Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

1984. szeptember 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 # A Szendröi Állami Gazdaság egyik 50 hektáros kukoricatábláján nagy teljesítmé­nyű kombájnnal silózzák a kukoricát. Mint Nagy Benedek kombájnkezelo elmondotta, igen sok vadkár érte ezt a táblát is. A mun kálótokban Lukács László gépkocsivezető se­gít. Ádám István fel». A városi tanács ülésén Sárospatak közbiztonsága (Folytatás az 1. oldalról) Ezenkívül: nem jellemzők a városra az erőszakos bűn­cselekmények, a garázdasá­gok. Sárospatak, — Sátoral­jaújhellyel, Mezőkövesddel együtt — a legbiztonságo­sabb városok közé tartozik. Mindez lehetséges a város lakóinak kulturáltságából, tisztességéből, de figyelembe kell vennünk még sok más tényt. Például az idelátoga­tók hatalmas tömegét. Sokan nem eppen a műemlékek megtekintése, történelmi em­lékhelyeink előtti zarándok- lás végett érkeznek ide. Azt is, hogy lumpen elemek itt is léteznek és megpróbálják kihasználni a lehetőségeket. A korábbi ülésen Orosz Lász­ló, a városi pártbizottság el­ső titkára nyilván nem vé­letlenül utalt rá: a jól meg­szervezett, munkáját tisztes­ségesen ellátó rendőrkapi­tányságnak van elsősorban köze a város megfelelő köz- biztonságához. Hadd tegyük még ehhez hozzá a társadal­mi segítséget, a köz fellépé­sét. A Bűnmegelőzési Tanács pontos munkaterv szerint dolgozik. Felmérték az alko­holistákat, a veszélyeztetett családokat, gyerekeket, intéz­kedtek a társadalmi tulaj­don védelméről stb. Az ön­kéntes rendőrök szintén ered­ménnyel dolgoznak, köztük pedig éppen a cigánylakos­ság között megalakult ön­kéntesek! A cigányok önkén­tes rendőrcsoportjáról a ta­nácsülésen is sok jó szó hangzott el. Ugyancsak a társadalmi segítséghez tar­tozik az alkoholizmus elleni bizottság tevékenysége. Az alkoholról nagyon sok szó esett a pataki tanácsülésen (Hegyalján vagyunk). Ez el­len a továbbiakban még in­kább fokozni kívánják a küz­delmet. Ma mór a rendőrök is jelzik a munkahelynek: dolgozóik munkaidőben kocs- máznak. italoznak. Kár, hogy a munkahelyek vezetői még nem tudatják, hogy egyálta­lán észlelték, vették a rend­őrség jelzését. Pedig, mint a tanácsülésen elhangzott, elég baj, hogy ii-esmire egyáltalán a rendőrségnek kell figyelmeztetnie. Érthető, hogy a megye rendőrfőkapitánya ezen a fó­rumon is szólt a megye egé­szének közrendjéről, közbiz­tonságáról. Kevésbé meg­nyugtatóan, mint Patak ese­tében. Elmondotta, hogy ha minősítené, megfelelőnek mi­nősítené, nem pedig szi­lárdnak, miként azt eleddig az újságok, a rádió gyakor­ta hangoztatta. (Mellesleg: „a közbiztonság, a közrend szi­lárd” megfogalmazás nem az újságíróktól való, hanem a közrendért, közbiztonságért felelős emberektől.) Szüksé­ges viszont, hogy' a növekvő bűnözés megakadályozására ne csak a rendőrök, hanem valamennyien törekedjünk, lehetőségeink szerint, hiszen ez mindannyiunk érdeke. fpriski») a kis lelepiiíéseken talok költöztek el, s ezáltal igen kedvezőtlenül alakult ezekben a településekben a lakosság korösszetétele is. Ma már az is világos előttünk, hogy az intézményüket vesz­tett kisközségek ezzel közös­ségi jellegüket, közösségi éle­tüket veszítették el. Ezt na­gyon gyakran szóvá is teszik az érintettek különféle falu­gyűléseken. A társadalmi vi­tában az is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lakosság ta­láljon megfelelő munkaal­kalmat lakóhelyén, vagy ha ott nem is, legalább elfogad­ható utazási távolságon be­lül. A felmérések szerint az utóbbi években megnőtt az ingázók száma és egyúttal az utazás távolsága is. Ezt tud­va, arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a közleke­dési tarifák emelkedése hát­rányosan érinti a falusi la­kosságot. Joggal várják d tehát a segítséget. Amikor a falvak népességmegtartó szerepének fontosságáról be­szélünk, társadalmi érdekről szólunk. E társadalmi érdek kifejeződhet abban is, hogy a termelőerők elhelyezhet ■? jobban igazodjon a kis tele­pülések lakóinak igényeihez. Manapság, amikor mindin­kább gyakorlattá kezd válni a decentralizálás, ennek meg js van a lehetősége. Miért ne kaphatna például a mainál Jobban helyet a falvakban a fogyasztási szolgaitató- és feldolgozóipar? — Munkaalkalmak mellett a mainál jobb infrastruktú­rára is szükség volna. Az egészséges ivóvíz-, a használ­ható telefonhálózat, avagy a jó alapellátás ugyancsak elő­feltétele annak, hogy az em­berek szívesen maradjanak falujukban. — \aTolian így van. A Hazafias Népfront igyekszik is a ma­ga lehetőségeivel élve ezek­ben a kérdésekben előbbre lépni. Talán jó példa erre, hogy évek óta együttműkö­dünk a falvak és a kis telepü­lések alapellátásának javítá­sára a fogyasztási szövetke­zetekkel. Ennek az együtt­működésnek is része van ab­ban, hogy ma mér több tu­cat mozgó ABC járja a fal­vakat, s gazdagabb lett az áruválaszték. Különféle ipari szolgáltató szakcsoportok lé­tesítésével. a közétkeztetés lehetőségeinek bővítésével a falvakban is mérséklődtek a háztartási munka > terhei. Ugyanakkor a népfrontbi­zottságok akciókat szervez­nek a takarékosság népszerű­sítésére, valamint a szövet­kezeti lakótelepek környeze­ti kultúrájának fejlesztésé­re. Felvetődött az is, hopv mielőbb napirendre kell tűzni a falvak bolthálózatá­nak korszerűsítését. Emellett koránt sincs minden lehető­ség kiaknázva együttműkö­dési munkánkban. Ennek egyik lehetősége a falusi tu­rizmus feltételeinek feltérké­pezése, kialakítása. — Érdekes jelenség, hogy miközben sokan keresik a városba költözés lehetőségét, a városlakók mind szíveseb­ben üdülnek,' pihennek fa­lun. A falusi turizmus hozzá­járulhat-e a kis települések népességmegtartó szerepének javításához? — A nagy idegenforgalmat, lebonyolító országok tapasz­talatai azt mutatják, hogy hozzájárulhat, A falusi tu­rizmus folytán ugyanis a he­lyi vállalkozók munkaalka­lomhoz, bevételhez jutnak. Tavaly széleskörűen igyekez­tünk tájékozódni arról, hogy van-e ehhez fogadási hajlam községeinkben. A tájékozó­dás biztató eredménnyel zá­rult. Sok faluban volna akár tíz-húsz család is. amelyik szívesen fogadna üdülőven­dégeket, hajlandó az arra al­kalmas szobáit. lakrészeit rendszeresen bérbe adni. A január elsejével életbe lépett minisztertanácsi rendelet a magánszállások idegenforgal­mi hasznosításáról serkentő-, leg hathat. Amennyiben az egyéni vállalkozókedvhez társul a mezőgazdasági nagyüzemek támogatása is, jó irányba fejlődhet hazánkban is a falusi turizmus, amely­nek egyúttal az is kifejezet­ten társadalmi haszna lehet­ne, hogy az érdeklődő városi vendégek közvetlenül mégis­Áz imomHSfflB postájá bóI LEHETETT VOLNA EMBERSÉGESEBBEN Ez év augusztus 12-én Lil­lafüreden jártam, délután 4 órakor érkeztem az István- barlanghoz. A barlang előtt egy 24—25 fős dunántúli csoport várakozott. Láttam, hogy van valami problémá­juk, ezért odamentem hozzá­juk. és , megkérdeztem: Segít- hetek-e? Zúgolódva elmond­ták — hogy nézzem meg —, a tábla szerint 5 óráig van nyitva a barlang, és mikor ők odaérkeztek, a vezető ki­tette a táblát, hogy: Zárva! Mióta kérleljük — mondták —, már be is mehettünk vol­na. Ahogy beszélgettünk, ki­jött a pénztárhelyiségből egy fiatalember, én szóltam ne­ki, legalább arra legyen te­kintettel, hogy ezek az idős emberek 350 kilométert csak azért tettek meg. hogy meg­tekinthessék a barlangot Erre a fiatalember dur­ván sértegetve azt válaszol­ta: itt ő rendelkezik az idő­vel, és ha nem tetszik vala­kinek, az mehet panaszra. Azt hiszem, nem kell leír­nom, hogy a csoport milyen érzésekkel távozott Lillafü­redről, és biztos, hogy ők már nem szaporítják többé a barlang látogatóinak számát — írja Bánkúti Károly mis­kolci olvasónk, akinek leve­lét továbbítottuk az illeté­kesekhez, s a következő vá­laszt. kaptuk: „Igazgatóságunk a lillafü­redi István-barlangot válto­zatlan üzemelési móddal vet­te át a Borsod-t.ounsttól. Ex többek között azt is jelenti, hogy a nyitvatartási időt, valamint a barlangtúrák in­dulásának időpontjait nem módosítottuk: április 16-tól október 15-ig 9—17 óra kö­zött van nyitva. Az utolsó túra indulási időpontja 16 óra, a túra időtartama és a pénztárzárási kötelezettség miatt Az üzemeltetésben a legfontosabb az, hogy egész évben nyitva tartunk szün­nap nélkül. Ráadásul olyan nehéz körülmények adódtak, hogy míg régebben két fő üzemeltette a barlangot, je­lenleg csak egy, így neki kell a takarítást is és az ad­minisztrációs munkát is elvé­geznie, a túravezetéa és * jegykiadás mellett. Az augusztus 12-t fwettet kapcsolatosan intézkedtünk, hogy más országrészből ér­mémét- a falusi fletet, a me­zőgazdaságban dolgozók munkáját. — Szóba került az imént, hogy kedvezőtlenül alakulta kis települések lakosságának korösszetétele. Ez milyen fel­adatokat ró a népfrontra?- A fWaiias i\éplroöí valamennyi nemzedékkel kapcsolatot tart. Teszi ezt például oly módon, hogy az iskolákban állandó a kontaktus a szülőkkel, a szülői munkaközösségben nevelési koncenzust ala­kítanak ki a gyerekek érde­kében a pedagógusok és a szülök között. Emellett a népfrontbizottságok komoly részt részt vállalnak az öre­gek gondozásában is. Azon vagyunk, hogy ennek a fel­adatnak egyre jobban meg­feleljünk. Befejezésül tehát azt mondhatom, hogy a nép­frontmozgalomnak megany- nyi területe kínál teendőket beszélgetési tárgyul, a kis te­lepülések népességmegtartó képességének javítására. A nyíltabb helyi közséepolitika, a szervezett közművelődési tevékenység javítása mellett több számos olyan lépéssel, intézkedéssel is elő lehet se­gíteni ezt a képességet, amely még csak jelentősebb anyagi eszközöket sem kívánna. A helyi lakosságnak a mainál aktívabb bevonása a lakó­hely gazdagításába, szépíté­sébe, szintén szolgálhatja ezt a célt kező csoportokat a nyitva­tarlás utolsó perceiben is végigvezessék a barlangon, a jelenlegi hiányos dolgozói létszám ellenére is. Ügy vél­jük, hogy ezzel az intézke­déssel a levélíró által jel­zett problémákat is kiküszö­bölhetjük. Bükki Nemzeti Park igazgatósága, Eger MEGVÉDJUK A FECSKÉKET! — Az illetékes válaszol: „Az Észak-Magyarország 1984. július 12-i számában jelent meg »Akkor ki védi meg a fecskéket?* című cikk Gulyás Beáta tokaji tanuló tollából. Felügyelőségünk munkatársai is felfigyeltek rá, és azonnal kivizsgálták a történteket, személyesen fel­keresve mind a három érin­tett felet. Az érvényes jog­szabályok alapján szabály­sértési feljelentest kezdemé­nyeztünk a fecske fészkeket leverő személy ellen. Néhány sző a fecskékről: A gólya mellett a magyar ember legkedvesebb madara a fecske. Életük változása során a sziklafalakról beköl­töztek a lakóházak eresze, is­tállók gerendái alá. Ma már teljesen együtt élnek az em­berrel Ók az első madarak, akik az újonnan épült lakó­telepeken megtelepedve, old­ják a betonrengeteg egyhan­gúságát. Ne bántsuk, hanem óvjuk, védjük őket! Mit mond a paragrafus? Ma a természetvédelemről szoló törvényerejű rendelet az 1982. évi 4-es számú, va­lamint a végrehajtásról szó­ló 8 1982. (III. IS.) miniszter. tanácsi rendelet, és az K1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés ran érvényben. Már a szá­zadforduló idején hoztak — néhány emlős mellett — ■ madarak vedetme érdekében rendeletet. Ez a rendelkezés pénzbüntetéssel sújtotta azt, akt elpusztította a madara­kat, fiókáikat, tojásaikat. A 8/1982. (III. 15.) Mt ren­delet 9. §-a kimondja: »A természetvédelmi érték meg­óvását szolgáló szabályok megtartása minden jogi sze­mélynek és állampolgárnak kötelessége.-* Az 51. §: *Aki a védett állatfaj egyed ét elpusztítja, illetve élettevékenységében jelentősen zavarja, 10 ezer forintig terjedő pénzbírság­gal sútjható.* Az 1 1982. (TH. TS.) ren­delkezés 4-es számú mellék­lete. a molnárfecske értékét 500 forintban állapítja meg.” Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyar­országi Felügyelősége BURGONYÁS ÉS HAZIAS Egy sajókeresztúri olva­sónk levelében szóvá teszi, hogy a Kazincbarcikai Sü­A Jűnó Szálloda felvételt Hir­det az alábbi munkakörök be­töltésére: londiner, szobalány, melegkonyhai mosogató. Jelent­kezés- a .lunó Szálloda terület- igazgatójánál, Miskolc-Tapolca. Csabai u. 2/4. A Vasgyári Kórház azonnali belépéssel telvesz osztályos ta­karítónőket, valamint beteghor- dókai. Jelentkezni lehet a Vas- gyári Kórház munkaügyi osztá­lyán. Ipari szolgáltató szakcsoport azonnali belépéssel felvesz kő­műves, ács-állványozó, bádogos, festő szakmunkásokat és segéd­munkásokat. jó kereseti lehető­séggel. Jelentkezés: Szabadság u. 39., hétköznap 14—1- óráig. A Tüzeléstechnikai Kutató- és Fejlesztő Vállalat felvételre ke­res gyakorlattal rendelkező la. katost, hegesztői, gépi forgá­csolót, valamint, középfokú vég­zettséggel rendelkező műszaki ellenőrt. Jelentkezés: személye­sen a vállalat munkaügyi osztá- tályan. tőipari Vállalat és fióküjw»­mei megszűntették az egy- kilogrammos burgonyás ke­nyér gyártását, s helyette ke­rek formájú „házias kenyér” feliratot gyártanak, felemelt, 12 forintos áron. Ez * ter­mék nem üti meg a burgo­nyás kenyér minőségét. Sze­rintem, ez nem más, mint burkolt áremelés. Senkinek semmi kifogása nincs az el­len, ha egy vállalat bővíti gyártmányainak választékát, de ezt ne ügy tegyék, hogy egy kedvelt és elfogadott árut kivonnak a forgalom­ból. Jelen esetben még import­ra sem hivatkozhatnak, mert két évvel ezelőtt — úgy tas- dom — megoldották a bor- gonyapehely hazai pótlását, ezt akkor a címkéken is lát­hattuk, hiszen „burgonya- phellyel készült kenyér” he­lyett „burgonyakészítménye* kenyér” volt ráírva — írja Siklós Sándor. * Felkerestük az ffletflce* sütőipari vállalatot, «hoi Gönczi Sándor igazgató, va­lamint Molnár Béla termelés sí osztályvezető a követke­zőket mondták a burgonyás kenyérrel kapcsolatban. ,,A vásárlók megnyugtatásár» örömmel közölhetjük, hogy augusztus 10-től újra kapha­tó a burgonyás kenyér, vál­tozatlan áron. A mintegy kéthónapos kimaradás oka az volt, hogy a lengyel nn- portból származó burgranya- készátménv nem érkezett b* az országba. A címkén is látható névváltozás oka pe­dig az, hogy eleinte csak pehely formában, mórt pe­dig por, pehely, vagy pép formájában kapjuk a burgo­nyát — Jogos a kérdése W om­lóban megoldott « kocát át­látás, a barcikai sütőipar miért külföldről szerzi bt « burgonyakészitm é nyékét, fi. leg, ha még ez az import akadályokba is ütközik idő­közönként? — A mi vállalatul*:, mi­előtt a Szentlőrinci Állami Gazdaság megkezdte a gyár­tást, a DÉLKER-en keresz­tül lengje!, illetve NDK im­portból hozta be a burgo- ny akészít ményeket, kilo­grammonként 34—36 forin­tért. Amikor ebben az evtoen gondok voltak a szállítmány- nyál, megpróbáltunk kapcso­latot teremteni a hazai gyár­tóval, de ők kapacitáshiány miatt nem tudtak szállítani, mert csak tartós megrende­lést fogadhatnak el, és 54 forintért szállítják a burgo­nyakészítményeket. Ekkor gondoltunk arra, hogy meg­próbálunk új termékkel a fogyasztók elé állni, a „há­zias jellegű” kenyérrel, a hiány idejére, pótlásként. Ugj’ érezzük, a vásárlók megkedvelték új termékün­ket, ezért továbbra is gyárt­juk, bővítve a választékot.” ÉLELMISZERIPARI vallat, at PÁLYÁZATOT HIRDET főköny- velői munkakör betöltésére. Fel­tétel : közgazdasági egyetemi vég­zettség és 10 éves szakmai gya­korlat. erkölcsi, politikai alkal­masság legalább 5 éves vezetóá gyakorlat. Előny nyelvismeret. A pályázat tartalmazza: a pá­lyázó jelenlegi beosztását, jöve­delmét és fizetési igényét. A pályázathoz mellékelni kell: a) részletes önéletrajzot: b) a vég­zettséget igazoló okmányok má­solatát. A pályázat beküldésé­nek határideje: a megjelenéstől számított 20 nap. A pályázato­kat „1084, szepiember ?447T7** lel- igére a debreceni hirdetőbe Kér­jük. A jelentkezőknek irásbaa válaszolunk. A Szerencsi Édesipari Vállalat Szerencsi Cukorgyára gépész- mérnököt keres szerkesztő-terve­ző munkakörbe. Vállalati bérla­kás van. Alapbér és jövedelem- szerzési lehetőség a helyszínen történt megegyezés alapján. Ér­deklődni lehet a cukorgyár mŐ- s/.nki osztályvezetőjénél, vagy á személyzeti osztályvezetőnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom