Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-30 / 230. szám
1984. szeptember 30., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kutatás SZÉN után A fuvarosok a kötélpályát 'lesik. Azt várják, mikor injául meg a bányától a szénosztályozóig a .szállítás. Ha • járnak a csillék akkor térinél a putnoki bánya, lesz munka, a magánfuvarozók is 'kevesebb szitkot kapnak a .tüzelőjükre váró emberektől. * Hajnali öt óra. de már moss zó sor áll a szénkiadó .előtt, mert kapós a putnoki szén. nem úgy, mint a nyáron, amikor heleken keresztül sáros, meddös termel vényt hordtak a csillék,, s abból is .keveset. Az új frontfejtés indítása után évek óta nem látott kiváló minőségű szén kerül ki a föld alól. Érthetően mindenki ebből akar — száz kilométerről is ide 'önnek tüzelőért. A többszörösére növekedett igényt már nem fedezi a bánya kapacitása. Emiatt nagy az elégedetlenség. amit csak fokoz a szénszállítás körüli zűrzavar. A putnoki TÜZÉP előtt ideges a hangulat: alig.múlt fél hat. zuhog az. eső. s az sem biztos, hogy a bejáratnál to- porgó harminc ember mindegyike eljut ma a szén íratásig. Tóth Béla nyugdíjas harmadszor próbál szerencsit. Ma nem bízta a véletlenre — éjjel egykor a kapu elé állt. — Ha ma sem jutok bé, én ... én nem is tudom, mit csinálok — dühöng a csepegő ernyő alatt. — Húszadikán. amikor először Írták a szenet, még a rendőrséget is ki- kellett hívni, mert kis híján ölre mentek az emberek. Egymásnak ugrasztjak őket a rossz szervezéssel. A meleg irodában felenged a végtagok és idegek görcse. Lassan halad az íratás. pedig a TÜZÉP egyetlen adminisztrátorának segítsége is van. A helyi népfront küídte ide Stefán István nyugdíjast, aki társadalmi munkában végzi a papírmunkát és a többségében hasonló korú ügyfeleinek nyugtatgatását. Rási József, a TÜZÉP-te- lep vezetője izgatottan invitál a szobájába. Nem érti az emberek viselkedését, a tumultust. — Óriási a kereslet‘a putnoki szén iránt, de szeptemberben csak 30 ezer mázsa darabost,és ezer mázsa diót értékesíthetünk. Alihoz, hogy mindenki tüzelőhöz jusson, az egész bányát el kellene adnunk. Az illetékesek z'/.t nyilatkozzak, hogy szénbőség van. Most! A nyáron viszont nem volt. Az árengedményes akqió során eladott szénből 24 ezer mázsa még nincs kiszállítva, mert a kedves vásárlók a zsebben hordják a cédulát. Szeptember 20-án meg kellett kezdeni az utal- ványos szenek kiírását, de sokan készpénzért is szeretnének vásárolni. Honnan vegyünk ennyi szenet ?! Meg az. is csoda lesz. ha az. eddig kiadott mennyiség időben a pincékbe kerül. Azért ajánljuk a Volán-fuvart, mert a nagy rakterű kocsikkal egyszerre 40—50 mázsa szenet is ki tudnak szállítani. — Ajánlják, vayy megszabják? — Arra törekszünk, hogy 5(1—50 százalékos legyen a Volán-, illetve a magánfuvar aránya. Javasoljuk a be- rentei szén vásárlását is, de senkinek nem kell. Közel ötszáz mázsa szén hever a telep udvarán. Bereutet mosott, rostált. Nem veszik, pedig a nagy eső után Csillogó feketén kínálja magát — már duplán mosott . . . Beszélgetésünket meg-megszakítják a bizonytalanod bekopogó vásárlók, akik többsége azt firtatja, miért kötelező a Volánnal szállíttatni. Az, egyiknek saját lovas kocsija van. a masninak az ismerős olcsón megszámítaná. egy néni pedig a szűk bejáratot említi, amin nem tér be a nagy teherautó. Az idős bácsi Átlóról jött. Csak ötszáz forintot hozott magával, mert nem tudta. hogy a TÜZÉP a Volán- fuvart i.s fölszámolja. Márpedig a fuvarköltség egymagában több. mint. 400 formt. Kifizetné ő — veszi könyör- göre —. de akkor nem marad pénze szenet vásárolni. Sajnálatos, de erre gondolni kellett volna — tárja szét karját a. telep vezetője. — Az egész megyében szervezett a szénszállítás, csak Putnokon nem. Sem a lakosság, sem pedig a tanács nem érti meg ennek a fontosságát. — ön mii ért szervezett szénszállítás alatt'.’ — Az. a legegyszerűbb, ha a vá.-.árló befizeti a szenet, a Volán, vagy a TÜZÉP kocsija pedig kiszállítja. A Volán egyébként vállalta, hogy a kiirt, mennyiséget október 20-ig házhoz viszi. Szorgalmaznunk kell a Volán-fuvart, mert az árengedményes szénnel együtt még több mint 00 ezer mázsa tüzelőre vár a lakosság, s ennek a mennyiségnek 50 nap a fuvarideje. A vevő másként gondolkodik, s mivel . ő fizet, az, ő szempontjait kellene figyelembe venni. Rá kell bízni a döntést, már csak azért is. mert. a lakosság szenet akar vásárolni a TÜZEP-en, nem pedig fuvart. A magánfuvarosokat sérfi a megkülönböztetés. — Nem értjük ezt a merevséget — mondja kényszeredett nyugalommal Orosz János ózdi kisiparos. — A maszekokat lassan mindegyik szénkiadó helyről kitiltják. Nem mehetünk Lyukóba. Farkaslyukba, Edelénybe, s most már itt Putnokon is hátrányba kerülünk, mert a TÜZÉP meghatározza a vevőnek, hogy Volánnal szállíttasson. — Mi olcsóbban dolgozunk, a pinceablak előtt pakoljuk le a szenei, s ha kell. hajnaltól késő estig várunk. Ma négykor áll lant ide, most délután két: óra van. A vevőt nem érdekli a Volán és a TÜZÉP szállítási szerződése. Neki szén kell! — érvel szenvedélyesen lesó Imre putnoki magánfuvaros. — A Volánosok nem merik vállalni a versenyt? — Azt sérelmezzük, hogy nekünk tulajdonképpen egyik napon sincs elsőbbségünk, s a hivatalos szervek és a sajtó minket okol az akadozó szénszállításért — mondja Blaha László, aki másodállásban végez fuvarozást. — Már olyan vád is elhangzott, hogy manipulálunk a széncédulákkal, állítólag felvásároljuk és drágábban adjuk. Uram. mi kérjük, hogy indítsanak vizsgálatot! Amelyik maszek seftel, azt büntessék meg. Kirobban a vita. Egymás szavába vágnak, úgy sorolják vélt vagy valós .sérelmeiket. Elégedetlenségük részben érthető, hiszen sá'ját érdekükre, hasznukra dolgoz nak — de miközben telik a bukszájuk, megtelnek a sze- nespineek is. A Putnoki Bányaüzemnél Gere Miklós igazgató és Kol- lai Árpád főmérnök nem tud újat mondani. A főmérnök csak ismétli önmagát, amikor e+mondja, hogy a nyári gyöngébb teljesítmény után ezekben a hetekben lényegesen felfutott a termelés, de még mindig nem éri el a tervezett napi 2400 tonnát. Gyengélkedik a többi üzem is. A Borsodi Szénbányák — a gazdaságosságra hivatkozva — két aknát zárt be ebben az évben, aminek egyik következménye az. hogy közős olyan kis bánya maradt, amelyik mérsékelni tudná a nagy kapacitású termelésre berendezkedett aknák lemaradását. Az idő dönti majd el. hogy mi a nagyobb ráfizetés: működtetni a kisebb bányákat, vagy az ország más területeiről ideszállítani a szenet. A szemlélettel is baj "an. mondta egyik beszélgetésünk alkalmával egy lüzépes szakember, mert Magyarországon a tüzelőanyag-kereskedelem nem kereskedelem. A bánya saját terv szerint dolgozik, különösebben nem érdekli a kereskedelem igénye. A vevő óhaját is csak részben veszi figyelembe, mert a szén minőségét csak a mennyiség rovására tudná javítani. Ezekben a hetekben a putnoki kiadónál sűrűsödik i-sz- sze minden gond, hiszen jó a szén, és a kisiparos fuvarozók széles e halai ban csak itt kaphatnak szenet, A mindig nyugodt Német h Bélát, a szénosztályozó szállítási .felvigyázóját a szénszállítás meggyorsításának lehetséges módjairól kérdezem., — Három-négy hónap termelési lemaradását igen nehéz. behoz.ni — szögezi le. Az akna mai kapacitása mellett naponta 200 tonna szenet tudunk kiadni a lakosságnak. Ez kevéf, de a nagyfogyasztóknak és az. ország más vidékéin levő TÜZÉP eknek is- szállítanunk kell. Az a véleményem, hogy a jelenlegi termelés ellenére is lehetne növelni a kiadható szén mennyiségét Az első konkrét javaslat hajnali öt óta! Most negyed bét. — Minimális anyagi ráfordítással olyan technológiát lehetne kialakítani. amely- lyei megnövelhetnénk a mennyiséget. Most a i*api termelés 26 százalékát adjuk kocka-darabosként és dióként, a technológiai változtatással viszont eladhatnánk több mint a 40 százalékát. Igv a jelenlegi 200 tonnával szemben 600 tonna jutna a lakosságnak naponta. Elmúlt hét óra. BesöTéte- deli. a kötélpályát már nem látni — fűlelnek a kisiparos fuvarozók: ha csattog-zöröj a s/énos/tálvozó. akkor szén nel leli csillék érkeznek a bányától. Két műszakban folyik a szénkiadás, reggel hattól, este hatig. Az osztályozó dolgozni azonban hírt óra után is adnak, ha van keret. Mert végül is a lakosság kiszolgálása a fő cél — amiről bizony sokszor megfeledkeznek a hivatalnokok —. nyugtatni kell a leli tüzelőjükért aggódó embereket, Mindenkinek jut szén, ha a bánya, a TÜZÉP, a Volán és a kisiparos végre ösz- szedol gozik. Az elkövetkezendő hónapokban félre kell tenni — az -egyébként igen fontos — csoportérdekeket, különben a valóságosnál lényegesen nagyobbnak tűnik majd a szén hiány. Fónagy fcfvón r Uj lakások - Sátoraljaújhelyen Sátoraljaújhelyen épülnek a többszintes lakóépületek. A Heqyalja Ruházati Szövetkeze* szomszédságában folyamatosan szerelik, adják át a lakásokat, és költöznek be a lakok a családi otthonokba. A szövetkezet dolgozói közül is sokan kaptak itt lakást. Fotó: Laczo ióreef Vigyázzunk hírnevére! Maj-lie Sátoraljaújhelyen, a városa tanács díszterme adott otthont e héten a Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazdasági es Élelmezés- ügyi Minisztérium közös Kertészeti Bizotsága nyilvános tanácskozásának, amelyhez hasonlót utoljára 1973- ban tartották megyénkben. A mostani tanácskozáson a Kutatókból, egyetemi tanárokból. kis- és nagyüzemi termelőkből álló szakembergárda legrangosabb borvidékünk. Tokaj-Hegyala szőlőtermesztésének és borászatának időszerű fejlesztési fet- adatait vitatta meg. Dr. Kozma Pál akadémikus. tanszékvezető egyetemi tanár előadásában többek között arról szólt, hogy e borvidéken különösen az utóbbi évtizedben számtalan dicséretes kezdeményezés történt a szőlőterületek re*- konstrukciója, az ültetvények korszerűsítése, az új művelési módok elterjesztése, a tároló-, feldolgozó- és palackozókapacitás bővítése terén, ám a megnövekedett. ugyanakkor sok esetben megváltozott követelmények újabb és újabb feladatok megoldását sürgetik. A világkereskedelem egyre élesebb piaci küzdelmében a tokaji bor is csak egyedi minőséggel képes helytállni. Ez a tény minden korábbi időszakhoz képest jobban előtérbe állította a minőségi k ö vet el menyek fokozása t. kezdve a telepítés helyének kiválasztásától, egészen a végtermékig. .4 jövőben a 7300 hektár hegyaljai szőlő- terület szinten tartása a cél. a fagyzugos. úgynevezett szoknyaterületek helyen, i zek után csak a 10 százalék fölötti lejtőkre indokolt szőlőt telepíteni. Mindez természetesen a melioráció növekvő költségét vonja maga után. ami azonban hatékony aliacsak 1 van nri dotáció nélkül kivitelezhetetlen. Kozma professzor külön kihangsúlyozta: e termőtájon a túltermeléstől óvakodni kelt! Faragó Károly, a megyei tanács elnökhelyettese egyebek között arról szólt, hogy napjainkban a költségek növekedése •— s várható további növekedése miatt — a szőlőtermesztés jö vedel me z.ösége veszélyben van. Ezt elsősorban a szőlőtermesztő szövetkezetek érzik, akik ez ellen ültetvényeik bérbeadásával próbáltak, próbálnak védekezni. Erre a jövedelem hiánya mellett a kis létszámú munkaerő is készteti a gazdaságokat. A bérbe adott területeknél az. eddigi tapasztalatok szerint a jövedelemromlás ugyan megállt, de itt-ott -aggasztó, hogy az tij bérlők egy részét csupán a jövedelemérdekeltség vezeti, és ezt a szemléletet az ültetvény élettartama sínyli meg. S nem tudni, hogyha egy rosszabb termés esetén ezeknél a bérlőknél az érdekeltség csorbát szenved, milyen lesz a reagálásuk Félő. hogy felmondják bérleményükéi. Ezenkívül kiemelte a megvei tanács elnökhelyettese. hogy u térségben fontos feladat a szövetkezeti érdekeltség fokozása, s célszerű lenne közös kockázati és fejlesztési alap megterem lése, akár lakossági kötvények kibocsátásával is Az új kIónok elterjesztésének is fel kell gyorsulnia a következő években, s összességében minden gyakorlati lettnek a végtermék, a bormi- nöség javítása lehel, a célja. — Tokaj-Tfvgyaifjn nftévszázadokon át, most szép. ertclzcs táj — mondt v Faragó Károly. — De rtc csak szeressük. s büszkék legyünk ra. hanem mindenki, aki csak tud tenni erte, ott. ahol ran. s amit térttw tud, szívvel, s ésszel megtegye. Miirő Jászla, a Tokaj- hegyaljat Állami Gazdasági Borkombinat vezérigazgatója előadásában a borkombmól- nak a tájegység szőlőtermesztése es borászata érdekében végzett erőfeszítéseit, széles körű integrátori munkáját ismertette. Illetve azokat a konkret lépéseket, amelyeket • a kombinát az áru- választék bővítése, valamint a belföldi piac kiszélesítése érdekeben tett. Szaniszlö Sándor, a TTS- SZÖV elnöke az e tájon gazdálkodó szövetkezetek szőlőtermesztésének, borászatának problémáira mutatott rá. As elmúlt erben például 8 szövetkezet szőlőtermesztése volt veszteséges e vidéken. E kérdés nem oldható meg ' azon az áron, hogy az érintett üzemek 'növelik a termelést. mert az a minőséi rovására menne A ktútre két lehetőség kínálkozik vagy a borkombinattal ate kítanak ki olyan kooperáci< a szövetkezetek, amely é' dekeltté teszi őket a végtel mékértékesítésben; vagy szövetkezetek olyan önálii együttműködést hoznak létre, amelynek célja a ma i; jövedelmező végtermék. ; palackozott bor kibocsátása. Az előadásokat követő vitában felszólaló professzorok. szakemberek intelmeiből, tanácsaiból egy csendült ki: Tokaj-Hegyaljából csupán egy van. Vigyázzunk rá! Dr Kádár Gyula egyetemi tanár fogalmazta talár legtalálóbban: — A tokaj borok a világ nagy borversenyeiről menet rendszernél szállít iák az aranyérmeket Jö lenne, ha ez a világpiac esetében is így lenne! (hajdtt r.) Nagyüzemi körülmények között is sikerrel próbálták ki az idén a Magyar Tudományos Akadémia és a ti- szaföldvári Lenin Tsz kuta-' tóinak, szakembereinek, for- metrrt nevű vegyszerét, amely fokozza a fotoszintézis intenzitását es meggyorsítja a zöld növényekben a szervetlen vegyületek szerves ve- gyületekké való átalakulását. Az olcsó folyadék használata 2600 hektár búzánál átlagosan 7,6 százalékos termes- többletet eredményezett. De kiugró volt olyan formetollal kezelt búzatábla is — például az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinátban — amely rö] tíz tonnát meghaladó hektáronkénti átlagtermést takarítottak be. A formetolos kezelés hektáronként alig száz forintba kerül lgv a jórészt hazai alapanyagokból előállítható vegyszer általános használata a szakemberek számításai szerint körülbelül 2 miiiá-d forint hasznot hozna a Kisgazdaságnak.
