Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

1984. október 3., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A kacsa ismét felröppent Amikor a vélemény A kacsa ismét felröppent. Nyár közepén a miskolci Búza téri piac gombaszakér­tője mérgező gombát, su- sulykát talált a sajóvámosi „Gomba” gmk termékén, a laskagombával beoltott ter­mőzsákokon. Az idén immá­ron harmadszor. Mondani sem kell, a hír nagy riadalmat keltett. A kirándulóhelyeken a gomba­termelők tucatjai keresték fel a vizsgálópavilonokat szatyorszám cipelve maguk­kal az otthon szüretelt las­kát. Répást Gábor gombaszak- értő: — Kifejezetten pánik- hangulat alakult ki. Hiába magyaráztam, érveltem, hogy’ ez a gomba semmi mással öszze nem téveszthető, ga­rantáltan ehető termék, so­kan a szemem láttára öntöt­ték ki a szemétbe. Olyan düh fogott el, amilyet még nem éreztem. Balogh Miklósné, a gmk egyik tagja: — Azon a bi­zonyos szombaton, amikor felröppent a hír, hogy mér­ges gombát termelünk, én a laboratóriumban voltam. A főnökünk felesége rohant a hírrel, s ahogy meghallot­tuk, földbe gyökerezett a lábunk. A mi technológiánk mellett, mérges gombát ne­velni képtelenség. Daray Balázs, a mumkakö- lcözösség képviselője: —Nem tudtam eldönteni, hogy sír­jak, vagy nevessek. Vibrál­tam az idegességtől, abban a pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy mi lesz ennek a szakértői felületességnek, fe­lelőtlenségnek a következ­ménye. Amit aznap délután mun­katársai előtt így fejezett ki: — Lányok, lehet szépen, s csúnyán is elbukni. Ezt a pletykahullámot megállítani úgysem lehet, így javaslom, húzzuk le a rolót. Ki így, ki úgy ítéli ezt meg A TÖRTÉNET KEZDETE Nem is oly régein a sajó- vámos'i Aranykalász Terme­lőszövetkezet nagy remé­nyekkel indította be gomba­üzemét. A mesterségesen termelt laska mellett, több gazdasági tényező szólt. Így a megye ellátatlansága, a termelés olcsósága, a nagy üzleti lehetőség, s az ezek­nek megfelelő jövedelem. Évi 400 ezer kilogramm gom­bát akartak volna az átala­kított baromfiistállókban megtermelni, ám rövidesen kiderült, légvárat építettek. A vásárlóik előtt ismeretlen Laska nem váltotta be a re­ményeket, még a tervezett mennyiség negyedére sem volt kereslet. Hasonlóan ide­genkedtek a gombától a ven­déglátóipari üzemek — bár azóta keresett termékké vált —, így csak a szaporító­anyag előállításában s el­adásában reménykedhettek. Ám a termőzsákok sem fogy­tak úgy, hogy a termelés nyereséggel zárjon. így az idén a közös gazdaság siet­ve bérbe adta az üzemet az első jelentkezőnek, a „Gom­ba” gmk-<nak. Természetesen nem ingyen. A GOMBA ÉS MEGHATAROZASA mérnez veszti a mérgező susulyká- val, annak annyi köze nincs a szakmához, mint nekem a harangöntéshez. A kettő kö­zött annyi a különbség, hogy egy növényhatározásban já­ratos ember egy pillantás­sal ketté választja. Arról nem is beszélve, a szakmá­tól senki nem maradhat el annyira, hogy ne tudná: a mesterséges termesztés kizár­ja a susulyka megjelenését. MÉG NINCSENEK BÖRTÖNBEN? A tavasszal megalakult munkaközösség a szaporító­anyag előállítást negyedany- nyi munkaerővel, feleannyi enérgiaköltséggel oldotta meg. Itt a laboráns ugyan­úgy forgatja a villát, mint a pipettát, a főnök nemcsak irányít, kísérletezik, hanem ő az anyagbeszerző, vagy akár segédmunkás a kazán mel­lett; ahogy a szükség kíván­ja. Ügy tervezték, ha idén sikerülne húszezer termő- zsákot eladni, akkor 2.5 mil­lió forintos árbevételt ér­hetnek el. Az energia-, anyagköltség ezt az összeget annyira lefaragja, hogy a sokszor tizennégy órás mű­szakkal sem kerestek volna többet havi hat-nyolcezer forintnál A fénysebességgé! terjedő hír viszont egyik napról a másikra megfojtot­ta a jól induló üzletet. Liplak Gyuláné laboráns: — A vásárlók elmaradtak. Nem győztük visszacserélni a zsákokat. (Elvileg nem is kellett volna, de meg akar­ták tartani vevőiket.) A he­ti 18 ezer forintos forgal­muk szinte nullára esett vissza. Takács Ferencné laboráns: — Még egy régi, kedves ve­vőnk is olyan szemekkel méregetett, hogy jobban sze­reltem volna a föld alá süly- lyedni. Meg is kérdezte: — Nem vagytok még börtön­ben? Az útbaigazító táblákra valaki (valakik) halálfejet rajzoltak. Daray Balázs nem győzte lemosni... MIKROSZKÓP MINT PERDÖNTŐ Ebben az ügyben talán * legilletékesebb dr. Kiss Réka biológus, egészségügyi gom­bavizsgáló. — Szó sincs illetékesség­ről. A KÖJÁL fővárosi la­boratóriuma határozhatja meg a mérgezés után a fel­küldött mintából a gomba fajtáját. — Vagyis... Félbeszakít: — Tudom mit akar kérdez­ni, mérgezésről szó sem volt. Én óvatosságból megvizsgál­tam, mert kaptam a susuly- kának meghatározott anyag­ból — ugyanattól a pana­szostó?, aki a nevezetes vizs­gálatot kérte —, s ezt tinta­gombának határoztam. Már ránézésre megállapítottam, hogy az tintagomba, de a nükroszkópos vizsgálat is bi­zonyította. — Egy szakértő tévedhet ekkorá t ? — Nem. Ez egy minden­hol. parkokban, ligetekben, kertekben előforduló gyom- gomba. Egy szakmailag jói veze­tett, korszerű technológiájú vállalkozás tönkremehet egy álhir miatt A tévedésein alapuló meghatározás pá­nikhangulatot keltett. Meg­rendítette a bizalmat a sa­jóvámosi termékben. A HITEL VISSZASZERZÉSE A piac gombaszakértője megállapította tehát, hogy az idén már harmadszor ha­lált okozható mérges gombát, susulykát talált a termő­zsák laskagombái között. Az ügy annak rendje-módja sze­rint gyűrűzni kezdett, az il­letékesek rövidesen felhívták a lakosság figyelmét, hogy tartózkodjanak a sajóvámosi gomba fogyasztásától. Daray Balázs: — Mintha a falnak mondtam volna, hogy az a bizonyos mérges gomba egy ártalmatlan gom­baféle, a tintagomba. Ha a vásárló nem tartja be a pros­pektusban ajánlott, de még a számlán is szereplő ter­mesztési feltételeket, előfor­dulhat, hogy ez a gombafaj­ta is megjelenik. De a las­kától könnyen megkülön­böztethető. Nos, ezt a gom­bát vitték be a gombaszak­értőnek. — És ez a gomba mérge­ző? — Okozhat rosszullétet. Kilószámra eheti bárki — Ha jó a gyomra —, s nem okoz semmi problémát. Ár­Olvasóink biztosan emlé­keznek még rá: a miskolci Szabó Ibolya holttestére feb­ruár 17-én bukkantak rá a szirmabesenyői, úgynevezett hármas számú tónál. A be­tondarabbal halálra zúzott lány tetemét a tó jegébe fagyva, a part közelében látták meg. A nyomozás né­hány nap alatt kiderítette az ismeretlen tettes személyét — az ugyancsak miskolci Nagy Andrást, rövidesen őrizetbe vették, majd előze­tes letartóztatásba helyezték a rendőrségen. A tények felszínes ismere­tében. sokan talán egyetlen kézlegyintéssel pálcát törnék a 26 éves Szabó Ibolya és a 24 éves, kétgyermekes 'csa­ládapa, Nagy András sorsa •eiett. A tegnapi bírósági ta'lmai lan, kivéve egy esetet, ha az illető a lakomát meg is öntözi. Nos, akkor hu­szonnégy óráig nem érzi fé­nyesen magát. Hatása ha­sonló az alkoholelvomó inté­zetek gyógyszereihez, vagyis jóindulatú „mérgezéssel” jelzi az alkoholt. Nem mér­ges gomba, hanem gyógynö­vény. ami a helytelen laslka- termesztés mellékterméke. Megjelenhet a zsákokon, de eltérő formája miatt —• sö­tét, apró, lágy szárú — ösz- szeléveszthetetlen a laskával, nem kell leszedni. (A természetben létező, vagy mesterségesen termelt laskagombának mérgező vál­tozata nincs. Hasonmás nél­küli gomba, mással összeté­veszteni nem lehet. Lénye­gében így ír az „Ehető és mérges gombák” című köny­vében Kalmár és Makara.) Magyarán: A tintagombát tévesztették össze a susuly­kával? ) Répasi Gabor: — Én is gombaszakértő vagyok. Nem akarok senkit megsérteni, de aki ezt a gombát össze) e­tárgyalós szünetében már olyan megjegyzés is elhang­zott, hogy egyikőjük sem volt jobb a Deákné vászná­nál. De — amint a tegnapi tár­gyaláson kiderült — Szabó Ibolya családja mélységesen szégyellte ugyan a lány vi­selkedését, ám meg sem for­dult fejükben, hogy akár ideggyógyászati kezeléssel, netán elvonókúrával próbál­janak meg segíteni rajta. A bűncselekmény napján az áldozatot mentők szállították haza a kórházból. Zavaros kép bontakozott ki a tárgya­láson arról, hogy miként ke­rült az idegosztályra, majd onnan a repülőtér közelében levő lakásukra. A lány rövi­desen két üveg almabort vá­sárolt, egyiket el is fogyasa­Már az étmirtt évben is felröppent egy kacsa, hogy egy Miskolc környéki falu­ban, a sajóvámosi gombától többen megbetegedtek. Nos, volt, aki ennek utánanézett, s a [nyomozástól dühbe gu­rult : Csak egy ember bete­gedett meg gombapörkölt után, s mint orvosa elmond­ta, epegörcsben. Érdekes, hogy ezt sokan nem hitték eL Az igaz hir terjedésétől úgy tűnik, nem várható el az a gyorsaság. De adjuk vissza a szót Répása Gábor­nak: — Aitei ezt a két gombét összekeveri, az nem ebbe a szakmába való. Csak rémhí­reket kelt, amit ez az eset is bizonyít. Felhívtam erre a felettesei figyelmét, még választ sem kaptam. Ügy tűnik, a szakértőkkel máshol is gondok akadnak. A Magyar Közlöny az újbóli vizsgáztatás szükségességére hívja fel a figyelmet. Répása Gábor: — Ha * termelő rontja ei a termesz­tést s gondatlansága ered­ményezi a tintagomba meg­tolta. Szülei és testvére meg­próbálták ot thon tartani, ám ő egy óvatlan pillanatban mégis kereket oldott. A drót­gyár portájáról a rendőrség­re szeretett volna telefonál­ni, ám a rendész, a zavar­tan motyogó lányt elutasítot­ta. Szabó Ibolya a Pityókás- ból is a rendőrségre kívánt telefonálni, míg meg nem gondolla magát, s mint a tanúvallomásokból kiderült, a férfiakat megszégyenítő huzattal megivott két decili­ter bort. A motorján az úgy­nevezett víkendtelepi lakásá­ra induló vádlottat a Vágó­híd utca közelében állította meg, kérve őt, hogy vigye el valahová, mert meg akarják erőszakolni. Nagy András vallomása, védekezése sze­rint áldozata önként ajáiv­jelienését, miért ■ gmk-vai akarja megfizettetni hozzá nem értéseinek árát. És erre egy gomba szakértő miért ad alapot ? A szakértő vájom felmérte-e, hogy íelületes- sagével milyen kárt okoz? * Sokat ebhez a mérges gom­ba ügyhöz ezek után nem lehet hozzátenni. Lényegé­ben kiderült: hogy magala­pozatlan vélemény, s a futó­tűzként elterjedő hír elég ahhoz, hogy egy jó szándé­kú. a megye ellátását segítő vállalkozás a csőd saélére kerüljön. Éppen ezért az új­ságíró egyetlen kérdést koc­káztathat meg. A szakértő a jó gombát határozta meg rossznak. Hozzá nem értés­ből. És mi van, ha ez fordít­va sikerül? Mint például Szegeden két évvel ezelőtt, amikor a város legnagyobb áruházában hivatalosan en­gedélyezett mérges gombát árultak. Mert ilyen is vök... Kármán Irtván Vitt* fel magát, így kerültek a tó .közelébe. Itt közösültek, * amikor alkalmi ismerőse, nyomdafestéket nem tűrő kérésének megtagadása miatt szidalmazni kezdte, a keze ügyében levő betcxndarabbal — nem tudja miért — ütni kezdte. A tárgyi bizonyíték­ként szolgáló gyűrűk — sze­rinte — véletlenül maradtak nála. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az előbb leírt tör­ténet a tárgyaláson kiala­kult képet tükrözi, nem íté­leti tényállás. Az igazság pontos kiderítésére, a megyei bíróság dr. Orbán Dezső ve­zette büntetőtanácsának még több tárgyalásra van szük­sége. Nagy Andrást a me­gyei főügyészség emberölés és kifosztás bűntettével vá­dolja. Udvardy József Mi történt a besenyői tónál? Mini piac Szinte kis piac van Miskolcon, a Győri kapui Csemege áruház környékén. A kistermelők kínálják áruikat, portékájukat, ezzel is bővítve az áruválasztékot. A zöldség mellett nagy a választék ■ virág-„piacon“ is. Fotó: Loczó József Újszerű kezdeményezés Leninvárosban Megalakul a M-nmlasok körzeti alapszervezete A XIII. kongresszusra való felkészülés során a pártszer­vezetek értékelik, hogyan hajtották végre a XII. kong­resszus és az irányító párt- szervek határozatait. A Ti­szai Vegyi Kombinátban ezért úgy döntött a párt- vegrehajtóbizottság, hogy megbízza a pártépítési mun­kabizottságot: vizsgálja meg, hogyan foglalkoznak a nyug­díj előtt álló párttagokkal. A határozatok végrehajtásá­nak tapasztalatait összegezve jó néhány jel arra motiválta a testületet, hogy szükség van a téma alaposabb elem­zésére. Nem a nyugdíjazás munkajogi részével van probléma, inkább a nyugdí­jas éveket előkészítő, felké­szítő munka emberi oldalá­val. De azzal is tisztában vannak: a pártszervezetek egyik fontos feladata, hogy a nyugdíjha vonuló szakmun­kások, mérnökök, vagy tiszt­viselők többségének — akik több évtizedig aktív részesei voltak a szűkebb, vagy tá- gabb közéletnek — ezután is legyen társadalmi munká­ja, pártmegbízatása. A kombinátban is arra tö­rekednek, hogy a végzett munka és a lehetőségek alapján több jutalmat adja­nak a nyugdíj előtt állók­nak; így több lesz a nyug­díjuk. Van, ahol az ünnepé­lyes búcsúztatást tartják fon­tosnak. Néhány vezetőség felméri, hogy rövid időn be­lül kik mennek nyugdíjba, és ezeknek a dolgozóknak a helyzetét értékelve, igyekez­nek meghatározni saját ten­nivalóikat. Néhány alapszer­vezetben, a körzeti pártszer­vezetben végzendő munkára készítik fel az idős kommu­nistákat. Jó kezdeményezé­sek keverednek formális dol­gokkal és a legtöbb helyen az emberi szempontok nem érvényesülnek kellően. A nyugdíj előtt, álló többségét az foglalkoztatja, hogy mi­lyen mértékben tudják csa­ládfenntartó szerepüket foly­tatni, illetve milyen mér­tékben kell majd családjuk gondoskodását igénybe ven­ni. Egy biztos: a nyugdíja­zás szinte minden embernél kisebb-nagyobb megrázkód­tatással jár. — Felmérésünk azt is mu­tatja — mondotta Pintér Imre, a TVK pártbizottságá­nak titkára —, hogy a nyug­díj előtt álló párttagokkal való foglalkozás irányelvei helvileg sincsenek meghatá­rozva. Ennek is tulajdonít­juk, hogy jó néhányan vélt. vagy valós okok miatt meg­sértődnek és ennek követ­kezménye, hogy a közélettől, a politikai tevékenységtől visszahúzódva élik nyugdí- jas éveiket. Persze, az is igaz, hogy rajtuk is sok mú­lik. Vannak, akik egyolda­lúan csak a munkahelytől«« a pártszervezettől várják a róluk való gondoskodást. A TVK-ból az elmúlt négy évben ötven nyugdíjast iga­zoltak át körzeti alapsaerve- zethez. Többségük kérte, hogy a TVK-nál maradhas­son, de jelenleg csak négy idős kommunista szerepel a nyilvántartásukban. Az idén és jövőre harmincán mennek nyugdíjba, egyharmaduk 45- os párttag. Jövedelmi viws*- nyaik is eltérőek: 45W ét 11 ezer forint között kenet­nek. Ezt azért is tart juk fol­tosnak megemlíteni, imvei a képzettség, a végzett munka, a beosztás stb. következté­ben kialakult anyagi különb­ségek miatti ellentétek a nyugdíjas években felerősöd­nek. Az életszínvonalbeli kü­lönbségek sokszor ellentétek forrásai. A TVK tapasztalata* ti azt bizonyítják, hogy a nyug­díj előtt álló párttagokkal el­sősorban az alapszerveaetek- ben kell többet foglalkozni.' A pártbizottságnak pedig ab­ban kell többet segítenie, hogy az idős kommunisták politikai, mozgalmi tapaszta­lata az eddigiektől jobba* hasznosuljon. Erre mér van­nak terveik, amelyről ért mondta a pártbizottság tit­kára: — A közeljövőben a vá­rosi pártbizottsággal egyet­értésben kezdeményezzük a TVK pártbizottságának irá­nyítása alá tartozó nyugdí­jas, körzeti, városi alapszer­vezet megalakítását. A kom­binát nyugdíjasai ezentúl egy alapszervezetben lógnak tevékenykedni. A közös múlt, a kombinátban töltött évek tapasztalatai, a munkában, a mozgalomban szerzett isme­retségek, barátságok ily mó­don is tovább erősödve, já hatással lesznek az alap­szervezet életére, az ott dol­gozók aktivitására. Az új for­ma remélhetőleg segíti majd az egységes, az alkotó szel­lemű politikai légkör kiala­kulását. A TVK pártszervei mind­ezek mellett fontosnak tart­ják, hogy a jövőben a nyug­díjas életmódra való felké­szítés váljék jobban a páni­ni un ka részévé. Ez a tevé­kenység eddig nem vott olyan, hogy megfelelően se­gítette volna az idős kom­munisták életformaváltását.' Ezt felismerve, ennek tuda­tában kezdeményeznek újat a TVK pártszervei is. Petra JTémet j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom