Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-25 / 225. szám
1984. szeptember 25., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 "w Hogy érzi magát főagronómus elvtárs? avagy... Miiyen az agrárértelmiség .$• ■■■ . .. y,v »•.• közérzete? Borsod-Abnúj-üemplón megyében 1474 egyetemet, főiskolát végzett crgraiértelmiségi dolgozik a meiögazdasági ágazatban. Munkaterületükből, s a rójuk bizott feladat jellegéből adódóan jo részük élete teljes egészében, vagy legalábbis a munkaidő tartamára a vidékhez, a faluhoz kötődik. Következésképp az ag- rarosok a pedagógusok utón a legnagyobb számú értelmiségi csoportnak számítanak vidéken. E csoport 'jelentőségét, szerepét önmagában a létszám is igazolja. Ám van ettől egy lényegesebb fokmérő is. amely még inkáob alátámasztja az agrárértelmiség szerepének fontosságát, megsokszorozza- a reá váró feladatokat. , Ha nay gyitó alatt vizsgáljuk a vidéki értelmiség elhelyezkedését. működési terülelét, azt tapasztaljuk: az agnifosok még ott is megtalálhatók, ahol már — az iskolák, tanácsok, az egészségügy körzetesítése miatt — helyben semmi más értelmiségi csoport nem képviselheti magát. Az elöregedő, az alig létszámú aprófalvakra gondolunk elsősorban, amelyeket a közelmúltban egy illetékes ..alultáplált falvaknak” nevezett. Nem egy ilyen, ötszáz lélekszámú, vagy még kisebb településen az agrárérlelmi- ségre vár (várna) az első számú termelési feladatok mellett mindazoknak a társadalmi, politikai, kulturális teendőknek az elvégzése is, amelyet városokban, nagyközségekben megosztva old meg az. értelmiség. Meg. tudnak-e . felelni ezeknek a várakozásoknak a mezőgazdasági di plömáspk ? Egyáltalán milyen az agrárértelmiség közérzete? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestünk választ azon a beszélgetésen, amelyet három, korántsem kedvező adottságú szövetkezet egy-egy agrárdiplomásával folytattunk. Személy szerint Abonyi Józseffel, a baktakéki Szárazvölgy Tsz elnökével, Gass Ferenccel, a rakacai Üj Dolgozó Tsz főmezögazdászával és Klemer Istvánnal, a fancsali Egyetértés Tsz kertészeti főágazalvezelőjével. — Véleményük szerint mi az oka, hogy az utóbbi időben többet beszélünk az értelmiség szerepéről, közérzetéről. az őket foglalkoztató feladatokról, gondokról? Abonyi József: — Ez nyilván az értelmiség megnövelteden létszámával, társadalmi súlyával, gazdasági szerepével függ össze. Tudomásom szerint jelenleg félmillió diplomás van Magyarországon. Klema István: — Ezen belül az agrárértelmiség száma igen jelentős, a diplomásoknak közel fiz százaléka agráros. A mezőgazdasági szakembereket tekintve — akár az akiív keresőkhöz. akár a lakosság lélekszámúhoz viszonyítunk — a világon az elsők közölt vagyunk. Gass Ferenc: — Hogy több szó esik rólunk? En az okát abban látom, hogy miközben arról hallunk, növekszik az értelmiség társadalmi szerepe, ugyanakkor a gyakorlatban mintha leértékelődött volna a szellemi munka társadalmi elismerése. Szűkítsük a kört az agrárértelmiségre .. . Annak ellenére, hogy talán az agrárágazat tesz legtöbbet a pályakezdőkért, mégis az agrárérte lm i ség ic kitek csupa n fele (51.3 százalék) dolgozik a mezőgazdaságban; az ott dolgozók link is csupán ii4 százaléka lat el végzettségének megfelelő munkakört: Wct*e me agrar diplomások több biint négy százaléka fizikai munkakörben dolgozik. Gass Ferenc: — En azt kérdezném: vúnzó-e az agrárpálya manapság? A pálya nem, a diploma igen. Agrármérnöki végzettséggel nagyon sok helyen, sokszor nem kisebb fizetésért, mint a termelésben, el lehet helyezkedni. Ez egyben az egyetemi felvételkor történő szelektálás hiányosságaira is rámutat. Meg arra? hogy a viszonylagosan jó fizetés, amit ilyen kedvezőtlen adottságú helyen megkap az ember, önmagában még nem elég. Ugyanis sok a hátrány . . . Abonyi József: — Ha valaki kikerül területre, ahhoz, hogy ott megmaradjon, két dolog kell: vagy oda kell nősülnie, következésképp oda köti a család, vagy igazán fanatikusnak kell lennie. En is látok hibái az oktatásban. Nem az elméleti felkészítésben, mert az magas szintű. A konkrét termelésre nincsenek felkészítve a végzősök, arra. hogy gumicsizmát is fel kell húzni. Klema István: — Az agrárértelmiséget a legjobban megfizetett csoportok között emlegetik. Csupán a-z összeget tekintve nem is alaptalanul. De ha figyelembe vesszük a munkaidőt, ami sokszor nem nyok- óra. a felelősséget, a-z „elvárásokat”, a stresszhatásokat, korántsem irigylésre méltó a helyzet. — Az agrar értelmiség elsőrendű feladata megfelelni a termelési követelményeknek. Mivel azonban zömük falun él. vagy legalábbis fu- l/isi környezetben dolgozik, a megszokottnál több politikai. társadalmi, kulturális teendő is vár erre a rétegre. Gass Ferenc: — Rangsorolni kell! És én úgy vélem. tőlünk elsősorban a termelésben várnak helytállást. Ehhez viszont a téli időszakot kivéve napi Hl— 12. néha több órai munka is szükséges. Nálunk Kukacán különben is szakemberhiány van. nem ritkán két agrárértelmiségi munkáját kefl elvégezni. Nos. ezek után ugyanolyan lánggal egne a társadalmi életben?! Hosszú távon, főleg amikor az ember családos, már nem megy. Klema István: — Mástel éve párttitkár is vagyok, s bizony a pártmunkát csak este, a szabad idő rovására tudom elvégezni. Általában a plusz feladatokat a család sínyli meg. Amíg nőtlen az ember, nincs gond. De ha már nős... A feleseg türelmétől sok függ. Abonyi József: — Az ember nap mint nap két 'űz között őrlődik. Nyom a tagság. a felelősség, a tervek, az állandóan változó szabályozók. a gondokat sokszor a napi munka után is haza- vtsszük. Amit tudunk* a termelésen túl is megtesszük. Társadalmi munkákat szervezünk. a politikai rendezvényekből is kivesszük részünket. De azt már ne várják tőlünk, hogy irodalmi esteket is mi szervezzünk! Arányosabb munkamegosztás szükséges e téren!... — Az utóbbi időben ette — *# aggasztottak mondanám — jelenség figyelhető meg az agrárértelmiség állandó lakhelyét illetően. Az ember azt gondolná, falvakban élnek, ezzel szemben a statisztika azt mutatja, hogy kétharmadtik városból, varos környéki agglomerációból ingázik. Gass Ferenc: — Azt vallom. a tsz vezetőinek, legyen az elnök, íóagronómus, ott kell élnie azok között, akikkel dolgozik. Illetve ez lenne az ideális. Mert egyébként a szövetkezetben soha nem tudnak olyan szintű munkát végezni, ha bejárok lesznek, mintha helyben laknak. És mégis, előbb- ulóbb én szintén bejárásra kényszerülök! Azért, meri három gyermekem van,- s az ember végső soron a családjáért él. Rakacán nem tudom a gyerekeknek biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket egv nagyobb település biztosítani tud. Abonyi József: — Nem azért költözik az agrárértelmiségi városba, vagy város környékére, mert ott jobban érzi magát, hanem azért, mert valóban a gyermekei jövőjét nézi. Statisztikai adatok is bizonyítják, hogy amíg a fővárosban tanult gyerekek 16 százaléka, a vidéki városokban tanultak M) százaléka kerül be egyetemre. főiskolára, addig a falvakból csak 5 százalék. Emiatt az ember a 12 órai munkán felül is vállalja a bejárást, csak azért, hogy gyermekeinek magas szintű, sokoldalú képzést tudjon biztosítani. — Főleg gondokat, problémákat említettünk . .. Mindezek után kérdezem meg: milyen az a gr ár értelmiség közérzete? Klema István: — Nehéz erre általánosítva válaszolni. Annál is inkább, mert például Rakaea és Fancsal kö zott csupán 341 kilométer a távolság, még*; mások a körülmények. lgv hát csa-k a magam nevében szólhatok. Egy éve rosszabb volt a közérzetem. mert az almaágazatot, ahol dolgozom, a dekonjunktúra jellemezte. Márpedig az ember kedélyét befolyásolja az ágazat eredményessége. Hiszen ez dönti et végső soron: van-e értelme a munkájának, van-e szükség arra, amit. csinál ) Gass Ferenc: — Kedvezőtlen adottságú kis tsz vagyunk, mégis egy évtizede nyereségesen gazdálkodunk. Érzem, szükség van a munkámra, értelme van annak, amit csinálok. Személy szerint a fizetéssel is elégedett vagyok. S egy harmadik döntő tényező, a munkahelyi légkör is. szinte családias nálunk... Csak a természeti környezetünk ne lenne hátrányos környezet! Abonyi József: — Az ember viszonyít. Más értelmiségi rétegekkel méri össze magát. Reálisan mérlegelve a körülményeimet, végül is elégedett lehetek. De az igazság kedvéért azt sem feledjük: én is. beszélgetőpartnereim is ezt 1?—14 évi munka után mondhatjuk el magunkról. S annak idején mi szerencsések is voltunk, mert korán vezető állásba kerültünk. De akik ma kezdik a pályát, illetve csupán néhány éve vannak a pályán, s akiket a lakásépítés, a családalapítás, a korántsem magas fizetés, valamint a végzettségnek néni mindig megfelelő munkahely gondjai is szorítanak: vajon ők is elégedettek? Hajó« 1mttn Cirillbetüs címkék kerülnek oz édes szamorodnival töltött palackokra Export és mintaküldemények Borkereskedelem napjainkbar Nagy csörömpöléssel baktatnak a fehér palackok a szalagon. Áthaladnak az öblítőn. elérik a töltőt, s egvi- kük-másikuk felrobban ilyenkor, nem bírja elviselni a (>0 Celsius-tökos borhőmérsékletet. —- Ezen a gépen csak exportra palackozunk, három műszakban. Édes szamorodnit töltünk az üvegekbe, a másik gépen pedig három- puttonyos aszút palackozunk hazai piacra. Közeleg a szüret, jó, ha idejekorán elindulnak a szállítmányok. Naponta 200 ezer palackot töltünk meg. Ezek már tartósított, előkezelt borok. Mi kizárólag fizikai tartósítást alkalmazunk, 8—10 napig mínusz ti fokon tároljuk a bort, aztán három hétig 4-5 fokon. Ez azért jo, mert hidegen kiválik a borkő, a melegben pedig a fehérje. Ezáltal fuo az ital oxigén- léi vetek:, érlelődik, öregszik a bor — magyarázza a borfeldolgozás és palackozás menetét Varhegyi György, a tolcsvai palackozóüzem igazgatóhelyettese. — Időnkén* súlyos gondokkal kell meg- küzdenünk, volt már rá eset. hogy egy teljes hónapra le kellett állnunk a palackozással, mert nem vokt üveg, vagy parafadugó, vagy alumínium kupak a dugó fölé. Az idén nagyon kevés rajnai palackot kaptunk a Sa jószen tpét éri Üveggyártól, drága jugoszláv és osztrák palackokba kellett tölteni a borokat. Várhegyi György irodájában kisebb palackgy üjte- mény. Itt van a fehér palackok őse, amelyet hutában fújtak, aztán itt sorjáznak a régi tokaji borkereskedők címkéivel ‘ ellátott üvegek: báró Waldbotl Kelemen, Windischgrätz Lajos, Zimmermann Lipót és Fiai pincészetéből a múlt századból és a századelőről. Aztán egy világos, egészen új címkevei ellátott üveg Olaszországból. A címkén ez áll: Tocai frinlano. A tokaji borok hamisításának egy kézzelfogható lelete. * — Még mindig sok helyen felhasználják a tokaji márkát, voltak emiatt perek is. De különbséget kell tennünk a szándékos es a Teljesítették az 1984. évre vállalt kommunista műszakjaikat a Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárának szocialista brigádjai. A munkacsapatok a vállaláskor azt a célt fogalmazták meg, hogy segítik a lakosság által egyre nagyobb Egy palackcímke ----Itáliából: -— „ TOCAI FRINLANO’* ■ -------- -A. ■ ■ j öliiszeoo« v rsszaéíések között. Az egykori magyar kivándorlók á.j hazájukban — bizonyára nosztalgiából — sok erdői, folyócskát, hegyét neveztek ef Tokajnak. Az utódok, a maiak pedig ezekről a földrajzi helyekről nevezik et időnként a boraikat. Nem mondom, hogy kellemes ez nekünk, de sok kárt azért nem okoz a tokaji boroknak — mondja Zahuezki Sándor, a To- kaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát kereskedelmi vezerigazgató-helyet- Vewe. — Nyitván-való, hogy no. íz, zamat, minőség nemigen téveszthető össze semmilyen borfajtával. De ismerik-e mindenütt e tokajit, azt a bort, amelyet nem tehet mással helyettesíteni? — Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió — évek óta. de exportálunk bort majdnem minden nyugateurópai, észak-európai országba, továbbá az USA-ba, Kanadába, a Távol-Keletre... Emellett persze ott vannak a boraink az egész világon. Mert. ha nem is exportküldeményekről von' szó, a mintakollekciók eljutnak mindenüvé. —• Milyen borokat exportéi a vállalat? — Édes és száraz szamorodnit, furmintot, hárorn- puttonyos aszút, ötputtonyos aszúeszenciát, és újabban muzeális. 25 —44) éves borokat. Az idén örvendetes módón nő az exportunk, nőttek egy keveset az árak is. annak ellenére, líogy az utóbbi évek jó termése felhalmozta a készleteket. Tudomásunk szerint a közös piaci országokban 50 millió hektoliter az idei. eladat lan bormennyiség. Az áremelkemennyiségben igényelt és a családi házak építésénél felhasználható tetőpanelek, fö- démelemek, kerítésoszlopok és kerítéselemek gyártását Ebben az évben, a résztvevő szocialista brigádok ösz- szesen egymillió forint értékű munkai vegeztek el az dések azonban, sajnos mit., elegendőek az egyre növekvő termelési költségek íiiian szirozásához. — Azt mondjak, akt lo kajit iszik, nem koréi el nagyobb bunt a xajat szerve zete ellen. Minden oizony- nyal indokoljak ezt az aül tant az árak is. — Vannak etraga tokaji borok es vannak, adagos arúak is. olyanok, amelyet nem verik a többi magya; borvidéken termett boro- arait. Minőségi boraink két ségkívül drágák, nem a na pi ivászathoz termettek tín népi borok, melyekhez han gula« es meghittség keli. Á ev első nyolc hónapjában, nagyon jo piaci munka erec- ményekeppen, 8 s/.azalékk: tudtuk csak növelni a tu zai borok forgalmát. Ehhcz. tudnunk keli azt. hogy tavalyi bázis is t.ul aiacsor1 volt. Nem érjük el a ház; fogyasztásban az 198ű-a - evét. — Ez az adat ez altok gazdasági okokra visszavezethető. Aki iszz... beeri « kommersszel is... — Azért nem szeretnéai ha kiszorítana minket, piacról a Kocsis Irma és a Durbin ts sógor. Minőség- könnyű borokkal vesszük fel a versenyt. Megjelent tz Új-furmint. — És megjelent a borvát kit is, de nagyon drágán. — Minőségi ital a bo: párlat is. a tokaji pezsgő i. Am még mindig olcsóbb*.. a külföldieknél. A minőseget mi itt Hegyalján ne adjuk, nem adhatjuk -öi. — Milyen lesz a szűre — Késői, de nagy szüret-' re számítunk, most rs segítenek majd nekünk a dió kok. akik nélkül már ne is tudnánk elképzelni se: a szüreteket. Két év alt 150 ezer hektoliterrel növz tűk a tárolóteret, a leld- gozás korszerűsítésére egy lőre nincsenek meg a pén eszközeink. Pénz hiányába; nem tudtunk bort sem felvásárolni a nyáron, bankhitelt kérünk az idei te-” nies felvásárlására is. Lévay Györgyi Fotó: I.aczo József önként vállalt műszakokén es a résztvevő 5 mun kacs ■ pat tevékenyen hozzájárt!.' a gyár gazdasági eredményeinek javításához is. -\ kommunista műszakok iöv- delniének- nagyobb hányadát a gyár kollektívája otthont teremtők megsegít-• sere. a többi pénzt jóléti < kulturális célra, illetve szociális juttatásokra ajánlott tel. Teljesítették vállalásaikat
