Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

\

1984. szeptember 22., szombat

ÉSZAK-MAGYARGRSZAG 3

i hittel

Irta: Bogomil Ferensztajn, a LEMP Katowicéi vajdasági Bizottság első titkára

Borsod megye ,^alo®

wioei vajdaság dolgozóit, a békében elés vágya, valamint a közös cél, a szocializmus építése fűzi össze. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei szervezeteinek sokéves együttműködésé, ennek nyomán egy sor vállalat, tudományos egyesület és szervezet között létrejött, közvetlen kapcsolat bizonyítéka a mindkét fél számára hasznos együttműködésnek és barátságnak. Ily módon is új politikai és társadalmi tartalommal töltjük meg azt a sok évszázados bai'átságot, melynek szimbólumaivá olyan személyiségek váltak, mint Bem József és Petőfi Sándor.

A lengyel és a magyar nép a második világháború után a fejlődés új útját választotta, melynek helyességét a történelem igazolta, valamint azok az eredmények, melyeket

kommunista pártjaink vezetésével értünk el. A lengyelek nagy . elismeréssel vannak Magyarország gazdasági, szociális és kulturális eredményei iránt, figyelemmel kísérik a köz- gazdasági és szervezési megoldásokat.

Országunk, Lengyelország az elmúlt évek sőrém nagy nehézségekkel küzdött. A gazdasági és társadalmi élet .sok területén továbbra is a válság köve tkezmón yeinek lel .számolásán munkálkodunk. Segítségünkre van ebben a szocialista, megújulás programjának következetes végrehajtása, melyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. kongresszusa fogadott el, és ez év elején jóváhagyott a küldöttek országos konferenciája. Ez év júniusában tartották Lengyelországban a megyei és községi tanácsi választó so- a kérdések a szuksoscs- <.enyaltsággal és gyorsasággal eleve nem tekinthetők át. A tulajdonosi funkciók egy részének vállalatokhoz való leA továbbfejlesztett irányítási rendszer karakteréből, a ■vállalatok tulajdonosi jogosítványainak és önállóságuk növekedéséből, valamint a jövőben előtérbe kerülő beruházások jellegéből eredően az őnfinanszirozó-képesség növelésének szüksége.,sége következik. Felmerül a kérdés, hogy nincs-e eüentmonfolyamán közel kétezer el v- • társunk lépett sorainkba, ezek többségében munkás fiatalok. Pártunkban a munkások meghatározó .szőrepét. nemcsak a számadatok igazolják, hanem a munkások inspirációi nyomán fakadó gyakorlati munka, mely szoros kapcsolatot jelent a megyei párt fórumok és a vállalatok kollektívái és a pártszervezet között. A LEMP Központi Bizottságának a közelmúltban megtartott XVI. plénuma alapjában a munkásosztály ügyének — a munkásosztály jelentősége és szerepe . a párt és állami életben — volt szentelve. Ez egy kivételes plenum volt, a tanácskozások első alkalommal váltak ilyen széles kölniekké, mert a, párttagok és pártonkívüli munkások 800 lös kollektívája képviselte valamennyi szakmai terület dolgozóit. A XVI. plénum határozatait a feladatok végrehajtásának megkezdése előtt széleskörű társadalmi konzultációra bocsátottuk, A mi vajdaságunkban éppen most fejeztük be a konzultáció eredményeinek feldolgozását. Így óhajtjuk a jövőben is a gyakorlatban alkalmazni a szocialista állam és a kommunista párt működésének lenini alapelvét. a demokratikus centralizmust.

A katowicei vajdaságban uralkodó társadalmi-gazdasági helyzet hasonló a Lengyelország más területein levőhöz, és fokozatos, egyre inkább látható javulást mutat. 1983-ban az ipari termelés volumene 9 százalékkal nőtt az 1982. évihez viszonyítva. Ez év első felének eredményei és az előre jelzett év végi eredmények optimizmusra adnak okot, és jók a jövő évre vonatkozó kilátások is.

A katowicei bányászok elsőként küzdöttek le a nehézségeket, és biztosították

btnuiid/.ctál tiuflvvíbUl vriftUiyCri —

ban az infrastruktúra és a nagy. tőkebefektetéssel járó kitermelő, energetikai és alapanyagipari beruházásokra korlátozódjanak.

t

dús az önfinanszírozó-képesség növelése, s a gazdaság fejlesztésének égetően szükséges szelektivitása között, illetőleg, hogy a tulajdonosi jogosítványok .bővülése és az önfinanszírozó-képesség növekedése a fennmaradási kényszerrel párosulva nem vezet-e a struktúra reprodukciójához és a minden

Jaruzelski szavai: „a leg- tragikusabbakon már túl vagyunk — a legnehezebb még előttünk áll”.

Az elért társadalmi és gazdasági fejlődést a bekenek, fegyelemnek, a mun- kásemberek higgadtságának, a pártszervezetek egyre jobb munkájának, valamint a bevezetett gazdasági reform hatásának köszönhetjük. Az országainkat összekötő gazdasági kapcsolatok kedvezően fejlődnek, és ebben jelentős része van Borsod megye és a katowicei vajdaság együttműködésének. Területeink sajátosságai hasonlóak. Nálunk is, önöknél is mű': "tinók bányák, vegyi és vaskohászati üzemek, gépgyárak. Számos területen már együttműködünk; ta-. pasztala tcseréket folytatunk, árucserét és szerződéseket realizálunk, -például a miskolci gépgyárban marós és lakatos szakembereink dolgoznak, a szerződés összértéke meghaladja az egymillió rubelt. Ezen a helyen szeretnék köszönetét mondani Borsod megye vezetőinek és lakosságának, hogy lehetőséget teremtettek számos katowicei vajdaságból! gyermek- és ifjúsági csoport nyári üdültetésére, és a segítségnyújtás ilyen formájában már ' nem első alkalommal tölthettek örömteli vakációjukat Borsod megye gyönyörű vidékein. Hasonló a sziléziai felsőfokú tanintézetek hallgatóinak nyári szakmai gyakorlata, mely a gazdasági haszon mellett politikai jelentőséggel bír.

Együttműködésünk ' további fejlesztésének lehetőségei óriásiak, és meggyőződésünk, hogy magyar és lengyel munkások, mérnökök, párt- és társadalmi aktivisták közös erőfeszítésével, tapasztalatcserékkel és közös kezdeményezésekkel sikerül ezeket megvalósítani. Meggyőződésünk,

vcaf.irscgte'* 1 - ‘ [.citTimöri;

esetében, s általában strukturális okokból kell, hogy sor kerüljön, akkor, amikor az adott tevékenység megszüntetése kisebb áldozattal jár, mint annak megmentése, s az, ellátási, társadalom és honvédelmi szempontból egyaránt lehetséges.

Fontosabb es általánosabb formája lehet: a tőkekivonási mechanizmusnak az, amikor a működő tőke a mechanizmusba épített auto- nvatizmusok révén vonódik ki, vagy a gazdálkodó szervek kezdeményezésére csoportosul át, például veszteség esetén amortizációból is kevesebb fejlesztési alap képződik (vagy egyáltalán

ÖNFINANSZÍROZÁS, ÁLLAMI INTERVENCIÓ

Egy pohár szóda...

... CITROMMAL

lz-patron elnevezéssel cit- romízű szénsovpatront hoz forgalomba a közeljövőben a repce laki • Szó nsa vt armelő

Vállalat. Az új termák bemutatására a minap került sor. az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az íz-patron a korábban a natúr szénsavpatronnál már megszokott méretben és csomagolásban készül. Betétiíja, -ahhoz hasonlóan huszonöt forint lesz, a csere pedig tizenkét forint kilencven fillérbe kerül majd.

A vállalat szakemberei elmondták, hogy bár egyelőre csak citromízű íz-patront hoznak forgalomba, a későb- Kbiek során tervezik a tonik *ízű szénsavpatron gyártását íis, ám ennek egyik feltétele, fhogy az íz-patron kedvező fogadtatásra találjon a vá- . Máriák körében.- íu___ _____ -ZT

.

.. kesernyével

Az új termék egyelőre csak a Szénsávtermelö Vállalat budapesti minta boltjaiban kapható, később, ha a fővárosban sikert aratott. Szegeden is árusítják majd. s a tájékoztatás szerint jövő ev végére egészen biztos, hogy eljut a vidéki városokba is.

Miért éppen a budapesti közönség dönti majd el. hogy piacképes-e az új termék, az egészen bizonyosan a sajtótájékoztatón sem derült ki. Ügy látszik, a fővárosban a lakosság a szódavízhez is jobban ért. Persze, mondhatja bárki, ha eddig megvoltunk citrom- ízű szóda, nélkül, még egy évig igazán várhatunk rá. s .ez valóban igaz is. A különben kellemes, enyhén savanykás izű szikvh kortyol- gatása közben inkább az okozott keserűséget, hogy a gyártók bevallva-beváltatlan az íz-patronnal az ivóvizeknél mind gyakrabban előforduló mellékizeket remélik közömbösíteni.

.. . MÉZESMADZAGGAL (?)

Tudom, lesznek, akik kétkedve hűm inognék majd. a következő sorok olvastán, de úgy tűnik, nem lesz hiánycikk az új termék mellett a hagyományos patron sem. A Mátra Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat a Budapesti Nemzetközi Vásáron jelenlévő áruforgalmi előadója, Ajtay Miklósáé elmondta, hogy <j korábbinál 7wgyobb készleteket sikerült

Hosszú hajrá a széneilátásért

Hosszú, több mint három hónapos hajrába kezdett a Borsodi Szénbányák Vállalat fizen- hétezres kollektívája: a bányászok szabadnapjuk nagy részét feláldozva, igyekeznek biztosítani Miskolc és a megye szénellátását. Az elővájáson dolgozó brigádokon is sok múlik (képünkön), hiszen az ö feladatuk előkészíteni a szenet adó tömegtermelő munkahelyeket. Fotó: Pusztai László

Hogyan él

Hogyan élünk? Jól, rosszai, közepesen?

Kényelmesen, jólétben, vagy egyik napról a másikra? Mindenki csak a saját sorsát, állapotát, közérzetét tudja igazán meghatározni. Mindjárt ott van azonban a következő kérdés: ha jól, rosszul vagy közepesen, akkor mihez viszonyítva?

Egyáltalán mihez lehet viszonyítani ? A minden korábbi mértéket szétromboló, az addigi jó és rossz minőségeket egyaránt feloldó, megsemmisítő háború után új társadalmi rendben állt talpra az ország. Negyven éve alakítjuk, formáljuk, kényszerítjük ki a valóságból az új, a más minőséget.

A követelő szükség hozta magával, hogy figyelmünket hosszú ideig a mennyiségekre összpontosítsuk. Legyen elég kenyér, ruha, lakás, bútor. A mennyiségi igény csak nőtt,

. szabadd megmentem. Min dir1’ 'c®,en au<-ó, más megoldás ugyanis yen“ után, majd hatékonysági kényszer fell^yen”-ért. Nvílt zulasát, a kibúvók az alkt ICil nevezhet_ po^icio továbbélését jelent*, . , „

né. E megoldás irányába mi^a^ embernek, tató változásként értékel htfnyiség, a pénz, tő az az elhatározás, hogy Családok szemé- állam a jövőben direkt M jainak meny- maban nem foglalkozz: bt J ruházási hí lei-átütemezés vagy a veszteséges vállalata anyagi irigy- kai érintő Szanálási és hasona. A nagy szelő ügyekkel. Ezek az ügy «tamásból, meg- alapvetően a hitelező bankojgyar nép még és a vállalatok közötti kér múltával sem déssé, illetőleg legvégsőmet jóllakhat. Ha- oldásként a csődeljárás kereak, ahol a légiében rendezendő ügyekknesak ünnepek válnak. rakott szatyrok

Dr. Burta Imre jó néhány asz- a közgazdaságtudományok ál, hogy rájuk kandidátusa a hús, marad

1 bútorok átlag NIemcsak a bú- patronból a vállalatnak beiiiatt. hiszen az szereznie. Ígérte azt is. ’ op a világítós re- az íz-patron mielőbbi forgal ^nyQ\^ a tele- mazása rajtuk nem fog múí^i p>e változik ni, ök haladéktalanul meg sokszor erején

rendelnek a gyártól egy sztflgiialva __ csel

ítmányt. A gyártók nedi^. jgénve minő- korábban megígérték, hogy , a mennyiség kereskedelem igényeit f tudják máris elégíteni. K , j. erIy

yáncsian várjuk hát miké mi'nöségél:e jelenik meg a borsod, uzlé ko>-ú

lekben is a citromízű szer ™ savpatron. . . • ................ .

T

ovábbi jó hír mindazol?1^ es - *

nak. akiket sorsuk ottho ’ .

szódavíz-készítésre kénysze*'7e,ez .'

rit: néhány hónapon beásni, egymás maxi szénsavpatron is forpn lan'ls’ a ° p lomba kerül, amellyel a jéZLelíe 8 szere- lenleginél gyorsabban, ki nyelmesebben készítheti jba került asz- majd a 'szóda. A korábba?rházi lakásban forgalomba hozott szifonodéit volna elhe- is alkalmasak, egy töltőf»gább tapéta, a beiktatásával, a nagy patroani szokták —. nők használatára. .sszonv ült. pa(csendes) a hivatalokra.

s egész lényét áthatotta az elégedetlenség a világ dolgai iránt. Nagy hévvel előadott panaszát nem tudtam őszintén áterezm, szemem körbejárt a lakásban, s bennem kuncogott a kis bárgyú sláger: „ülök egy rózsaszínű kádban...” Itt is és -még jó néhány hasonló lakásban zavar a csecsás tárgyak mértanilag pontos elhelyezése, zavar a kínos rend, a láthatóan mániákus tisztaság, s érzem, tudom, ezek az emberek nem ismerik, nem élték meg az élet minőségét. Megküzdőitek minden tárgyért. Mások kemény munkával társadalmi rangot szereztek s miközben tíz körömmel összehozták a mennyiséget, nem volt idejük — és ma sincs idejük — szépen, harmonikusan élni. Nem élték meg az anyaság, apaság tartós, mély emlékű örömeit. Nem élték át serdülő gyermekeikkel a világ dolgaira való rácsodálkozás nagyszerű pillanatait. A családtagok egymás mellett és nem együtt élnek. A gyerekeknek meny- nyiségi örömöket nyújtanak: pénzt, tárgyakat, s hiszik, munka mellett többre nem futja. Bs újratermelődnek a mennyiséget gyűjtő generációk.

Nemzedékek lépnek be, s azt kérdezik a szocializmustól: — Mit adsz és mennyit?

Elcsépelt, népbutító közhely volt évszázadokig, hogy a gazdag ember is lehet boldogtalan és a szegény ember is boldog, ha szivében béke lakozik és harmónia. A szó régi értelmében ma nincs igazán szegény ember és túl gazdag. Gazdag a forint-milliomos? Mije lehet? Több a tárgya, van autója, de nyaralójában főszezonban biztosan nem tölt el családjával két pihentető hetet, mert nem hagyhatja magára a butikot, vagy a zöldséges pavilont. Az értelmiségiek közt is de soknak a polcán sorakoznak a könyvek, hogy majd egyszer, egyszer, ha idejük engedi, talán nyugdíjas korukban — ha megérik egyáltalán — elolvassák az újdonságokat. Hányán vesznek kezükbe egy verseskötetet azért, mert most, abban a nyugodt órában éppen annak a költőnek a hangulatára, verseinek dallamára van szükségük? Hány ilyen óra adatik meg ?

Végigtalpaltuk szocializmusunk negyven évét, felhalmoztunk minden eddig elérhető mennyiséget, ki-ki saját társadalmi ksze- gében. Ne álljunk meg, mert közel sincs még itt a Kánaán. Az ember természetében rejlik, hogy mindig legyen előtte cél. Még nyugdíjasán is. Ez tartja frissen, ez tartja tovább életben. Csakhogy pólyánk, mely véges, nem lehet egyetlen maratoni versényfutás. A kor. melyben élünk, amúgy- is diktálja a tempót, kínálja, csillogtatja a mennyiségi jutalmat. Az élet minősége egyedül rajtunk múlik. Rajtunk múlik, hogy azt. ami minden ember szamára egyetlen és megismételhetetlen, az életet, ne csak éljük, hanem minőségileg is megéljük.

Adamovics Ilona

i