Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

O lyan esemény kezdődött Moszkvában, amellyel jwJ lenlöségének megfelelően foglalkozik mind a szov­jet, mind a japán sajtó. A jókora kerékasztalt üz­letemberek, politikusok, valamint a két ország közéletének más neves személyiségei ülik körül. Immár negyedszer. A két nagy, a világ és egymás számára is kiemelkedően fon­tos ország delegációi jó hagyományt teremtetlek ezzel az érintkezési formával, amire — mondjuk ki kereken — ma a szokásosnál is nagyobb szükség van. A „miért?” kérdésre a válasz egyértelmű: azért, mert mind a két. ország viszonylatában, mind általában a világpolitikai po­rondon, megnövekedtek a veszélyes tendenciák. A lényeg az, hogy a felkelő nap országának jelenlegi kormánya engedett az amerikai nyomásnak és külpoliti­kája egyik pillérévé a szavakban és tettekben deklarált szovjetellenességet tette. Ennek, sajnos, számos jele van. A Tokióban elhangzó hivatalos nyilatkozatok hangvétele néha kísértetiesen emlékeztet Washington jól ismert kité­teleire és ennél is fontosabb -a konkrét lépésekben — netn utolsósorban katonapolitikai lépésekben — megnyilvánuló tartalmi azonosság. .Japán fenntartja irreális területi kö­veteléseit, saját alkotmánya betűjével és szellemével el­lenkező hadseregfejlesztési programba kezdett és — egye­bek között a Washington—Tokió—Szöul katonapolitikai tengely kialakításával — kész nagy részt vállalni a Pen­tagon csendes-óceáni szovjetellenes terveinek megvaló­sításából. Ez az érem egyik oldala: a kézenfekvő veszélyeké. A másik oldal: a legalább ilyen kézenfekvő lehetőségeké. A japán—szovjet, kapcsolatok javulása jótékonyan befolyá­solná a hatalmas csendes-óceáni térség, sőt a világpolitikai porond egész politikai közérzetét. „A Szovjetunió és Japán — hangzik a Legfelsőbb Tanács üzenete a mostani kerek- asztal-konferenciához — jelentős politikai súllyal rendel­kező állam; közös erőfeszítésekkel jelentősen hozzájárul­hatnának a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárításá­hoz.” Ez messze a legfontosabb, de korántsem az egyet­len tétje e nem akármilyen viszonynak. Régi igazság, hogy a gazdasági kapcsolatok nem függetlenek a politikai érintkezés jellegétől és a japán részről kezdeményezett le­hűlés a számók cáfolhatatlan nyelvén jól érzékeltethető: Japán 1979-ben még a második volt a Szovjetunió lökés partnerei közül, most az ötödik és 1983-ban húsz száza­lékkal csökkent a két ország áruforgalma. • Szovjet részről nem titkolják, hogy szívesen számíta­nának a Japánhoz közeli Szibéria kincseinek kiaknázá­sában japán üzleti-technikai közreműködésre, Moszkva mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban kész a je­lenlegi helyzet megváltoztatására, egy ilyen fordulathoz azonban ketten kellenek. H tisztességtelen gazdasáii tevékenység elten F {Folytatás az 1. oldalról) erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság is folytatja ez irányú erőfeszítéseit. Európa valamennyi népé- nelj érdeke azt kívánja, hogy a revansizmus és á milita- rizmus újjáéledése ne veszé­lyeztesse a különböző társa­dalmi rendszerű országok, köztük a két német állam viszonyát, az egymás szuve­renitásának, társadalmi be­rendezkedésének tiszteletben tartására épülő együttműkö­dés továbbfejlődését. O Pártunk és kormányunk a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejleményeinek visszaszorításához alapvető fontosságúnak tartja a szo­cialista országok egységének, védelmi képességének erősí­tését, /külpolitikai lépéseik összehangolását, s a nemzet­közi osztályharc, valamint a szocialista társadalom építé­se során felmerülő új elmé­leti-politikai kérdések meg- í válaszolását. Ezeket a törek- ! réseket jól szolgálták a szo- I cialista országok testvér- í pártjaival folytatott rendsze- ! rés munkamegbeszélések és ' találkozók. ! Országaink és pártjaink in­ternacionalista kapcsolatait, népeink testvéri barátságát fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség részvéte­le Lengyelország, Románia, I Bulgária felszabadulása 40. ! évfordulójának és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 35. évforduló- | jának ünnepségein. © Pártunk képviselői több testvérpárt küldöttségé- ! vei folytattak megbeszélése­ket. Ezek elősegítették egy­más helyzetének és tevé­kenységének kölcsönösen jobb megismerését, az inter- * nacionalista szolidaritás és együttműködés erősödését. Az MSZMP képviseltette magát az Etióp Dolgozók Pártja alapító kongresszusán, 1 a Kongói Munkapárt, a Zim- ! babwe Afrikai Nemzeti Unió —Hazafias Front kongresszu­sán. Szolidaritásunkat fejez­te ki párt- és állami kül­döttségünk részvétele a ni- earaguai, a líbiai és az etió­pjai forradalom győzelmé­nek évfordulói alkalmából rendezett ünnepségeken. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a nemzetközi mun­kásosztály közös érdekeinek, a leszerelés, az enyhülés ügyének előmozdítása céljá­ból folytatta a párbeszédet szocialista és szociáldemok­rata pártokkal. !!. f A központi Bizottság meg­tárgyalta az ifjúság társadal­mi helyzetéről készült jelen­tést,' és állást foglalt ifjúság­politikai kérdésékben. A magyar ifjúság magától értetődőnek és természetes­nek tartja hazánk szocialista társadalmi rendjét és annak vívmányait. Társadalmunk biztosítja a tanulás és a szak­mai - képzés lehetőségét, a munkát, sokoldalúan lámo- gatja az önálló élet megala­pozását. A Központi Bizott­ság 1970. évi állásfoglalása segítette az ifjúság körében végzett politikai tevékenysé­get. Az azóta eltelt csak­nem másfél évtizedben nagy változások történtek a tár­sadalom és benne az ifjú­ság életében. Javult a fiata­lokról való társadalmi gon­doskodás. Jelentős eredmé­nyek születtek, ' ugyanakkor számos feladat megoldásá­nak feltételeit nem sikerült megteremteni, ellentmondá­sok, nehézségek és feszült­ségek is keletkeztek. Ezért in­dokolt újra áttekinteni a helyzetet és számba venni az ifjúságpolitika időszerű fel­adatait. A magyar fiatalok dön­tő többsége tetteivel bi­zonyítja: elfogadja és Támo­gatja szocialista céljainkat. Becsületesen tanul, helytáll a munkában, teljesíti állampol­gári és hazafias kötelességét. Pártunk, társadalmunk, mint eddig, továbbra is épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, el­kötelezettségére. Az ifjúságot népünk haladó hagyományai­nak tiszteletére, szocialista vívmányainak megbecsülésé­re, megőrzésére és gyarapí­tására hivja fel. A szocialista társadalom további eredményes építése megkívánja, hogy a fiatalok kapjanak több lehetőséget képességeik kifejtésére és fej­lesztésére, a megszerzett tu­dás alkalmazására. A fiatalokat a munka sze- retetére kell nevelni. A mun­kához való helyes viszony ki­alakításában nagy szerepe van a felnőtteknek, a példa- mutatásnak. A vállalatok, a szövetkezetek és az intézmé­nyek biztosítsanak a fiatalok számára képzettségüknek és képességüknek megfelelő munkát. Gondoskodjanak a teljesítményükkel arányban álló megbecsülésükről, a ki­emelkedően dolgozók előlép­tetéséről. Az ifjúság fő kérdéseinek: megoldása társadalmi fel­adat, ugyanakkor sorsuk ala­kításáért a fiatalok maguk is felelősek. A fiatalok helyzetének ja­vítására felhasználható erő­forrásokat arra kell összpon­tosítani, hogy részesüljön na­gyobb társadalmi támogatás­ban a gyermeknevelés; ja­vuljanak az oktatásnak, va­lamint a tanulóifjúság szo­ciális ellátásának feltételei; csökkenjenek a társadalmi esélykülönbségek. Fokozot­tabban segíteni kell a pá­lyakezdő fiatalokat, és meg kell könnyíteni, hogy a csa­ládalapító fiatalok önálló la­káshoz jussanak. A felada­tok megoldásában támasz­kodni kell a fiatalok véle­ményére, javaslataira, önte­vékenységére, erőfeszítései­re. O Ax Ifjúságpolitikai fel­adatok kimunkálásában és megoldásában a pártszer­vezetek. a kommunisták, jár­janak élem, mutassanak pél­dát. A fiatalok kapjanak hi­teles képet a szocializmus megvalósulásának folyama­táról és a tanulságokról. le­merjék meg, sajátítsák el vi­lágnézetünk alapjait, tanul­ják meg alkalmazni valósá­gunkra, váljanak építőmun­kánk tudatos és tevékeny résztvevőivé. A kommunis­ták győzzék meg a fiatalo­kat az egyéni és kollektív erőfeszítés, a helytállás, a küzdelem szükségességéről, arról, hogy a szocializmus az egész társadalom együttes munkájával épül. Vállalja­nak nagyobb felelősséget ab­ban, hogy a fiatalok a csa­ládban. a munkahelyen, a lakóterületen megfelelő ne­velésben részesüljenek. Te­kintsék személyes ügyüknek, hogy közülük a legjobb?': eljussanak a párt soraiba. A pártszervek és a párt- szervezetek rendszeresen kí­sérjék figyelemmel a kör­nyezetükben -élő, tanuló, dol­gozó fiatalok helyzetét. Se­gítsék elő, hogy az állami és társadalmi szervek politikai és gazdasági döntéseiknél ve­gyék figyelembe az ifjúság­gal kapcsolatos tennivalókat, és megvalósításukat ellen­őrizzék. Gondoskodjanak ar­ról. hogy a fiatalok megfele­lő képviselethez jussanak a társadalmi és a politikai életben, véleményüket igé­nyeljék, és érdemben mér­legeljék. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúsági szervezete, szo­cialista rendszerünk fontos politikai tényezője, a magyar ifjúság egységes tömegszer­vezete, amely a párt irányí­tásával, szervezetileg önálló­an működik. A KISZ fő feladata az, hogy hirdesse a párt politi­káját, vállaljon részt annak alakításában, és megvalósítá­sában. Nyerje meg az ifjúsá­got társadalmi céljainknak, az elérésükért folytatott cse­lekvésnek. Képviselje és véd­je a fiatalok sajátos érde­keit. Végezzen tudatosabb politikai munkát annak érde­kében, hogy a fiatalok minél nagyobb tömegei sajátítsák el a szocialista eszméket. Ve­gyen részt a párt utánpótlá­sának nevelésében. Ápolja nemzeti hagyományainkat, nemzeti történelmünk része­ként ismertesse meg a mun­kásmozgalom, a kommunis­ták harcait, a szocializmus építésének magyarországi ta­pasztalatait. Erősítse a szo­cialista hazafiságot, az inter­nacionalizmust, a Szovjet­unióhoz, a szocialista orszá­gok népeihez fűződő barát­ságot. Hazai és nemzetközi tevékenységében segítse elő a népek közötti- jobb megér­tést, a béke védelmét és megszilárdítását. Az ifjúsági szövetség fi­gyelmét összpontosítsa a szo­cialista tudat, életmód és műveltség térhódításának elő­segítésére, a munkához, a közösséghez, az embertársak­hoz való felelős viszony ki­alakítására. Lépjen fel a tár­sadalmunkban. az ifjúság so­raiban is fellelhető olyan je­lenségek ellen, amelyek szem­ben állnak szocialista el­veinkkel, és összeegyeztethe­tetlenek az emberi tisztes­séggel is. A KISZ szervezetei, veze­tői és aktivistái küzdjenek azért, hogy a fiatalok reális igényei kielégítést nyerjenek, ésszerű javaslataik megvaló­suljanak. A KISZ tevékeny­ségében vegye jobban figye­lembe az ifjúsági rétegek, korosztályok sajátosságait, érdeklődését és törekvéseit. Erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. O A szocialista állom szer­vei, a kormányzat, a ta­nácsok sokat tettek az ifjúság helyzetének javításáért. Nagy figyelmet fordítottak a gyer­mek- és ifjúságvédelemre. A feladat fontossága miatt to­vább kell fejleszteni a gyer­mek- és ifjúságvédelmi há­lózatot és a veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézményeket. Nagyobb figyelmet keH for­dítani az eddig bizonyos mértékig elmaradott terüle­tekre, a testnevelésre, az if­júsági és diáksportra, a tu­rizmusra, a táborozásra, va­lamint a lakóterületi ifjúsá­gi munka feltételeinek, javí­tására. A Magyar Néphadsereg, a fegyveres erők és testületek sajátos és fontos szerepet töl­tenek be azzal, hogy felké­szítik az ifjúságot a haza, a nép szocialista vívmányainak védelmeibe. E feladatuk vég­zésével jelentősen hozzájárul­nak az ifjúság szocialista szelemű neveléséhez. A jö­vőben fordítsanak még na­gyobb figyelmet a szolgála­tot teljesítő fiatalok szak­képzettségének, általános ismerd cinek, műveltségének .bővítésére, sokoldalú fejlődé­sének előmozdítására. Az állami vonalon folyó ifjúságpolitikai tevékenység jelentős eredményei mellett a munka további javítását bizonyos fokig akadályozza a szükséges koordináció hiá­nya, az eszközök szétforgá- csoltsága és felhasználásuk nem 'megfelelő hatékonysá­ga. Ezért az állami ifjúsági munka tartalmát, szervezetét és összehangoltságát az álla­mi élet és irányítás korsze­rűsítésének keretében fej­leszteni kell. társadalmi szerveket, hogy határozzák meg az állásfog­lalásból adódó leendőiket. A Központi Bizottság megtárgyalta az országgyű­lés és a tanácsok tevékeny­ségéről, munkájuk tovább­fejlesztéséről szóló előter­jesztést. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság leg­felsőbb államhatalmi és nép­képviseleti testületé. A ta­nácsok a szocialista állam népképviseleti-önkormányza- ti és államigazgatási szervei. A Központi Bizottság megál­lapította, hogy az ország­gyűlésnek és a tanácsoknak kiemelkedő szerepük van a dolgozó nép hatalmának gyakorlásában, a társadalmi haladás előmozdításában, a szocialista demokrácia elmé­lyítésében. Az országgyűlés és a tanácsi testületek tevé­kenysége tartalmában és módszereiben egyaránt fej­lődött, funkcióikat megfele­lően látják el. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országgyűlés és a tanácsok működésüket a jelenlegi al­kotmányos keretek között fejlesszék tovább. O Bővüljön az országgyű­lés törvényalkotó tevé­kenysége minden olyan kér­dés szabályozásában, amely lényegesen vagy szélesebb körben érinti az államszer­vezetet, illetve az állampol­gárok jogait és kötelességeit. Vitassa meg a társadalmi szempontból jelentősebb kor­mányzati elgondolások, in­tézkedések tervezeteit, és je­lölje meg a velük kapcsola­tos tennivalók főbb irányait. Váljék a nyíltabb és aktí­vabb politizálás fórumává. Beszámoltató, elleitörző te­vékenységével is segítse elő, hogy az állami szervek tör­vényes és hatékony műkö­désükkel biztosítsák a soron levő állami feladatok meg­oldását. A tanácsok tevékenysé­ge népképviseleti-ön­kormányzati és államigazga­tási jellegük együttes figye­lembevételével fejlődjék. Nö­vekedjék szerepük a helyi területi érdekek feltárásá­ban, összehangolásában és érvényesítésében. A központi állami irányító szervek biz­tosítsák a tanácsok önálló­ságát a helyi feladatok meg­határozásában. Növeljék le­hetőségeiket és érdekeltségü­ket a helyi források kiak­názásában, a lakosság moz­gósításában. A tanácstagi és testületi képviseleti munka jobban támaszkodjék a lakosság ön- tevékenységére, véleményére. A fontosabb településfejlesz­tési terveket bocsássák tár­sadalmi vitára. Az önálló tanáccsal nem rendelkező községekben megalakuló elöl­járóságok is váljanak a la­kosság érdekeinek szószólói­vá, társadalmi életének szer­vezőivé. O A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a területi és a helyi pártszer­vek nyújtsanak segítséget az országgyűlés és a tanácsok tevékenységének fejlesztésé­hez. Támaszkodjanak jobban a népképviseleti testületekre, vegyék figyelembe vélemé­nyüket és tapasztalataikat. * A Központi Bizottság meg­győződése, hogy az ország- gyűlés és a tanácsok műkö­désének fejlesztése, az új vá­lasztási törvény tovább szé­lesíti a szocialista demokrá­ciát hazánkban. A Központi Bizottság fel­kéri az országgyűlés tiszti­karát, a Minisztertanácsot, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy segítsék elő az állásfoglalásból adódó fel­adatok megoldását. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, ké­szülő törvény tervezetének véleményezésére ült össze szerdán, a Parlamentben együttes tanácskozásra az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága. T. két bizottság májusban mar foglalkozott, a megalko­tandó jogszabállyal, s akkor azt javasolta, hogy — tekin­tettel a téma fontosságára — az eredetileg törvényerejű rendeletnek szánt paragrafu­sokat törvényként fogalmaz­zák meg. A törvényjavaslatot az országgyűlés az október 18-án kezdődő plenumon vi­tatja meg. A munkaülésen Petrik Fe­renc igazságügyminiszter­helyettes kommentálta a szü­letőben levő törvény terveze­tét. Mindenekelőtt azzal ér­velt a íormálódó új rendel­kezések melleit, hogy a tisz­tességtelen versenyt hazánk­ban jelenleg 6 évtizedes jog­szabály, az 1923. évi V. tör­vény szabályozza. Érthető, hogy ez ma már korszerűt­len, egyebek között azért, mert csak az egyik verseny­társat védi a másik verseny­társ üzleti tisztességbe ütkö­ző cselekménye ellen. A sza­bályozás tehát eddig nem terjedt ki a fogyasztók ér­dekeinek védelmére, márpe­dig ezeknek is maradéktala­nul érvényesülniük kell,.. A gazdaságirányítási rendszer jelenlegi, tervszerű piacsza­bályozáson alapuló mecha­nizmusa ban alapvető ‘ gazda­sági és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gaz­dasági kapcsolatok terén ha­tékonyan lehessen fellepni a tisztességtelen gazdasági , te* vékenység valamennyi for­rná iával szemben. A jogszabály tervezetét „második olvasásban” véle- mépvező képviselők közül, a legtöbben nem elsősorban tartalmi, inkább szövegpon-^ tosító észrevételeket tettek. Érdemben foglalkoztak vi­szont azzal a rendelkezéssel, hogy esetleges tervezett ár­emelést megelőzően, indoko­latlan gazdasági előnyök cél­jából, az érintett árukat nem szabad kivonni a forgalom­ból. Petrik Ferenc úgy össze­gezte az elhangzottakat, hogy a megszülető törvény nem lesz valamiféle csodaszer, a piaci magatartásra vonatko­zó rendelkezései — etikai és jogi normák egyesítésével — csak akkor tölthetik be a gazdálkodást segítő, a fele­lősséget fokozó rendeltetésü­ket, ha egyidejűleg maradék­talanul érvényesülnek az Olyan gazdasági témájú jog­szabályok is, mint például a belkereskedelemről és az élelmiszerekről szóló törvény. O A társadalmi szerveze­tek és tömegmozgalmak vállaljanak nagyobb szere­pet az ifjúságpolitika gya­korlati megvalósításában, munkájuk során biztosítsa­nak cselekvési lehetőséget a különböző érdeklődésű fiata­loknak. Velük együtt alakít­ják ki az ezt szolgáló prog­ramokat és szervezeti meg­oldásokat, ifjúsági bizottsá­gokat, tagozatokat és cso­portokat. Irányító testülele- ikben, vezető tisztségeikben, munkabizottságaikban növel­jék a fiatalok arányát. * A Központi Bizottság fel­hívja a párt-, állami és a PROVOKÁCIÓ Thaiföld folytatja fegy­veres provokációit Kambod­zsa ellen a két ország ha­tártérségében — jelentette az SPK kambodzsai hír- ügynökség. A jelentés sze­rint a thaiföldi légierők gé­pei szeptember 28. és ok­tóber 4. között négy ' alka­lommal sértették meg Kam­bodzsa légterét, thaiföldi hadihajók pedig egy hét alatt több mint kétszázhet­venszer hatoltak be Kam­bodzsa területi vizeire. U J ANGOL TÁMASZPONT Mint az mauritiusi forrá­sokból indiai újságírók szá­mára ismeretessé vált, Lon­don erőltetett ütemű kato­nai célú építkezésbe Kez­dett az Tnd ai-óceán térsé­gében. A földrajzilag a ?Hugos-szigetcsoporthoz tar­tozó és Mauritiustól erő- szakkal elszakított Boddam- szigetén óceánjáról hadiha­jók és tengeralattjárók be­fogadására alkalmas kor­szerű kikötő épül. ’■ t \

Next

/
Oldalképek
Tartalom