Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
É5ZAK-MAGYAR0RSZÁG 14 1384, augusiíus 13,, vasárnap Szomszédolás Ismeretterjesztés A mindennapi kenyérről ! hány a SieriojVa-volgr SziHiásvárad, a Szalajka-volgy sajátos természeti adott- 9 súgóival, egyedi hangulatával talán az ország egyetlen tájegysége sem versenghet. Itt zajlik most a VII. fogathajtó világbajnokság, amelyre — a hét végi szabad időt, az ünnep adta lehetőséget kihasználva — megyénkből is sokan ellátogatnak. Hét végi magazinunk a község erdekes történetébe ad bepillantást. A kedvező adottságok már az ősembert is letelepedésre sarkallták. Az ístállóskői barlangot 1911-ben fedezte fel Roskó Pál répáshutai er- dőtiszt. Gazdag leletanyagra bukkantak. Találtak jégkorszaki tundraszarvas, barlang- medve-csontokat, ösbölény- maradványokat, mammut- agyarakat, paleolit-kori kő- és csonteszközöket. Kimutatták, hogy kétféle népcsoport váltotta ezen a területen egymást. A legalsó szint korát 36 ezer évesnek minősítették. Honfoglalóink is felfedezték azokat a nagyszerű lehetőségeket, amelyeket a Bükk koronájának környéke kínált. Az 1200-as években a diósgyőri királyi várról sokszor járhattak Uppony, Dédes, Szilvás környékére vadászni. A XIV. században — erről oklevelek tanúskodnak — Élesítő ' vára 'az ország urának birtoka lett, Károly Róbert ugyanis Er- nye bánt,'a tulajdonost megfosztotta minden vagyonától. A nagy úr azért lett kegy- vesztett, mert egyik leglelkesebb híve volt a koronára pályázó Csák Máténak. Történeti feljegyzések említik, hogy Nagy Lajos is szívesen vadászott erre. A nép emlékezete megőrizte alakját, sőt legendát szőtt köréje. Azt tartja: a haldokló felséget 1282-ben innen vitték Nagyszombatra. A falut és környékét Zsig- mond utóda, Albert, a Fáló- czi családnak adományozta. A família kihalása után a Petényiek következtek. Máig is vitás a község nevének eredete. Először 1232- ben az egri egyházmegye pápai tizedlajstroma említi Wa- rad-Warada-Wárad néven. AKg telik el fél évtized, s már így írják: Zylvaswarad. Többen úgy vélekednek, hogy valószínűleg a szilvatermesztésből keletkezett az elnevezés. Erre utal Fényes Elek is. A feltevés meglehetősen tetszetős. Gál Gyula lelkes helybeli pedagógus, helytörténész, kéziratos művében vitába száll ezzel a nézettel. Köztudomású, hogy 1790-ben vashámor működött itt, ahol Fáz ója Henrik fia szilíciumdús nyérsvasat, azaz szil-vasat gyártott. Egyesek szerint: elképzelhető, hogy a Warad utótaghoz így csatlakozott a szil-vas elönév. Persze ezt is kétségbe lehet vonni, hiszen már 1332-ben Zylvaswarad ként szerepel a település a pápai tizedlajstromban. Ekkor viszont híre-hamva se volt még a bükki vasgyártásnak. A leghitelesebbnek a harmadik változat tűnik. Eszerint a latin silva, azaz erdő szó származéka lenne a községnév. Ezt igazolja a terület jellege, s az is, hogy a régészeti ásatások cölöpépítményeket hoztak felszínre a Sza- ' lajka-vöigy kapujában. A vá- rad-tag — s ez hiteles érvelés— a Bükk-fennsík hajdani erősségeire, a legendák sorával övezett Gerenna és Éles- kö várakra emlékeztet. Ezt a toldalékot a magyar királyi belügyminiszter 1906-ban kelt rendelele csatolta ismét a Szilvás névhez, azért mert a messzi Baranya megyében is található ilyen nevű község. S ha már itt tartunk, akkor ne feledkezzünk meg a néphit szüleményéről sem. Egy tetszetős, máig is kifejező történetet őriztek meg' az egymást követő nemzedékek. Erdély égbe nyúló hegyei között létezett valaha egy kis eldugott hely, amelyet a vallási meggyőződésükhöz makacsul ragaszkodó reformátusok laktak. Nyugalmukat felbolygatta a kö- nyörületet nem ismerő ellen- reformáció, a klérus szüntelen zaklatása. Addig állták a sarat, amíg ellenfeleik tűz- esóvát nem dobtak otthonaikra, el nem űzték őket megszokott környezetükből. A számkivetettek a Felvidék felé vették útjukat, itt letelepedtek, nemcsak keresték, hanem meg is találták az any- nyira óhajtott békét. Magukkal hozták természetesen sok száz kilométerre levő településük nevét is ... A kenyér az egyik legfontosabb táplálékunk;, az elmúlt sók ezer év alatt sem yeszítette el jelentőségét. Hazánkban a kenyeret adó búzái — találóan — „éleinek” nevezik, mivel az .élet fenntartásának egyik nagyon fontos tápanyaga, élelmiszere. Ahol a természeti viszonyok kedvezőtlenek és nem teszik lehetővé gabonafélék termesztését, és a nálunk megszokott kenyér elkészítését, ott a természet más életlehetőségeket adott a lakosságnak: fák és növények, illetve ezek törzse, termesei helyettesítik a kenyeret, biztosítják az élet fennmaradását. Nagyon sokféle pálma tölti be ezt a „kenyéradó” szerepet. Pél-Amerikában , a Mauricia-pahna. törzsét fel aprítják, belét kenyér helyett fogyasztják, de táplálékot jelent a fa gyümölcse és magja is. Kelet-Afrikában a Kaffer-paíma, másképpen „Páfrány-pálma" felső nagy levelei között tobozszerű gyümölcsök vannak és ezeket, valamint a fatörzs vastag bélzetét használják fel kenyérnek. (A belzetböl gyúrják a kenyeret.) Kelet-Afrikában terem a datolyapálma is, mely száraz, homokos talajban tenyészik, olyan helyen, ahol másféle növény elpusztul. Édes gyümölcsét nyersen, vagy megaszalás- után fogyasztják. Az itt élő népek szent fája, mely egyik legfőbb táplálékukat biztosítja. A föld miniden területén megterem, nincs szüksége nagyobb mérvű talajnedvességre, vagy tápanyagra. Egy-egy fa 200 évig is elek' Óceánia szigetvilágában, Indonéziában, a Molukki-, Szunda- és más szigeteken szágo-pálma erdőségek vannak. A fák puha belsejét feldolgozzák és rizshez hasonló szágó készül belőle. A pálmát 15 éves korában kivágják, törzsét feldarabolják; a bélzetből kimpssák a keményítőt, szárítás után az anyagot rostán átnyomkodják, így kapja meg rizshez hasonló alakját, de hasonlíthatjuk a házilag készített tarhonyához is. A szagéból Indiában lepény készül, amit agyagedényben sütnek meg és így válik kalácsszerűvé. A szagot ma nagy.üzemileg is feldolgozzák, de nagyon sok szigeten még látható az ősi házi szágókészítés. Építkezőknek „Vékony deszka kerítés A kerítés az utcaképet • előnyösen vagy hátrányosan befolyásolja, s a teleknek, háznak vagy kis nyaralónak is bizonyos keretet ad. A tehetősek inkább a kő- és vaskombinációval készült kerítéscsodákat álmodják és építik meg az utcafrontra, mások a természetes környezetbe szépen beilleszkédő léc- vagy deszkakerítést választják. Fából is lehet ízléses kerítéseket, kapukat építeni, nát szebbek is a vasnál és tafaestnál. B*hes mutatunk be néhány megoldást, amelyet szerényebb anyagi lehetőséggel bíró családok is megvalósíthatnak. A fakerítést a korhadás ellen védeni kell. Az oszlopok földbe ásott végét célszerű kátránnyal bekenni. A faanyag lehet gyalult vagy gyaluial- lan. szegeit vagy vésett kivitelű. A fa természetes színét. erezetét a színtelen csónaklakk szépen kiemeli. De az ízlés határain belül, olaj- festékkel is meghosszabbíthatjuk a kerítés élettartamai* Azt állítják, hogy a ma- jomkenyéría, mely főleg Afrikában él, egy egész évezredig életben marad. Az Indiai- és a Csendes-óceán mellett igen sok helyen találkozhatunk vele. A szigetlakok szerint egyetlen fa egy ember egész életére elegendő „kenyeret” tud biztosítani. A fa gyümölcse mintegy 8 hónap alatt érik be és körülbelül 2 kg súlyú minden gyümölcs. Nyersen, vagy megsütve fogyasztják. Amerikának jellegzetes trópusi fája a kenyórdiófa, melynek mogyoróra emléke»* tető ízű gyümölcsét nyersen, vagy megsütve (főzve) fogyasztják. Sok helyen magját megőrölik, és ebből tésztát készítenek. Nemcsak fák, hanem az alacsony növények is adnak alapvető élelmiszernek számító, helyi jellegű „kenyeret”, A Föld sok millió emberét táplálják ezek. Ilyenek például az édesburgonya, vagy más néven a batáta, a manioka, a kurku- ma, a táró stb. Gyermekvilág ■ ',iM Rejtvény; Csiga Induljatok el a bal also sarok vastagitott M betűjéből, © és csigavonalban haladva olvassátok össze a betűket! Tompa Mihály: A gólyához című verséből kaptok idézetét. Hogy szól az idézet? Beküldési határidő: augusztus 23. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: Az aó-ös szám szerepel kétszer. Könyveket nyertek: Seletye Zsuzsa, Putnok; Misé Peter, Kónya Boldizsár, Kazincbarcika; Szepesi Péter. Legyesbé- nye; Kovács Klára, Szikszó; Bak Borbála, Miskolc. A könyveket postán küldjük el. Gyerekszáj Meggondoltam — Nem akarok iskolába menni, toppant váratlanul a hatéves Tomi az- apja elé. A közlés meglehetősen váratlanul érte az apját, mert tavasz óta más sem járta a családban, csak az, hogy Tomi most már igazan nagyfiú lesz, iskolás. Locsolkodni is úgy járt húsvétkor, hogy a táskába gyűjtötte a nyuszit, a himest, merthogy nagyszüleitől az iskolatáskát kérte locsolkodási díjként. Igaz, mostanság, mintha ritkábban büszkélkedett volna a ház előtti játszótársaknak isko- lás-fi óságával, de a kerekperec kijelentés váratlanul érte a szülőket. — Azután miért nem akarsz iskolás lenni — tudakolta az apja. — Meggondoltam. Tudod, hogy elfáradtam, amíg bepakoltam a füzeteket, amit anya vett?! És azt mondta, hogy ezt mindennap így keM majd«!
