Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

1984. október 19., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A i országgyűlés őszi ülésszaka. {Folytatás a 2. oldalról) nagyhatalom képviselői fenn­tartják kontaktusaikat. Azt. hogy a Szovjetunió kész ér­ré, és nem szálaszt el egyet­len alkalmat sem a komoly, érdemi tárgyalásokra, bizo­nyítja. az a nyilatkozat i.s, amelyet Konsztanty in Cser- nv.eijko a napokban adotl a Washington Post einni ame­rikai lapnak. A k 01 <1 gy m i n i szler a to­vábbiakban arról .számolt be.,,, hogy a kormány az. MSZMP Xtl. kongresszusán el fogad t itt határozat ok na k megfelelően folytatta nem­zetközi tevékenységét. ■—■ Külpolitikánk alapvető tö­rekvései változatlanok — mondotta. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben külö­nösen lantosnak tartjuk a Vausói Szerződést, a szerve­zet munkájában, a szervezet egységének erősítésében való részvételűn két. ti—" Kormányunk változat­lanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista orszá­gokkal fennálló együttműkö­désünk, baráti viszonyunk ápolására, fejlesztésére. Meg­különböztetett jelentőséget, tulajdonítunk a Szovjetunió­val fennálló kapcsolataink elmélyítésének, a magyar— szovjet barátság és együtt­működés szüntelen erősíté­sének. Barátságunk tovább­fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszott a Kádár .János elvtárs vezette párt­ós ’kormányküldöttség tavaly júliusi moszkvai látogatása, amelynek során nagy mun­kát végezlek .további együtt­működésünk t.a r la I má na k meghatározásában és az időszerű feladatok kijelölé­sében. Pl munkát folytatták Kádár elylárs és Csernyen- ko elvlárs ez. év júniusi megbeszélései n. Várkonyi Péter beszédé­ben" kiemelte, hogy nemzet­közi 1 tevékenységünkben niegikülónbö/.tetett figyelmet Au áTInmtitkár bevezető­ben elmondotta, hogy az. or­szággyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első '•alkalommal a tanács- törvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok meg­különböztetett gondot fordí­tottak, intézkedésekéi hoztak az akkori vitában elhangzot­tak ''megvalósítására, a jel­zett hiányosságok kijavítá­sára, felszámolására. Bzek eredményeképpen -— csak a legfontosabbakat említve — —, szélesebb körű gazdasá­gi. ellátási, igazgatási együtt­működés alakult ki a váro­sok és a környező községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakos­f ordít unk az Európát köz­vetlenül érintő ügyekre. To­vábbra is jelentős erőfeszí­téseket teszünk a helsinki és a madridi okmányokban fog­lallak megvalósításáért. Erő­feszítéseink elismeréseként értékeljük, . hogy 1985-ben hazánkban kerül sor az. eu­rópai kulturális fórum meg­rendezésére. Azt kívánjuk, és az értekezlet házigazdája ken! mindent megteszünk annak érdekében, hogy a találkozó előmozdítsa az. európai népek és államok közötti megértést es kulturá­lis együttműködést, hozzájá­ruljon az európai politikai légkör megjavításához. A kormány arra törekszik, hogy külpolitikai irányelve­inknél összhangban meg ha­tékonyabban szolgálja szo­cialista építésünk ügyét nemzet közi kapcsolataink alakításában é.s a külpoliti­kai tevékenységben. Joggal bízhatunk abban, hogy az ehhez elengedhetetlen előfel­tétel: a béke megvédhető, és a világhelyzet alakulása visz- s,z.aterelhető az. enyhülés út­jára. A Magyar Népköztár­saság a jövőben is minden tőle telhetői meg fog tenni, hogy így legyen — mondot­ta befejezésül Várkonyi Pé­ter. A napirendi pont vitájá­ban felszólalt Darvast István, az országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke,. Káldy Zol lan evangélikus püspök, budapesti és Gosztanyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára. Vas megyei kép­viselő. Várkonyi Péter vála­szolt a hozzászólásokra, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a külügy­miniszteri beszámolót és a választ, jóváhagyólag tudo­másul vette. Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke számolt be a tanácsok­ról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról. ság ellátását szolgáló intéz­mények döntő többsége. Na­gyobb figyelmet kapott: az állami lakóházak és közin­tézmények felújítása. Az, egészségügyi intézmények integrációja jelentősen csök­kentette az, ellátás korábbi párhuzamosságait. A tanácsok munkáját az elmúlt tíz évben is oly mó­don kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék népképvi­seleti -önkorma nyzat i jelle­gük és államigazgatási funk­ciójuk. A tanácsüléseken, részt vevő képviselők tanúsíthat­ják. hogy a testületi munka tartalmában is. módszereiben is fejlődött. A testületi dön­tések megalapozottabbak, kö­vetkezetesebb a végrehajtás számonkérése. érezhetően nyíltabb lett a tanácsok te­vékenysége. Biztosítani kell a tanácsok önállóságát a helyi felada­tok meghatározásában, lehe­tőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázá­sában. anyagi eszközeik fel- használásában, a lakosság mozgósításában. További kö­vetelmény. hogy a tanácsi lest öletek következetesebben, érdemi módon kérjék számon határozataik. rendeieleik v ég reha jl á s á t. ford i 1 sa na k nagyobb gondot a szakigaz­gatási szerv, rendszeres es alapos ellenőrzésére, beszá­moltatására — A kedvezőbb körülmé­nyek és a tanácsok tervsze­rűbb gazdálkodásának ered­ményeként a beszámolási időszakban számottevően fej­lődött a lakossági infrastruk­túra, Az előirányzottat túl­teljesítve, csaknem 87(1 ezer Dr. Papp Lajos államtitkai. lakás létesült, ami érzékelhe­tően enyhítette a lakásgon­dokat. A tanú lólétszám nö­vekedésének mértékét meg­haladva — több mint 10 ezerrel — gyarapodott az ál­talános iskolai osztálytermek száma. Fokozatosan kialaaul- tak a csaknem teljes körű óvodai és az igényeket meg­közelítő bölcsődei ellátás feltételei. Enyhültek az. egészségügyi és a szociális el­látás legégetőbb gondjai, gyors ütemben bővültek a lakossági és a kommunális szolgáltatások, tovább fejlő­dött a kereskedelmi és ven­déglátó hálózat. Az utóbbi években — a népgazdaság általános helyzetéhez hason­lóan — nehezebbé váltak a tanácsi gazdálkodás, így a településfejlesztés és intéz­ményfenntartás körülményei. A tanácsok VI. ötéves ter­vükben ugyan névlegesen na­gyobb fejlesztést irányozhat­tak elő, mint amennyit az előző tervidőszakban teljesí­tettek, azonban a tényleges felhasználás ennél kevesebb lesz a népgazdasági egyen­súly megőrzését célzó kény­szerű korlátozó . intézkedé­sek miatt. A tanácsok — a nagyobb önállóság lehetősé­geivel élve. kezdeményező­készségük fokozásával — ál­talában igyekeztek alkal­mazkodni a nehezebb kö­rülményekhez. — A gazdaságirányítás na­pirenden levő továbbfejlesz­tése várhatóan javítani fog­ja a tanácsi gazdálkodás feltételeit, is. A Központi Bi­zottság a 1 lásí og 1 a I ásá n a k megfelelően az érintett Köz­ponti szervekkel azon dol­gozunk. hogy — a központi es megyei kötöttségek csök­kentésével — mindenekelőtt a városi és a községi taná­csok önállósága erősödjék, k a p j a nak gazdá 1 kodásükhöz tágabb mozgásteret. Ennek megfelelően az a szándék, hogy a lakosság alapfokú ellátásához feltétlenül szük­séges pénzeszközök álljanak a helyi tanácsok rendelke­zésére — hangsúlyozta az államtitkár. A tanácsi ügyintézésié ma már mindinkább a törvé­nyesség, a szakszerűség es a jogpolitikai elvek helyes alkalmazása a jellemző. A kétségtelen lojlödés mellett a hatósági munkában hiá­nyosságok is tapasztalhatok, nem sikerült mindenütt megszüntetni a bürokrati­kus. körülményeskedő mun­kastílust. Egyes tanácsi ügy­intézők türelmetlenek. ud­variatlanok a hozzájuk for­duló állampolgárokkal. Ezek miatt időnként jogos bírálat éri a tanácsi ügyintézést. Ugyanakkor az is tapasztal­ható, hogy egyedi esetekből általánosító vélemények fo­galmazódnak meg a nyilvá­nosság elolt. A tanácsi ve­zetők kötelessége az eddi­gieknél határozottabban fel­lépni a bürokratizmus min­den megnyilvánuló formá­jával szemben. Az államtitkár ezután a tanácsok területi igazgatási beosztásainak az ország'adott­ságaihoz és a tneg'ék sajá­tosságaihoz alkalmazkodó to­vábbfejlesztéséről szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt évtizedben 28 nagyközség kapót! városi rangot, lénye­gében befejeződön a községi közös tanácsok szervezése. A közös tanácsok rendszere el ósegít ette az egymással szo­ros, kapcsolatban álló közsé­gek összehangoltabb fejlesz­tését. A társközségekben megalakultak ugyan a ta­nácstagi csoportok, a szük­séges hatáskörök es képvise­leti jogok irányában azon­ban nem tudtak érdemi tes­tületi tevékenységet kifejte­ni. Ezek indokolták elöljáró­ságok létesítését. Az elöljá­róságok a jövőre esedékes ál­talános tanácstagi választá­sok után alakulnak meg. A módosítóit tanácstörvény biz­tos il ja a működésükhöz szükséges legtontosabb ha­tásköröket. Az államtitkár szólt a me­gyei. a fővárosi, illetve a ke­rületi tanácsok munkájáról is. majd megemlítette: a je­lentős hatáskör- es téladal- nővekedés ellenére 1975 és 1984 között mintegy három­ezerrel csökkent a tanucsap- paráius létszáma. A tanácsi szervezet korszerűsítésének, a varosokban a belső szerve­zeti egységek összevonásának eredményeként kevesebb lett a vezetők száma, megnőtt a szakemberek. az érdemi ügyintézők aránya. A szemé­lyi feltételek megterem lesé- ben ugyanakkor gondok is vannak, főként a kisközsé­gekben. és a fővárosi kerü­letekben. A kormány a törvényben előírt kötelezettsegenek meg­felelően rendszeresen figye­lemmel kiséri és értékeli a tanácsok működését, irá­nyítja. a végrehajtó bizott­ságokat. A minisztériumok és a tanácsok kapcsolataira mindinkább a kölcsönös pgyüttműködés, s feladatok rendszeres egyeztetése jel­lemző. Ugyanakkor eseten­ként előfordult, hogy intéz­mény fenn tartási. -irányítási hatásköröket, hatósági fel­adatokat. a lakossággal köz­vetlen kapcsolatban álló szer­veket szándékoztak kivonni a tanácsi felügyeletből. Az ál­lami irányítás, felügyelet ki­alakult rendje es a tanácsok munkája sem indokolja eze­ket a törekvéseket. — Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a he­lyi párt-, állami és társadal­mi szervek irányításának ú.i rendjére. Az. átszervezés lé­nyegében rendben megtör­tént. A községi lakosság ügyeinek intézésében átme­netileg sem következett be nagyobb fennakadás. A ta­pasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkör­nyék kialakítása, központja­ik kiválasztása és a közsé­gek varoskörnyéki beosztása. A megyei tanácsok a meg­szűnt járási hivatalok sze­mélyi állományából, létszá­mából és béralapjából — fel­adataik növekedésével ará­nyosan — a helyi tanácsokat erősítették meg. Megnyugta­tó. hogy a községek nagy többsége a járások nélkül is jól megáll a lábán, sok köz­ségben a korábbiaknál ön­állóban. ön tévé kent' ebben dolgozik a tanács. A követ­kező években az ú.i irányí­tási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparatus biztonság- érzetének erősítését es mun­kájának tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladat­nak — mondotta befejezésül Papp Lajos. A vitában elsőként. G ná­ci ó esi István Bács-Kiskun megyei képviselő, a napirendi pont. bizottsági előadója, majd S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pesl megyei, Horváth Lti?ox Ba­ranya megyei. Gulyás Emil- ne Szabolcs-Szatmár me­gyei, Bíró József GVör-Sop- ron megyei, Csapó Jánosné Tolna megyei, Bóka Mi- hályné Békés megyei ’ és Tóth László Csongrád me­gyei képviselő szólalt fej. Az elhangzottakra Papp Lajos válaszolt. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Mr-' nisztertanács Tanácsi Híva-' tala elnökének beszámolóját a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag elfogadta. Ezután Turcsek Ferenc Pest megyei es Móréi Emil Baranya megyei képviselő interpellált. Az ezekre adott, és az országgyűlés által el­fogadott válaszokkal az or­szággyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal. Cser- venka Ferencné és Péter .Já­nos felváltva elnökölt — be-, fpjezte munkáját. Papp Lajos beszéde Szomszédolás Jászberénvben i: Jászberényről Lehel. Le­lteiről kürtje, de manapság inkább a közismert hűtő- gépmárka jut az emberek eszébe. 1952-ben indult a Jászság „fővárosában" a hűtőgépgyártás. Az eltelt idő alatt az alig kétszáz munkást foglalkoztató vál­lalatból hatezer embernek munkát adó nagyüzem lett. 1973 01a Bosch-licenc alap- - ” közismert háztartási hűtőszekrények szerelese jón naponta mintegy ezer- ég.v.száz darabot gyártanak a két-, illetve háromcsilla­gos háztartási hűtőszekré­nyekből. amelyek a Bene­lux államokon kívül eljut­nak Svájcba. Svédországba, Franciaországba, az NS/VK- ba. A háztartási hűtőgépeken kívül készítenek Jászbe­rényben Ipari célokat szol­gáló hűlőberendezéseket is. Az évente közel négymilli- árd forint termelési értéket előállító nagyüzembe láto­gattunk el a közelmúltban. Ipari hőcserélők a gyen tósoron Laczó József felvételei A szerelőszalagnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom