Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

1984. augusztus 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ezen a francia gyártmányú CNC programvezér­lésű esztergagépen készülnek NSZK megrende- A Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat szerelői lésre a Hoerbiger alkatrészek. A gépen Majo- gáztüzelésűre alakítják a kazánokat, ros Márton dolgozik. -------------­S zerződés gyár és brigád között Hosszú évek óta anyaghi­ánnyal küszködik a Kismo­tor- és Gépgyár 3. sz. Mező­kövesdi Gyára, s mivelhogy a Kismotor a járműgyártás háttéripara, az anyaghiány aggasztó alkatrészhiányt okoz­hat. az Ikarusnál,- a Kábá­nál és más helyen. Mindezt rugalmas munkaszervezéssel próbálják ellensúlyozni a mezőkövesdi gyárban. Rugal­mas munkaszervezést kíván továbbá a gyárak közti koo­peráció és a rapszodikusan 'érkező megrendelések is. Modok Józsefné munka- verseny-t'elelős a felszabadu­lási és kongresszusi felaján­lásokról beszél: — A szocia­lista brigádokból komplex­brigádokat alakítottunk es velük szerződést kötött a gyár. A legsürgetőbb mun­kákat végzi el a komplex- brigád munkaidőn túl, szom­baton és vasárnap. Szívesen vállalják az emberek a plusz­munkát, mert jól fizetjük. A gyárnak nagy szüksége van a túlmunkára, mert a határ­időkre kényesek vagyunk. Szépen alakul az exportunk is, nem szeretnénk piacot ve­szíteni. A felajánlások között szerepel, hogy a javítható •alkatrészeket 48 órán belül kijavítják a brigádok. A munkaidő jobb kihasználásá­ra intézkedési tervet készí­tettünk. Tavasszal a gyár , minden területén felmértük ' a veszteségidőket, bizony van még min javítani. Ha vala­ki magáneltávozást kér, a brigád ügyel arra, hogy az illető ledolgozza a kiesett munkaidőt. A felszabadulási > és kongresszusi rriunkaver- senv friss levegőt hozott a í brisádniozgalomba és fényt derített héhány megkö­vesedett, rossz gyakorlatra is. Nagyon sok szakmunkásunk végez például betanított munkát... Sok fiatal nő vég­zi el munka mellett a szak­munkásképzőt. de jó néhá- nyan a vizsga után is ra­gaszkodnak a kényelmesebb, egyszerűbb betanított mun­kához. A jövőben nem en­gedjük meg ezt a luxust, úgy kövesdröl módosul a termékszerkezet, hogy egyre, több szakmun­kásra van szükségünk. A mun ka verseny- felelős szavait igazolja Marczis Ist­ván technológiai csoportve­zető: — Oj termék gyártá­sának az előkészületei foly­nak jelenleg a gyárban. Meg­vásároltunk egy NSZK licen­ce!, mert az Ikarus és a Rába korszerűbb kompresz- szorokat vár tőlünk. A TK 200-as típusú, hagyományos ‘kompresszor helyett lemez- lapos KNORR-kompresszo- rokat gyártunk a jövőben. Egészen újszerű a feladat, mi csak alkatrészeket gyár­tottunk a régi típushoz, ősz- szeszere lését az 1. sz. buda­pesti gyárunk végzi. — Egy-egy új gyártmány " mindig nagy feladatokat ró a műszakiakra. — A mi műszaki gárdánk már megszokta az új termé­kekkel járó nehézségeket, de így vannak ezzel a munká­sok is. A gyár jellegéből adó­dóan mindig van valami új feladat. Fiatal mérnökeink vannak, a szakmunkásgárda sem koros, szívesen vállal­koznak. A KNORR-komp­A Kaukázus hegységben, mintegy 3 ezer méter len- gerszint feletti magasságban sikeresen véget: ért egy bo­nyolult kísérlet. Az ogyesz- szai (Ukrajna) szakemberek állal kidolgozott technológia alapján gyorsan és megbíz­hatóan felállították az ingu- ri vízerőműt és a sztavropo- li regionális erőműt össze­kötő áramvezeték első tám- pilléreit. Nagy teljesítményű helikop­terek segítségével egy spe­ciális felszerelésekből és be­lei idézésekből álló komple­xum lényegesen meggyorsí­totta és veszélytelenné tette rosszor fels/.ersz.ámoz.ásával 80 százalékban elkészültünk. Az alkatrészekkel vannak gondjaink, mert a 70 darab alkatrész egyikét-másiká I nem gyártják itthon, import­ból kell beszereznünk. A KNORR minőségi előírásai nagyon szigorúak. — Milyen nagyságrendűek e megrendelések? — November végéig öt­száz darabot kell elkészíte­nünk, a jövő évre pedig már 4 ezer darabot rendeltek tő­lünk. Ám tudjuk, hogy a ké­sőbbiekben növekszik az. igény, hiszen a hagyomá­nyos kompresszorokból tíz­szer ennyit gyártunk egy év alatt. A gyárban idegen munká­sok tevékenykednek ezekben a hetekben: építők, gázveze­ték-szerelők, tüzelésiedül i ka i szakemberek, Kinczel Mik­lós igazgatóval is a kazán- házban találkozunk. — Elért végre idáig a ve­zetékes gáz, — mondja. — Meglehetősen sok olajat fo­gyasztottunk, így jelentős összeget tudunk majd meg­takarítani, és környezetvé­delmi szempontból sem ér­dektelen áz átállás. — Milyennek értékeli első hét hónapot? — Túlteljesítettük az. idő­arányos exporttervet és 2,6 millió forinttal az. ered­ménytervünket is. Az első fél év krónikájába tartozik még, hogy 8,7 százalékkal emeltük a béreket. ezeket a munkákat. Gépi ke­zek — az úgynevezett ma­nipulátorok — megszüntetik a levegőbe emelt soktonnás konstrukciók hintázását, pre­cízen feladják és a szüksé­ges helyen rögzítik őket. Minden pillér szereléséhez ötödannyi időre Van szük­ség, mint a hagyományos technológia alkalmazása ese­tén. Az új módszer felhasznál­ható tévéköz vetítő-állomások és különféle támpillérek lé­tesítésénél olyan körülmé­nyek között, amikor a ha­gyományos emelőgépek nem alkalmazhatók. Iévay Gy«r«ryi Fotó: Fo,jtán íjászló * Szerelés a felhők felett A gondozás grád Napjainkban az öregség egyre inkább tár­sadalmi „ügy" lett, beszámolók anyagát ké­pezi a szinte unalomig ismételt címmel: „ ... az időskorúak területi és intézményes gondozá­sának helyzete.” Sajnos — mondják ilyenkor a résztvevők minden alkalommal. Mert úgy tűnik, a több generációk együttélésének megszűnte, a nagycsaládok szétbomlása minden átmenet nélkül a társadalomra hárítja át az idős em­berek gondviselését, s úgy tűnik — tisztelet a kivételnek —, hogy — mint az egyik fórumon is elhangzott — ,,Már a nagy lakásban sincs he­lye a nagymamának, nagyapának.” S e gondoskodás bizony egyre nagyobb teiheket jelent (ha szabad teherről beszélni egyáltalán), hiszen ha csak Miskolcot nézzük, hasonlóképpen az országos statisztikák alaku­lásához, a város lakossága elöregedő, a nyugdíjkorhatáron felüliek aránya jelenleg el­éri a 20 százalékot. iesai Mit tehetünk értük? Azo­kért. akiknek a családja nem képes (?) a gondosko­dásra, ápolásra, a velük való testi és lelki törődés­re? Öt évvel ezelőtt Miskolc város Tanácsa határozat­ban rögzítette az öregek „háromlépcsős” gondozásá­nak tennivalóit. A támoga­tásnak így vált egyre fon­tosabb színterévé a házi szociális gondozás, a nap­közi otthon é.s a ma is csak egyetlenként működő szo­ciális otthon. Meleg ebéd és meleg szó... Több mint a háromszoro­sára növekedett 1975-től napjainkig a házi szociális gondozásban levők száma. Miskolcon jelenleg 353 idős ember kap naponta meleg ebédet, bevásárolnak, kita­karítanak ar. öregeknek, Patyolatba hordják a ruhá­ikat, szükség esetén orvost hívnak hozzájuk, gyógy­szert váltanak ki nekik. A térítési díj igazán nem sok; az ingyenességtől ezer fo­rintig terjedhet, jó néhány idős embernek azonban még ezt is gond előterem­teni . . . Egy-egy közvéle­mény-kutatás is ismételten bizonyítja, hogy a gondo­zottak elégedettek az ellá­tásukkal, alig várják az aj­tónyitást, hiszen a tiszta ruha és meleg ebéd mel­lé a rokonoktól nélkülözött meleg szót is megkapják... A házi szociális gondozás­nak egyetlen gyenge pont­ja az, hogy a területi szét­szórtság miatt elhúzódik az ebéd kihordási ideje. A városkörnyéki telepü­léseken egyébként, hasonló módon biztosítják 266 idős ember ellátását, kitűnő eredménnyel, hiszen a falu­si öregek a " tapasztalatok szerint, még inkább ragasz­kodnak megszokott környe­zetükhöz. Ahol kellene, ott nincs! Öregek napközi otthoná­ból jelenleg hetet számlál­hatunk városunkban, 275 hellyel. Annak ellenére, hogy ez a hálózat az el­múlt években folyamatosan gyarapodott, s a férőhelyek száma növekedett, ellátott­ság szempontjából még mindig alacsonyabb helyen állunk, mint az országos, illetve egyes megyei váro­sok átlaga. Ám, itt: adódik más probléma iá. A 77 szá­zalékos kihasználtság szin­tén kedvezőtlenebb az or­szágos átlagnál, s ennek oka elsősorban az, hogy rossz a napközi otthonok területi megoszlása, nem fe­lel meg a szükségleteknek. Magyarán: ahol több je­lentkező volna, ott nincs elegendő hely, mint példá­ul Diósgyőrben, ahol a ki­használtság miatt már bő­vítésre lenne szükség. Alapvető követelmény, hogy a napközi otthon ne legyen távol az idős embe­rek lakásától. Ez indokol­ná — az igények felméré­se alapján — új otthonok kialakítását Szirmán, Gö- römbölyön, vagy a Kilián- lakótelepen, s lesz bizo­nyára sikere az év során áladandó Avas-lakótelepi­nek és a hejőcsabainak. A városkörnyéki telepü­lések közül csak Nvéklád- házán működik öregek napközi otthona, bár a hí­rek szerint az idén Alsó- zsolcán is létrehoznak egyet, szükségességét pedig Felsőzsolcán, Sajóbábony- ban, Ónodon, Bükkaranyo­son, Mályiban és Sajóké- resztúron is jelezték. Legyen kórház9 Űjabban visszatérő kér­dés a szociális otthon ügye. Nem véletlen. Egyetlenegy van belőle, 460 Hellyel, s a férőhelyek száma 1070 óta nem változott, fejlesz­tés nem történt! Kedve­zőtlen az a jelenség is, hogy évről évre nő az ott­honlakók között a fekvő­betegek, állandó orvosi ápolást igénylők száma. Nem ok nélkül vetették már fel több helyen és több alkalommal is a ja­vaslatot. tálán célszerű volna kórházzá alakítani? Erről persze egyelőre nincs sző, hiszen sokkal közeleb­bi feladatokat kell megol­dani. Elsőként péidaui azt. hogy a jelenleg másfél évig is várakozók számát (mintegy 110-en vannak), akik közül a legtöbben az állandó gondozást igenyel­nék, valamiképpen lecsök­kentsék. Égetően szükség volna hát a bővítésre, hi­szen a két évvel ezelőtt át­adott melléképület az inté­zet lakóit csak étteremhez és szép kultűrhelyiséghez juttatta, a férőhelyek szá­ma nem gyarapodott S végül a „háromlép­csős” gondozás mellett es­sék szó az elmúlt évben átadott nyugdíjasok házá­ról is, amely olyannyira bevált megoldásnak bizo­nyult az önmaguk ellátásá­ra képes, megfelelő ,iöve- delemmel rendelkező nyug­díjasok között, hogy vala­mennyi lakást kiutalták. Egyre több az újabb je­lentkező — egv múlt év végi adat szerint 35, ami azóta valószínűleg emelke­dett —. indokolt lenne hát a következő tervidőszak­ban is egy nyugdíjasok há­zát megépíteni. K. G. A föld mélyét vallatják Vékony csőcsonk áll ki a földből, a lyukói országút keleti oldalán húzódó domb­vonulat löbb magaslatán. Ez jelzi csak annak a kutató­fúrásnak a helyét, amelyet még tavaly hajtott a Föld­iám Kutató é.s Fúró Válla­lat a lyukóbánvai szénmezők tartalékainak feltárására. A berendezések azóta már másutt vallatják -a föld mé­lyét. Szén után Dubicsány körzetében kutatnak sikere­sen, ahol a Borsodi Szénbá­nyák legnagyobb lelőhelyét sikerült feltárniuk. Putnok — Sajómercsfe — Nagybarca környékén az idén kezdték meg a szén utáni kutatást. M egyaszón befej ezéséhez közeledik az a fúrás, ami a település egészséges ivóvíz­ellátását hivatott megoldani. Már ezeregyszáz méternél mélyebben forog a fúróhegy Tiszapalkonva melletl. itt földtani szerkezetkutató fú­rást végeznek, A vállalat észak-magyar­országi üzem vezet őségének legtöbb géné a Dunántúlon dolgozik. Az ajkai, bokodi és Márkus-hegyi barna-, va­lamint a mecseki köszémne-' zők melleit kutatnak bauxit után is. Győr és Sárvár környékén az ivóvízellátás javításáért dolgoznak a vállalat szakem­berei . Olyan, tudományos célú munkák is a profilba tartoz­nak. mint a felsötérkányi -Hk» méteres kutatófúrás Várha­tóan egy-kel éven belül meg­kezdődik az a széles körű munka, amely a Bükk hegv- ség pontosabb geomorfológiai megismerését segíti elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom