Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-31 / 204. szám

£^Ak>MAüYAiiUK^Aü 4 1984. augusztus 31., péntek Ahol az ember erősebb a kőnél r Á Collegium Maius udva­ra patakzó vízben úszott. A négy sarokban levő műem­lék csatornákból hatalmas vizsugarak ömlöttek a szün­telen villámlás, mennydör­gés és a szakadó eső nem mindennapi suhogása köze­pette. Az oszlopos folyosón álltunk, mint a megbaboná- zottak. Fantasztikus látvány volt ez, és rárakódott azok­ra a képekre, amelyek egy pillanattal előbb vonultak el tekintetünk előtt. A Jagelló Egyetem meg­alapításának 620. évforduló­ja alkalmából lehetőségünk volt megtekinteni az egye­tem legrégibb épületét. Azt a méltóságteljes és szép épü­letet, amelyet a XV. és XVI. században emeltek és kü­lönféle sorsot ért meg. E múlttól megbabonázot- tan alig tudtuk megérteni azt a tájékoztatást, hogy az udvarról felszedett kőlapok körülbelül harmincévesek. Mert' ennyit bír ki a kő a jelenlegi klímában, a királyi város különféle vegyszerek­kel mérgezett atmoszférájá­ban. Tehát az udvart ismé­telten új kőlapokkal kell burkolni. Mondhatja majd valaki később, hogy itt az emberek tovább bírják, mint p. kő. Hát ez az egész prob­léma: az ó Krakkó konzer­válása és felülvizsgálata. De erről majd később. A Collegium Maius épüle­tében vagyunk, a híres aulá­ban, ahová egyedül csak az egyetem által adományozott tiszteletbeli doktori cím át­adása ünnepségének résztve­vői, az egyetem szenátusának tagjai léphetnek be. És néha turistacsoportok Ülünk a padokban és a Jagelló Egyetem Múzeuma igazgatójának, dr. Stanislaw Waltos professzornak elő­adását hallgatjuk erről a rendkívüli — egyetlen ilyen a világon — muzeális kol­lekcióról. Az egyetemi mú­zeumok a könyvtárakban összegyűjtött emléktárgyak­ból alakultak. így történt ez Krakkóban is. 1869-ig az egyetemi emléktárgyakat a .Jagelló Könyvtár őrizte, ké­sőbb létrehozták az úgyne­vezett archeológiái kabine­tet. Olyan helyet, ahol ösz- szegyűjjöttek mindent: doku­mentumokat, képeket, okta­tási segédeszközöket, külön­féle kiállítási tárgyakat Megalakult a „művészeti ka­binet” is — azoknak a tár­gyaknak a gyűjteménye, amelyeket a diákok didakti­kus célból kézbe kaptak. — Ma a múzeumunk — folytatta Waltos profesz- szor — egyedülálló a vilá­gon. Betölti a legmagasabb reprezentációs funkcióit. Itt, ebben az aulában kapták meg a világ leghíresebb tu­dósai, valamint a pápa, az ENSZ főtitkára a tisztelet­beli doktori címet. Ez az aula összekötője az akadé­miai élet évszázados hagyo­mányának. Itt zajlanak ma le a Jagelló Egyetem szená­tusának tanácskozásai: Ere­detisége abban rejlik, hogy megmutatja, hogyan haladt a tudomány párban a mű­vészettel. A kiállítást úgy rendezték el, hogy megmu­tassák az emberi gondolat fejlődését. A múzeum gyűjteményé­ben — nem számítva a nu­mizmatikai gyűjteményt — több mint 16 ezer műemlék tárgy található. Wilanów után itt van a legnagyobb lengyel portrégyűjtemény, például Karol Estreicher hí­res képmása, mely a Julius Slowacki Színház páholyá­ban ábrázolja a Menyegző premierjén. A képet Wyczó- kowski festette, ugyanúgy, mint a szilárd gázt csepp­folyósító készüléke mellett ábrázolt Karol Olszewski képmását. A lengyel tudósok tíz és száz portréját később megtekintjük. A grafikai gyűjtemény háromezret szám­lál. Ttt található a legrégibb 1 krakkói nyomdában használt fametsző kocka. Vannak például 1534-ből valók, ame­lyekkel nyomiák az első, Lengyelországban kiadott Luther Bibliát. A múzeum­ban kétezer tudományos mű­szer között értékes mikrosz­kópgyűjtemény. Itt van — ez eléggé ismert — jagellói gló­bus, a legrégibb a világon, amelyen megtaláljuk az Amerika szót. De kevesen tudják, hogy e tetők alalt gyűjtötték össze a napórá­kat, az asztronómiai műsze­reket. Nem kis büszkeséggel mondja a professzor: van itt XVIII. századbeli lépésmérő és ... skrupul (a drachma harmadrésze), a legkisebb súly, melyet a régi időkben ismertek, használtak. Később megtekinthettük e rendkívüli múzeum belsejét. A múzeumnak, mint sok más lengypl múzeumnak, sajnos, számos gondja van: minde­nekelőtt kevés a hely, nem tudják a gyűjteményeket megfelelően raktározni, hi­ányzik a hely, ahol az egyes tárgyakat javítják, ápolják, gondozzák. Nehez a felbe­csülhetetlen tudományos es történelmi értékek megfelelő biztosítása, mert a műemlék épületet ma is használják a mindennapi életben és állan­dó anyagi gondokkal küsz­ködnek. Bár stílusos rács mögött elhelyezett páncél- szekrények védik az egyete­mi kincstárt, ám ezenkívül még sok száz, felbecsülhetet­len értékű műtárgy rejtezik a falak között. A restauráló műhely álig 20 négyzetmé­ter és öt restaurátor dolgo­zik benne. A többieknek a kiállítótermekben van a munkahelyük. A legrosszabb az, amiről a bevezetőben írtam, ha nem lesznek változások a termé­szeti környezet védelmében, akkor a műemlék épületek állapota rohamosan romlani fog, szétmorzsolódnak a kö­vek, de a gótikus és a re­neszánsz falak is megfeke­tednek. Több száz évig áll­tak — de lehetséges, hogy nem bírnak ki még néhány tíz esztendőt. Éppen ez a probléma ve­zetett bennünket Krakkóba. A műemlékek védelmének és felülvizsgálatának ügye ál­landóan a közvélemény ér­deklődésének tárgya, és nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Tény, hogy az UNESCO 1978-ban a vá­ros műemlék együttesét fel­vette a világ kulturális örök­ségének első listájára. Figyelembe kell venni, hogy az óváros területén, a környékén levő legértéke­sebb, XIX. századi épületek­kel, több mint hatezer mű­emlék épület van, amelyek közül négyezer a restauráto­rok védelme alatt. A mű­emlék-felügyelőségen lehet találni olyan tájékoztató anyagot, amely részletesen beszámol arról, hogy a mű­emlékek építészeti listáján 4 ezer épület vár felújításra, közülük 1300 teljes felújítás­ra — az alapoktól a tetőkig. Íme, ezek a problémák, amelyekkel a város már har­minc esztendeje foglalkozik. Lényeges momentum volt, amikor 1982. április 7-én a Krakkó városi nemzeti ta­nács elfogadta a stratégiai menetrendet, Krakkó elnök­helyettese, Barbara Guzik asszony, néhány pontban összegezte a tennivalót. Min­denekelőtt elhatározták, hogy a rekonstrukciónak együtt kell haladni a környezetvé­delemmel. Meg kell terem­teni a megfelelő feltételeket, hogy a rekonstrukció után használni lehessen a műem­lék épületeket. A legközelebbi tíz eszten­dőben Krakkó műemlékvé­delmére, felújítására évente eg.vmilliárdot költünk. Ez az összeg a nehéz időszakban elég jelentős, és azt jelenti, hogy az állam felelősséget érez a nemzeti kulturális örökségünk megőrzéséért. Henryk Pawlak Befejezés eleit az Operaház épiieiének felújítása A megszépülő Operaház homlokzatának és díszeinek felújítását előreláthatóan szeptember elején befejezik az építők. Céljuk, hogy a dalszínház művészei szeptember 25-én már megtarthassák főpróbájukat - amellyel az építőket köszöntik —, majd szeptem­ber 27-én az intézmény 100. évfordulóján a nyitó díszelőadást. Dőetöilek az egyetemi, a főiskolai fellebbezések, ügyében A felsőfokú intézmények nappali, esti és levelező ta­gozataira felvételt nem nyert pályázók közül mintegy öt­ezren nyújtottak be felleb­bezést, kérelmet, panaszt Az oktatásügy illetékesei 535 ügyben hoztak kedvező ha­tározatot nappali tagozatra, mintegy 900 esetben pedig esti, levelező tagozatra való felvételre. Az érintettek a napokban írásban kapnak tájékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisz­térium tói kapott tájékoztatás szerint az idén 37 039-en je­lentkeztek a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatai­ra, esti és levelező tagozataira pedig 23 ezren. Az egyete­mek és a főiskolák nappali tagozataira a felvételi keret­szám szerint 15 740 hallgatót vehettek fel, s azt a pedagó­gushiányra való tekintettel 260 tanári, tanítói hellyel egészítették ki. így a felső­oktatási intézményeken ősz­től 16 ezer nappali és mint­egy 9 ezer esti, levelező ta­gozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. A jelentkezések szerint az 1984—85-ös tanévben 2607- tel többen kívántak tovább­tanulni, mini az előzőben. A mült évihez hasonló volt a felvételre pályázók aránya a műszaki egyetemeken és — néhány kivétellel — a főis­kolákon. A legkevesebben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karára kérték felvételüket. A leg­nagyobb arányú volt a nö­vekedés a Színház- és Film- művészeti Főiskolára pályá­zóknál: a tavalyihoz képest 247-tel többen, összesen 1035- en jelentkeztek. Az a jelölt viszont, aki nem kapta meg a felvételi vizsgán elérhető 60 pont felét, sikertelenül ké­relmezett, illetve fellebbe­zett. ' Rádió msüett A szabad sziget A szlovák nemzeti felkelés negyvenedik évfordulója al­kalmából A szabad sziget címmel félórás emlékmüsort sugárzol! a rádió. A műsort a Kossuth rádió adásában hallhattuk, de Miskolcon ké­szült. illetve a Magyar Rá­dió Miskolci Körzeti és Nem­zetiségi Stúdiójának munka­társai — mint a hazai szlo­vák adások rádiós műhelyé­nek tagjai — készítették Besztercebányán. A négy ven észtén dós tör­ténelmi távlat mór módot ad r.á, hogy egy adott ese­ményre történő visszaemlé­kezés ne pusztán személyi emlékekre, személyi élmény- idézésre alapozódjék, hanem a történelemtudomány segít­ségével rendeződj enek-szer- lcesztődjenek egymás mellé az esemény egykori résztvevői­nek személyes emlékei, em­léktöredékei, és az ilyen em­lékekből, visszatekintésekből, vallomásokból és a hiteles történemi adalékok ötvöze­téből alakuljon ki az emlék- műsor. A miskolci stúdió is ezt a helyes utat választotta. Munkatársai — a beszterce­bányai rádiós kollégák se­gítségével, akik között a fel­kelés egykori harcos részt­vevője is van — megidéz­ték a történelmi eseménye­ket, és megkeresték annak résztvevőit, tanúit, majd a város egy mai vezetőjével tekintettek vissza az eltelt időszak fejlődésére, és vá­zolták fel az egykori felkelő város mai életét. A negyven év előtti ese­ményeknek nyolc résztvevő­je szólalt meg a miskolci rádiósok mikrofonjai előtt. Közülük többen hibátlan ma­gyarsággal. Az élmény negy­ven év után is érzékelhető tüze jorrósitotta át ezeket a rövid visszapillantásokat és azok sorát. Az emlékezők szinte újra .átélték a negy­ven esztendő előtti napokat, amikor például Milan Dudás arról beszélt, miként fogták és sugározták hajdan a moszkvai rádióadásokat, s megemlékezett arról a hír­adásról, amelyben Sztálin bejelentette, hogy a Vörös Hadsereg elfoglalta Munká­csot Ennek a hímek tovább­adása volt egyébként a fel­kelő rádiósok — átmeneti­leg — utolsó adása. De ha­sonlóan izzó élményekkel te­li volt Nadya Heina színész­nő emlékezése, aki a felke­lés hírére Besztercebányára sietett, hogy rádióbemondó­ként segítse a mozgalmat, s nem tudta elképzelni, hogy tőle,- gyerekeitől elvehessek a szabad szlovák tájat. Harci cselekményekre, a külföldi nemzetiségű partizánokkal való együttműködésre emlé­kezett Pavel Hortszkl, Pavel Craun mérnök-ezredes, aki hajdan alakulatával csatla­kozott a felkelőkhöz, meg Jozej Podhora. aki a lakta- 1 nyák elfoglalásáról szólt. Megszólalt Pataki Pal, a Kijevből indult ejtőernyős partizán, felelevenítve több akciójukat, amelyekről jelen­legi munkahelyén', egy álla­mi gazdaságban „nem na­gyon szeret beszélni”, de amikor ka to na fia a mai katonaéletről szól otthon, ak­kor van mivel összehasonlí­tania az életet. A Smozcr család minden tagja részt vett a felkelésben, Adler Károlyra viszont már csak az ugyancsak egykori felke­lő özvegye tud emlékezni, Ádlert ugyanis a felkelés le­verése után a fasiszták ki­végezték. Valamennyi emlé­kezésen átsütött: ezek az em­berek — kommunisták és pértonkívüliek egyaránt. — büszkén és örömmel emlé­keznek a negyven év előli­re. hazaszeretetük, elszántsá­guk mit sem csökkent. Mind­egyikük emlékezése egy-egv olyan emberi drámai rejtett magában, amely nemcsak egy ember drámája volt. Ju- ráj Mikola, Besztercebánya városi Nemzeti Bizottságának titkára zárta a sort a negy­ven esztendő utáni mai vá> ros életének felvázolásával. Az emlékidézö összeállóim méltó volt az eseményhez. Frantisek Gomulcsak kassai rádiós válogatta az összekö­tő zenei anyagot, felhasznál­tak néhány apró részletet a besztercebányai rádiós hang- archívumból, valamint a stúdió 1979-es Három tölgy című műsorából; az évfor­dulót, illetve a felkelést mél­tató meleg hangú, történel­mi hitelű bevezetőt Paulo- vits Ágoston, a műsor szer­kesztője írta, a műsoft Nagy István vezette, a riportokat Nagy István, Dobog Béla, Peter Malőr, Mécs Ildikó', tolnai Attila koszitelte, a technikai munkatárs Kalló István volt. Értékes, szép emlékműsort hallottunk, amely jó ismeretierjesztő, és egyben a baráti szocialista nép harcos múltja előtti mél­tó tisztelgés is volt. (benedek) A megye legtisztább vizű fürdője fiz ózdi strandfürdő fejlesztése Az eímótt év tavaszán nyi­totta meg kapuit az ózdi strandfürdő, amely rövid idő alatt nemcsak a város, ha­nem Özd vonzáskörzetének is kedvelt pihenőhelyévé vált. A fürdő a város legszebb részén, a pihenőpark és a csónakázótó által körbehatá­rolt, parkosított területen fekszik, két medencéje fe­szített víztükörrel készült, s korszerű visszaforgató beren­dezés biztosítja folyamatosan mindkét medence vízellátá­sát. A visszaforgató beren­dezésre azért volt szükség, mert a 'város területén nincs hőforrás, így a fürdő a vá­rosi ivóvízhálózathói kapja a vizet, amellyel pedig köz­tudott, hogy takarékoskodni kell. Ezt a vizet melegítik fel a fürdésre alkalmas, kel­lemes 28—30 foltra. A strand korszerű techni­kai felszereltsége és színvo­nalas üzemeltetése eredmé­nyeképpen, a legutóbbi KÖJÁL-vizsgálat megállapí­tása szerint, asz ózdi strand­fürdő jelenleg a megye leg­tisztább vizű fürdője! A fürdő látogatottsága is a sikert igazolja; az el­múlt évben csaknem 100 ezer vendéget fogadott, akiknek a kényelméért számtalan in­tézkedés született: ebben az évben például újabb vendég­látó pavilonok kaptak he­lyet, napozópadokat helyez­tek el a parkosított terüle­ten, s az igények alapján heti háromszori alkalommal bérlettel járhatnak úszni a mozgásnak ezt a formáját kedvelők. A környezetére igényes embernek persze az sem mindegy, a strandon mit lát maga körül A fürdő te­rületének megszépítésére több mint százezer forintot költött a fenntartó szerv, vagyis a Borsod megyei Víz­müvek ózdi üzemvezetősé­ge. Fagyai- és rózsatövek, díszfák és díszcserjék, virág- palánták kaptak helyet a parkban, s az eddig kihasz­nálatlan területeken új lab­darúgópályát is építettek. Az Ózdi városi Tanács leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén több javaslatot is megtárgyalt, amely a ked- 'veltté vált strandfürdő szol­gáltatását továbbfejlesztené, így például szó esett a meg­lévő medencék téli lefedésé­ről is, amelynek azonban anyagi fedezetéi a fejlesztési pénzeszközök szűk keretei miatt a vízművek egyedül nem tudja vállalni, ehhez városi szintű összefogásra lenne szükség, annál is in­kább, mert ezzel végleg be­zárhatná kapuit a már kor­szerűtlen ÖKÜ-uszoda. A távlati tervek között szere­pel egy 50 méteres meden­ce megépítése is, közös ösz- szeíogással a pénzügyi fede­zet biztosítására, s a ven­dégek jobb ellátása érdeké­ben változatlanul szükséges újabb pavilonok létesítése. K. Gi ] NapfurdSzé* Mizerák István felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom