Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

•1 X Ä IV V ^ JSR-AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD ABAOJ ZEMPLÉN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyom, 231. szóm Ara: 1,40 FI Kedd, 1984. október 2. Szovjet és aseniai vélemények Grtmikt tárfyalisairél Andre.i Gromiko szovjet külügyminiszter és Ronald Reagan amerikai elnök pén­teki washingtoni találkozója sajnos nem támasztja alá, hogy bármilyen pozitív gya­korlati változás következett volna be az Egy.esült Álla­mok kormányzatának külpo­litikájában — állapítja meg vasárnapi számában a Prav­da. A lap vasárnapi nemzet­közi szemléjében felidézi Reagan a hét elején mon­dott ENSZ-beszédét' is, le­szögezve, hogy az elnök pa~ telikus békeszólamai éles el­lentmondásban vannak kor­mányzata gyakorlati teltei­vel. Reagan elismerte, hogy nincs ésszerű alternatívája a fegyverzetellenőrzésről foly­tatott szovjet—amerikai tár­gyalásoknak. Ugyanakkor Armacosl külügyminiszter- helyettes már egy nappal az elnök beszéde után katego­rikusan tagadta az amerikai rakéták Európából történő kivonásának lehetőségét. Wa­shington pedig jól tudja, hogy a Szovjetunió mind­addig nem ül le a tárgyaló­asztalhoz. amíg reá irányul­nak az első csapás mérésére alkalmas amerikai „euroraké- ták". Mint Rogers tábornok­nak. a NATO európai had­erői főparancsnokának egyik kijelentése bizonyítja. Wa­shingtonnak az sem fordul meg a fejében, hogy bele­egyezzen a vegyi fegyverek betiltásába. Tények cáfolják az amerikai elnöknek azt a kijelentését is, hogy kor­mányzata kész kedvező vá­laszt adni a Szovjetuniónak a világűr • militárizálósának elkerülése érdekében tett ja­vaslatára. „Intenzív és néha filozofi­kus jellegű’’ eszmecserének minősítette Shultz amerikai külügyminiszter az elmúlt héten megtartott magas szin­tű szovjet—amerikai megbe­széléseket. Shultz szerint meg­állapodás jött létre arról, hogy a két fél továbbra is rendszeres kapcsolatban ma­rad-egymással, a diplomáciai csatornákon keresztül. „Bí­zunk abban, hogy így meg­vitatjuk a most felmerült kérdéseket és tárgyalni fo­gunk néhány fontos témá­ról” — hangoztatta a kül­ügyminiszter az ABC-televí- ziós hálózatnak vasárnap adott nyilatkozatában. Gromiko külügyminiszter­rel megtartott találkozóiról szólva azt mondotta, hogy azon érintették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, a re­gionális kérdéseket és a fegyverzetkorlátozás témáit iá. Ezek a problémák G ro­lnikénak Reagan amerikai elnökkel megtartott eszme­cseréjén is felmerültek. Ha Reagan elnököt újra­választják — mondotta Shultz —, a kormánynak „ugyanazt a stratégiát kell folytatnia, mint most” — vagyis „rea­listának, erősnek kell len­nünk és készen kell állnunk arra, hogy konstruktiv meg­állapodásokat tudjunk kidol­gozni a Szovjetunióval”. A korszerű acélgyártásról Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének környezetvédő filterekkel ellátott kéményei Mészáros János fel*. A Kort fürdőfelszín alatti fuvatásos acélgyártási eljá­rást 1978-ban kezdték al­kalmazni Brazíliában. Euró­pában elsőként hazánkban 1980 óta. a kísérleteket az Ózdi Kohászati Üzemekben 1980 végén kezdték meg. A sikerek bizonyítják, hogy az említett eljárással lényeges mennyiségű anyag- es ener­gia takarítható meg. és nagy­mértékben csökkenthető a gyártásra fordított időmeny- nyiség is. A vállalat az el­múlt években jelentős ered­ményeket ért el, ennek az acélgyártási technológiának a meghonosításában. Az eljárás eredményeinek bemutatására és a tovább­fejlesztés ismertetésére októ­ber 1. és 4. között Ózdon nemzetközi szimpozionl ren­deznek. A magyar és a kül­földi szakemberek már teg­nap megérkeztek Ózdra. A tanácskozás ma veszi kezde­tet. A megnyitó után film­vetítés keretében ismerkert-’ nek meg a résztvevők a gyár tevékenységével-, majd láto­gatást tesznek az acélműben és tanulmányozzák az új el­járással dolgozó SM-kemep- céket. Ezután előadásokra és konzultációkra kerül sor. Holnap, szerdán szinten több előadás hangzik el, amelyet konzultáció követ. Csütörtö­kön szekciós tanácskozások-! kai es konzultációkkal foly­tatódik a szimpozion. majd végül filmvetítésre kerül sor. Magyar napok Taüinnban Külföldi licencek hasznosítása Ünnepélyes keretek között nvíh meg hétfőn délután Taüinnban, az Észt Szovjet Sz.ociajisla Köztársaság fővá­rosában a magyar gazdasági es műszáki napok rendez­vénysorozata. A Magyar Ke­reskedelmi Kamara és az MTESZ a szovjet és Az Észt­országi Kereskedelmi és Ipar­kamara közreműködésével rendezte meg — hetedik al­kalommal — a Szovjetunió­ban immár hagyományosnak számiló magyar napokat. A megnyitón elhangzott beszédében Marjai József mi­niszterelnök-helyettes szólt a A múzeumi és műemléki hónap ~ immár „nyolcva­nas eveibe” érve — ez idén is tartalmas, szellemet gaz­dagító eseményekkel várja megyénkben az érdeklődő­ket. Rendezvényben, prog­ramban nem lesz hiány, s remélhetően nem lesz a mú­zeumi és műemléki munka iránt vonzódó új barátok és pártolók megszerzésében sem. ... Az idei eseménysorozat megyei megnyitójára teg­nap, október 1-én délelőtt 10 órakor került sor Mis­kolcon, a Herman Ottó Mú­zeum előadótermében. A nagy számban megjeleni kö­zönséget dr. Szabadfalvi Jó­zsef megyei múzeumigazga­tó köszöntötte, maid felkér­te dr. Majoros Lászlói, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács általános elnök- helyettesét, megnyitó beszé­dének elmondására. Bevezetőjében az előadó a kultúra fogalmáról szólt, s a kulturális intézmények .kö­zött a múzeumok kialakulá­sáról, derhokral halódásáról. Arról a folyamatról, amely­ben a tömegek előtt is lát­hatóvá váltak az értekek. magjar—szovjet kapcsolalok jelentőségéről, gazdasági együtt működésünk szerepé­ről, a magyar gazdaság előtt álló feladatokról. A vendég­látók nevében G. A. Tinsz- pojeg észt miniszterelnök-he­lyettes, a tervbizottság elnö­ke köszöntötte a megjelen­teket. A nap folyamán a kor­mány elnökhelyettese meg­beszélést folytatott K. E. Vaj- nóval. az Eszi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával és B. E. Szaullal, az Eszi SZSZK Mi­nisztertanácsának elnökével. így szólt arról, hogy hazánk ­ban a XIX. ázázad első éveiben főúri g\ üjteményék­ből alapítódéit a Nemzeti M úzeum, majd a korszak- váltó társadalmi megújulás révén az állam vette át a múzeumi hálózat- és intéz­ményrendszer működtetéséi - Megyénkben az 1941). évi államosítás után indult fej­lődésnek a múzeumi szerve­zet Mezőkövesd, Tokaj, Sze­rencs, Sárospatak és termé­szetesen a Miskolcon már korábban meglevő Herman Ottó Múzeum révén. A mú­zeumok fejlesztése a hetve­nes években újabb lendüle­tet vett: Tokajban házvásár­lás és helyreállítás. - Szeren­csen a vár központi épület­egységének felújítása és a feltáró munkák. Pácinban a Mágócsy - k as t ély hely reá 11 i - tása jelenti szőkébb pát­riánkban a múzeumszerve­zeti építő munkát. K nagy feladatok megoldása közben muzeá 1 i s gy új tömények et tudhatunk magunkénak Sá­toraljaújhelyen, Encsen ... És ott vannak lájházuink . Ezek az erőfeszítések — mu­tatott rá dr. Majoros László — azt eredményezik, hogy A Magyar SzocM*ftstR Munkáspárt. Központi Bi­zet u-..-.gúna k meghívására szeptember SS. és október i. között Budapesten tartózko­dott Giorgio Napolitano, az Olasz Kommunista Párt ve­zetőségének tagja. Az olasz párt vezetővel megbeszélést, folytatott Aezel György, az. MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titká­ra. valamint Berecz János, a KB tagja, a Népszabadság főszerkesz.1 ő je. kél-három éven belül Bor­sod - A ba u j -Zeni p len ben k i­ajakul megyénk korszerű múzeumi hálózata. Az, hogy a várható jó jö­vő terheket rótt a megyére, mindenki tudja és beláthatja. Terheket rótt a mára élért állapot megteremtése magá­ra a megyei múzeumigaz­gatóságra is. Szólt arról a megyei tanács általános el­nökhelyettese, hogy az utób­bi tíz esztendőben ugyan­csak kipróbálódott és össze­forrott az a szakmailag jól felkészült gárda, amelyik je­lenleg és az elmúlt evek­ben hallatva hírei dolgozott a megyei múzeumi szervezet­ben. A korábban felvázolt gyarapodások és a meglevő szellemi „kapacitások” isme­retében bizton remélhetjük, hogy az eddigi extenziv mú- zeumfejleszlési időszak után az intenzív, a minőségi fej­lődés útjára lép megyénk­ben a múzeumi hálózat-. A megnyitó beszéd irtán osztották ki az idei, immár 23. alkalommal meghirdetett Istvántfy Gyula néprajzi es honismereti gyűjtőmunka pá­lyázatának eredményét. ^Folytatás s 4. aLdalon) Aur. elmúlt évtizedben mint­egy félszaz külföldi lieencet vásároltak a hazai vállala­tok. Annak ellenerő, hogy a licencek felhasználása nem minden esetben voll, sikeres, a külföldi szellemi termékek számottevően hozzá járultak?* műszaki fejlődés gyorsításá­hoz, a külpiaci versenyké­pesség javításához — állapít­ja meg a Magyar Kereske­delmi Kamara kooperációs tagozata, mely a külföldi U- cencek hazai hasznosításá­nak eredményeit vizsgálta meg. Kedvezőtlen tendencia. hogy a nyolcvanas években egyre kevesebb nagy jelen­tőségű. átfogó műszaki fej­lesztést eredményező lieencet vásároltak a vállalatok. Őszi szezon a konzerv­gyárakban A konzervgyárakban mAg tart a főszezon, jelenleg a savanyúság es a gyümölcséit feldolgozása adja a legna­gyobb munkát. Néhány zöld­ségféléből a vártnál kevesebb termett, így ezekből szeré­nyebb mennyiség all az ipar rendelkezésére. E cikkeket más, bővebb termést adó zöldségekkel igyekeznek pó­tolni. A Konzervipari Közös Vállalat megítélése szerint összességében az év végéig a tervekben rögzített mennyi­ségeket gyárthatják az üze­mek, megközelítően mintegy 750 ezer tonnát. Mivel a kedvezőtlen nyári időjárás miatt paradicsom­ból, paprikából es uborkából kevesebb termett, az üzemek — elsősorban a hatvani, a nagykőrösi, a szegedi es a kecskeméti gyár — a termék- szerkezet módosításával biz­tosítja a folyamatos feldol­gozást. A nagyobb nyers- anyaghányadot igénylő sűrí­tett paradicsomkeszitmeny helyett például növeli az úgynevezett kevert cikkek arányát. A korábbi években a gyengébb zöldborsólermos miatt gyakran fordult elő, hogy főzelék helyett az ere­detileg tervezettnél több .sa­vanyúságot gyártottak a vál­lalatok, most viszont, fordí­tott a helyzet Mivel az idén nagyobb mennyiségben 1 ra­gadhatlak zöldborsót, a.sava- nyitolt paradicsom, paprika, uborka helyett fokozzak a zöldborsó konzerv es a fi­nomfőzelék előállítását. Ká­poszta alapanyagú kevert sa­látából is többet készítenék. Megkezdődött az iparin i- ma-feldolgozas A nyíregyhá­zi, a békéscsabai es a szi­getvári gyár rendezkedett be az alinasüritmény előállítá­sára. E készítmény igen ka­pós a külföldi — többek kö­zött a japán és a kanadai — vevők körében, üdítő ital gyártásához alapanyagként használják .lel. ■ Mstariis SoKcra Folyik a 303 méter magas solti rádióadó antennatorony karbantartása. A KÖZGÉP szakemberei felülvizsgálják a torony hegesztéseit, csavarkötéseit és a kikötő köteleket, a Balatonfelvidéki Mgtsz brigádja pedig a festést újítja feL Múzeumi hónap megyénkben ra Megnyitó és iíjliisztás Miskolci« /

Next

/
Oldalképek
Tartalom