az első mérkőzések dél­után 4, a másodikok féf 7- kor kezdődnek. A műsor: november 2.: Székesfehérvá­ri Volán—FTC, VSZ Kosice —Újpesti Dózsa. November 3. : VSZ Kosice—Szí. Volán, FTC—Ű. Dózsa. November 4. : FTC—VSZ Kosice, Ü. Dó­zsa—Szf. Volán. A napokban Miskolcra lá­togatott a Magvar Jégsport: Szövetség vezetősége, köztük Studniczkp Ferenc főtitkár, így vélekedik a tornáról: — Nagyon örültünk, ami­kor értesültünk a miskolciak kezdeményezéséről. Ezekben az időkben minden támoga­tásra szüksége, van a jégko­rongozásnak. — Miért tartják jelentős­nek a rendezvényt? — Elsősorban azért, mert szakmailag igen hasznos. Csapatainknak remek felké­szülési lehetőséget kínai az EDOSZ Borsod Nagydíj. ki­váló ellenféllel szemben mérhetik le, hol tartanak. Fejlődési lehetőséget jelent, mert nálunk köztudottan csak későn nyitnak ki a pá­lyák. — Sok a mendemonda az újpesti hokicsapat körül. Rendeződött-e már az ügyük? — Ezzel kapcsolatban any^ nyit mondhatok: egyelőre az Újpesti Dózsa él és létezik. Az OTSH egyszerűen nem engedheti meg, hogy egy ilyen patinás együttes egvilc napról a másikra megszűn­jön. Történtek lépések az ügyben, megítélésem szerint hamarosan megnyugtató megoldás születik. (doros) Fotó: Mák József Nézők és főszereplők Labdarúgás Tegnap a 7. fordulót ren­dezték meg a labdarúgó NB 1- ben. Eredmények: Pécsi MSC—SZEOL A K 3-0 (3-0). A hazaiak könnyed játékkal fölényesen nyertek. G.: Réfi. Dárdai, Mészáros. Eger SE—Zalaegerszegi TE 0-4 (0-1). A minden csapat- részében jobb vendégek rá­szolgáltak a győzelemre. G.: Soós (3), Gass. Ü. Dózsa—Bp. Honvéd 0-0. A két csapat rangadónak várt, találkozója rendkívül alacsony színvonalú volt. A 90 perc alatt szinte gólhely­zet sem adódott. A közönség kritikája: az együttesek füttykoncert mellett vonultak az öltözőbe.' Videoton—Haladás VSE 2- 0 (2-0). A hazaiak maga­biztosan játszottak, megérde­melten nyertek. G.: Burcsa, Vadász. Csepel—MTK-VM 2-0 (1-0). A csepeliek folytatták kitűnő hazai sorozatukat, ed­digi mérlegük: 4 mérkőzés. 4 győzelem, 9-0-ás gólkülönb­ség. G.: Csucsánszky, Kin­cses S. Debreceni MVSC—Tatabá­nya 1-0 (0-0). A jo iramú, nagy taktikai csatát hozó ta­lálkozón a DMVSC megérde­melten jutott, a két ponthoz. G.: Magyar Zs. Rába ETO—Békéscsaba 3-1 (1-1). A szünet után jeleske­dett a Rába. G.: Csonka, Mi­le (11-esből), Szepesi, illetve Steigerwald. Vasas—-Ferencváros 1-1 (1-0). A jó iramú, de gyen­ge színvonalú összecsapáson a döntetlen igazságos. G.: Kiss (11-esből), illetve Ru- bold. Mezőt' Györgv szövetségi kapitány szerdán este kije­lölte a Hollandia elleni VB- keretet. A névsor: Andrusch, Szendrei, Csuhav, Sallai, Garaba. Varga. Róth, Kardos, Péter, Nagy, Détári, Csong­rádi, Bodonyi, Esterházy,' Kiprich, Mészáros. Nyilasi, Szokolai. AZ NB I. AULÁBA 1. Videoton 7 5 1 1 14- 6 11 2. Bp. Honvéd 7 5 1 1 9- 3 11 3. Csepel 7 5 — 2 ló- 4 10 4. Pécs 7 4 1 2 11- 7 9 5. Tatabánya 7 3 2 2 12- 6 8 6. Debrecen 7 3 2 2 8- 6 8 7. Baba ETO 7 3 2 2 10-11 8 8. Ü. Dózsa 7 3 1 3 8- 6 7 9. FTC 7 3 1 3 10- 9 7 10. MTK-VM 7 2 2 3 9- 8 6 Zalaegerszeg 7 o o 3 9- 8 6 12. Békéscsaba 7 3 — 4 8-15 6 13. Eger 7 1 3 3 5-12 5 14. Haladás 7 2 — 5 5- 9 4 15. Vasas 7 1 2 4 7-12 4 16. SZEOL AK 7 — o 5 1-15 2 Ü. Dózsa öregfiúk—Mező­kövesd öregfiúk 7-6 (3-2L Mezőkövesd. 1200 néző. V.: Berta. G.: Bene (2), Pintér (2), Zámbó. Bácskái. Felföl­di, illetve Hajdú (2), Pét- rik. Újvárosi, Dudás, Kris­ten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom