Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

1984. augusztus 17., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Közérdek, közérdeklődés, körkép f (Folytató/! az 1. oldalról) — Mi jellemzi az ivóvíz­ellátás helyzetét, milyen az ellátás színvonala? Báthory Gábor: — A me­gye vízellátó ttságát, ha a korábbi ellátási színvonalhoz viszonyítjuk, jó ütemű és jelentős fejlődést állapítha­tunk meg. Míg 1950-ben tíz, 1980-ban már hatvanhárom százalékos volt a vezetékes vízellátottsági arány, a je­lenlegi ellátottság körülbelül fid •‘százalékos. Az. elmúlt tervidőszakokban a lakossá­gi vízellátási célcsoport fej­lesztési előirányzatait rendre túlteljesítettük. Az V. ötéves tervidőszakban 2005 MFt-tal gazdálkodtunk, amivel 52 000 köbméter víztermelő kapaci­tás növelését értük el na­ponta, huszonhat, új vízmű építését valósítottuk meg. Ezzel 106 000 fő ellátását biz­tosítottuk. A VI. ötéves tervidőszakban a lakossági vízellátás fejlesztésére 2828 MFt-ol fordítottunk, amivel naponta 64 000 köbméter víz­termelő kapacitást alakítot­tunk ki, illetve mintegy 94 000 fő vezetékes vízellátását biz­tosítottuk. A vízellátási elő­irányzatok túlteljesítésére le­het számítani; a terv hu­szonnyolc új vízmű építését tartalmazza. Az ellátottság másik oldala az. hogy a me­gye 868 településéből veze­tékes vízzel 185 település van ellátva. A megye az or­szágos ellátottsághoz képest 7—8 százalékkal van elma­radva. Az ellátatlan telepü­lések nagy része közegész­ségügyileg veszélyeztetett helyzetben van. ahol a cse­csemők vízellátását. szállí­tott. tasakos vízzel oldjuk meg. — Milyen az ellátás szín­vonala? Dr. Pados Imre: — Az. el­látás műszaki színvonala a közműves ellátásba bekap­csolt lakások arányával, il­letve az ellátás stabilitásá­val is jellemezhető. A köz­műves ellátásba bekapcsolt lakások áranya 47—48 szá­zalék, aminek további gyors fejlesztése a szennyvízcsator­názás és -tisztítás elmara­dottsága miatt nemkívánatos. Az ellátás stabilitásának megítélésére a vízhiányok, a vízkorlátozások is alkalma­sak. Sajnos az elmúlt idő­szakban Miskolcon és a Bor­sodi Regionális Vízmű terü­letén tarlós korlátozásra volt szükség. Jelenleg Miskolcon napi 120—125 ezer köbmé­ter ivóvizet fogyasztanak. A karsztforrások 58 ezer köb­méter vizet biztosítanak na­ponta, a többi vizet az ÉRVV regionális művei szolgáltat­ják. Számolni kell a kárszt- vízhozamok további csökke­nésével. egyes körzetekben az ellátás kiéleződésével. Az ÉRVV vízmüveinél tovább­ra is takarékoskodni kell * lázbéi'ci vízkészletekkel. Vál­tozatlan vízfelhasználás mel­lett itt mintegy 120 napra elegendő készlettel rendelke­zünk, ami száraz ősz esetén gondokat okozhat; A Dél­borsodi Regionális Rendszer­ben is csökken a karsztvíz- hozam. Jelenleg a megye te­rületén hat községben — Né­gyesen, Tiszabábolnán, Han- gonyban, Kisgyőrött, Har­sányban és Simán — van elsőfokú korlátozás, Mező­kövesden és Ózdon átmene­ti vízhiány jelentkezett. Víz­ellátási kultúránkban nagy gond az, hogy a jobb ellá­tási viszonyok között, élők pazarolják a vizel akkor is. amikor esetleg ugyanabban a városban, vagy ugyanabban a i m ••'iséoületben mások már a feltétlenül szükséges menv- n-'.séghez sem jutnak hoz­zá. t— Melyek a tervidőszak legjelentősebb fejlesztései? Pal Brno: — Első helyen a regionális és a csoportos müvek fejlesztését kell meg­említeni. A lázbérci vízter­melő telep napi 25 ezer köb­méteres kapaci tásiéi lejté­sével párhuzamosan folya­matban van a kazincbarcikai víztermelő telep intenzifiká- lása. valamint a lázbérci tá­roló mesterséges vízpótlásá­nak előkészítése. Tervszerű­en halad a bocs—sajóládi vízmű építése, illetve jelen­tős munkát végeznek a Her- nád-parti vízmű technológiai fejlesztésén, kapacitásnövelé­sén. Továbbra is kiemelt je­lentőségű a ricsei körzeti víz­mű építése, amelyhez egyre inkább felzárkózik az ellesi körzeti vízmű, ahol a város- környéki községek vízellátá­si központja alakul ki. Eb­ben a tervidőszakban befe­jezzük a mérai, a forrói víz­mű építéséi. megkezdjük, il­letve folytatjuk a novajid- rányi, a garadnai és a fü- gödi vízművek építését. — Miért volt szükség a megye ivővizellátási távlati tervének kidolgozására, és mit tartalmaz a távlati terv? Báthory Gábor: — Az Or­szágos Vízügyi Hivatal és a megye politikai, valamint ta­nácsi vezetésének döntése alapján készítettük el a ter­vet. Cél, a vízellátásban ta­pasztalható lemaradás terv­szerű felszámolása, a városok krónikus vízhiányának meg- szüntelése, a közegészségügyi veszélyhelyzet elhárítása. A tervet különböző fórumokon — hidrológiai társaság, a HVDSZ megyei bizottsága — vitattuk meg és alakítottuk ki. mielőtt a megyei testület elé terjesztettük. A tervet a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, majd a megyei ta­nács is jóváhagyta és fej­lesztési programmá avatta. Ami a távlati tervet illeti, az elkövetkező tíz évben száz- huszonnégy település vezeté­kes vízellátását, míg a többi településen a közegészség- ügyi veszélyhelyzet megszün­tetését. differenciált színvo­nalú jó ivóvizet biztosító el­látás megteremtését tűztük ki célul. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kívánunk a vá­rosok, az ellátott községek vízmüveinek megfelelő fej­lesztéséről. A községi vízmű­kapacitást napi 4fl ezer köb­méterrel, míg a regionális vízműkapacitást 200 ezer köbméterrel kívánjuk fej­leszteni az. ezredfordulóig. — Miért szükséges a re­gionális rendszerek ilyen mértékű fejlesztése? Dr. Stéfán Márton: — A vízellátás fejlesztése során minden gazdaságosan kiter­melhető, jó minőségű és jól védhető helyi készletet hasz­nosítani kívánunk. A regio­nális müveket a vízhiányos, vagy a nem megfelelő' mi­nőségű, illetve szennyezési veszélyeknek kitett körzetek ellátáséra fejlesztjük. A fel­színi vizek ' szennyezettség! viszonyai közismertek. A fel­szín alatti vízkészletek el­szennyeződése jelenleg az. 1950-es, 1960-as években le­zajlott felszíni vízszennye­zéshez hasonlóan, de látha­tatlan körülmények között, esetenként visszafordíIhatat­lan u 1 történik. A megye rendkívül nagy értékű réteg­vízkészleteinek egy része is veszélyeztetve van. — Melyek a javasolt re­gionális fejlesztés fő művei? Dr. Pados Imre: — A je­lenleg épülő napi 50 ezer köbméter kapacitású bocs— sajóládi vízmű az ezredfor­dulóig mintegy 120 ezer köb­méter kapacitásúra kiépíthe­tő. A Tisza-parti, Taktake- néz—Tiszaszederkény kö­zötti nagy térségi vízterme­lő központ is idetartozik, va­lamint a lázbérci napi^ 25 ezer köbméter kapacitású víztisztító- és termelőtelep­bővítés, illetve az. ehhez tar­tozó Sz.uha pataki vízpótlási munkák. Erre az időszakra esik még a boldva—sajóecse- gi vízmű napi 30 ezer köb­méteres kapacitásfejlesztése, valamint a vízminőségi biz­tonságot szolgáló tározó ki­alakítása is. A regionális el­látó rendszerek az ezredfor­duló tájékán Miskolcra napi 160 ezer köbméter vízmeny- nyiségef szolgáltatnak. Tel­jes egészében biztosítják Ózd. Kazincbarcika és Me­zőkövesd ellátását, amire a távlati terv napi 30 ezer köbméter többletkapacitást irányoz elő míg a többi vá­ros csoportos, illetve regio­nális kapcsolatának kialakí­tásával a megkívánható el­látási biztonságot tervezzük megteremteni. — Milyen jelentősége van a Tisza-parti nagytérségi rendszernek? Dr. Stéfán Márton: — A Tisza-parti vízművel a Sajó torkolata feletti kaviesterasz- réteget és a parii szűrésű víz­készleteket kívánjuk hasz­nosítani. Itt nagy bőségben található elfogadható minő­ségű. jól védhető vízkészlet. A vízkitermelés exlenziv me­zőgazdasági területeket érint, így a nitrátosodás veszélye lényegesen kisebb, mint a szántóföldi hasznosítású te­rületeken. A megfelelő víz­előkészítési technológia a\- k a 1 m a zásá val fo 1 y a ma t osa n jó minőségű vizet lehet biz­tosítani. A nagv kapacitású központ elsősorban Miskolc ellátását fogja javítani azon­túl, hogy a dél-borsodi rend­szer felé is kénes lesz napi 30 ezer köbméter vizmenv- nyiséget átadni. illetve a távlati lei vek szerint ez. ösz- sze lesz kapcsolva a szeren­csi és a tokaji csoportos víz­művekkel is. Hazánk legna­gyobb regionális vízbázisa a miskolci térségben fog kiala­kulni. Nagy távlatban a Duna—tiszai Regionális Víz­ellátó Rendszer tiszai köz­pontjává fejleszthető. — Hogyan csökkenthetők a miskolci ellátás minőségi gondjai, illetve mikorra lesz­nek ezek meg szüntethetők? Dr. Pados Imre: — Ma még fcsak elsősorban vízta­karékossággal lehet a minő­ségi kifogásokat csökkenteni. Ha kevesebb vizet haszná­lunk, beáll egy eltűrhető minőségi állapot. Ha növek­szik a fogyasztás, részben a technológiai berendezések túlterhelése, részben a nyers vízként beadott rétegvizek nagyobb mennyiségé, részben pedig a csőhálózatban keve­redő víz változ.ó minősége miatt vannak ellátási ano­máliák és jogos panaszok. Ezért a vízműveknél szigo­rítani kell a technológiákat. A városon belül meg kell építeni a nagy tározómeden- céket és az azokat összekap­csoló expressz vezetékeket annak érdekében, hogy a víz keveredése, illetve a kevere­déssel kapcsolatban reakciók ne a csőhálózatban folyja­nak le. O. J. Bár még az utolsó hek­tár gabonatáblákat ezekben a napokban vágják a kom­bájnok megyénkben, szó­val végleges adataink még nincsenek az idei betakarí­tásról, úgy gondolom azon­ban, idén kevés gazdaság panaszkodik Borsodban, mondván, nem sikerült el­érniük a tervezett átlago­kat. Jól fizetett a búza leg­több helyen, sőt nem kevés az a gazdaság, ahol *a ko­rábbi évek kiemelkedő re­kordjait is megdöntötték az átlagok. Így volt ez a beke- csi Hegyalja Termelőszövet­kezetben is, ahol a 834 hek­tár őszi búzát kimagasló 7,6, a 240 hektár tavaszi árpát pedig több mint 6 tonnás átlagterméssel takarították be. Sándor Tamás agrármér­nök, növénytermesztési ága- zatvezető: — Érthető, hogy nagy az. örömünk, hiszen a tavaly őszi nagy szárazság miatt ez év kora tavaszán még elég fejletlenek voltak a gabonáink. Akkor remél­ni sem mertünk ekkora ter­mést. — Ezek szerint ezek a ma­gas átlagok valamiféle sze­rencsével magyarázhatók? — Erről azért szó nincs. A gabonatermesztés sikeré­nek nagyon sok összetevő­je ' van. A talajadottság, a talajelökészités, tápanyag- utánpótlás, növény véd el em, ezen belül is a gyomirtás, az időjárás, a fajta, a vető­mag, a művelés és betakarí­tás műszaki színvonala..., s Ijadd ne soroljam tovább. A hatalmas, vasvázszerkezetü csarnokot már befedték, így jó körülmények között folyhatnak a belső szerelések. Fotó. Laczo József Sajószentpéteri Üveggyár Épül az új üzemcsarnok Négy évvel ezelőtt szü­letett meg az. a központi határozat, miszerint évi lit) ezer tonnával meg kell nö­velni a magyar üvegipar csomagolóüveg-gyártó ka­pacitását. Ehhez 2.2 milli­árd forint központi támo­gatást kapott az iparág. Ebből az összegből 610 mil­lió forintot fordítanak Sa- jószentpéteren egy új üzem­csarnok felépítésére. A beruházás építése az ÉSZAKTERV tervei alap­ján az elmúlt esztendőben kezdődött, a Vegyiműveket Építő, Szerelő Vállalat ki­vitelezésében. A munkát 1985 harmadik negyedévé­re kell befejezniük, ekkor kezdődik a próbaüzem, hogy ez.t követően évente 42 ezer tonnával több üvegipari termék kerüljön le a gyártósorokról. A közel 3700 négyzetmé­ter alapterületű üzemcsar­nokban automata gépekkel folyik majd a termelés, s a jelenleg ismert legkor­szerűbb technológiával ké­szülnek a csomagoló- és kon/.erves üvegek, a boros- palackok. Az üveg olvasz­tásához energiatakarékos, amerikai licenc alapján ké­szült berendezéseket vásá­rolt a gyár. Az. üveggyár­tással együtt járó hőártal­mak csökkentése érdeké­ben klimatizálo berendezé­sekkel látják el a tágas üzemcsarnokot. A napokban érdeklőd­tünk a beruházáson folyó munkálatokról. Fodor Ká­roly, a Sajószentpéteri Üveggyár főmérnöke töb­bek között elmondta, hogy elsősorban a n ya g bes zerzési nehézségek miatt két-há- romhetes » késésben vannak az építők. A lemaradás nem jelentős, év végéig pótolni lehet az elmaradt munkákat. A csarnokot már befedték, tehát rossz idő esetén sem lesz akadá­lya a belső szereléseknek. Jelenleg a gépvásárlások-1 ró! folynak a tárgyalások Négy nyugati cégtől kapod ajánlatot a gyár. most vizs­gálják, hogy melyik üzlet­kötés lenne a legelőnyö­sebb. A gépek szállításá­nak határideje a leglénye­gesebb szempont, hiszen ettől függ, hogy a szakem­berek mikor kezdhetnék hozzá a szerelésekhez. A beruházás határidőre tör­ténő befejezése szempont­jából sorsdöntő, hogy fo­lyamatosan érkezzenek a berendezések, mert . ettől függ a jövő év harmadik negyedévére tervezett pró­ba ind írás is. Ebben ay. év­ben 200—220 millió forin­tot költenek a beruházásra F. I. Ha ezek döntő többsége kedvező irányba hat, akkor jó a termés,‘ ellenkező eset­ben már kevésbé. A szeren­csének legfeljebb itt ran szerepe. Ez évben az őszi gyenge indulást kiheverve, úgy látszik • tényezők po­zitív irányba befolyásolták az eredményt. ,— Mégis, mi v*ott a dön­tő tényező ? — Égj’ dolgot kiragadni nem volna helyes. Az tény, hogy a jelenleg termesztett fajtáink genetikailag ma­gukban hordozzák ezt a nagy, sőt az ennél nagyobb termés lehetőségét, Az. el­múlt években földjeink a szakszerű tápanyagutánpót- lús következtében tápanyag­ban szinte a maximumra feltöltődtek. Ez is döntő. S idén nagyon nagy szerepe volt a májusban lehullott te­kintélyes mennyiségű csa­padéknak. Tényleg aranyai ért. — Ami a kalászban meg­terem, g/ még csak lehető­ség. Valósággá akkor válik, ha a szem magtárba került. A gyors veszteségmentes be­takarítás mint pozitív té­nyező, nyilván ugyanúgy latba esik a bekecsiek nagy termésének boncolgatásakor, mint az előbb felsoroltak. — Valóban. Igyekeztünk is nagy figyelmet fordítani rá. Mintegy 130—140 ember vett részt közvetve, vagy ban. Részükre, s természe­tesen az általuk vezetett, kezelt. gépekre, eszközökre jóval az. aratás megkezdése előtt minden tényezőt fi­gyelembe vevő kampány­terv készült:, a konkrét fel­adatok meghatározásával. IlvR-taggazdaság vagyunk, a műszaki színvonalunk nem rossz, s ilyen esetben egyébként is segítenek az 1KR-gazdaságok egymásnak. Ezeknek tudható be elsősor­ban — no meg a kedvező időjárásnak —, hogy gyakor­latilag 11 munkanap alatt betakarítottuk a termést. Eközben 12 Claas Dominá- tor aratott (ebből hét az Alföldről. Kuncsorbáról in­dult és Nagymágocsról ér­kezett!. Sőt E—16-os kom­bájnjainkkal és Tátra szál­lítójárművekkel a szlová­kiai testvérgazdaságok is be­segítettek. — A kalász közvetlen le­vágása csupán res/.e a be­takarításnak. A szallrtás. a fogadás, a tisztítás, az érté­kesítés megszervezése épp­úgy fontos feladat. Itt sora volt fennakadás? — Örömmel mondhatom, hogy írem. Akárcsak kom­bájnból, szállítójárműből is érkezett elég segítség az Al­földről, visszaadva a koráb­bi hetekben általunk nyúj­tott segítséget. Szerencsére kevés terményt kellett szá­rítani. Azért mondom, hogs’ szerencsére, mert itt a leg­szűkebb a keresztmetsze- tünk, ugyanis mindössze két Colimán szárítóval rendel­kezünk. A fogadás, a tisztí­tás, a tárolás nem jelenteti gondol, elégséges rak tártér« rel rendelkezünk, egyébként is a megtisztított búza egy részét azonnal szállítottuk a Gabona- és Malomipart Vál­lalat szerencsi malmába és telepére. Mindkét helyen na­gyon korrekt módon, zökke­nőmentesen történt az átve­tek De ez elmondható a Bo­csi Sörgyárról is. ahová a sörárpát szállítjuk. — Ha summázni kellene az idei aratást, az idei ter­mést, mit emelne ki tanul­ságként az ágazatvezető'' — Elsősorban a betakarí­tásnál lapasztalt összefogást. Ügy a kombájn-, a szállító­jármű-vezető. mint a mag­táros. a terménvtisztrtó, vagy éppen a szakács a si­ker' érdekében munkálkod­tak. Tanulság a jövőre mi más lehetne? Soha rosszab­bul ne csináljuk’ (hajdú i.) közvetlenül a betakarítás­Bekecs! búzabőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom