Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 1984. szeptember 20., csütörtök Szocialista munkaverseny, vgm-ek, komplexbrigádok • A KisHstír- és Gépivár • Mezőkövesdi Gyárában A feladatok, a lehetőségek reális elemzése alapján ala­kítják ki a megvalósítás módszerét, eszközeit, a Kis­motor- és Gépgyár 3-as szá­mú, Mezőkövesdi Gyárában is. Az idén 205 millió fo­rint értékű készáru tervet keli realizálniuk, amelynek 5 százaléka lökés, közel 15 százaléka szocialista export. /V gyár munkáskollektívája 620 tőt számlál, ennek 00 százaléka szakmunkás, forgá­csolók, lakatosok. festők, szerelők. 40 százaléka fiatal, s körülbelül ilyen arányban dolgoznak nők is a gyároan. A népgazdasági, a vállalati, a gyári, de a személyes ér­dekek is azt diktálják, hogy maradéktalanul teljesítsék termelési tervüket, méghoz­zá jó .minőségben. Gyártmá­nyaikkal nagymértékben hozzájárulnak a hazai jár- müprogram megvalósításá­hoz, termékeik a nagyválla­latok, az Ikarus, a Ganz- M.ÁVAG. a Rába gyártmá­nyaival külföldre, a tőkés országokba is eljutnak. K o m presszóra l.k a t részt, szál­lítanak a minszki traktor­gyárnak, a vasúti személy­kocsikhoz készített vereteik, a csomagtartók, a hulladék­gyűjtők es a hamutartók egy részét pedig az NDK-ba szállítják. Üj termékük, a Knorr típusú kompresszor, amelyből a második fél év­ben ötszázat állítanak elő, es a Robi—151 kerti kistrak- tor-aikatrész, amelyből az idén tízezret készítenek a szükséges alkatrészekkel együtt. Ezeket a motorokat az 1-es számú gyárban sze­nélik össze. A teryek megvalósítását segíti a gyárban a szocialis­ta munka verseny-mozgalom. Közei 400 dolgozó tömörül 33 munkáskollektívába. M onkásgy ülésen csatlakoz­tak a felszabadulási-kong­resszusi munkaversenyhez; vállalták — többek között — a Knorr típusú kompresszo­rok legyártását határidőre és jó minőségben, valamint azt is. hogy az időközben érke­ző alkatrészigényeket is ki­elégítik. Védnökségükbe fo­gadták a fékrásegítő mun­kahengerek kísérleti gyártá­sát; az 50 darabos 0-szériát; jo minőségben készítik el a Csepel Autógyár részére. Ez annál is fontosabb, mert el­tol függ a jövő évi megren­delés sorsa. Májusban munkanap-fény­képezéssel mérték fel a mu n kaidé k i haszná 1 faága t. Ennek megfelelően kerültek sorra munkaszervezési intéz­kedések. Csökkentik a túl­órák számát, s néhány mun ­katerületen megszüntetik az éjszakai műszakot. A dolgo­zok ugyan nem nagyon ked­velik. amikor ott állnak mel­lettük órával a kézben. de most megél lettek, hogy az intézkedések az o javukat is szolgálják. Mint anogy az anyag- es energiatakarékos- sági feladatok is. Folyamat­ban van a gyár energiaellá­tásának átállítása olajról földgázra. A brigádok úgy­nevezett nem szakirányú társadalmi munkát vállaltak annak érdekébén, hogy mi­nél hamarább áttérhessenek az olcsóbb, a gazdaságosabb, korszerűbb energiaellátásra. De a városrendezésnél, az iskolák, az óvodák, bölcső­dék patroné tusánál is kive­szik részüket a munkából. Elve a lehetőségekkel, öt vállalati gazdasági munka­közösségét hoztak tétre, kö­zel hatvan fővel. Három kol­lektíva közvetlenül a terme­lőmunkában hasznosítja tu­dását, egy csoport a szer­számgépgyártást erősíti, a másik pedig gépfelújitással foglalkozik munkaidő után. A munkaközösségekben a legjobb szakmunkások tevé­kenykednek. Olyan, sokszor bonyolult, speciális feladato­kat valósítanak meg, ame­lyek nagy hozzáértést köve­telnek. Májusban megvizs­gálták a vállalati gazdasági munkaközösség működését is. Megállapították, hogy az alkatrészgyártó feladatot sem a létszám, sem a géppark szempontjából nem tudják folyamatosan teljesíteni, ezért nagyon sok külső mun­kavállalót foglalkoztatnak. Ennek a költségkihatása számottevő, magasabb, mint­ha a gyáron belül szervez­nék meg ezt a munkát. Költ­ségcsökkentő megoldás az, hogy vállalati gazdasági munkaközösségekkel oldják meg ezeket a feladatokat. A munkaközösségek vezetőinek kiválasztása volt a legna­Uiést tartott az SZMT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) csökkenése, az építési anya­gok árának emelkedése mi­att sok gondot okoz. Példáz­za a következő adat is: 1980- ban 112 kilométer hosszan korszerűsítették a tanácsi utakat, 1983-ban viszont mindössze 58 kilométerre volt elegendő pénz. Borsod megye főútjainak állapota viszonylag jó, noha köze] 1000 kilométeren még mindig egy nyomó úton ha­ladhatnak a jármüvek, mind­össze négy méter széles te­rületen. A vasútvonalak sű­rűsége nem éri el az orszá­gos átlagot, alig ötszáz ki­lométer a normál nyom kö­zű kiépített vasút. Nem hasz­náljuk ki kellően a vízi szál­lítás előnyeit, habár e téren nehézséget okoz, hogy a me­gye folyóinak hajózhatóságát nem lehel állandó jellegűnek tekinteni, a változó vízmély­ség miatt. Szó volt az elnökségi ülé­sen a vasúti és közúti sze­mélyszállítás tapasztalatairól is. Mint megállapították, az. elmúlt időszakban dinamiku­san emelkedett a közúti sze­mélyszállítás forgalma, ellen­tétben a sínhez kötött szál­lításéval. Az autóbusszal uta­zók száma több mint két­szerese a távolsági, illetőleg a helyközi vasutakon közle­kedőkének. A közlekedési dí­jak százszázalékos megeme­lése után lényegesen keve­sebben veszik igénybe a helyközi autóbuszokat és'vas­utakat, különösen a nem bérletesek köréből. Javult-e az. áruszállítás a magánfuvarozók megjelené­se ófa? Tette fel a kérdési az. egyik jelenlevő, amelyre a Volán igazgatója válaszolt: — Ma már annyi a magán­fuvarozó. hogy a kocsik áll­nak a standokon. Az adó- kedvezmény, a csábító lehe­tőségek miatt ugyanis egyre többen kértek a kisiparosi engedélvt Van tehát válasz­tási lehetősége az. állampol­gárnak. Reméljük a Volán es a magánszállítók közötti egyensúly rövidesen beáll. Csupán azért is. mert a fu­varoztatónak a Volán tarifái lényegesen kedvezőbbek. Visszatérő gondok egyike a vasúti kocsik kihasznalatlan­gvobb gond. Hátráltatta a vállalkozásokat, hogy nem volt kidolgozva az egyseges vállalati ügyrend sem. A tapasztalat szerint a megala­kult munkaközösségek tag­jai szakmailag magasan kép­zettek. Munkájukhoz a tár­gyi feltételek mindenütt biztosítottak. A kezdeti idő­szakban sokan ellenezték a vgm-ek megalakulását, lét­rehozását. Az. elért eredmé­nyek azonban ezeket a né­zeteket leszerelték, a dolgo­zok túlnyomó része elismeri és működésüket indokoltnak tartja. Ebben az időszakban és ebben a témában folytatott vizsgalatot a gyárban a vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság is. Megállapították, hogy a kezdeti idegenkedés és fe­szültség megszűnőben van. A vállalati gazdasági mun­kaközösségeknek olyan pozi­tív hatása van. mint a mun­kaerő-megtartás, a minőségi munka javulása és az ész­szerű. ösztönző konkuren­cia. A vgm-ek tevékenysé­gével körülbelül 3,5 száza­lékkal kevesebb túlórát használnak fel az idén, mint a múlt évben. Emellett azon­ban sok tennivaló van a munkaeUátot’tság területén. Nem a vállalati gazdasági mu mlca közi isségek műk ödése von magával feszültségeket, hanem elsősorban a gyakori anyaghiány, illetve a gyáron kívüli kooperáció hibái. A vállalati gazdasági mun­kaközösségek mellett a kö­zel m ú 1 tban ko m plex" brigá­dokat hoztak létre. Összeté­telük hasonló a vgm-ekhez, ugyanúgy munkaidő után dolgoznak a kiemelt felada­tok megvalósításán. Külön prémiumrendszer gondosko­dik arról, hogy a sürgős, a minőségi . munkafelad átok at maradéktalanul megvalósít­sák. Jövőre lesz tizenöt eszten­deje, hogy a gyáregység megkezd te termelőmunká­ját. Azóta gyárrá fejlődött, és a földművesekből, a ház­tartásbeliekből toborzott dolgozók nagy része mun­kássá, szakmunkássá vall. Nagy gondot fordítanak az iparitanuló-képzésre és a szakmai továbbképzésre is. O. J. sága. Igaz, borsos összege­ket fizetnek-ki úgynevezett álláspénzre a kisvállalatok — az országos bevétel ebből több száz millió forint, ame­lyet újrahasznosítási alap­ként. a géppark fejlesztésére fordítanak — mégis úgy tű­nik, inkább megéri a bírsá­got kifizetni, semmint ala­pos szervezéssel végre csök­kenteni az. üresen várakozó kocsik számát. A .tájékoztatót a követke­zőként összegezték: a MAV- nak olyan üzletpolitikát kell kialakítania, amely javít az indokolatlanul alacsony vas­úti személyszállításon. Nö­velni kell a megyeszékhely tömegközlekedésén belül a villamosok kihasználtságát is, Miskolc térségében pedig szükség van a MÁV előváro­si forgalmának további bő­vítésére. A teherszállítást érinti a vasúti kocsis és x vízi szállítás lehetőségeinek jobb kihasználása és a vas­úti vonal korszerűsítése mel­lett a villamosítás folytatá­sa. Túl a félidőn a Borsodi cégek a kiállítók között A Koiincbcircikcii Sütőipari Vállalat termékeinek csokra a* é&est- miszei-pavilonban. Túljutott a félidőn a 8t). Budapesti Nemzetközi Vásár. Immár tíz esztendeje, hogy a korábban vegyes jellegű kiállítást szakosították, és tavasszal a beruházási1 java­kat mutatják be, ősszel pe­dig a lakosság számára na­gyobb érdeklődésre s/ámot- tart ó fogyasztói termékeket helyezik el a tárolókba, il­letve a standokra a vállala­tok. Az. idei ösz.i vásáron összesen negyven ország, csaknem kétezer cége vonul­tatta tel a változatosabbnál változatosabb termékeit. Az őszi seregszemlén .jelen van­nak a borsodi üzérnek is, amelyek termékeikkel és árukínálatukkal színesítik a kiállítást es egyúttal képet adnak arról a folyamatról, hogy a megyénkben milyen színvonalon all, és hogyan felel meg a munka a nem­zet közi összehasonlítás ban. A B-pavi Ionban a vegy­ipari vállalatok között, egy­más szomszédságában szere­pel megyénk két nagyüzeme, a Tiszai Vegyi Kombinat es a Borsodi Vegyi Kombinát. A két szomszéd vár közül elsőként a TVK standját ke­restük fel, ahol Winkler Pál, értékesítési főosztályvezető kalauzolt végig a számos termék között. A TVK most is felvonultatta az igényes csomagoláshoz ma már nél­külözhetetlen légpárnás fó­liáit, az újdonságnak számí­tó pregelt fóliáját, és az egy­re sikeresebb termékké, váló bialol fóliáját is. Szerepelt a TVK standján a teljes hor­dóválaszték, a nagyüzem ugyanis egyliteres űrtarta­lomtól. 220 later űntartulo­formában gyártja az üreges lesteket. Ugyancsak megte­kinthették a vásár látogatói a festékféleségeket is, ame­lyekből évente mintegy 50 ezer tonnát készít a gyár, nagyrészt lakossági haszná­latra. A termékeivel a TVK az idén két vásári dijat nyert el, az egyiket a Tive- pant csomagolási rendszer ki fejlesztéséért. a másikat a Tivetex alvázvédő anyagai­ért kapta. A Borsodi Veséi Kwra&í- nát az idén is egyetlen ter­mék. a cipőipar szamara készülő pvc-gratKiiátim» megismertet eset tűzte ki cé­lul. Bár a vásáron a B-pa- vilon szomszédságában tel­epített hétvégi házon latha­tó a BVK több műanyag terméke is. a ,.Ketten ege cipőben" című, naponta több ízben megismételt mosor keretében, a szabadicüo-éi- pök választékái, ismertették. A Tisza Oipógyarraá történő együttműködés »lapján a BVK már évente 18ő0 ton­nányi granulátumot gyárt a cipőkhöz. A vasáron na étetnwszer- tpari termékek között 041 van a Kazincbarcikai Sütő­ipari Vállalat több készít­ménye is. amelyek sorában a miskolci jubileum; vásá­ron dijait nyert mézeslap és a mezőkövesdi matyó kaács lis ott van. A borsodi láto­gatók bizonyára felfedezhe­tik a December 4 Drót mű­vek árukínálatában d válla­lat egyik új termékcsoport­ját. a Starflex sodronykotéi- osaládot is. Fotó: Laezn József útig számos kivitelben es A BVK kiállításának egy részlete, ahol az építőipari műanyag féleségeket kínálják. Figyelték a hévméröt Meteorológia a Hegyaiján Az időjárás alakulása, le­gyen tél, vagy nyár, tavasz vagy ősz, mindenkit érdekel. Magyarországon már több mint 130 éve foglalkoznak a napi időjárás alaposabb megfigyelésével, a hőmér­séklet mérésével. regiszt­rálásával. A Központi Me­teorológiai Intézet 1870- ben alakult meg a főváros­ban. Borsod és Zemplén me­gyékben azonban már ezt megelőzően is készítettek fel­jegyzéseket. Egy, Miskolcon élt jeles természettudós és orvos, Benkő Sámuel a 18. század végén még csak a maga általános észrevételeit foglalta kásba. Fél évszázad­dal később Molnár István, a Sárospataki Református Kol­légium tanára 1847 áprilisá­ban, vagyis a Meteorológiai Intézet megalakulása előtt 23 évvel, mór naponta három­szor rendszeresen mérte es jegyezte a hőmérsékletet, sőt bizonyos következtetése­ket is levont méréseiből. Molnár István Sárospatakon tanult, majd bécsi és berlini egyetemeken folytatta tanul­mányait. Negyven évig Sá­rospatakon volt tanár. (Pro­fesszori tudományos címet is szerzett, és a maga korában haladó gondolkodású tudós volt.) Különösen a csillagá­szat fejlődését kísérte élénk figyelemmel. Tudományosan és gyakorlatilag is foglalko­zott meteorológiával. Az el­méleti kérdéseken kívül világhírű borvidék. Tokaj- Hegyal ja szól őterm ésénel ­alakulása vezérelte meteor® tógiai munkájában. Molnár István a „százas hévmérőt” a kollégium egyi udvarra néző ablakára sze­relte fel úgy. hogy a nap sugarai egyenesen sosem ér ték. A hévmérői szemlelete­ket naponta háromszor is el­végezte. Méréseiről pontos táblázatot is készített, s eze­ken közölte a napi havi kö- zéphőmérsekletefeet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom