Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

■|j[| 1#84. okióbor 2., Itedó ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ha egyetlen láncszem gyenge Mérhető tartalékok: a földművelők, akik egy kicsit is arra törekedtek, hogy földjeikkel Amióta világ a világ, azok adtak gazdálkodásra, mindig az elvetett mag sokszorosát — mégpedig maximálisan! — ,,ter­meltessék" meg. Ám, hogy ezt a gyakorlatban is realizálják, nem maradtak meg (nem maradhattak meg!) csupán a szán­déknál. Korán rájöttek: „csak azt a birkát lehet nyírni, amit előzőleg etetnek". A nagy és gazdaságos termésnek természe­tesen sok összetevője van; ide sorolható például a vetőmag, az éghajlati, domborzati adottság, az adott időszak időjárása. Ezeknek szakszerű kiválasztása (a vetőmag esetében), illetve ezeknek kedvező alakulása (az időjárásnál) nélkülözhetetlen fel­tétele a jó termésnek. De ugyanígy determináló tényező maga a termőhely, a talaj, ezen belül a talaj tápanyag-ellátottsága. Kezdetben volt az istálló- trágya. Ezt használták táp­anyag-visszapótlásra az em­berek évszázadokon, évezre­deken át. Később úg.V hit­tük, ez már nem elég kor­szerű, s annál is inkább hit­tük,' mivel hogy megjelentek a könnyen kezelhető és ki­szórható. valóban nagy ter- mésproduktumra serkentő kémiai anyagok, a műtrá­gyák. Megint később — most érkeztünk el a mához — rá­jöttünk, .hogy egymagában a műtrágya sem üdvözítő. Hosszú távon a talaj szerke­zet éré gyakorolt hatása nem mindig kedvező; monopol használatban egyes műtrá- gyaféleségek kimondottan «’(savanyítják a talajt; nem is beszélve a folyamatosan emelkedő műtrágya árakról, amit ma. a mindinkább ta­karékosságra törekvő világ­ban nem hagyhatunk figyel­men kívül. Ám a tápanyag-visszapót­lást így. vagy úgy. igényli a talaj, enélkiil az „elvárt” iTlagas termésátlagok még a legjobb potenciálú vetőmag­vak esetében sem realizál­hatók;! Megszületett tehát a ma gyakorlata, az. istálló-és műtrágya együttes, ésszerű felhasználása1. Ez egyebek krjzt' azt is jelenti — külö­nösen a, nem olcsó műtrá­gya. esetében —, hogy csu­pán annyit, * olyan Fajta műtrágyákat használnák, amelyek az optimális ter­mésmennyiséghez szüksége­sek. Várhatóan megszűnik a pazarlás, a túladagolás, kö­vetkezésképp takarékos, de mégis eredményes lesz a tápanyag-u lanpótiás. Termé- szetesen mindez csak úgy le­hetséges. ha a tápanyag-ki­juttatást elemző talajvizsgá­lat), előzi meg. Á bevezetőben általános­ságban leírtakat, most vizs­gáljuk meg egy szövetkezet esetében, bizonyítva a táp- anyag-után pótlás, mégpedig « szakszerű tápanyag-után­pótlás fontosságát, de egyben azt; is, hogy minden kérdés ma még koránt sincs tisz­tázva e téren. Nemésbikkre, a helyi Nóg­rádi Sándor Tsz-be egy hír nyomán jutottunk: a szövet­kezet — 1976 óta IKR-tag- gazdaság — a napraforgó- és kukoricavetés területén mű- 1 rágy akisérietekbe kezdett:. Tulajdonképpen miről is tKft szó? pyőrfi János agrokémiai szjikn'ányltó: — Ma minden­fele az országban a növényi kijjtúiák intenzív termesz­tése történik. Ez különösen költséget jelent. Hogy mit várunk tőle? Bízunk termes- növelő hatásában! Ha vsak mástól mázsával növekszik hektáronként a termésátlag, már megérte csinálni. Annál is inkább, mert a hatása több éven át jelentkezik . . . A cinkhiány mellett az el­savanyított talajok is gondot okoznak Nemesbikken. Az évekkel korábban nyakló nélkül adagolt — íőlég am-' monnitrát — savanyító ha­lasa több táblájuknál .je­lentkezett. — E téren is.történt vál­tozás. A nitrogén pótlására mészammonsa lét romot hasz­nálunk. Igaz, e kérdésben — a költségek miatt — néha akad vitánk a tagsággal, ugyanis ezt a műtrágyát csak Pestről, vagy Peremar- tonból tudjuk beszerezni, s nem Len in városból (ott ugyanis ilyet nem gyárta­nak). A szállítási távolság természetesen növeli a költ­ségeket:, de talajaink védel­me érdekében vállalni kell ezt a többletkiadást. Sajnos a már jelentkező savanvo- dást, kalcipinhiányt legin­kább mészis/appal, mészpor- ral tudnánk pótolni. A Sze­rencsi Cukorgyár adna is in­gyen m észiszapot, de Sze­rencs hozzánk több mint 100 kilométerre van. Onnan szál­lítani csak visszfuvarral érné meg. De amennyi gépkocsi mésziszap nekünk kellene, annyi visszfuvart mi képte­lenek vagyunk szervezni! Eb­ben a kérdésben is jó lenne az IKR, vagy a felügyeleti szervek segítsége. Annál in­kább, mert nemcsak mi já­runk ilyen cipőben... Dicséretes lépések, várha­tóan rövid időn belül jelent­kező eredmények, de még meglevő gondok is. Más-más arányban mint Nemesbik- ken, de ezek együttes jelen­léte jellemzi növénytermesz­tésünk e rendkívül fontos te­rületét, a tápanyag-utánpót­lást csaknem minden gazda­ságunkban. Mivel a cél min­denhol ugyanaz: takaréko­san, egyben sokat és jól ter­melni, e meglevő gondok — műtrágya választék szűk össé- ge, megcsontosodott szemlé­let, talajjavító anyagok szál­lításának nem kellő koordi­nálása stb. — mérséklése, megszüntetése, szükségszerű feladat. A sokat emlegetett, már-már közhellyé csépelt tartalékok ugyanis itt konk­rétan megfoghatók, sőt ahol már léptek a tápanyag-után­pótlás vonalán, ott. mérhe­tők is: többletmázsákban, megtakarított forintokban. Mára már mindenki eljutott arra a szintre, hogy tudja: csak azt a birkát lehet nyír­ni, amit előzőleg etettek. Ettől azonban van egy ma­gasabb szint is! Az sem mindegy', mivel (mennyiért) etetjük a birkát, mint ahogy az sem lényegtelen, meny­nyit és milyen gyapjút nyí­runk róla. ' Sőt, mostanság egyedül ez az arany' a lé­nyeges. Hajdú Imi» jellemző a termelési . rend­szerekre. Mi. az IKK kereté­ben, elsősorban a kukoricái és napraforgót termesztjük intenzív körülmények között. E kultúráknál mi is igyek­szünk a lehetőségeink sze­rint elérhető legmagasabb hozamra törekedni. Ezt a korábbi években nagy ada- gú, de eléggé egyoldalú mű­trágyázással értük el. Egy idő után azonban a termés- eredmények nem nőt tek, sőt bizonyos, csökkenés volt; ki­mutatható.-— Hogyan lehetséges ez? — Először mi is csodál­koztunk, mert a műtrágya- adagok nem csökkenlek. De amire magunktól azonnal nem jöttünk rá, rájött a ta­lajvizsgálat, amely pontosan kimutatta, melyik ásvány­anyagból mennyi van a ta­lajban. S hiába volt például nitrogénből, vagy foszforból többlet, a kimutatás néhány mikroelemnél, például kal­ciumnál, cinknél jelentős hi­ányt mutatott ki. Hasonlat­tal élve, olyan ez, mint a lánc. Hiába erős, csaknem minden szeme, ha egy gyen­ge, az egész lánc gyenge. A cinkhiány,; s a kalciumhiány volt a mi tápanyag-vissza- pótlásunk gyenge láncszeme. — Miéri nem. éltek évek­kel korábban már a táp- anyagvizsgálat lehetőségével? — Kezdem azzal, hogy most már kötelező, három- évenként el kell végeztetni, vagyis élünk vele. Hogy elő­deink mért nem éltek vele? Nem olcsó. Amióta iKR-gaz- daság vagyunk, a vizsgála­tok díját a rendszer fedezi. Hathektáronként kell venni egy mintát, s egy minta vizs­gálata 165 forint. A talaj- vizsgálat mellett most már rendszeresen levélanalitikai vizsgálatokat. is végezte­tünk . . . A talajvizsgálatok által ki­mutatott. cinkhiány pótlásá­ra ez évben, az 1KR hatha­tós támogatásával műtrágya- kísérlet kezdődött el Nemes­bikken. a napraforgóval és kukoricával bevetett terü­letek egy részén, összesen nyolc táblán. A kísérletben szereplő táblák mérete vál­tozó, 5-től 60 hektárig terje­dő nagyságú, s különböző ta- lajadottságúak. Győrfi János: — Úgyneve­zett cinktartalmú starter (in­dító) műtrágyát alkalma­zunk, amit az IKR gyártatott a Peremartoni Vegyipari Vállalátnál. A cinktartalma másfél százalékos, a vetéssel egy menetben szórtuk ki a területen. Minimális többlet­Teljesíti exporttervét Borsodnádasd A nagy múltú gyár legnagyobb kíilföl- 6 di megrendelői a közel-keleti orszá­gok, mint ezt Szkálosi László műszaki titkár elmondotta. Jordániának háromrészes kerékpánt garnitúrát gyártanak kétféle vál­tozatban, összesen kétezret. Szeptember kö­zepéig 20 850 tonna melegen hengerelt fe­kete, finom és durva lemezt szállítottak a METALUMPEX-en keresztül Szíriába és Liba­nonba. Az év végéig még ezer tonna lemezt szállítanak megrendelőiknek. A lemezből gyártott vödrök legnagyobb megrendelője egy belga cég; októberben 20 ezer darabot szállítottak, az év végéig még 30 ezer dara­bot igényelnek. (Pillanatkép a gyárból) Laczó Jézsef f**v. Gépgyári felmérés Miért állnak a nagy termelékenységű gépek? Az ipari termelés fokozá­sának, es a minőség javítá­sának fontos eszköze a mű­szaki fejlesztés, a korszerű­sítés. Olyan gépi berendezé­seket kell alkalmazni, ame­lyek nagy' teljesítményre ké­pesek. ugyanakkor méret­pontos. precíz munkát végez­nek. Ez a törekvés érvénye­sül a Diósgyőri Gépgyár­ban is. — Milyen konkrét intézke­déseket tettek ezen o téren? — kérdeztük Pálmai Zoltán termelési főmérnökinél yettest. ‘— Egyrészt; növeltük a szóban forgó gepek darab­számát — felelte. — Amíg 1979-ben 20 NC- és 39 nagy’ termelékenységű gép üzemelt a vállalalnál, addig jelenleg már 33 NC- és 50 nagy' ter­melékenységű gépet tartunk nyúlván. A kedvező változás enyhítette azokat a gondo­kat, amely'eket elsősorban a forgácsolói létszám csökke­nése okozott, másrészt: mind szélesebb területen elterjeszt­jük ezeket a modern gépe­ket: NC-gépeket 1979-ben csak három gyáregységben üzemeltettünk, nna pedig már hat részlegben segítik az. emberek munkáját. Mindez Hosszabb időn át gondok­ká) küszködött: a Sátoralja­újhelyi Faipari Szövetkezet, mígnem a tagság és az új vezetés együttes munkája nyomán sikerült újból talp- raji állnia. Olyannyira, hogy »/•íj idén már exportra is vá|la)koztak. Az erkölcsi si­ket; mellett olyan fontos gaz­dasági érdek is kényszerítet­te főket erre, mint a túl ala­csony berek: Az exportból szfljji'mazó eredménytől azt temették, hogy végre emel­ni (tudják a fizetéseket, mert meg kell valamilyen módon tartani a meglevő — a ko­rábbi rossz évek során is hűséges — szakmunkáso­kat, betanítottakat, minden­kit, aki a szövetkezetben dolgqzik. Az . ARTEX-en keresztül nyílt lehetőségük az NSZK­Egy sikertelen export... ba exportálni főn köbméter, tölgyfából készült bútorlé­cet es ugyanennyi parkett- frízt. Ám az üzlet mégsem, jött léire, mert hiába várták az első fél évig a külkeres­kedelmi vállalat jelentkezé­sét. Feladták és egy másik külkereskedelmi vállalatnál, a LIGNIMPEX-nél kínálták fel árujukat. A L1GN1MPEX egy héten belül elküldte a fuvarlevelet, és két hét múl­va megkezdte a szállítást Svédországba. Ez a kis ..kitérő” közben olyan kellemetlen helyzetbe hozta a kis szövetkezetét, hogy a fel evet — noha te­le voltak a raktárak — veszteséggel zárta. Mégsem végződött happv- enddel az export, mert ki­derült, hogy nem jó a bú­torléc és a parkettfríz ará­nya. Egy kamion bútorléc kiállítása mellett száz köb­méter parkettfríz képződik. Túl sok tehát a parkett mellett a bútorléc megren­delt mennyisége. Ráadásul túl drágán vásárolták a fa­anyagot is, az export ráfi­zetésesnek bizonyult. Ezért úgy döntött a szövetkezet vezetősége, hogy befejezi az idei exportot.. Eddig 30 köb­méter bútorlécet és 50 köb­méter parkettlécet, szállítot­tak el. egyetlen szállítmány még hatra van . . . A L1GNIMPEX megértő, ígéretet adott a jövő évi — új alapokról induló — ex­portra. Tanult az ügyön a szövetkezet; jövőre csak egy­fajta árut exportálnak, es jobban körülnéznek a nyers­anyagpiacon is. Dicséretes, hogy az idei sikertelen export nem szeg­te kedvét a kollektívának, hogy nemcsak a mások hi­báját, a magukét is észre­vették — és újra próbálkoz­nak. L nr. a termelékenységben és * minőségben is érezteti ha­tását. Helyesnek bizonyult az NC-gépeknek a K-gvár- egységből való kitelepítése, centralizáltságuk megszünte­tése — ezt egyébként a gyártmány.szerkezet alakulá­sa is indokolta. — Harmadsorban megálla­píthatjuk: lényeges előrelé­pés következett be a techno­lógiában, a segédlet- es a szerszámellátásban. Nem sza­bad azonban eltitkolnunk, hogy olykor az importból származó szerszámok beszer­zése akadozik, az ismert pénzügyi problémák miatt. — Végezetül a bérügyi in­tézkedéseinkről kell szólnom. A kollektív szerződés garan­tálja a nagy termelékenységű és az NC-gépeken dolgozók pótlékját, újabban ezt az ahyagi ösztönzést kiterjesz­tettük az NC-techno)ógusok- ra és a gépkarbantartókra. Kedvező esetben ez. a pótlék csaknem felér az alapfizetés­sel! Ezzel el akarjuk érni, hogy az arra rátermettek vállalják a termelési tervünk teljesítése szempontjából meghatározó jelentőségű gé­peken a munkát, hiszen azok kihasználása gépgyári és nép- gazdasági érdek. — Mennyire sikerül ennek a célkitűzésnek eleget len­niük? — Sajnos a gépek műszak­kihasználási mutatója lénye­gesen nem növekedett az el­múlt években. A nagy ter- melékenységü gépek átlago­san 1.86. az NC-gépek 2.1)2 műszakban termeltek, ez év első felének végén. Magasan a legjobb a nagy termelé­kenységű gépek kihasználá­sa a B-gváregységben (2.76 műszak), legrosszabb a D- gyáregységben (1.27 műszak). — Adódik a kérdés: miért altnak az NC- és NT-gépek? — Az elsődleges ok a lét­számhiány. A 83 gép három műszakban való üzemelteté­séhez ugyanis 249 szakem­berre lenne szükségünk, ez­zel szemben csak 164-en ér­tenek ezekhez a drága, da­rabonként hat-tíz millió fo­rintot érő gépekhez. Beteg "'j ség, szabadságolás még csal tovább csökkenti a rendel kezesre álló szakembergár­dát. Az anyagellátásban i akadnak nehézségek. Az lm portszerszámok beszerzéséin' problémáját már említetten. — Miért nem csoportos jak a; a dolgozókat a l gyom a nyós gépekről ne N és NT-gépekre? — Azért nem fokozhatjuk az ilyen jellegű alcsoport sitásokat. mert a gyáregvsi gekben előállított terméke technológiai előírásai ez; nem teszik lehetővé. Egy-egy gyártmány előállításához a hagyományos technológiára is szükség van. részben az előkészithetöség. részben a gazdaságosság szempontjából. Persze, nem törődünk bele a mostani helyzetbe, s keres­sük a megoldás lehetőségeit. — Melyek tehat o legfon­tosabb tennivalók? — Szélesítenünk kell az NC- es NT-technológiák al­kalmazásának köret, s- ehhez együttműködünk a társszer­vekkel. elsősorban a fötech- nológiávál Fokozzuk a gé­pek üzembiztonságát, amely megköveteli az alaposabb karbantartást. Sürgető teen­dőnk a szerszám- es anyag- ellátás javítása, és előbbre akarunk lépni a szervezés­ben. — Több szakemberre van szükségünk. Gondolkozunk azon. hogyan lehelne a re­habilitáltak e.- a nődolgozók közül a legalkalmasabbakat betanítani az NC- es NT- gépek kezelésére. Hosszabb távon a ma még iskolapad­ban ülőkkel oldhatjuk meg a létszámgondunkat. Ezért szeretnénk szakköröket indí­tani a szakközépiskolákban s ezek keretében megismer­tetni a fiatalokat c korszerű gépekkel. Talán lesznek, akik megkedvelik a forgácsoló- szakmát.. s a gépgyárat vá­lasztják majd leendő mun­kahelyüknek Kolaj LászW

Next

/
Oldalképek
Tartalom