Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

T984. október 2., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 k il sója... A három „vesztes”... Közős kassza - közős érfefe Tanácsi vállalatok gazdál­kodásai lettek mérlegre a közelmúltban Miskolcon, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén, ahol rö­viden összefoglalták, milyen eredménnyel zárta az év el­ső felét tizennégy tanácsi vállalat. Mérsékelt ütemű fejlődés és' néhány veszteséges ,,zá­rás” — így jellemezhető e cégek tevékenysége, amelyek­nél a többletbevételek és telje- sítménynövekmények alaku­lásában nem kis szerepet ját­szottak a központi és saját hatáskörben végrehajtott ár­emelések és fogyasztói ár- kiegészítések is. (Gondolunk itt a Patyolat, a vízművek, a Köztisztasági Vállalat és nem utolsósorban a Beruhá­zási Vállalat díjtételeinek az emelkedésére.) A tavalyi esztendő ugyan­ezen időszakát véve alapul nagyobb mérvű árbevételi el­maradás csak az építőipari vállalatnál és a Kertészeti Vállalatnál mutatkozott, ugyanakkor kiugró növeke­dést tapasztaltak a Mélyépí­tő Vállalatnál, és a Köztisz­tasági Vállalatnál. Változatlanul gond viszont a tanácsi vállalatok egyre erősödő fluktuációja, s kü­lönösen az a tény, hogy a munkaerő elvándorlása kü­lönösen a fizikai dolgozók létszámát apasztja évről év­re. Ebben a fél évben pél­dául a foglalkozatotlak szá­Tanácsi vállalatok gazdálkodása ma 168-cal, tehát 2,3 száza­lékkal csökkent. Az elván­dorlásokban persze nem kis szerepe van az átlagbéreknek, illetve átlagkereseteknek sem; melyek ugyan növekedtek a bérpótlék elszámolásának központi változtatása miatt, a tényleges bérfejlesztés azonban ennél lényegesen alacsonyabb . . . Mérsékelt ütemű fejlődés és néhány veszteséges „zá­rás” — említettük az imént. A gazdálkodási mérleg ugyanis nemcsak nyeresége­ket (63,4 millió forintot), ha­nem 15.6 millió forintnyi vesztséget is tartalmaz. Nem véletlen, hogy a jövedelme­zőségi szint 6,1 százalékról 4.3 százalékra mérséklődött. A fél évet. három tanácsi vállalat zárta veszteséggel. A Patyolatnál visszahúzó erő­ként szerepelt az új közpon­ti telephely magas üzemelte­tési költsége: a vízművek az áprilisig tartó vízkorlátozás, a száraz időjárás miatt meg­növekedett vízvásárlás (csak a saját kitermelésű karszt­víz a gazdaságos), és az idei kedvezőtlen fürdőforgalom számlájára írta a vesztesé­get; a Kertészeti Vállalat pe­dig a parképítés, parkfenn­tartás lemaradása és a faisko­lai selejtezések tényével ma­gyarázta veszteséges műkö­dését. Több millió forintos vesz­teségekről lévén szó, ame­lyek alaposon megcsappan- tották a tanácsi közös kasz- szát, érthető, hogy a szak­emberek a felügyeleti szer­vekkel együtt, keresik a ki­utat. A vízművek és a Ker­tészeti Vállalat eseleben már most biztatóak a jelzések, s a prognózis szerint mindkét cégnél az év végéig kiegyen­lítődés várható. S hogy mi lesz a Patyolattal? Országos érvényű gondokkal küszkö­dik ez a cég, s mint a vég­rehajtó bizottság ülésén is le­szögezték: eredmény is csak az országos érvényű „segít­séggel” remélhető. Vannak azonban jócskán olyan tennivalói is a miskol­ci tanácsi vállalatoknak, ame­lyek nem igényelnek külső beavatkozást, 'segítséget. Mert való igaz, a legtöbbjük kommunális szolgáltatást vé­gez, kevés "önállósággal, ép­pen csak közelítve a gazda­ságossághoz. Az egyik ki­utat a hatékonynak bizonyu­ló, több pénzt termelő mel­léktevékenységek fokozásá­ban látják. K. fi. Az élet sója a szerelem. a nevetés, no meg a füsze- rek — ez a címe annak a kiállításnak, amely az NDK- beh Schwermberi a szabad ég alatt tekinthető meg. A rendezők a felsorolt hármas­ból csak a legutóbbi bemu­tatására vállalkoztak. A szerelemre és a nevetés­re sok alkalom, kínálkozik, ha az ember nyílt, vidám, érzelemgazdag, jó kedélyű es humorérzékkel. öniróniával rendelkezik. Ám a fűszere­zést tanulni kell — állítják a kiállítás tudós szakértői, a konyhaművészet mesterei. A tablókon régi és új szakács- könyvek útmutatásai olvas­hatók, amelyek bevezetik a figyelmes látogatót a fűsze­rezés nem is olyan könnyű művészetébe. Mi kell a fű­szerek helyes használatához? Arányérzék, kényes ízlés és nem utolsósorban precizitás. A kiállításon kóstolgatni le­het a mézfűvel, tárkonnyal, f okhagy m aecette 1 ízest t ett inyecségekct, de nem hiány­zik a bemutatóról az illato­sított, tartósított paradicsom, a majoránna alkalmazási le­hetőségeinek gyakorlati be­mutatása sem. Mesterszaká­csok főzik itt a kapormár­tás különleges változóit, s az erős ízek kedvelőit a bors, a b orsikafű, a paprika ezer­féle felhasználásával kápráz­tatják el. Csökkent a zsúfoltság, hiányzik az URH-készülék Autóbusszal a hétvégi telekre Brigádvetéikedö a Tokajban A miskolci Tokaj Vendég­látóház ad helyet szerda dél­után hét órakor a KPVDSZ Borsod megyei Bizottsága ál­tal szervezett „Szabadság, tégy gazdaggá minket!” cí­mű ve tel ked őso ro za t megyei ágazati döntőjének. A me­gyénk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett vetélkedőt Tóth Fe­renc né, a KPVDSZ megyei bizottságának a titkára nyit­ja meg. Káposztasavanyításra Cserépfazekak - sorozatban — Ayukám, szombaton me- -gyünk a gyerekekkel a „bir­tokra”, leszedjük a gyümöl­csöt! — szól a férj, és a csa­lád pakol. Sok családban készülőd­nek már az őszi szüretre. Azok, akiknek nincs autó­juk, autóbusszal, vonattal utaznak a hétvégi telkekre. Az utazás — még kisebb tá­volságra is — mindig gond­dal jár. Időre csomagolni, kiérni az állomásra, busz­megállóba, felkészíteni a gyerekeket... Mindez éppen elég, és nyilván kellemesebb az utazás, ha mindehhez nem párosul a buszokon a zsúfoltság, lökdösődés. Éppen ez utóbbiak elke­rülése miatt a Volán 3. sz. Vállalat bizonyos időszakok­ban (hétvégeken, és most az őszi szüretek idején) bővíti a járatok számát. Állandóan figyelemmel kísérik az utas- forgalmat, és ha a körülmé­nyek úgy kívánják, pótjára­tokat indítanak, hogy csök­kentsék a zsúfoltságot. Erről az- iletékes tanácsokat érte­Jócskán megkésett idén a szőlő érése. A borszőlők szü­reteléséhez várhatóan csak október vége leié kezdenek hozzá Tokaj-Hegyalján, de fiatal termőtájunkon, a dé­lebbi fekvésű bükkaljai bor­vidéken sem kezdődik meg október közepe előtt a szü­ret. Nem így Sályban. ahol tegnap már szüreteltek. — Még csak a csemegesző­lőt szedjük — pontosítja az előbbi információt Szenté Imre, a sályi Bükkalja Tsz kertészeti ágazatvezetője. — Szövetkezetünk ugyanis ti­sítik, szórólapokkal (melye­ket az autóbuszállomáso­kon és a tanácsokon oszta­nak szét), tájékoztatják! az utazóközönséget. A Mályiba irányuló au- tóbuszforgalmat az útépítés befejezése után teljesen át­szervezik» A bükkszentke- reszti járatok menetrendjét — az időjárási viszonyokat is figyelembe véve — ügy állítják össze, hogy ne le­gyen fennakadás. Rugalmasan alkalmazkod­nak az igényekhez, és így elmondható, hogy általában nincs zsúfoltság, torlódás a járatokon. Régóta tervezik, hogy a Miskolc környékén közleke­dő autóbuszokat URH-készü- lékekkel szerelik fel. melyek használata még rugalmasabb íorgalomszervezést ígér. Ezek vásárlásához megvan az anyagi fedezet, csupán a beszerzési nehézségek miatt nem került sor eddig az al­kalmazásukra. zenöt hektáron termeszt Gló­ria Hungáriáé fajtát, s en­nek szedését kezdtük meg október elsején. A csemege- szőlő hét tonnával fizet hektáronként, s a minősége 14 mustfokos, ami az idei évet figyelembe véve, vala­mint azt, hogy csemegeszőlő­ről van szó, nem is olyan rossz minőség. A leszüretelt szőlőt egyébként az Eger— mátravidéki Borgazdasági Kombinátnak értékesítjük. A borszőlők szüretére várha­tóan október közepétől kerül sor Sályban is. Évszázados hagyományok­kal bíró ősi mesterség Sáros­patakon a fazekasság, amely azonban korunkban nemhogy kihalóban nincs, hanem újabb reneszánszát éli. Ez a magyarázata, hogy a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Épí­tőanyag-ipari Vállalat az ad­dig jobbára manufaktúrás termelést jelentős összegű beruházással korszerű üzem szintjére emelte. A vasútállomás melletti te­lepen tágas, világos csarno­kokat építettek, s ezekben kényelmes körülmények kö­zött végzi a többségében fia­talokból álló, több mint két­száz főnyi szakmunkásgárda a kerámiakészítés egyes munkálatait: a nyersanyag előkészítését, a korongozást, festést vagy „virágozást” és az égetést. Ehhez a kitűnő agyagot Sátoraljaújhely ha­tárából, Torzsásról szállítják, a kaolint pedig a füzérrad- ványi bányából kapják. Fel­dolgozásuk, megmunkálásiuk az NDK-ban vásárolt modern gépekkel, az eddigi lábhaj­tás helyett villany meghajtá­sai korongokkal történik. Két főterméke van a pata­ki kerámiaüzemnek — tájé­koztatott bennünket Hagy Endre, az üzem vezetője. Kö­rülbelül fele-fele arányban készítenek kályhacsempéket és díszkerámiákat Korábban a csempegyártást — az ér­deklődés hiánya miatt — be­szüntették, de két évvel ez­előtt ismét „divatba jött” a cserépkályha, s így az észa­ki és az alföldi megyék egy részébe ismét a sárospataki üzem szállítja a cserépkály­hákhoz szükséges csempéket. Évente 3000 kályha állítható össze a Patakon gyártott csempékből. Csaknem tíz éven át kizá­rólag díszkerámiából és hasz­nálati tárgyakból állt az üzem termelése. Az utóbbi időkben kissé csökkent a kereslet a díszkerámia iránt, de az üzem bevételének felét még mindig ez adja. sőt ez idén valamelyest növekszik is a forgalom. A Népművé­szeti Tanács által jóváha­gyott tervek alapján készí­tik a dísz- és a használati tárgyakat. Ha azonban a kül­földi megrendelőnek külön­leges kívánságai vannak, természetesen hiánytalanul teljesítik, mert ehhez nem szükséges a Népművészeti Tanács hozzájárulása. Ter­mékeik egy részét ugyanis külföldi piacokon, főképp az NSZK-ban, NDK-ban és Svájcban értékesítik. A használati tárgyak kö­zül különösen a kávés-, te­ás-, boroskészletek és a vá­zák kelendők. Üjabbán „leg­népszerűbb” termékük a nagyméretű cserépfazék, amely kiválóan alkalmas ká- posztasavanyításrá. Olyan nagy iránta a kereslet — fő­képp ilyenkor, ősszel —, hogy az igényeket a jelenle­gi kapacitással nem tudják kielégíteni. Most a gyártás ugyanis egy átalakított régi gépen történik, emiatt ha­vonta egyelőre csak 1000— 1500 fazék kerül le a koron­gokról. Mivel ez kevésnek bizo­nyul, új gépet vásárolnak, hogy megsokszorozhassák a káposztásfazék számát. Erre a közeljövőben sor kerül, s az új termékeknek az űrmé­rete is nagyobb lesz a mos­taniakénál. Szüretelik a csemegeszőlőt Sályban A baleseti statisztikák ta­núsága szerint évente átla­gosan száz baleset fordul elő a propán-butángázos palac­kokkal. E balesetek 05 szá­zaléka a fogyasztók mu­lasztásából történik, a fenn­maradó 5 százaléknyit a sze­lep vagy a nyomáscsökken­tő műszaki hibája okozza. A fogyasztók részéről elköve­tett szabálytalanságok közé tartozik a palackok helyte­len tárolása, elővigyázatlan mizgatása (szelepsérülés ve­szélyei) es gondatlan — pél­dául hőforrás közelében va­ló — elhelyezése. Ezzel kap­csolatban tanulságos lehet annak az „ezermesternek” az esete, aki akként, akarta siettetni a gáznak a palack­ból való kiáramlását, hogy hösugárzóval oldalról mele­gítette az alumínium tar­tályt .. . A palackos pébégáz sza­bályszerű használata sem­milyen veszéllyel nem jár, de folyamatosan figyelem­mel kell kísérni a palack tartozékainak, a gázkészü­léknek, a tűzhelynek az ál­lapotát. A nyomáscsökkentő és a palack összeszerelése után ellenőrizni kell a tömí­tettséget, azaz azt, hogy jól zár-e a készülék a cser» után. Ahol nincs megszervezve a megrendelt palackok ház­hoz szállítása, a. leggyako­ribb. hogy autóval, vagy kerékpárral bonyolítják le a cserét. Sajnos, nem ritka, hogy a palackokat riasztó körülmények között hurcol­ják ifjak és idősebbek. (Itt jegyezzük meg, hogy 14 éven aluli gyerekre gáz szál­lítását. rábízni tilos!) Az elő­írás szerint a gázzal telt palackot álló helyzetben kell .szállítani. Mivel ez sem ke­rékpáron, sem a személy- gépkocsi csomagtartójában nem oldható meg, nagyon fontos, hogy a rögzítés biz­tonságos legyen. Szállítás előtt — a biztonság kedvé­ért — ajánlatos ellenőrien, hogy jól zár-e a palack sze­lepe. S talán mondanunk sem kell: a gázpalackot min­dig csak a védősapkájával ellátva szabad szállítani! Képünk egy közúti baleset színhelyén készült, ahol a pébégáz-palackok az úttestie zuhantak. Szerencsére egyik sem sérült meg olyan mér­tékben, hogy tartalma kis«»-' badult volna. Megyénk tartalékosainak sikere az országos bajnokságon Bonyhád- Váralján rendez­te meg az MHSZ Országos Központja a tartalékosok idei honvédelmi versenyének or­szágos bajnokságát. Minden megyéből és a fővárosból egy-egy négytagú csapat vett részt a kétnapos, küzdelem­ben. Megyénk tartalékosait a DIGÉP honvédelmi klubjá­ból Szabó Miklós és Szilágyi László, a drótgyár klubjá­ból Páricsi Lajos és Gavallér László képviselte. Elismerés­re méltóan szerepeltek: a három számból kettőt (az. el­méleti ismeretek vetélkedő­jét és a különböző terepgya­korlatok versenyét) meg­nyerték, ám a lövészet­ben hetedikek lettek. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Szabolcs megyei csa­pat, bár egyetlen számban sem győzött, egy-egy máso­dik. harmadik, negyedik he­lyet szerzett meg, mégis megnyerte a bajnokságot, s a borsodiak — a tavalyi bajnoksághoz hasonlóan — 8 második helyre kerültek. A végső helyezési sorrend megállapításánál ugyanis a helyezési számok összességét veszik alapul; s mivel az mindkét együttesnél 9 volt, a szabályok értelmében ilyen esetben azt helyezik előbbre, amelyik a lövészetben jobb eredményt ért el. A borsodiak azzal vigas»- talodhatnak, hogy a dobogó legfelső fokára kétszer áll­hatták fel (a szabolcsiak egy­szer), s a Térképészeti Inté­zet oklevelét is megkapták! „a térképészeti feladatok ki­váló végrehajtásáért”. Más­különben az országos baj­nokságot nyert csapatot a két megye két; héttel azelőtt Sátoraljaújhelyen közösen megrendezett megyei döntő­jén a most 2. helyezett, és egy másik Borsod megyei együttes is legyőzte. (T. U Bázisszövetkezetek öt lakásszövetkezet műkö­dik jelenleg Kazincbarci­kán, amelyből egy építő- fenntartó, egy pedig kifeje­zetten lakásépítési tenniva­lókat végez. A hosszú tá\vú tervek szerint két bázisszö- vetkeaet létrehozása és to­vábbfejlesztése szükséges • városban. Mindkettő részle­ges feladata kell legyen, hogy gondnoksági szerveze­tet tartson fenn, amelyek folyamatos karbantartási munkákkal védhetik az épiii letek állagát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom