Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

1984. október 4., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 7 i Mérkőzésre várva I Mészáros János felvétele i Nyitott pályák akciója Az újjászervezett kísérlet 36 tíz esztendővel ezelőtt valaki gondolt egy merészet. Kitalálta, hogy szombaton­ként. vasárnaponként Ki kell nyitni a sportpályák kapuit! Az ötlet életképesnek tűnt. Arra lehetett számítani, hogy a sportolni vágyó tömegek elözönlik a létesítményeket és a hétvégeken is megvalósul a mindennapos, rendszeres testmozgás. A kezdeti sike­rek után alapos megtorpanás következett, később pedig már hivatalos fórumokon is elhangzott: a nyitott pályák akciója nem hozta meg a várt eredményt. Többek kö­zött azért, mert — mint ahogy azt a napokban Ruda István államtitkár, az OT3H elnöke egv értekezleten meg­állapította — az iskolákban, egyesületekben nem gondos­kodtak a felügyeletről, a kel­lő propagandáról, az anvagl kiadásokról és még sorolhat­nánk. Miskolcon most újra meg­próbálkoznak a mozgalom életre keltésével. A városi ta­nács művelődésügyi osztályá- nak kezdeményezésére októ­ber 1-től négy általános is­kola — a 7-es, a 21-es, a 30-as és a 42-es — kaoui tá­rulnak ki. Az első vizsgára október fi—7-én kerül sor. Az előkészületekről beszél­gettünk dr. Körmiéy László­val, a városi tanács osztály­vezetőjével és Király Kál­mánná főelőadóval. — Miért az említett négy iskolában „indítanak”? DR. KÖRNYEY L.: — A területi elosztást vettük fi­gyelembe. Kínálunk tehát sportolási alkalmat az Avas­délen, a belvárosban — két helyen is —, valamint a di­ósgyőri központban. Cél- • jaink egyértelműek és re­ménykedünk abban. hogy Sikerül a tömegek becsalo­gatása. Persze „félsz” is van bennünk. Tisztában va­gyunk azzal, hogy az ötna­pos munkarend bevezetése után — a várakozással el­lentétben — még nehezebb a mozgósítás. Az emberek ritkábban mozdulnak ki la­kásaikból, vagy telkeiken *01- tik szabadnapjaikat. Ezért nagyon kell figyelnünk a népszerűsítésre, a propa­gandára. — A felügyeletet testne­velő tanárok látják majd el? KIRÁLYNÉ: — Az első időszakban mindenképpen. Tudjuk, hogy nagyon el­foglaltak, többségük edzös- ködik, ezért szeretnénk, ha a tantestületek más tagjai is besegítenének. A szak- képzettségen. hozzáértésen természetesen sok mú'ik. Gondolni kell arra, hogy a sportolni vágyók szakmai ta­nácsokat kérhetnek, aztán sérülések is előfordulhat­nak. Hogy a testnevelőket a későbbiekben mentesítsük, felvesszük a kapcsolatot a lakásszövetkezetekkel, ' te­rületi pártszervekkel, a Ha- tafias Népfronttal. Szüksé- ®iink lesz a társadalmi ak­tívák megértésére, támoga­tására. Azt hangsúlyoznunk kell. hogy a felügyelők dí­jazásban részesülnek, a/.az nem ingyen „bábáskodnak” majd! A finanszírozást a tanácá vállalja. Nem kis összegekről van szó, ni.szén az ü^emeltetesi költségek manapság magasra rúgnak. — Már beszáll link a nép­szerűsítésről, Milyen konk­rét intézkedéseket tettek an­nak érdekében, hogy o la­kosság körében tudatosuljon törekvésük? DR. KÖRNYEY L.: — A nyitott pályák akciójának újraélesztésével a család és az iskola, a szülői ház és az oktatási intézmények kap­csolatát akarjuk szorosabb­ra szőni! A kísérletezésben négy iskola vesz részt. Az igazgatók közölték tanulóik­kal a beindított akciót, to­vábbá szülői értekezleteket hívtak össze, szórólapodat készítettek, kérték a sajtó segítségét. Ügy ítéljük- meg, hogy az előzetes agitáció jól sikerült. — A diákok, fiatalok, de az idősebb korosztály sok­szor azzal védekezett, hogy kevés a sportolási lehető­ség ... KIRÁLYNÉ: — Ezzel a megállapítással teljes mér­tékben egyetértünk. Renge­teg panasz eljutott hozzánk is. feladóik mondogatták, hogy „sportolnánk mi, de nincs hol”. Nos, most tál­cán kínáljuk a jobbnál- jobb lehetőségeket, kíván­csiak vagyunk: élnek-e ve­lük? Talán felmérik azt, hogy nőit kapnak! Gondol­janak bele: nemcsak a fel­ügyeleti díjat kellett előte­remteni, hanem az energia- költséget. aztán pedig az elhasználódott felszerelése­ket is pótolni kell. Félreér­tés ne essék, igen fontos dolgok ezek. olyanok, ame­lyekre a tanács nem sajnál­hatja a pénzt. Az egészsé­ges. edzett, fizikálisán erős fiatalság megteremtése össz­társadalmi ügy. — Nézzük a kínálatot. A vény iskolában mely sport­ágak közül válogathatnak az érdeklődők? DR. KÖRNYEY L.: — Az igazgatók részletesen tájé­koztatták környezetük la­kosságát. Így köztudott, hogy kispályás labdarúgás­ra mindenhol van lehetőség. Alkalom nyílik asztaliteni- szezésre, tollaslabdára, te­niszre, tornára, aerobirra. kondíciólornára kézi- és ko­sárlabdázásra. A téli kíná­lat korcsolyázással is bővül majd! Persze az. elképzelhe­tő. hogy később újabb -mart- ágak is felkerülnek a „mű­sorra”. Az illetékesek leszögezték: kísérletről van szó. A far pasztalatokat egy esztendő múlva összegzik. Addig is felettébb bíznak a csata dia­dalmas megvívásában 1 Kolodzcy Tamás kopaszerda r * -'T1 « A BEK első fordulójának visszavágó találkozóján a Bp. Honvéd a svájci Grass­hoppers egüt lesét fogadta, 1- 3-as hátrányból, de csak egy gólt dolgozott le és ki­esett. Bp. Honvéd—Grasshoppers 2- 1 (1-1). Kispest, 10 000 né­ző. Vezette: Wöhrer (oszt­rák). Góllövők: Dajka. Var­ga (11-esből), illetve Ponte. A Bp. Honvéd megérdemel­te/ volna a továbbjutást, de ehhez számtalan helyzete közül többet értékesítenie kellett volna. A Grasshop­pers 4-3-as gólkülönbséggel jutott tovább. A görögországi Halászában lepett pályára —. KEK-mér­kőzésen — a Siófoki Bányász NB Il-es csapata. A kél héttel ezelőtti első mérkő­zésen a Siófok nem tudott, előnyt szerezni, s a Halásza 2-0-ás győzelmével, 3-1-es összesítéssel- tovább jutott. Larisza—Siófoki Bányász 2-0 (l-0>. Harisza, 15 000 né­ző. Vezette: Cracionescu (román). Gólszerzők: Kmie- cik, Valahorasz. A görögök kél-háromgólos győzelmében bíztak, s opti­mizmusuk nem volt alapta­lan. A Siófok az első fél­időben meg jól tartotta ma­gát, helyzeteket is kidolgo­zott. A második játékrész­ben érezhetően elfáradt a Bányász. H ■ Győrött az UEFA Kupa keretében rendezlek vissza­vágó találkozót. A Man­chester United 3-0-ás előny- nyel érkezett. így továbbju­tása gyakorlatilag nem for­gott veszélyben. A mindvé­gig nagy iramú, helyenként élvezetes csatában 2-2-es döntetlen született, tgy az angolok 5-? arányú összesí­téssel léptek a második for­dulóba. A hazaiak góljait Preszeller és Hannieh, a vendégek találatait Brazil és Muhren (11-esből) sze­rezte. Vitorlázásról — pátosz nélkül Két szakosztály, ötven tiajó, száz versenyző A történet 1962-ben kez­dődött ... A Mályi-tónál ak­kor honosodott meg a vitor­lázás. Akkoriban még „ős- állapotok” uralkodtak a vi­déken, de a megyei tanács rendezte a tájat, telkeket osztottak, lassan benépesült a tó környéke. Területet kap­tak a sport egyesületek is. Elsőként a MÉMTE és a Justitia karolta fel a sport­ágat. majd következtek a többiek: a DVTK. a Borsodi Gyógyszerész, a Miskolci Er­dész és valamivel később a kazincbarcikaiak kapcsolód­tak be a vitorlázás vérke­ringésébe. A huszonkét év alatt tör­tént egy és más, így nem kevés szomorúsággal rögzít­hetjük a tényt: jelenleg csak két szakosztály működik, a Justitia és a Borsodi Építők Volán berkeiben nyílik mód­juk az arra rátermetteknek tudásuk gyarapítására. SZÁZ VERSENYZŐ, ÖTVEN HAJÓ Báthory Gábor, a Borsod megyei Vitorlás Szövetség elnöke, a kezdeti lépések óta jó ismerője a sportág törté­néseinek. — Hadd jegyezzem meg — veti közbe —, hogy a ka­zincbarcikai sportkör sem számolta fel a vitorlás szak­osztályt. de ők egyáltalán nem versenyeznek. Inkább csak úgy kedvtelésből űzik arrafelé néhányan a Raka- cai-tavon. — Hány igazolt verseny­zőt tart nyilván a szövetség? — Hozzávetőlegesen szá­zat, s van ötven hajónk. Így a sportolási lehetőség biztosított, ugyanakkor el­gondolkoztató. hogy a parton bizony akadnak versenyké­pes hajók is! Amikor csatát nyert a tónál a vitorlázás, nagy volt a lelkesedés, min­denki örült, hogy egyáltalán hódolhat kedvenc időtölté­sének. — Milyen a hajópark ösz- szetétele? — Tizennyolc optimist, hé* ifjúsági kadett, tiz-tizenkét finn-dingi, illetve kalózzal rendelkezik a két szakosz­tály. Ezek a hajók eléggé viseltesek, akad közöttük tíz esztendőnél is idősebb. DRÁGA A VERSENYEZTETÉS Ügy tartják, hogy a Mályi- tavon nagyszerűen meg le­het tanulni a vitorlázás alap­ismereteit, mert nincs ko­moly hullámzás, a legszele­sebb időben sem okoz kü­lönösebb gondot az elemek­kel való küzdelem. — Ez igaz. de a dolog ko­rántsem ilyen egyszerű — folytatja az elnök. — A mi sportolóink nem ismerked­hetnek meg a viharos tavon történő versenyzés rejtelmei­vel, és rutint sem igen tud­nak szerezni. Nem véletlen, hogy a sportág honi élmező­nyét a Balaton melletti, il­letve a Velencei-tavi szak­osztályok jelentik. Mégis fi­gyelmet érdemlő tény, hogy a mieink a mostoha körül­mények ellenére is képesek voltak országos eredmény elérésére. Néhány évvel ez­előtt Bódy Kornél megnyerte a serdülő országos bajnoksá­got az optimist hajóosztály­ban, az idén pedig az ifjúsá­giak között, finn-dingiben harmadik lett. De rajta kí­vül korábban is letették névjegyüket az országos ver­senyeken a borsodiak. Elég', ha Albert István, Demjén Imre és Demjén Sándor ne­vét említem. — Az itteniek szinte alig állnak rajthoz a balatoni, il­letve Velencei-tavi viadalo­kon. Mi az oka ennek? — Nagyok a költségek. Egv-egy ilyen országos jel­legű rendezvény általában egy hétig tart, s nem lehet naponta hazaszaladgálni. Egy hajó leszállítása a Bala­tonhoz hatezer forintba ke­rül, ezt egyik szakosztály sem tudja vállalni. — Ezek szerint hosszú tá­ron sem képzelhető el, hogy a Mályi-tam vitorlások or­szágos hírnévre tegyenek szert? — Hiú ábránd lenne, ha ilyen elképzeléseket szövö­getnénk. A mi szakosztá­lyaink elsősorban a fiatalok nevelésével kell, hogy fog­lalkozzanak, s ha esetleg egy-két kiemelkedő tehetség tűnik fel. akkor őket át kell adni a jobb körülményeket biztosítani képes kluboknak. EDZŐKRE LENNE SZUKSÉGJ Báthory Gábor szerint a legsúlyosabb gondot napja­inkban az edzőkérdés meg­oldatlansága jelenti. Van ugyan két „szent örült”, akik a kezdetek óta bábás­kodnak a sportág bölcsője mellett, de a huszonkét esz­tendő alatt egyetlen főfoglal­kozású edző sem működött a szakosztályokban! Minden el­ismerés megilleti dr. Molnár Adorjánt és Hlavnyai Lász­lót, -akik időt és fáradságot nem kímélve nevelték és nevelik jelenleg is az utódo­kat. ők igazi megszállottjai, erjesztői a vitorlázásnak. Ha nem lennének, talán a sport­ág sem nyert volna soha csatát ezen a vidéken. Persze, ez a megoldás ko­rántsem nevezhető ideális­nak. — Ezzel mi is tisztába* vagyunk, hiszen így nem na­gyon beszélhetünk szervezett életről a szakosztályok ber­keiben — fűz megjegyzést a fentiekhez Báthory Gábor. — Elsősorban az öntevé­kenység a jellemző, de nincs például rendszeres gyakorlás a hét meghatározott napja­in. A versenyzők zöme mis­kolci. de akadnak helyiek is köztük. Egy idényben 10—12 versenyre kerül sor, ebből kettőt szervez a megyei szö­vetség, amelynek évi költség- vetése 15—17 ezer forint. A többi a szakosztályokra há­rul. A bírói gárdára nem le­het panaszunk, 8—10 II. osz­tályú minősítésű szakember van Borsodban. ÓVATOS REMÉNYKEDÉS A jelenlegi helyzet ke- .... rántsem ideális. Változtatni ' rajta? Nos, aki erre vállal­kozik, alighanem erőn felül akar teljesíteni. Mert egy aktívan ügyködő edzőre le­hetne szervezni, toborozni,! de egyelőre nincs ilyen sze­mély beállításáról szó. Az áldozatvállalás, az érdeklődés évről évre csekélyebb, ké­nyelmesebbek a mai srácok.’ Lehetne persze fokozottan támaszkodni a résztvevők)"'" saját anyagi eszközeire, do ezzel elighanem fordított eredményt érnének el, tovább» ritkulna az egyébként sem túlzottan népes vitorlástábor. Ettől függetlenül remény­kednek. Abban, hogy talán a Nyéki-tavaknál is pezsdül e.‘ valamit az élet. s a barci- kaiak sem csak saját szóra­kozásukra húzzák fel a vi­torlákat a Rakacai-tónál. .^ Do ros László Koséi labda BEK ß Bp. tevéi célja: megnehezíteni az elaszok dolgát! Ma «sie 19 órai kezdetted BEK-selejtezö találkozón méri össze tudását a mis­kolci városi sportcsarnokban a Bp. Honvéd és a neves olasz együttes, a Granarolo Bologna férfi kosárlabdaesa- »pata. A kispestiek szerdán kétszer is gyakoroltak, Alt- seri ros Iái jós vezető edző el­sősorban taktikai jellegű fel­adatokat végeztetett fiaival. — Csütörtökön már nem tartok foglalkozást — mond­ta a szakvezető. — Délelőtt Lillafüredre kirándulunk, re­mélem. hogy a csendes er­dei séta jót tesz majd ... Délután az ebédet követően pihenőre térünk, aztán jöhet az esti találkozó! — Izgatottak? — Természetesen. Csapa­tom tagjai közül jó néhányan sok nagy csatát átéltek már, mégis idegesebbek egy fi­elt, mint mondjuk egy .si­ma” bajnoki meccs előtt. Ez az egészséges drukk kell is, hiszen nem akárkik ellen szerepelnek. — Kezdő csapatuk? — Csak közvetlenül a mir­Horvóth, ho jó napot fog ki, eredményesen játszhat. kőzés előtt, jelölöm ki a pá- 1 pára lépő ötös fogatot. Az. olaszokat sz-erdán esté­re várták a Júnó-szállooa. Az azzurik a sportcsarnok­ban kétszer kértek gyakor­lási lehetőséget és talán fe­lesleges hangsúlyozni, oogy győzelmet remélnek. Tehe­tik. hiszen csapatukban elvan nagyágyúk szerepelnek, mint Bonamico, Brunamonti es Villalto . .. Európa- és világ­bajnokságokon is letették már névjegyüket. A belépők 30, illetve 15 forintba kerülnek. Reméltük — és a piros-fehérek is eb­ben bíznak —. hogy a szur­kolók olyan hangorkánt te­remtenek. mint azt tavalv, a női EB-selejtez.őn tették! Nem adnak ki számozott ie- gveket, így a nézők érkezé­sük sorrendjében foglalhat­nak helyet a lelátókon. Vár­hatóan Budapestről is szop számmal érkeznek a Honved hívei. A piros-fehérek kere­te: Géllér, Heinrich, Recs'ca, Kiss, Kamarás. Horváth, Far­kas, Bercsik, Cuhorka, Lég- rádi, Misek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom