Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-03 / 181. szám
,1984, augusztus 4^ szombat ESMAGYAROSSZAG 3 Felszálló ágban Tovább növekedett Borsod exporttá Az év «lején kevesen gondoltak arra, hogy hat hónap elteltével az utóbbi három esztendő legsikeresebb fél évét zárják megyénk termelőüzemei. Ez azért jó hír, mert 1980 óta fokozatosan csökkent az export Borsodban. S nemcsak a forintban mért exportárbevétel mérséklődött megyénkben, de csökkent konvertibilis exportunk is. Ennek a rossz sorozatnak az idén örvendetes módon vége szakadt. Bekövetkezett, amit csak a legoptimistább szakemberek reméltek: 1984- ben, a piac élénkülése eredményeképpen, ugrásszerűen megnőtt Borsod megye kivitele. A közelmúltban a Külkereskedelmi Minisztérium is elkészítette az első félévi külkereskedelmi forgalom alakulását reprezentáló ösz- szesítőt. Ebben megállapítot- ' ta. hogy hazánk rubelelszámolású külkereskedelmi passzívuma jelentősen mérséklődött 1983 első fél évéhez képest, miközben a konvertibilis forgalomban a tavalyihoz hasonló aktívumot sikerült elérni. A megyei kép az országosnál lényegesen kedvezőbb. Mire alapozzuk e megállapításunkat? Kézzelfogható adatok tanúsítják, hogy a I megyei üzemeink export— j import egyenlege mindkét i relációban — de különösen I konvertibilis valutában — lé- ' nyegesen kedvezőbb az előző évinél. A közvetlen export- és inyportegyenieg ugyanis 1983-ban — nem rubelelszámolású relációban — 3,7 milliárd forint aktívumot mutatott, most viszont csupán fél év alatt ez az aktívum 7 milliárd forintra nö- ! vekedett. Az elmúlt esztendőben, amikor kismérvű javulás volt tapasztalható egyik-másik ágazatban, 40 millió dollárral sikerült javítani a megye nem rubelelszámolású aktívumát, ebben az évben, mindössze hat hónap leforgása alatt pedig 1 már mintegy 70 millió dollárra tehető az emelkedés. Borsod megye üzemei, vállalatai 1984 első fél évében több mint 14 milliard forint értékű terméket exportáltak, csaknem 40 százalékkal többet, mint a múlt év első hat hónapjában. Különösen kedvező, hogy a konvertibilis exportbevételünk elérte a 10 és fél milliárd forintot, amely minden várakozást felülmúlva több mint 55 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában produkált nem rubelelszámolású exportot. Rubelelszámolású piacokon kivitelünk — ez országos adat — 11,3 százalékkal növekedett. míg behozatalunk megegyezik a tavalyival. Megyénkben is emelkedett a rubelelszámolású kivitel, az államközi egyezményeken túlmenően erőteljesen bővült a Ivishatármenti forgalom, s ezek együttes hatására a rubelelszámolású exportunk megközelítette a 4 milliárd forintot, amely 9 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőttit. Az exportnő- ' vekmény döntő része a gépipari exporttöbbletből adódik, de növelte kivitelei szinte valamennyi ágazat. A konvertibilis elszámolású forgalomban a megye kivitele minden eddigi teljesítményt felülmúlt: mintegy 220 millió dollár bevétellel járultunk hozzá tér. ország külkereskedelmi aktívumának gyarapításához. Az exportnövekedés a vegyipari ágazatban vott * legjelentősebb ; vegyipari üzeme« nk ugyanő* megkétszerezték nem rubeIelszámolásii bevételüket. Ezzel a megye összkivitelében a vegyipari export részaránya az 1983. évi 38.B százalékról 42,7 százalékra emelkedett. Élénkült a kerestet a kohászati termékek iránt js. A 22,1 százalékos exportnövekedés tette lehetővé a tervezettet meghaladó dollárbevétel elérését, amire csak évekkel ezelőtt volt példa. A legnagyobb ütemű növekedést a Lenin Kohászati Művek érte el, de része volt a sikerben a December 4. Drótművek 25,4 százalékos exportemelkedésének is. A várakozásnál jobb eredményt hozó exportkiszállítás snoros összefüggésben van a nyugati konjunktúra élénkülésével, ami várhatóim az. év hátralevő részében is érezteti kedvező hatását, s ez minden bizonnyal további többletexportra nyújt majd lehetőséget. A terven felüli export a kohászatban azt jelentette, hogy az ágazathoz tartozó vállalatok konvertibilis valutában is növelni tudták bevételüket, amely az. első fél évben meghaladta a 75 millió dollárt. A Lenin Kohászati Művek első félévi teljesítménye megközelítette a 30 millió dollárt. A gépipari ágazat exportárbevétele 32,5 százalékkal volt magasabb az előző évűnél. A növekedést döntően a Diósgyőri Gépgyár exportmunkája tette lehetővé. A gyár egyaránt növelte a kábel gépelv, szerszámgépek és a vasúti kerékpárok kivitelét. A kábelgépek és szerszámgépek nagy része rubelelszámolású piacokon talált gazdára, míg a vasúti kerékpárokat tőkés piacon értékesítették. A gépipari termékek közül több mint kétszeresére növekedett a Miskolci MEZŐGÉP Vállalatnál készített — konvertibilis hitellel támogatott — folyadékszivattyúk exportja. A legdinamikusabban kétségtelenül a vegyipari üzemek export ja emelkedett. Az ágazathoz tartozó vállalatok csaknem kétszeresére bővítették konvertibilis export- árbevételüket: exportbevételük 74 százaléka nem rubelelszámolású kivitelből, konvertibilis valutából srotrrne- zott A TVK polipropilén- s pobetílenfóha-eicportja négyszereseivé. * BVK nátrttra»- hidroxád-tóvttele őhsBÓrösépg mötrágyaeicpoirtja négysawe- séne emelkedett. Az. ÉMV tm- portjébnk nőmét a növőrxy- vódösz>er-ható«n.T0$«ofe: ét intermedierek, s egyéb speciális termékek jelentették. A rubeleászárnoiású exportom belül jelentős volt a magyar —szovjet agnokémití« egye*- móny keretében. «* ÉMV-+>61 származó növényvédő lamtek. kivitele. A vftáapfcKj Jéfh(*!éMt as r#ójó néhány erarteorfőben nem kedveztek Borsodnak, amely exportstruktúrája, az a lapurnyagök túlsúlya, illetve a viszonylag alacsony feldolgozottsági szinten álló termékek miatt rendkívül ér- zéfcenyer» reagál a legkisefcto világpiaci változásokra te. Most viszont megindult egy konjunkturális folyamat a fejlett országokban, amelynek hatására valamelyest fokozódott a kereslet több termékünk iránt.. Egyes export- termékeink ára is javunkra változott, amikor is bizonyos vegyipari, gépipari gyártmányok ára emelkedésének lehetünk tanúi. Lovas I-ajos r Újhelyi zárak Hetvenmillió fejlesztésre At Elzett Művek dinamikusan fejlődő sátoraljaújhelyi gyárénak mágneszárai, mondhatni, világsikert arattak. hiszen már több mint tíz országban ismerkednek a praktikus, megbízható termékekkel. Sikerült betörni az amerikai piacra is. ahol nemcsak elfogadták a gyártmányokat, hanem a termékskála bővítésére biztatták a gyártókat. A kapacitás növelését, niabb zárféleségek fejlesztését önerőből nem kepes megvalósítani a gyár, ezért anyagi segítséget kért. Közel 70 millió forintra lenne szükségük a továbblépéshez. Ebből 12 milliót — térítés mentes állami kölcsönt — a foglalkoztatás növelésére fordítanának. az esetleges 58 millió forint bankhitelt pedig beruházásra. Ebből fejlesztenék a technológiát, biztosítanák a szerelvény-, a gal- vanizáció és a présöntés fejlesztéséhez szükséges feltételeket, Tervezik numerikus vezérlésű szikra forgácsoló, kisszá mi tógéppel programozható másoló marógép és nagy pontosságú fúró és helyzetköszörű gepek vásárlását. Amennyiben megkapják a kért hitelt, több követelménynek kell eleget tenniük, a sátoraljaújhelyieknek. Az egyik fontos követelmény, hogy teremtsék meg az új termekek minőségi színvonalának, pontosságának növeléséhez szükséges szerszám- gyártást, Az is feltétel, hogy a beruházásnak 1985. december 31-ig be kell fejeződnie. — f. i. — Nemese* a sárguló goboncrtóblákon, hemam a x5!d lucemcrtáb!ákon h fontos immka a betakarítás. Képünk a vizsolyi határban készült, ahol a Lenin Termelőszövetkezet pillangó* tábláján naponta kaszálják az állatállomány takarmányozásához nélkülözhetetlen lucernát. Fotó: Morva? Tárná* Emberközponfúan r pjamkbtm aok vitában, a pértutapszerveaetek vezetőinek tanácskozásain, a pártonkívüüek: köreben visa- «Kateró kérdés, hogy nem túlságosan gtn- daságcentrikus-e a párt politikája, pártszervezeteink munkája? Néhányan ügy vélik, hogy háttérbe szorul a pártszervezetek politikai tevékenységében h ember- központúság. Olykor elhangzanak «zsétoő- séges. helyenként általánosító vélemények is, hogy az emberi oldallal csak a pori raervezetek és ösztönzésükre a tOnaeg- sservezetek foglalkoznak, de a Rasdssági. Intézményi vezetők többségét egyedül a gazdasági eredmények érdeklik. Ar így vélekedőket nem a rossx ssútvdék vezérli. Inkább a* ellenkezője I Néha ÚW errtk, egyedül maradnak ebben a munkában, és csak ők foglalkoznak iga- ián emberi ügyékkel. Olyan jelenségről van saó, amely mindenképpen elemzést, válásait igényei. Abból keH Kiindulnunk, hogy a politika, mint fogatom: a társadalmi osztályok érdekeinek, céljainak és feladatainak összessége. Vajon a szocialista társadalomnak nem a legfőbb célja-e a nép anyagi, kulturális ellátottságának magas szintű kielégítése? Hovatovább közhelynek számit, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Mégis, amikor az anyagi javak jobb és magasabb szintű kielégítéséi szorgalmazzuk, sokan hajlamosak megfeledkezni erről az alaptételről. Pedig ennek a tudati szférába hatolása nemcsak a közvetlen gazdasági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezeteké, kommunistáké és tömeg- szervezeti vezetőségekéí is. Így tehát, amikor a párttestületek, alapszervezeti taggyűlések a termelési tervek teljesítésének nehézségeiről, a munkaverseny-mozgalom kiemelkedő eredményeiről, a munkaidő tényleges kihasználásáról, a munkafegyelem javításáról, az exporttevékenység fejlesztéséről, vagy a vállalati beruházás hatékonyságáról tárgyalnak, akkor nem elsősorban gazdaságcentrikus, elvont politikai munkát látnak el, hanem éppenséggel embercentrikus politikát hajtanak végre. Ennek k felismerése szükséges valamennyi pártszervezet vezetősége és tagsága számára. Pártunk egész politikájában végigkísérhetjük azt a dialektikus egységet, amely a szocialista építőmunka folyamán összekapcsolja a gazdaság fejlesztését és az életfeltételek magasabb szintű kibontakoztatását. Ilyenképpen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, amelynek megteremtője, továbbfejlesztője és természetesen a megtermelt gazdasági javak fogyasztója és élvezője. A megyei pártbizottság és szervei napirendjének több mint a fele foglalkozott gazdasági, illetve gazdaságpolitikai kérdésekkel. E gazdasági jellegű aapirendek sarán »lootxai mnvdeakor Mába került konkrét adatok birtokába« te az otx dolgozók anyagi, kulturális, Mori alts ellátottsága, a rourüvásroóteetődé* fejlesztése. A Központi Bizottság legutóbbi «Mai« tárgyalta a gazdaság további korsaertaó- tésének feladatait. Ennek megfelelő«» határozzák meg a megyénkben is a pártMev- \aeaetek működési területükön a totefibM tennivalókat. De vajon lehet-« gaadasági feladótokat úgy végrehajtani, hogy M minden területen sz ember igényeinek kielégítése, az emberközpontúság érvényűdül jön? Vagy ehhez hasonlóan a tömeg- szervezetek napirendjein szereplő ifjúság- politikai, érdekvédelmi kérdések, társadalmi m ünkaa krtoicra mozgósítás nem mtel éppen az ember érdekében történik-«? A szocialista építőm un kának wamsátr olyan területei — éppen ax osztó! yytówv- nyok következtében —, ahol a széles Url emberventrikusság kerül előtérbe. Ide tartozik. hogy hazánkban törvényesség, vend és fegyelem, jó közbiztonság az uralkodó, az állam védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az olyat már szinte el is felejtjük az embercentrikusság politikájának körébe sorolni, mint a munkához való jog, az ingyenes orvosi ellátás, valamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb politikai, szakmai végzettség megszerzésére joguk és lehetőségük van. Ezek ma már természetesek számunkra. De amikor a gazdasági építőmunka nehézségei arra késztetik a párt- szervezeteket, hogy erőteljesebb, szakszerűbb gazdaságpolitikai tevékenységet folytassanak, akkor a politikai munkásoknak nemcsak a gazdaságközpontúségra, hanem az emberi oldalakra is egyenlő gonddal kell megfelelniük. Abban is mérhető pártunk politikája és társadalmi rendszerünk emberközpontúsága, hogy hazánk • állampolgárainak ügyeit, az államhatalmi, államigazgatási, illetve népképviseleti szerepet betöltő tanácsok milyen hozzáértéssel, gyorsasággal, kulturáltsággal intézik. Megyénkben is évente több tízezer állampolgár ügyével foglalkoznak érdemben a tanácsok, s elenyésző azok száma, akik elégedetlenek az ügyintézéssel. Megfelel ez annak a párthatározatnak, amely kimondja, hogy a vezetőknek döntéseik meghozatalánál számolniuk kell a politikai hatással is. T eljes felelősséggel kell érezni, hogy politikai és jogi értelemben egyaránt felelősek vezető munkakörükben a párt politikájának végrehajtásáért. Döntéseik magukban rejtik, hogy a gazdasági cél elérése, beteljesedése a vállalat, intézmény dolgozóinak anyagi jobbiétét is eredményezi. Végső soron tehát a gazdaságosság kritériuma, eredményessége, a gazdasági vezetők gazdaságcentrikus gondolkodása is embercentrikusságot takar. Takarmánybecslés ntiloidakfcal Szovjet műholdak segítenek a kazah pásztoroknak a juhok, lovak és szarvasmarhák tavaszi es nyári legelőre tereléséhez, a leggazdagabb zöldtakarmányt biztosító útvonalak kiválasztásában. A műholdakról készített fényképfelvételeket felhasználva a tudósok összeállították az Altáj es a Volga alsó folyásának hegyei közötti legelők takarmányhozamának térképeit. Ezeken a térképeken feltüntették, hány állatnak jut bőséges takarmány a mintegy százmfl- lio hektárnyi körzet minden egyes legelőjén. így a juhászok és pászt orok mentesülnek attól, hogy sok nehéz-1 seggel, több napos lovaglással derítsék fel a legelők takarmányhozamát.
