Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

1984. szeptember 14., péntek ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 Műemlékek Lehetne gyorsabban ? ' Sok dicséret hangzott el a megyei tanács vb legutóbbi ülésén a műemlékek meg­óvásával, helyreállításával kapcsolatosan. Méghozzá az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatója dicsérte a megyénkben folyó ez irá- - nyú munkát, mintegy példa­képül állítva a többi megye elé is. Egyrészt azért, mert a rendkívül sok feladatból már sok mindent sikerült megvalósítani, másrészt azért, mert itt az' elsők kö­zött vették észre, hogy egy- egy műemlék helyreállítása, rekonstrukciója csupán az egyik tennivaló, de azt föl­tétlenül össze kell kapcsolni a tudományos kutatással, feltárással. Biztatás is el­hangzott. Az OMF a még ■ szorosabb együttműködés reményében Miskolcon is létesít egy körzeti központi irodát — a hozzánk legkö­zelebbi most Nyíregyházán van —, így bizonyára még jobban megy majd a mun­ka. Valóban sok a tennivaló Borsod-Abaúj-Zemplénben, hiszen ezen a változatos tá­jon, történelmi emlékekkel teli vidéken található hazánk műemlékeinek hét százalé­ka, szám szerint 599, külön­böző építmény. Várak, temp­lomok, kastélyok, plébániák, népi műemlék házak — szinte bármerre is megyünk ezen az északi tájon, min­denütt láthatunk, csodálha­tunk közülük szebbnél szebbeket. Helyreállításuk, rekonstrukciójuk program szerint halad és sok pénzt kiván. Csupán az utóbbi há­rom év alatt 27 millió 962 forintot. A várak helyreállításában, állagmegóvásában látványos, szép eredmények születtek már, és még várhatóak is, .például tervezik a füzéri vár helyreállítását, az ónodira is i elkészült a terv. A kastélyok .némelyikét megfelelően hasz­nosítják, például Krasznok- vajdán és Taktabájon a tsz- ek hozták rendbe, Boldog­kőváralján, Abaújkéren, Füzérradványon és még sok más helyen szintén jól hasz­nosítják a kastélyt, mig ugyancsak sok helyütt ez nem sikerült. A műemlék házak ügye sem könnyű. Időszerű lenne, ha már egy korábbi javaslat megvaló­sulna: ezeknek felújítására a lakók kapjanak valami módon megkülönböztetett hitelt. Lassan halad viszont a rekonstrukció. A kékedi kastély munkáinak megkez­dése idején született gyer­mekek már siheder legény- kék, vagy eladó lányok. Eb­bé a kastélyba évente úgy 8—9 millió forintot lehetett volna — a terv szerint, az anyagiak szerint — beépí­teni, dé nemigen sikere­dett több 500 ezer forint­nál. Jelenleg a pala hiány­zik. A terv szerint 1986-ban fejezik be a munkát. A pá- cini kastély helyreállítását is befejezik, méghozzá jövőre, ugyanekkorra tervezik a to­kaji Bethlen utca 7. számú ház átadását is. Tovább tart — talán az ötvenes évek vé­gén kezdődött — a szeren­csi vár rekonstrukciója, most a gépészeti, belső épí­tészeti munkák lassultak le, így a befejezés terve: 1986. Nem könnyű, nem egy­szerű bizony ezeket a mun­kákat elvégezni, aprólékos­ságot, gondosságot igényel­nek, de azért valahogy csak elkészültek annak idején is ezek az épületek, toronyda­ruk, komputerek híján is. A vb említett ülésén a rekonst­rukciók gyorsítását is sür­gette a felszólaló. Mondván, hogy lassan most már — például a szerencsi várnál — a mi időnkben helyreál­lított részeknél is megkezd­hetjük a felújítást. (priska) FORRfiS-est az egyetemen Kodály Intézet, kerámia­stúdió, játékmúzeum, város- mentő-építő építészek, kuta­tóintézetek, színház, Katona József öröksége, mindez együtt Kecskemét szellemi szekértábora, olyan kulturá­lis háttér, közeg, amiben időről időre lehetőség van a megújhodásra, a kultúra újabb és újabb értékeinek létrehozására, ápolására, vé­delmére, gyarapítására. Az alföldi város arculatát ala­kító egyik jeles műhelyből, a Forrás irodalmi, szociog­ráfiai és művészeti folyóirat szerkesztőségéből érkeztek a minap vendégek Miskolcra, az egyetemre. Hatvani Dá­niel főszerkesztővel, Szekér Endre főszerkesztő-helyettes­sel, Fűzi László kritikussal és Kovács István költő-mű­fordítóval találkozhattak az érdeklődök. Fiatal, tehetségükkel ha­mar országos megbecsülést és rangot kivívott pályakez- zö Írókról, költőkről, a mai magyar valóság összefüggé­seit, ellentmondásait, neki- gyürkőzéseit felkutató-ábrá- zoló szociográfiákról, jelen­korunkat meghatározó és gazdagító népművészetről, néprajzról, a határainkon túl élő magyar írókról, köl­tőkről, a kelet-európai kul­túra megőrzendő, közös ér­tékeiről, a társművészetek egymást erősítő, frissítő kap­csolatairól, a lapszerkesztés felelősségéről, örömeiről és buktatóiról, a vidéki könyv- gondjairól, egy tá^ egység kultúrájának, művé­szetének européer képvisele­téről, gondozásáról váltottak gondolatokat a találkozón. Őstörténet és debütáló költők, cigányfolklór és len­gyel író portréja, nemzeti tudatunk alakulásának elem­zése és a közelmúltban el­hunyt író-szerkesztőtárs, Zám Tibor regényének közlése található a folyóirat meg­jelent számaiban és a nyom­dába készülő, kéziratokon, Értékteremtés, szellemi munkálkodás, a közös mű­hely egységes felvállalása — ez jellemezte ezt a bemutat­kozást. Miért, minek ösztön­zésére alakulhatott ez ki? — bújt meg a beszélgetés mö­gött az alapkérdés. Az ösz­tönzést a sokszínű magyar kultúra gazdagításának aka­rata, a szűkebb haza, pro­vincializmustól mentes, áb­rázolásának igyekezete adja. A vidéki folyóiratok meg­erősödését tapasztalhattuk az elmúlt évtizedben. A Tisza- táj, az Alföld és a Jelenkor mellett a kecskeméti For­rás vívott ki magának or­szágos figyelmet, elismerést. A szerkesztők és alkotók ezt annak a szellemi háttérnek .tulajdonítják, amely egész­ségesen oltja be a kultúra és művészet valamennyi ágát az alföldi városban. Mi tagadás, némi irigykedéssel hallottunk a kecskemétiek kritikától és önkritikától sem mentes munkáiról és tervei­ről. (szén drei) Bakk Sándor molnár, erz épület gondnoka A vízimalom Hazánk északkeleti csücskénél, a Túr folyócsko ölelésében fekvő Túristvándl- ban található Közép-Európa legnagyobb üzemképes cölöpházas vízimalma, ősét, már 1315-ben a Kende-féle levéltári bejegyzés említi. Jelenlegi formá­jában 1752-ben éaítették át, majd nemrégiben az Országos Műemléki Fel­ügyelőség állította helyre. Tűrisfvándi vízimalom KiifB es urnám a miskolci sziMlonikosoknál Beethoven Egmont-nyitá-. nya vezette be csütörtök dél­előtt azt a régvárt ünnepsé­get, amellyel a Miskolci Szimfonikus Zenekar nem­csak hivatalosan, megkezdte az 1984/85-ös évad munká­ját, hanem végre birtokába vehette új, immár végleges otthonát, a Jókai utcai lakó­telepen, az egykori Flórián- malombói kialakított, na­gyon tetszetős és igen prak­tikus szerkezetű épületben. Az ünnepséget Hegedűs Gyula, a zenekar pártszerve­zetének titkára nyitotta meg; köszöntötte a vendégeket, köztük a város és az orszá­gos zenei élet több reprezen­tánsát, valamint a tagságot, majd Sir László, a zenekar igazgatója tartott évadnyitó beszédet. Bevezetőjében Sir László utal arra, hogy huszonegy év után új székházban kezd­hetik a munkát, megemlé­kezett az eltelt két évtized alatt elért fejlődésről, majd azt elemezte, mit várnak az új évadtól, az új épület ad­ta lehetőségek kihasználásá­val. Utalt rá, hogy a zene­kar által létrehozott érték egyben nemzeti érték is, és az eddigi értékek megőrzése feladata az együttesnek. A munkát a folyamatosság je­gyében kell végezni, mert igen sok jó volt az eddigi tevékenységben, aminek ta­pasztalatait nem lehet nél­külözni még akkor sem, ha a jövőben sok mindent más­képpen is fognak csinálni. Bemutatta a zenekar új mű­vészeti vezetőjét, Kovács László karmestert, szólt az új évad tervéről, a várható vendégkarmesterekről és szó­listákról. Arról is beszélt, hogy gazdasági okok miatt mind nehezebbé válik a ze­nekar utaztatása, de a me­gye városai részéről szíve­sen elégítenének ki még több igényt. Felemlítette a most kezdődő évad több kiemel­kedő feladatát, és köszöne­tét mondott azoknak, akik segítettek létrehozni a zene­kar új otthonát. Gápelné Tóth Rózsa, Mis­kolc város Tanácsának el­nökhelyettese bevezetőben ugyancsak arról szólt, hogy a huszonegy év után vég­re otthonra talált együttes élebének új szakasza kezdő­dik. Ezt az otthont munká­jukkal már régen kiérdemel­ték. Kifejezte reményét, hogy nemcsak a zenekar székhá­za, otthona lesz ez az épü­let, hanem a város fontos kulturális centrumává válik. Köszöntötte ő is az új mű­vészeti vezetőt, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a zenekar jövőjét az előző huszonegy év alapozta meg. Bejelentette, hogy a tanács ötezer forintos nívójutalmat alapított, amit az évad vé­gén, a tagság szavazata alap­ján adnak ki valamelyik tagnak, valamint arról is szólt, hogy tizenkétezer fo­rintos összegben ösztöndíj- pályázatot írt ki a tanács. Végezetül sikerekben gaz­dag, eredményes munkát kí­vánt az együttesnek. A Ze­neművészek Szakszervezeté­nek elnöksége nevében Ba­lázs Ferencné köszöntötte a zenekart. A nyitóünnep9éget kőve­tő klubösszejövetelen dr. Ko­vács László, az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának titkára emlékezett meg azok­nak a munkájáról, akik az ötlettől a birtokbavételig dolgoztak azon, hogy az egy­kori malomból, ez a nagyon vonzó külsejű és igen jó be­osztású, kellemes otthont adó székház váljék, amely­nek avatására most sor ke­rülhetett. Köszönetét mon­dott munkájukért. A hófehér és minden te­kintetet megfogó székház valóban dísze az új lakóte­lepnek, s hihetőleg a szim­fonikusok további jó mun­kájának serkentője is lesz. (bm) Szombaton a Csanyikban HVDSZ kulturális és sportnap A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szak- szervezetének Borsod megyei Bizottsága szeptember 15-én 10 órai kezdettel HVDSZ megyei kulturális és sport­napot rendez Miskolcon, a Csanyik-völgyben. Zenés kö­szöntő után lesz az ünnepi megnyitó tíz órakor, majd szövetkezeti amatőr művész- együttesek bemutatói, játé­kos versenyek, ' beat-koncert, divatbemutató szórakoztatják az egybegyűlteket. A sport- rendezvények már reggel nyolckor megkezdődnek, a gyermekek részére meg egész napos foglalkoztatást biztosítanak. Ormosbányai ünnepi készülődés Az ormosbányai bányász művelődési ház hazánk fel- szabadulása negyvenedik év­fordulójának megünneplésé­re színes, választékos, és igen gazdag programot ál­lított össze. Ebben a soro­zatban nem kevesebb, mint huszonegy rendezvény, illet­ve sorozat szerepel, köztük megtalálható, s szórakozta­tástól az ismeretterjesztésen át a politikai jellegű em­lékünnepségig sok minden. A sorozat szeptember 17- én kezdődik kortárs festő­művészek bemutatójával — ez szeptember 29-ig látogat­ható, és egyben vásárlási le­hetőséget is biztosít —, s december 14-én, a település felszabadulásának negyvene­dik évfordulóján rendezendő emlékünnepséggel ér véget! A csaknem három hónapos időszakban több sportrendez­vény és -verseny, ipar- és képzőművészeti kiállítás, többféle ismeretterjesztő elő­adás, szocialista brigádok vetélkedőinek több lépcsője, szakmai kiállítás, filmvetité- ses emlékeztető rendezvény; nyugdíjasműsor, a szovjet filmek fesztiváljának több rendezvénye, a „Nyílik a ró­zsa” győzteseinek gálamű-' sora, autós ügyességi ver­seny, mesejáték, külpoliti-' kai előadás, több találkozó; november 7. megünneplése és sok egyéb érdekes, szórakoz­tató és tanulságos előadás és egyéb művelődési lehető­ség várja az ormosi bányá­szokat. Épül az orvosi rendelő Á tanácsi beruházásban idén épülő létesítmények ál­lapotát, valamint a tanácsi és magánerős lakásépítés helyzetét vitatták meg szep­tember 12-én Alsózsolcán, a nagyközségi pártbizottság végrehajtó bizottságának ülésén. A nagyközség idei költségvetésében többek kö­zött az általános iskola nap­közi otthonának tatarozása, az öregek napközi otthoná­nak felújítása, az előző év­ben megkezdett ifjúsági klub tatarozása szerepelt. A fejlesztési alapból kor® sor a 2. sz. Általános Iskola bővítésére. Mellette még az idén elkészül az új egész­ségügyi rendelőkomplexum, amelyben helyet kap két or­vosi körzet rendelője, vala­mint egy fogorvosi rendelő is. Jól halad a rendőri szol­gálati lakás építése. Az öt darab tanácsi, célcsoportos lakás építése az anyagbe­szerzés, valamint a munka­erőhiány miatt akadozik, így az átadás október végi ha­tárideje feltehetően változni fog. Ma este a képernyőn Gyilkolni könnyű Krimikedvelőkhöz szól el- 9 sősorban a ma este 20.00 órakor az első műsorban jelentkező amerikai tévéfilm. A címe: Gyilkolni könnyű, Írója pedig Agatha Christie, a ren­dezője meg Claude Whatham. A történetben egy amerikai komputerszakértő első európai útja alkalmával a vonaton meg­ismerkedik egy kedves öreg hölggyel, aki elmeséli, hogy ép­pen a Scotland Yardra megy, feltárni a falujában történt rejtélyes gyilkosságok hátterét... Bűnügyi történethez kedvcsiná­lónak ennyi bizonyára elég, de talán még ez sem kellett vol­na, hiszen az író neve már ga­rancia. Képünkön: a film egyik kockája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom