Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

19S4. augusztus 7., kedd Negyven éve történt Kádár János, az Illegális párt titkáraként. „Az ötéves háború és a tizenegy éves ná­ci rémuralom végéhez közeledik. Magya­rok! Ne kövessük a fasizmust a gyalázat és a pusztulás útján!... A németek ha­nyatt-homlok menekülnek a frontokon és maguk helyett rosszul felszerelt honvé­dőink százezreit hajtanák a Vörös Hadse­reg ellen, a biztos pusztulásba. Ebben a súlyos helyzetben a demokratikus pártok szövetsége, a Magyar Front cselekvésre szólítja a nemzetet!... A veszély órájában a Magyar Front harcba hív minden ma­gyart, bárhol is állt, bármit is tett eddig”. Ezek a drámai sorok röpcédulákon je­lentek meg szerte az országban, 40 eszten­deje, ezekben az augusztusi napokban. Az aláíró az a Magyar Front voit, amely alig két hónapja, 1944. júniusában alakult meg az antifasiszta demokratikus erők összefo­gása révén. Ideológiai, szellemi vezetője az akkor Békepárt nevet viselő kommu­nista párt volt, a nemzet, egyetlen olyan következetes ereje, amely nemcsak a ki­bontakozás útját volt képes fölvázolni, ha­nem cselekvési programot nyújtott a jö­vőre nézve is. Mindennek alapjául azt a széleskörű nemzeti összefogást tekintette én hirdette, amely mind a mai napig pár­tunk politikájának — a megváltozott vi­szony között is — alapvető jellemzője. A most 40 éve megjelent röpcédulákból, a Magyar Front cípiű illegális lap számai­ból mindenütt ez az átütő gondolat csendül ki. Azzal a nagy történelmi felelősséggel, amelyet a kommunisták és a velük szö­vetséges erők éreztek, viseltek ebben a sorsdöntő időszakban. Következetesen fi­gyelmeztettek a Magyar Front felhívásai arra, hogy elérkezett a kedvező időpont a németek elűzésére és megérettek szabadság- harcunk elindításának belső feltételei. „A magyar nép egészében szemben állt azzal a rendszerrel, amelynek programja nem a béke, hanem az idegen érdekekért folyó háborúk folytatása, újabb véráldozatok és mérhetetlen szenvedés” — olvashatjuk egy korabeli felhívásban, amely egyebek között még ezt írja: „Az egész népet összefogja a békevágy és egy olyan demokratikus Ma- gyárország megteremtésének vágya, amely jogokat és tisztességes megélhetést biztosít a dolgozóknak, és amely kis- és nagy szom­szédaival egyaránt békességben él. A ma­gyar nép tudja, hogy ezt számára csak füg­getlen és szabad haza biztosíthatja”. Augusztus 15-én a Magyar Front a hon­védtisztekhez fordult felhívással abból az alkalomból, hogy aznap az angol, amerikai és francia csapatok sikeres partraszállást hajtottak végre Marseille és Nizza között. „Cselekednünk kell, amíg nem késő! — hívták fel a tisztikart a röpcédulán —. Az előkészítő munkát már ma meg kell kez­deni. Támogassátok a.nemzeti ellenállás harcosait. Juttassátok fegyverhez, lőszer­hez, robbanóanyaghoz, egyenruhához őket. A bujdosóknak adjatok szállást, minden­nemű segítséget... Az országmentés vár ma a tisztikarra. Teljesítsétek ezt! A sza­bad, független és demokratikus Magyar- országnak szüksége lesz erős honvédségre, jól képzett tisztikarra”. Mint tudjuk: később meg is alakult az illegális katonai Felszabadítási Bizottság és működött a Kommunista Párt Katonai Bi­zottsága is, máríiráldozatokal hozva az ügyért. Ám az erős demokratikus honvéd­ség csak később szerveződött. Abban az időben ugyan, amikor hazánk egy része még a hitleristák és a nyilasok elnyomása alatt szenvedett, mégis eléggé megkésve. Az okok közismertek, aminthogy az egyik korabeli felhívás is rámutat erre: „A bű­nösen lelkiismeretlen, a magyar nép érde­keit semmibevevő kormányzat a veszély­helyzetben is folytatja ingadozó, lényegé­ben a németeket kiszolgáló politikáját. Ha­zug ürügyekkel halogatja az egyetlen dön­tést, amely még mentheti az országunkat és honvédségünket a teljes pusztulástól. Ez a döntés nem más. mint azonnali fegy­verszünet a Vörös Hadsereggel, és fegyve­res harc a német megszállók ellen! Csak ez a döntés kíméli meg országunkat a visz­Pálffy György, a Kommunista Párt Katonai Bizottságának vezetője: „Rajk László, majd utána Kádár János központi vezetőségi ta­gok voltak a feletteseim, illetve ■ az össze­kötök a katonai szervezet és a pártvezetö- ség között". sza vonuló németek minderet leromboló, fel­perzselő dühétől”. A történelem bizonyította mindezeknek a szavaknak az igazát. Ezért is érdekes és időszerű olvasmány az a kötet, amely „A Magyar Front” címmel — Kállai Gyula, Pintér István, Sípos Attila átgondolt össze­állításában — most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. A 40 év előtti augusztusi, e könnyen sorsfordulóvá válhatott napok valóságát is idézik e kötet dokumentumai. Igen szerencsésen nyúlnak vissza az előz­mények bemutatására. A leghitelesebb ok­mányok felvonultatásával ismerhetjük meg a Magyar Front létrejöttének- politi­kai és szervezeti feltételeit, amelyek tulaj­donképpen a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának 1941, ápri­lisi határozatában gyökereznek. Ez meg­bélyegezte az uralkodó osztályok nemzet­vesztő politikáját, harcba hívta az egész dolgozó népet e politika, a rablóháború ellen, az ország függetlenségéért, az átvo­nuló német katonák eltávolításáért, igazi népi békéért, támaszkodva a béke megőr­zőjére, a Szovjetunióra. Így került a párt már 1936-tól követelt antifasiszta nép­frontpolitikájának középpontjába a nem­zeti függetlenség védelme, ezzel a jelszó­val: „Független, szabad, demokratikus Ma­gyarországot f* A háborúba lépés után, 1941. szeptembe­rében a Központi Bizottság az ország ösz- szes Hitler-ellenes erőit, körlevélben igye­kezett mozgósítani. Ezzel egyidőben bonta­koztak ki az 1941 őszi antifasiszta tünte­tések, majd megjelent a Népszava híres karácsonyi száma a népi-nemzeti összefo­gás jegyében, 1942 elején létrejött a nem­zeti erők első közős szerve, a Magyar Tör­ténelmi Emlékbizottság. Üjabb és újabb állomások követték e folyamatot, miközben a dolgozók körében országosan, a balol­dali pártok és szervezetek tevékenység­ben konkrét megnyilvánulásokban is nőtt a mémetellenesség én a háborúellenesség. Különösen nagy jelentőségű volt a Béke­pártnak 1944 januárjában a közéleti sze­mélyiségekhez eljuttatott nagylélegzetű memoranduma, melyet ezúttal teljes terje­delemben olvashatunk a kötetben. Hason­lóképpen a Magyar Front memorandumát, amelyben felszólította Horthy Miklóst a fasiszta Németországgal való szémbefordu- lósra és a fegyverszünet megkötésére a szö­vetséges hatalmakkal. A dokumentumok ilymódon 1941 nyará­tól 1944 karácsonyáig — 32 fényképpel és fotókópiával illusztrálva is — tükrözik hazánk történelmének e tragikus korsza­kát, amelynek utolsó harmadában, az or­szág fölszabadulásának folyamatával és az új demokratikus rend kialakulásával már fölfénylett a magyar nép új jövője is. • Li. Z. Zavartalanul, jó hangulat­ban folytatódott és fejeződött be vasárnap a pusztavacsi bé- kefesztivál. Több tízezren ír­ták alá az ország közepén el­helyezett békekönyvet, s ugyancsak sokan írták fel az e célra állított hófehér kar­tonfalakra békével kapcsola­tos gondolataikat. Ezen a na­pon érkezett meg a. mező­gazdasági dolgozók, a nyug­díjasok, a mecseki szénbá­nyászok, a KISZ-esek és a nők küldöttsége, továbbá a hazánkban élő nemzetiségiek békezászlaja. A műsorok három helyen zajlottak. A nagyszínpadon népi együttesek, színészek, pol-beat és táncdalénekesek léptek fel. A politika iránt érdeklődők Berecz Jánossal, a Népszabadság főszerkesz­tőjével, Bíró Gyulával, az MSZBT főtitkárával és dr. Laukó Károllyal, a Béke-vi- lágtanács magyar titkárával beszélgettek. A fesztivál ja­pán vendége — Jamamoto Hideroni békehareos — az Békefesztivál Pusztavacson. A képen: Jamamoto Hideroni japán békehareos, oz Atomsérültek Tokiói Szövetségének főtitkárhelyet­tese a fesztivál résztvevőinek egy csoportjával. Atomsérültek Tokiói Szövet­ségének főtitkárhelyettese a Nagaszaki elleni atomtáma­dásrpl, a túlélők sorsáról, tu­datosan vállalt békeharcáról szólt a fiataloknak. Genscher a lelet- nyngati visznyríi Hans-Dietnch Genscher, nyugatnemet külügyminisz­ter, hétfőn terjedelmes nyi­latkozatban fejtette ki az NSZK kormányának külpo­litikai aiapelveit, különös te­kintettel a kelet—nyugati viszonyra. A Bonnban nyilvánosságra hozott ellentmondásos és gyakran igen egyoldalú ál­lásfoglalásban Genscher meg­alapozatlan támadásokkal il­lette a Szovjetuniót így — többek között — azt állította, hogy míg a Nyugat és azon belül az NSZK egyértelműen az enyhülésért száll síkra, addig „a Szovjetunió egyen­lőtlen, katonai enyhülési ter­vet akart rákényszeríteni Nyugal-Európára”, ez azon­ban meghiúsult. A külügy­miniszteri nyilatkozat nega­tívumaihoz sorolható az a félre nem érthető szándék is, amellyel Genscher ártalmat­lan színben és „jogos vá­laszként” kívánta feltüntet­ni az Egyesült Államok eről­tetett fegyverkezési politiká­ját, a NATO nyugat-európai rakétatelepítését. Genscher leszögezte, hogy a Kohl-kormány tiszteletben tartja „az összes európai ál­lam területi integritását ha­tárai között”, így például Lengyelországét.. A nyugatné­met külügyminiszter szorgal­mazta a Kelet és a Nyugat gazdasági együttműködésének fejlesztését, valamint az erő­szakról való lemondás „konk­retizálását, pontosítását”. Közvetítési kísérlet Perez óe Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn újabb köz­vetítéssel próbálkozott Bécs- ben a ciprusi görög, illetve török népcsoport képviselői között. Tekintette] a két fél közötti mélyreható, ellenté­tekre, a főtitkár borúlátóan nyilatkozott közvetítése táv­latairól. Mint mondotta: elő­készítő megbeszélésekről van szó. amelyek lehetőséget ad­hatnak arra, hogy későbbi időpontban új elgondoláso­kat alakítsanak ki a ciprusi kérdés rendezésére.. Becsben Andreas, Mavom- matis.. a ciprusi külügymi­nisztérium főigazgatója . és " Necatj Mpnir Értékűn,, az úgynevezett észak-ciprusi .tő­rök köztársaság külügymir niszterg nem is ül le egy asztalhoz, az ENSZ-fótitkár — a Biztonsági Tanács meg­bízásából — küiön-külön tárgyal velük, majd közve­títéssel próbálkozik. Makariosz érsek és Denk- tas, a ciprusi törökök veze­tője 1977-ben elvben meg­állapodott, hogy kél övezet­ből álló köztársaságot hoz­nak létre. Denk las ezután 1979-ben tárgyalt Makariosz utódjával, Kiprianu ciprust elnökkel — eredmény nél­kül. A sziget lakosságának 80 százalékát kitevő görögök álláspontja szerint a két nép­csoport övezetei ugyan mesz- szemenő autonómiát élvez­nének, de erős központi kor- .mányra és közigazgatásra .van szükség,, élén görög nemzetiségű államelnökkel és töröli álelnökkel. A gö­rög vélemény szerint a tö­rök övezet csak a sziget te­rületének 25—28 százalékát tehetné ki, s természetesen ki kell vonni a török csapa­tokat. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár ismét erőfeszítéseket tesz a cip­rusi válság rendezésére. A képen (balra) a világszervezet veze­tője a ciprusi görög közösség képviselőjével tanácskozik Bécsben. MOST ÉRKEZETT ÁRUHÁZUNKBA! COLONEL LEMEZBORDÁS RADIÁTOR, HÁROMFÉLE MÉRETBEN 4220 Ft A jugoszláv fővárosban, héttőn bejelentették, hogy a Belgrádi Kerületi Bíróságon hamarosan megkezdődik egy, az ország alkotmányos rend­jének aláásására szövetkező illegális csoport pere. A be­fejeződött vizsgálat alapján a hat vádlottról — 25 és 55 év közötti korú értelmiségi­ek — bebizonyosodott, hogy fő szervezői voltak azoknak az illegális összejöveteleknek, amelyeken az alkotmányban kikényszerítendő változtatá­sok, Jugoszlávia alkotmányos rendjének ' megváltoztatása eszméjéhez próbáltak újabb híveket toborozni és a cso­portot ily módon is megerő­síteni. 4140 Ft 2200 Ft VÁRJA ÖNT A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom