Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

1964. augusztus 14., kedd líjali pályázatok Munkásnők a fonodában r így látja az Ezüstfonal brigád vezetője Hol születik a kollektív munkás,' milyen jellemvoná­sokkal rendelkezik, ki neve­li azzá? Ezekről a kérdések­ről beszélgettünk a minap a miskolci fonodában Serec Icával, a második műszak­ban dolgozó, többszörösen kitüntetett szocialista brigád vezetőjével. Termelő tevékenységünk során számos akadályt kell leküzdenünk, amíg a külföld­ről beérkezett pamut alap­anyagból fonalat készítünk — mondotta a brigádvezető. Gond van olykor a műsza­ki színvonallal, az alapanyag minőségével, hiányzik a munkaerő, ragaszkodunk a megszokotthoz, félünk az új­tól, a változástól. A legtöbb ember nehezen cseréli 1'el a kényelmet a kényelmetlen­seggel, a maradiságot a meg­újulással, gyakran kell a termékszerkezetet változtat­ni, van is ezzel szemben el­lenállás, de az utóbbi idő­ben már annyi sok rosszat megszoktunk, hogy kisebb méltallankodással elviseljük. Mi, fonónök, azért jövünk a fonodába dolgozni, hogy megtaláljuk számításainkat. Megvannak a magunk egyéni elképzeléséi a ter­melésről, a keresetről. Az élet leckéjében tanuljuk meg a munkához való új maga­tartást. Nagy szükség van az öntevékenységre, a gondol­kodó, kezdeményező munkás típusára, nem hiányozhat a munkafolyamatban a fonó­nők egyéni és kollektív tu­dása, az erre épülő vezetői döntés. Ismernünk kell a gé­pet és fel kell készülnünk, hogy semmiféle zavar ne akadályozza a termelést. Dolgoztunk mi már ragacsos szudáni pamuttal, keserves időket éltünk meg vele, de sopánkodás helyett igyekez­tünk jó minőségű fonalat előállítani. Az en brigádom az Ezüst- fonal nevet viseli, a máso­dik műszakban dolgozik. Az elmúlt két évben egymás után elnyertük a Vállalat kiváló brigádja kitüntetést. A második negyedévi termelé­sünk után jutalomban része­sültünk. Kezdeményezünk, javasolunk. A második mű­szak a felszabadulási és kongresszusi munka verseny­ben, a műszakok vetélkedé­sében az első helyen van. A napokban arra kértük a szakmány dolgozójt, hogy augusztus 19-én, vasárnap délután tartsunk kommunis­ta műszakot. Rátérve a kollektív mun­kás típusára, örömmel mondhatom, hogy szocialista brigádunkban, amely ifjúsá­gi brigád, 30 éves korú asz- szonyok és lányok dolgoz­nak, törzsgárdatagok, öntevé­kenyek. Képesek vagyunk al­kotó jellegű tevékenységre. A 15 fős kollektíva megtet­te újabb vállalását a párt- kongresszus tiszteletére, amellyel hozzájárulunk, hogy a legkritikusabb negyed­évünk, a harmadik negyed­év sikeresen végződjön. Wer- ner-munkarendszerben dol­gozunk, ez azt jelenti, hogy minden tevékenység szerve­zett, előirt ■ Az utóbbi időben negyed­éves vállalásokat teszünk, az értékelés is negyedéves és nem kell hosszú ideig vára­kozni, hogy a túlteljesítésért járó jutalmakat megkapjuk. Érnek olykor bennünket is meglepetések. Legutóbb va­lamelyik fonalfeldolgozó gyár balsodratú fonalat kért és tudvalevő, hogy a kötözése­ket jobb kézzel végezzük el. Megkínlódtunk a feladattal, de megtanultunk bal kézzel is kötözni . „ Bőd» István (Folytatás az 1. oldalról) A Szerencsi Állami Gaz­daság szakosított tojásterme­lő baromfitelepén képződő hulladékok ártalmatlanításá­ra, illetve, amennyiben le­hetséges, hasznosítására kér támogatást az alaptól. A trá­gya nagy részét komposztál­ni kívánják, melyet jól hasz­nosíthatnak és nagy mennyi­ségű műtrágyát takaríthat­nak meg. Az Elzett Művek sátoral­jaújhelyi gyára a veszélyes hulladékok megfelelő tárolá­sának kialakításához kéri az anyagi segítséget. A kialakí­tandó lerakóhelyen más üze­mek is elhelyezhetnék a ve­szélyes hulladékot. A Bükki Nemzeti Park igazgatósága a Herman Ot­tó szabadidőközpont kialakí­tásához, a park keleti kapu­jának kiépítéséhez kér anya­gi segítséget, a Kazincbarci­kai Városgazdálkodási Válla­lat pedig szemétgyűjtő és -szállító gépkocsik vásárlásá­hoz. Ez a vállalat jelenleg 17 településről szállítja el a szemetet, a fejlesztés réven pedig 30-ból vihetné el, újabb 4 szállítójármű és egy földtoló megszerzésével. Az Országos Érc- és Ásványbá­nyák mád—pálházi szárító­jának, valamint a mádi vas­úti tartálykocsik és zsáktöltő berendezésének portalanítá­sai szeretné megoldani, szin­tén az alap támogatásával. Nyilvánvaló, hogy miként a korábban ismertetett mun­kákra, ugyanúgy ennek el­végzésére is szükség lenne, hiszen az említett térségek­ben a por nagymérvű, erő­sen szennyező. Ugyanennyire szükség lenne a szikszói ál­lati fehérje-tizem bűzének megszüntetésére és az üzem­mel kapcsolatos más, kör­nyezetvédelmi beruházások megvalósítására is. A fenti pályázatokkal teg­napi ülésén, foglalkozott a Borsod megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság, az összegek odaítéléséről pe­dig — a bizottság javaslatát figyelembe véve — a megyei tanács-vb dönt. Kongresszusi munkaverseny (Folytatás az 1. oldalról“) Ezzel összefüggésben vállal­ták az ősziek optimális idő­ben és jó minőségben törté­nő elvetését, az állatállo­mány számára pedig a szük­séges tömeg- és abraktakar­mány megtermelését. A gyümölcstermesztésben dolgozó szocialista brigádok a jégverés okozta kiesés el­lenére, a költségtakarékos technológia révén, valamint az értékesítési lehetőségek jobb kihasználásával vállal­ták az éves tervükben sze­replő eredmény realizálását. A hűtőtároló szocialista bri­gádjai a tárolási lehetőségek jobb kihasználására, a szál­lítás brigádjai a tonna-kilo­méterre eső költség csökken­tésére tettek vállalást. A műszaki és adminisztratív vonalon dolgozó brigádok többek között egyhetes tár­sadalmi munkát vállaltak az őszi betakarítási idényben. A szocialista brigádok kö­rében egj'öntetű az a véle­mény, hogy a jubileumi munkaversenyben a vállalá­saik megvalósításával nem­csak az idei nyereségtervet teljesíthetik, de az 1985. évi gazdálkodást is jól alapoz­hatják. Így biztosíthatják a hatékonyság javulását. A MÚLTKOR AB AN egv beszélgetésen vettem részt egy Miskolchoz közeli nagy­községben, ahol a látogatók mindenről kifaggatták a falu első emberét, ami csak számottevő lehet a telepü­lés egyébként valóban di­namikus fejlődésében. A községben történetesen szép számmal akadtak butikok is (nemcsak divatáru-keres­kedések), egy helyütt pedig hatalmas tábla hirdette: ács, kőműves, tetőfedő, la­katos. autószerelő stb. szak­mákban milyen kisiparos­hoz fordulhat itt óhajával az ember. Nos, ebből eredt az egyik résztvevő kérdése is; mivel számottevő a ma­gánszektor ténykedése a fa­lu életében, talán érdemes volna ennek elébe menni. Akár kedvezményekkel is (hely. engedély stb.) gyara­pítani a hzámukat, ami hosszú távon már az adófi­zetés szempontjából sem lenne haszon nélküli a köz­ségnek. Tanácselnöki mosoly kí­sérte a kérdésre kérdéssel felelő választ — ugyan mi­nek? Minek elébe menni bárminek is, amikor a la­kók igényei úgyis „kiterme­lik” maguknak egy vállal­kozó szellemű faluban, mint amilyen ez is, a szükséges mesterembereket. Mert pa­Bukás píron el lehet dönteni, prognosztizálni mindent a községházán, de tévedni is lehet, jóllehet ennek kárát már nem a hivatalnokok látják. Teret és lehetőséget adni minden kezdeménye­zésnek, ez most a helyi elv, s aztán majd az idő, Illet­ve a vásárló dönti el. a vállalkozó kellően felmér- te-e a ..piac" adta lehetősé­geket. Mint ahogy nem bi­zonyult. előrelátónak az a két leányzó sem — jött a példa —, akik tavaly di­vatáruda megnyitására kér­tek a- tanácson engedélyt. — Van már belőlük elég. Csináljanak valami mást! — győzködték őket akkor, mire a hölgyek sértődötten vonogatták a vállukat, ma­gukban bizonyára a fix fi­zetésű hivatalnokok irigysé­gének könyvelvén el a le­beszélő szándékot. — Mi semmi jónak nem vagyunk az elrontói — folytatta az elnök —. kiad­tuk hát az engedélyt. Az üzlet, egy év sem telt belé, megbukott. Csúfosan és to­tálisan csődbe ment, mert az ajtót is csak azok nyitották rájuk olykor-olykor, akik az árukészletet kívánták, puszta kíváncsiságból, ösz- szevetni a miskolci butiko­kéval. AZ ÜZLET BUKÁSA tör­vényszerű volt tehát, mint ahogy törvényszerűen „máz­lista” lenne az is, aki mondjuk rádió- és televí­ziószervizt kívánna nyitni ebben a községben, mert ebből jelenleg meg egy sincs. —keresztény ÉSZAK.MAGYARQRSZAG 5 Képünkön egy finn gyártmányú automatikus gépjárműmosó berendezést láthatunk. Az ilyen é* hasonló gépi mosóberendezések az autóbuszgarázsokban ma már nélkülözhetetlenek. Megtisztul az autóbusz Míg a személygépko- 9 csikat kézi mosással is meg lehet tisztítani —, ha nagy l'áradság árán is —, az autóbuszoknál erre alig van lehetőség. (Az oldalfa­lak vízsugárral való lel öcs o- lása ugyanis nem egyenérté­kű az alapos, vegyszeres mo­sással.) Ezt felismerve, né­hány nyugati gépgyártó vál­lalat ráállt olyan berendezé­sek előállítására, amelyek óránként akar 10—20 autó­busz, dömper, traktor, teher­gépkocsi stb. megtisztítását i* automatikusan elvégzik. A sínen haladó mosóbe­rendezések hengeres, mű­anyag szálakból álló keféik­kel és vizsugaraikkal elölről közelítik meg a kijelölt hely­re állított, megtisztításra vá­ró autóbuszt. A felső kefék lassanként lejjebb ereszked­nek, és az egész gép elmoz­dul a jármű irányába. Az­után a berendezés — a sí­neken lassan gördülve — vé­gighalad hosszában a jármű mellett, miközben a merőle­ges kefék az autóbusz olda­lát tisztítják, a felső kefe pe­dig a tetejét, valamint a hátát mossa meg jó alapo­san. Különleges érzékelők ál­tal vezérelt egység gondos­kodik róla, hogy a kefék pontosan kövessék a gépjár­mű vonalát, és így abban semmiféle kárt ne okozza­nak. A felső kefe munkája ezenkívül egy nyomógombbal külön is szabályozható, asze­rint, hogy megfelelően tisz­títja-e az autóbuszt, vagy szükség van a víznyomás fo­kozására. Az autóbuszok mo­sásához hideg vagy langyos víz, illetve specialis mosó­szerek egyaránt alkalmazha­tók. Ezekből percenként 40 —50 litert használ fel a be­rendezés. Amikor a mozgó hídszerkezet — a mosást be­fejezve — hátulról visszafe­lé indul, akkor történik * jármű sűrített levegővel va­ló szárítása és egy speciális viasszal való lefújása, amely szép fényt ad a karosszé­riának. i i i | Jogászunk í válaszol a MENNYI ADÓT KELL FIZETNI A F1ZETÖVENDÉG- LATAS UTÁN? B. L füzesabonyi ©tv*- sónknak Mezőkövesd, Zsóri- fürdőn 2 szobás üdülője van és most szeretné fizetőven- dég-látás útján hasznosítani. Levélírónk arra kér választ, hogy kötelezó-e a hasznosí­tás idegenforgalmi szerv út­ján és mennyi adót kell fi­zetni, ha a hét végi házat sa­ját maga hasznosítja? A íizetővendeg-látással kapcsolatos jogszabályok sze­rint a fizető vendég-látó szál­láshelyek (lakás vagy üdü­lő) közvetítésére és szervezé­sére általában az utazási irodák (IBUSZ, Cooptourist, Express stb.) és az idegen- forgalmi hivatalok (pl. Bor- sodtourist), valamint a bel­kereskedelmi miniszter által feljogosított más jogi szemé­lyek és gazdasági munkakö­zösségek jogosultak. Ezek a szervek a szálláshely hasz­nosítására általában bizomá­nyi vagy bérleti szerződést kötnek és a közvetítést a szerződésben kikötött díj el­lenében végzik. Ilyen eset­ben a közvetített szálláshe­lyeket osztályba sorolják. Az utóbbi időben megjelent jog­szabályok lehetővé tették az állampolgárok számára, hogy a l'izetövendég-látás céljára alkalmas lakásokat, lakószo­bákat. üdülőket közvetlenül is hasznosíthatják a helyi ta­nácstól kapott külön enge­dély alapján. Ezzel egyide­jűleg új adózási rendszert vezettek be. ami azt jelenti, hogy megszűnt a korábbi progresszív jellegű adózás, helyette tételes es differen­ciáit adó lépett be 1984. ja­nuár 1-től. A tételes és ön­bevallásos adórendszer kü­lönbséget lesz üdülőhely, vá­ros és egyéb település kö­zött. majd változik a lakó- helyiség havi adójának mér­téke aszerint is, hogy lakás­ról vagy üdülőről van szó. Az ’ adózás szempontjából lakóhelyiségnek kell tekinte­ni minden olyan helyiséget, amelyet szállás céljára hasz­nosítanak. Ha a lakóhelyiség 12 m2-nél kisebb alapterüle­tű, akkor az adótétel felét kell az ilyen helyiség után megfizetni. Nézzünk rá pél­dát. Az üdülő egy részének hasznosítása esetén üdülőhe­lyen lakóhelyiségenként havi 350 Ft-ot kell fizetni, de ugyanezen helyiségekért egyéb településen csak 150 Ft-ot. Az adót havonta előre, leg­később a vendégfogadás megkezdésének napján kell befizetni a helyi tanács számlájára. A tevékenység • minden megkezdett naptári hónapja teljes hónapnak szá­mit az adózás szempontjából. Ennek megfelelően, akkor is az egész hónapra járó adót kell befizetni, ha a haszno­sításra csak a naptári hó­nap során kerül sor és ak­kor is, ha — a hónap ele­jén kezdődő hasznosítás ese­tén — a hasznosítás időtar­tama kevesebb, mint az adott hónapban levő napok száma. Figyelemmel kell lenni ar­ra. hogy az adózásra vonat­kozó rendelkezések megsér­tőinek felemelt adót kell fi­zetniük. vagy pénzügyi sza­bálysértés miatt 20 ezer Ft- I s terjedő bírsággal sú jt ha­tók. A szállásadók sorszá­mozott lapokból álló vendég­könyvet kötelesek vezetni, amit ellenőrzéskor be kell mutatni. A vendégkönyv mellett kell tartani az adó befizetését igazoló csekkszel­vényeket is. JOGOS VOLT-E AZ ÚTLEVÉL KIADÁSÁNAK MEGTAGADÁSA? — kérdezi N. N. miskolci olvasónk. Levélírónkat a múlt évben a Vám- és Pénz­ügyőrség vámszabálysértés miatt jogerősen pénzbírság­gal sújtotta. Most magánút­levelet kért és annak kiadá­sát az illetékes rendőrkapi­tányság megtagadta. A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabá­lyok a kiutazási engedéllyel kapcsolatosan számos lehető­séget és korlátot tartalmaz­nak. A többek között taxa­tíve felsorolják a rendeletek azokat az eseteket és maga­tartásokat, amikor az útlevél iránti kérelem elbírálására jogosult rendőri szervek a jogszabály akaratából köte­lesek megtagadni a külföld­re utazást. Ezeken túlmenő­en a rendeletek felsorolnak számos olyan esetet és ma­gatartást (kizáró okokat), amikor a rendőri szervek el­bírálási jogkörükben járnak el. Így például a rendelet 7. § (2) bek. d) pontja szerint meghatározott ideig, de leg­feljebb az elkövetéstől szá­mított 5 évig kizárható a külföldre utazásból az. aki a korábbi külföldi utazása so­rán vám-, vagy devizabün- cselekményt. illetve szabály- sértést követett el. Ugyan­ilyen kizáró ok miatt az út­levelet be is lehet vonni. E* azt jelenti, hogy az úl útle­vél kiadásának megtagadása egyévi időtartamra a külföl­di utazásból való kizárást jelenti erre az időre és jog­szerűnek tekintendő. Or. Sass Tib«r

Next

/
Oldalképek
Tartalom