Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

1984, augusztus 23., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 VÜN egy jó üzlethez 40 milliója? Kellene is, csinálnák is, de az ÉáÉV nek — Lesz flyen üzem — mondja Karvajssky István, a/. ÉÁÉV műszaki igazgató- helyettese. — Azaz, a falazó­anyag-készítésre lesz. hiszen már épül a közreműködé­sünkkel a mátrai gázbeton- gyár. Az új üzem a tervek szerint a jövő év végén munkába áll, ezzel számot­tevően javul majd a piaci helyzet. — A falazóanyag ügye tehát rendeződik, és a te­tőcserén ügye megoldódik-e? Köztudott, a hazai üzemek ma nem győzik a munkát, nem tudnak lépést tartani a kereslettel, másfelől el­avult technológiával dolgoz­nak. és a késztermék minő­sége is kívánnivalót hagy maga után. A műszaki igazgatóhelyet­tes nagyot sóhajt. — Az is­mereteink szerint a Dunán­túlon. Veszprémben a kö­zeljövőben osztrák technoló­giával kialakítanak egy éven­te 20 millió darab cserepet készítő üzemet. A cserép- gyár kooperációban dolgozik majd. a tégla- és cserépipar, valamint az építőipari válla­lat részvételével. Az ó gond­juk tehát megoldódik, a mi­énk sajnos egyelőre nem. — Ott jobbak a feltéte­lek? — Szó sincs erről — til­takozik —, mi is két éve foglalkozunk a gondolattal, hogy létrehozzunk, egy tetö- cserép-gyárat. Azt hiszem, nyugodtan mondhatom. itt nálunk ideális* feltételek vannak hozzá. Most nem be­szélek a piaci oldalról, hogy' a cserepet vennék, mint a cukiét. A terveink szerint mi is a BRAMAC-cég technoló­giája alapján akarjuk ké­szíteni a cserepet. Ez minő­ségben is kifogástalan be­tonáru, és tíz színben lehet előállítani. Tavaly, itt Mis­kolcon ‘ihéhány napon át n r usíto t la k i m por t cser-epet két színben. Csaknem vere­kedtek érte a vásárlók. A piaci oldalt ismerjük, az áru minden mennyiségben kellene. Erről nem is érde­mes sokat beszélni. Foglal­kozzunk inkább a műszaki feltételekkel. Köztudott, hogy nálunk a korábbi évek­ben a főprofil a gyárépítés volt. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez alakítottuk ki a feltételeinket. Létrehoztunk egy telephelyet-, amely ma kihasználatlan. A több mint 1500 négyzetméter alapterü­letű csarnokban a legmini­málisabb átalakítással meg lehet csinálni a kérdéses cserépgyárat. A gépeket csak be kellene állítani és máris meg lehetne kezdeni a mun­kát. A döntéstől a gyártás megvalósításáig körülbelül 6 hónapra van csak szükség! A cserépgyárnak itt több előnye is lenne, részben munkát biztosíthatnánk a kár­több műszakban is a nők- / nek. továbbá az új üzem módosítaná a termékszerke­zetünket, ezzel jelentősen javítaná a vállalat gazdasá­gosságát. Végső soron pedig megszűnhetne a krónikus építőanyag-hiány. A cserépgyár ötlete bár­mennyire is kézenfekvőnek látszik, sajnos egyelőre nem valósulhat meg. Kel pályá­p e n z: e zatot benyújtottak a meg­valósításhoz szükséges 40 millió forintos kölcsön el­nyeréséhez, de a kölcsönké­relmet elutasították azzal, hogy a vállalatnak jelentős tartozása van, s amíg azt nem törleszti, addig nem kaphatnak újabb hitelt. — Most ne menjünk bele a részletekbe — mondja. — De a vállalati gazdálkodá­sunk úgy alakult, hogy a tartozásunkat az idén és jö­vőre kifizetjük. Tehát utána kölcsönhöz juthatnánk, de vajon érdemes-e csaknem két évet várni, amikor most is kell a cserép. Tudjuk, hogy Miskolcon jelenleg is legalább 1000—1200 és a me­gyében összesen legalább 2000 családi ház van építés, illetve előkészítés stádiumá­ban. A kivitelezőknek tehát nem mindegy, mikor kerül tető alá az otthonuk. — Érthetetlen ez a szem­lélet. ma az ellátás javításá­ra importból is vásárol az ország tetőcserepet, ezt da­rabonként 20 forintért áru­sítják. A miskolci üzembén ettől olcsóbban lehetne az importhoz hasonló cserepe­ket előállítani, döntő rész­ben hazai alapanyagból. A máz importszükséglete el­lentételéi-e az osztrák cég hajlandó elfogadni az itt gyártott cserepeket. A dolog azonban még ettől is érde­kesebb — mondja a műsza­ki igazgatóhelyettes. — Az építőberkekben ismert az, hogy a telőcserép a környe­ző országokban is hiánycikk. Az itt készülő termék tehát a hazai ellátáson felül fon­tos. exportcikk is lehetne, hiszen a szakemberek véle­ménye szerint ezzel a tech­nológiával gyártott termék minősége több klasszissal jobb, mint a hagyományos módon készült cserepeké. Jobb a formatartása, az időtállósága és a színezése is. Tehát valamennyi para­métere jobb. Ennek ellenére egyetlen döntő érv akadá­lyozza meg a gyártást: nincs pénz. — Mit lehetne tehát ten­ni ? — Csak azt — válaszolja a műszaki igazgatóhelyettes —, hogy felhívunk minden­kit. akit érdekel ez az ügy és társulni akar- egy jó üz­lethez, továbbá van 40 mil­liója, hogy mi szívesen koo­perálnánk bárkivel. Mi az összes részletkérdésben már tájékozódtunk. Az osztrák cég meglette az árajánlatát és arra is hajlandó, hogy kész cserépért folyamatosan adja a színezőanyagokat is Az ügynek . tehát a szüksé­ges 40 millió forint a holt­pontja. Ennyi hiányzik ne­künk. Ennyibe kerülnének ugyanis az új gyár gépei és a technológia. A többi do­log rendelkezésre áll, ipari csarnok: infrastruktúra, munkaerő, alapanyag. Csali a töke hiányzik a vállalko­záshoz. És a kockázat vállalása. Vajon lesz-e cég, akinek van pénze es vállalják-e a kockázatot, ezzel az észak- magvarországi cseréphelyzet megoldását? Hajdú Gábor Ar V. ötéves tervtől mostanáig csoknem 300 bányászlakás épüli Múcsonyban. Ev végére terve­zik oz utolsó 48 lakás műszaki átadását, s ezzel a bónyászlokás-akció be is fejeződik ezen a közigazgatási területen. Laczó Jólse, (elvétele Miért csak a főút közös? 3 falu 1 érdeke. m m — Négy forintba sem ke­rült a patikaszer, amit a* orvos a férjemnek felírt. Mégis 16 forintot 'fizettem volna érte, ha nincs busz­bérletem, mert Kazincbarci­kán tudtam csak a receptet kiváltani. A múcsonyiakon kívül ebben a „cipőben” jár­nak az albertielepiek és a szuhakállóiak is . . . Nagyon kellene már ide egy gyógy­szertár! — kezdte a leglon- tosabbal Váradi Ferencné, amikor megkérdeztem, mi hi­ányzik a három település la­kóinak. A Váradi házaspár egyéb­ként tősgyökeres múcsonyi- nak vallja magát. Jól is­mernek hát minden helyi problémát, és nem titkolják azt sem, hogy a közigazgatá­silag egybeolvadt három te­lepülésnek igenis léteznek még a határai; az emberek gondolkodásában ... Váradi Ferenc, mint tanár és mint egv kicsit „lokálpatrióta” múcsonyi, az iskolák körze­tesítésével hozakodik elő: — Higgye el, ma is téma, miért éppen Alberttelepre tették a központi iskolát. Ilyenformán például a mi is­kolánk nagy épületé kihasz­nálatlan maradt. És ha már a gyerekekről van szó, hiá­nyolok egy központi játszó­teret. Különösen nyáron, amikor a három községen átvezető 6 kilométer hosszú főút millió baleseti veszélyt hordoz. Nincs hol szórakoz­niuk kérem, az egyetlen, hogy strandolni járnak Ka­zincbarcikára. — A felnőttek meg vásá­rolni — ,szól közbe a fele­sége. — Van Szuhakállón egv szerződéses ruházati bolt. de a választéka kicsi, a holmik nagy része drága, ráadásul nem a középkorú­ak ízlése. Aranyszálas puló­vert ugye ritkán vesz magá­nak egy idősebb falusi asz- szony. A férj bólogat. — Én itt színes televíziót még soha nem láttam. Még nagyobb baj az. hogy .mostanában — bár az építkezők keresik — szerelvényeket sem. Felvető­dött már az is, hogy meg­szüntetik a boltot, de nem ez a megoldás, hanem az áruválaszték bővítése. Panaszokkal kezdtük, ám illendő leírni, a tanár úr ezek után tanáros pedanté- riáva'l sorolja Jel mindazt, amiben at társközségek az utóbbi időben gyarapodtak. Elsőként az új bányászlaká­sokat, és nem utolsósorban a konténeres szemétszállí­tást. — Sok pénzébe kerülhetett ez a tanácsnak. (A tanácson elárulták: 1 millió forintba.) A lakók hálásak is érte, mert a „belépőül” szolgáló 500 forint ulán havi 28 fo­rintért veszik le az emberek válláról a gondot. * Panaszokkal kezdtük, mert hiszen nincs is tán település, ahol az ellátásban ne talál­nának az emberek kivetni­valót. Múcsony, Alberttelep és Szuhakálló mai létére mégsem ez a jellemző, ha­nem az az akció, amely megérdemelt otthont adott az egykori bányakolóniák — Rudolf- és Alberttelep, Szu­hakálló és Izsófalva — lakó­inak. A bányászlakás-akció, a hírek szerint az év végén befejeződik. Lippai Éva, a Múcsonyi nagyközségi Közös Tanács vb-titkára megerősíti az in­formációt; hamarosan átad­ják az utolsó 48 lakást is. amellyel valóban lezárul ezen a közigazgatási terüle­ten a csaknem 300 lakás fel­építéséből álló, még az V. ötéves tervben élkezdett bá­nyászlakás-akció. — A beköltözés persze csak a lakóknak jelent vég­legességet . . . — A tanácsnak valóban nagyon sok az ezzel kap­csolatos járulékos feladata, A lélekszámban való folya­matos gyarapodásnak az egyik következménye volt például, hogy amikor az el­ső 196 lakás megépült, hir­telen alapvető gondként je­lentkezett az élelmiszer-ellá­tás. Ügy tűnik, ez egyelőre megoldódott a tavai)’ átadott alberttelepi ABC-áruházzal, ami egy év alatt négyszere­sére növelte induló forgal­mát. Ennek ellenére az asz- szonvok mondják nekem, hogy mirelit árukból ma sincs elegendő... S a to­vábbi vonzatok: bővíteni kel­lett; a központi iskolát, és hozzákezdtünk az alberttele­pi óvoda újabb 50 férőhely­ével való rnegtoldásához, mert a települések három óvodája közül ma már egyik sem megfelelő. — Az összevonás óta 13 év telt el. Hogyan sikerült a fejlesztési koncepciókat •összhangba hozni? — Tulajdonkeppen, sike­rült . . ., bár meg mindig erő­sen él az emberekben a ho­vatartozásuk miatti elhatá­rolódás. Kiderült, ez az is­kolai körzetesítésnél is, ami­kor pedig az iskolák egyesí­tésén gondolkodtunk, még a névben sem tudtak meg­egyezni az emberek. Isten ments’, újból fölvetni ezt, és szítani a hiábavaló vitát. Ettől sokkal fontosabb táv­lati feladataink is vannak, amelyeknek a megoldása mar valóban közös érdek. — Ezek közül, mim hal­lom. a gyógyszertár a leg­égetőbb. — Igen. Teljesen jogos a helybeliek panasza, hogy fil­léres gyógyszerekért kémény kilométerpénzeket kell fizet­niük. De talán, nem sokáig. Az épület már adott, a fel­újításhoz szükséges 2 és fél millió forintot azonban köz­ponti segítség nélkül nem tudnánk előteremteni. Pedig ezzel nemcsak az itt élő 5 ezer ember, hanem Kurityán gondjait is megoldanánk. Al- berttelepre egyébként , a gyógyszertár mellé egy kör­zeti rendelőt is szeretnénk, mert jelenleg Múcsonyból jár ide orvos. A fogászatunk és ügyeleti szolgálatunk ugyanitt már jól funkcionál. — Mi lesz a vegyesipar- eikk-bolttal? — Sajnos, ez a legkevésbé rajtunk múlik. Az üzlet a Borsodi Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat fenntartásá­ban üzemel, egyre kevesebb sikerrel. Ami a bosszantó, nálunk is magasra csapói! az építkezési láz — tavaly 91 lakás épült, es körűibe lül • ennyire számítunk az idén is —. ehhez pedig eb­ből a boltból szinte sem­mit nem lehet beszerezni. Még szerencse, hogy az em­berek nagy része eljár dol­gozni. így vásárlásait másutt intézheti. — Vannak dolgok, amiket nem lehet másutt megvenni, ahhoz, hogy az emberek a lakóhelyükön jól evezzék magukat. — Ez kétségtelen Ezért tartjuk eredményesnek a konténeres szemétszállítás bevezetését, s ezért szerepei- távlati terveink között első­ként szennyvízelvezetés été az útépítés. Sok más egvéb között, amelyek mind-mind a jó közérzet alakítói lehet­nek ... * Múcsony, Alberttelep, Szu­hakálló. A három bányászte­lepülésből a lassan centrum­má fejlesztett Alberttelep nevét már nem hirdeti tábla. Közigazgatási egyesítésük óta megszaporodtak a fej­lesztéssel járó feladatok, amelyeket nem könnyű meg­oldani ott. ahol az emberek­nek ma sem mindegy, hogy valaki múcsonyi. alberttele­pi, vagy éppen szuhakállói... De. ha közös ügyről, közös érdekről van szó, mint pél­dául a gyógyszertár, vagy egy jól felszerelt élelmiszer­áruház, rögtön elmosódnak a határok. Egy a lényeges, hogy itt legyen. Helyben 1 Keresztény Gabriella áinok után traktorok (Folytatás az I. oldalról) már a napraforgó- és kuko­ricatáblákban 1 Megállítha­tatlan körforgás ez. s pihe­nésre — de akkor sem tel­jes pauzára — legfeljebb a havat hozó tél ad néhány hétnyi alkalmat. S mindez, amit itt most'általánosan le­írtam. nem túlzás, bizonyít­ja néhány gazdaságunkból tegnap szerzett információ. Sáli/, Biikkalja Tsz, dr. Nagy János elnök: — Bár már az aratásról múlt idő­ben beszélhetünk, mégis öröm ismételni: az őszi ár­pa kivételével minden gabo­naféle (tehát a búza, tava­szi árpa. zab) rekordtermés­sel fizetett. Az aratást ege­két nap eltéréssel követték a járulékos munkák, a szal­malehúzás. kazlazás, úgy­hogy mára ezekkel is vé­geztünk. Most az. őszi veté­sek talaj előkészítése törté­nik. Ez ideig 220 hektáron járt az eke? ezeken a terüle­teken a talaj lezárás is meg­történt. Közismert, hogy ná­lunk az ősz fő növénye a szőlő. Sajnos, itt már szo­morúbb híreink vannak. Pél­dául nem biztató, hogy csak­nem egyhónapos késés ta­pasztalható a növény fejlő­désében. A virágzás. kötő­dés idején felénk hosszan tartó, hűvös idő volt. ez ne­gatívan hat a termésűién y- nyiségre. A fürtök tömött - sége elmarad az utóbbi két esztendő átlagától. A minő­ség annak függvényé, hogy lesz-e meg eső (mert kelle­ne), s meg inkább kellene, egy szép. verőfényes, hosz- szan tartó vénasszonyok nya­ra. Sclyeb, Virradat Tsz, Zsit- nyár Sándor fömezőgasdász: — Az. idei aratás nálunk is szép eredményekkel zárult. Terven felül fizetett a búza es az őszj árpa, csupán a kis területen termesztett ta­vaszi árpa nem hozta a ter­vezettet. A szalma betakarí­tással a vége felé járunk. Nálunk nagy érték a szal­ma. a dán iieencű dúsítónk- ban takarmányt készítünk belőle, ami a szarvasmarha­hizlaló gazdasági társasá­gunk tő meg ta karmán y -1 gé­nvének egy részét hivatott biztosítani. Selyeben felénél tartunk az őszi vetések, alá készített magágy szántásá­val. eddig '350 hektáron for­dította meg a talajt az eke E hét végén hozzákezdünk a silózáshoz, mintegy 17? hektár silókukorica vár be­takarításra. Mire ezzel vég­zünk. kezdhetjük váani a napraforgót. Idén 500 hektá­ron termesztjük ezt az ola­jos növényt. A terméskilá­tások a gabonához hasonló­an biztatóak, hektáronként 20 mázsán felüli átlagtermést várunk. Hejöpapi, Uj Étel Tsz. He­gedűs József növénytermesz­tési ágazatvezető: — Az idei 50 mázsás búza- és tavaszi­árpa -á t lag termes rekord na k számít a szövetkezet eiete- ben. Hasonló szép termést várunk a 200 hektár napra­forgónál is. amelynek deszi- kálását. vagyis vegyszeres szárítását szeptember közepe táján kezdjük meg. Most mi is szántunk, ez a fő mun­ka. nyolc MTZ—80-as és egy T—150K dolgozik kint a föl­deken. nyújtott, illetve dupla műszak ba n Ta la j 1 ezá rássa 1 együtt eddig 500 hektár te­rület szántása készült el, vagyis az ós/.í vetésterület­nek fele. Nagy gond — kü-. ionosén e homokos, kavics- ágyas területen — a száraz­ság. Elsősorban a 480 hek­tár kukoricánk szomjazik, de minden másra, igv a szán­tandó területekre is kellene az eső. Lényegesen javulna a szántás minősége1 (hajdú i.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom