Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

1984. augusztus 15., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Lörino után sem rossz? Dinnyeföldön, dinnyések közi Tavasszal már jártam ná­luk, akkor nem voltak ró­zsás kedvükben. A megké­sett talaj előkészítés, no, meg a száraz, szeles, ugyanakkor hideg idő miatt, emlékszem, sokat bosszankodtak. De mondták: reménykednek, mert egy jó meleg nyár, olykor-olykor kiadós, lan­gyos esőkkel mindent feled­tethet, rendbehozhat. Ügy látszik azonban, az idén'a remény csupán re­mény maradt, s a rossz kez­dés' az egész évre rányomja bélyegét. Annál is inkább, mert az idei nyár koránl­sem volt ideális a dinnve- termosztésre. Meg is késett jócskán az érés, most meg édes ugyan ez a dinnye, de valahogy mégsem az igazi. Szóval, napfényből, égi ál­dásból nem ártott volna több. El lhető tehát, hogy Hege­dé Mátyásék, kik Kesédről telepedlek e szezonra a ti- bolddaróci határba, s ha jól emlékszem, már huszon­hét éve „kéihazájúak”, az idei szezont nem sorolják a legjobb évjáratok közé. Pedig az én laikus sze­memmel nézve, nagyon szép ez a kéthektáiös dinnyetáb­la. Egy szál gyom, nem sok, annyi 'nincs a szertekúszó görögd i nn ye- in dák között.; Van viszont sok száz, sőt ezer . sötétzöld „tekegolyó", gömbölyű dinnye. Úgy ha­salnak ott a csaknem látó­határig ' húzódó, asztalsík szántóföldön, mint lövészár­kokból csupán rohamsisak­jukkal, kilátszó katonák. A táblát elkerítő zöld netlon- háló (amely mint megtu­dom; a kóbor nyulak . ellen védj, még inkább a gazda és családja gondosságát bizo­ny íj,ja. Mégis, valahogy nem igazi az örömük! " — Gond volt' már maga e szerződés is. Hogy hova értékesítjük ezt a rengeteg dinnyét — sorolja Hegede néni, a szóvivő. — Szinte az utolsó pidanatban sike­rült csak szerződési kötnünk, illetve a tsz-nek kötnie Gyöngyösön, a GYÖNGY- SZöV-vei, Most majd húsz vagonnyit oda szállítunk. Am ez ideig mindössze négy szállítmányunk ment el. Az is csak sárgadinnye. A gö­rög még ezután kezd érni. Együtt járom be Hegede nénivel a hatalmas táblát. — Láthatja, szarad min­den — mutat körbe. — Eső kéne. A műtrágya egy ré­szét ki sem szórtuk, mert minek. Ha nincs eső. úgyse jelentkezik a hatása . .. Itt, a tábla szélen meg a tarló­égetés nyomai látszanak. A szélső sorokat szinte meg­perzselte a hőség, meg a le­szálló pernyeiüst. Az álla­mi gazdaság, meg a tsz is ill, a közelünkben égette a tarlót. .. A dinnyeföld legtávolabbi végében mintha kisebb mé­retűek lennének a Szigetcsé­pi fajta, pirosbélü görög­dinnyék. Hegede néni bólogat. — Ezen a részen a szö­vetkezet nem úgy végezte el a vegyszerezést, ahogy azt kellett Volna. Sok a mocs­kos pajor. Az első kötést színié teljesen megette. Ezek itt már második, harmadik kölésűek. Ha esőt. nem ka­punk. kérdés, beérik-e? — Es ha nem? — Megyen savanyításra. Persze, ha találunk rá kun­csaftot. A dinnye egyébként kiváló savanyúságnak, ter­mészetesen akkor már ko­rántsem annyi értékű, mint-, ha gyümölcsként értékesitet-.. tűk, ,volpa. ^ — Hegede néni szereti a dinnyét? — Én-e? Nem eszek én meg belőle tán’ két kilót I sem. Én csak termelem. Ne­kem jobb a szőlő, meg az őszi barack. Bent. a deszkából Össze­illőit tárolóbódé húsé alatt azért minket megkínál jó­féle ezüst ananász és tur- kesztáni sárgadinnyével. — Ha egy hét múlva er­re járnak, már görög is lesz — mondja. — Jó lesz az még? Hiszen már elmúlt Lőrinc napja, es azt tartják ... — Badarság — vág közbe. — Nehogy elhiggyenek már ilyet! Szeptember közepéig a jó dinnye jó. Nekünk elhi­heti, nem most kezdtük a szakmát... ... és sorolják — .most már a férjével együtt —, merre is jártak a huszonhét diny- nyeszezon alatt. Siófok, Ma­gyaralmás, Kál, Somberek, Szentes, Dormánd . .. — Nem hencegés, de mi a színéről megmondjuk, mi­lyen a dinnye. — Az idei milyen? — Nem rossz. Persze, volt már jobb is — kapom a vá­laszt 'Matyi bácsitól. — En úgy önszorgalomból az idén is voltam néhány dinnye- termesztő helyen az ország­ban. A hevesieknél csapni­valóan gyenge, Komárom­ban, Győr körül elég szép, de ez évben legszebb Deb­recen és Mátészalka környé­kén. — Ilyenkor,- érés idején mi meg a dolga a dinnyeker­tésznek? —' kérdezem vége­zetül. — Hát a szedés, meg az őrzés! — hallom Hegede né­nitől. — Éjszakára ugyan kapunk, éjjeliőrt a tsz-től, de mi sem tudunk nyugod­., tan aludni: Ügy gondolom, érthető’.' Mi ezért dolgoztunk eddig, á kenyeret ebből vár­juk ... najdti Imre Pályázati felhívás A Magyar Népművelők Egyesülete Borsod-Abuúj- Zemplén megyei Területi Szervezete pályázatot hirdet a megyében tevékenykedő művelődési szakemberek ípe- dagógusok, könyvtárosok, népművelők stb.) részére. A pályázat célja: Szeret­nénk arra ösztönözni kollé­gáinkat, hogy elméleti és gyakorlati ismereteiket ma­gas szinten összegezzék, egy­ben elő kívánjuk segíteni, hogy a közművelődés terü­letén dolgozók eredményei mielőbb közismertté válja­nak. Pályázni lehet az alábbi témakörökben megírt mini­mum tíz gépelt oldal terje­delmű dolgozattal: 1. Az oktatási és közmű­velődési intézmények együtt­működése, továbbfejleszt eső­nek lehetőségei. (Különösen az általános niűvelődési köz­pontok keretében folyó együttműködés lehetőségei, gyakorlata.) 2. A közművelődés tartal­mi megújítására tett kísér­let tervezete, vagy a már megvalósult kísérlet leírása, elemzése, értékelése. 3. Művelődéstörténeti ta­nulmány (például: egy konk­rét művelődési egyesület tör­ténete, egy adott, település művelődésének története (le­hetőleg nagyobb időszakot átfogóan 50—100 év) stb Pályázni csak olyan tanul­mányokkal lehet, amelyeket ■Mg nem publikáltak, más pályázaton nem nyertek dí­jat' Nem lehet pályázni már elbírált szakdolgozattal, de lehet annak továbbfejlesz- tett változatával. A legjobb tanulmányokat a Borsodi Művelődés című folyóiratban megjelentet j ük A pályázatra beküldött ta­nulmányokat a Magyar Nép­művelőik Egyesülete szakmai szervezeteinek képviselő) bői álló zsűri fogja elbírálni. Dijak: mindhárom téma­körben külön-külön 1 db 1. díj: 3000 Ft 1 db II. díj: 2000 Ft 1 db III. díj: 1000 Ft A zsűri a . dijakat össze­vonhatja, illetve visszatart­hatja. A pályázatok az MNE ■ Borsod megyei Területi Szer­vezetének birtokában ma­radnak, de a kiadási jog to­vábbra is a szerzőé. A pá­lyázat jeligés, ezért az egy példányban gépéivé bekül­dött pályamunkák mellé le­zárt borítékban mellékelni kell a pályázó nevét, lakcí­mét és munkahelyének ne­vét, címét. A pályázatok beküldhetők: Magyar Népművelők Egye­sülete Borsod megyei Terü­leti Szervezetéhez, Miskolc, Széchenyi út 30. 3530. Beküldési határidő: 1081 november 15. A pályázat eredményhir­detése 1984- december 10-én, hétfőn 15 órakor lesz Mis­kolcon, az Ady Művelődési Házban. Megtanítás az épiteanyas- iparban Az építőanyag-ipari üzemek csaknem 45 millió forintot takarítottak meg az első fél évben azzal, hogy saját erő­ből, ezenkívül hazai és más szocialista országokbeli vál­lalatok segítségével megszer­vezték olyan termékek, al­katrészek gyártását, ame­lyeket eddig csak tőkés ál­lamokból tudtak beszerezni. Az idén 56 millió forint ér­tékű ilyen termék előállítá­sát tervezték, tehát az első hat hónapban már sikerült teljesíteni az éves előirány­zat 80 százalékát. A Cement­es Mészművek segédüzemei például maguk rendezkedtek be a kemencehőtároló egy­ségek több alkatrészének gyártására, amely révén 1.2 millió forintot takarítottak meg hat, hónap alatt. Csereiidiilieiés az ÓKÜ ben Az ózdi Kohászati Üze­mek az idén nyáron, a gyár üdülőiben, illetve üdü­lőtelepein eddig 1298 felnőtt és gyermek pihenéséi, bizto­sította. Csereüdültetés kere­tében Csehszlovákiában 30 nyugdíjas, az NDK-ban. a Rügen-szigeteken az OKU MAgozoi nyaraltak. Iskolák, óvodák átadása a megyében izentistvánon az idei alkotmány napi ünnepségek keretében adják át a kibővített általános iskola és művelődési ház épületét. ______ K étszeresen ünnep A hagyományokhoz híven az idén is számtalan intéz­ményt avatnak, illetve bő­vítési munkálatokat fejeznek be augusztus 20-ig Borsod megyében, a létesítmények átadásával - is megemlékezvén alkotmányunk születéséről. — Milyen gyarapodásról adhatunk számol az évfor­duló mostani ünnepén? — kérdeztük dr. Bucskó Mi­hályi, a megyei Beruházási Vállalat igazgatóját. — Az 1984-es év ebből a szempontból valamivel gaz­dagabbnak és eredménye­sebbnek ígérkezik, mint a korábbiak. Túlzás nélkül ál­líthatom, hogy most érkezett el annak a koncepciónak a megvalósítása — gondolok' itt a gyermekintézményekre —, amelyet a megyei tanács egyik korábbi ülésén határo­zatban is megfogalmaztak. Egy idézettel utalok erre: „Pozitívumként értékelhet­jük, hogy a középtávú terv­ben elhatározott ágazati és területfejlesztési arányok ér­vényesültek, s a gondok el­lenére is a községi beruhá­zások részaránya dinamiku­san növekszik, például az 1981. évi 134 millió forintos felhasználással szemben 1983- ban meghaladta a félmil- liárd forintot! Az összessé­gében eredményes fejlesztési tevékenység mellett is fi­gyelmet érdemel viszont, hogy néhány községi beru­házás megvalósítását előké­szítési, lebonyolítási és kivi­telezői hiányosságok hátrál­tatták. A tanácsok az új kö­vetelményekhez (magánépí- tések növekedése, verseny- szerű kivitelezés stb.) ha nem is zökkenőmentesen, de gyorsan és eredményesen al­kalmazkodtak. Érzékelhető­en javult a következő évek fejlesztéseit előkészítő mun­ka színvonala is.” Azért idéztem ezt részle­tesen, mert tulajdonképpen mottója volt. és lesz is a kö­vetkező években, a mun­kánknak. — Tehát ^ lőtér he került a községek fejlesztése? — Igen, különösen a gyer­mekintézmények vonatkozá­sában. Mezőkeresztesen, Szentistvánon es Mezőcsá­a helybelieknek ton például négy tanterem­mel bővültek az iskolák. Ar- noton és Forrón újak építé­sét fejezték be júliusban es augusztusban; sót, az arnóti iskola 200 adagos főzőkony­hát: is kapott. Növelték a ci- gándi általános iskola kony­hai kapacitását is. Az óvo­dákról, illetve bölcsődékről szólva — újabb ötven férő­hellyel bővítenék az ongai óvodát, Szirmabesenyön 100 férőhelyes óvoda es 200 ada­gos konyha épült, es szintén 100 férőhelyes óvodai adtak át Kazincbarcika kertváro­sában, 40 fős bölcsődét pe­dig Mezőkövesden, a Ságvá- ri útón. Leninváros gyer­mekorvosi rendelővel gyara­podott az elmúlt hónapban, Hejőbaba a napokban kapja meg a reg várt szociális ott­hont. A gyermekintézménye­ken kívül természetesen la­kásokat is adnak át az ün­nep tájékán, Sárospataké« például hamarosan 36 OTP-, Kazincbarcikán pedig 29 ta­nácsi értékesítésit lakást fog­lalhatnak el a tulajdono­saik. Bánrévén egy 72 négy­zetméteres eladóterű kis ABC-áruház építését fejezik be augusztus 15-én. — Az ünnep tújékán át­adottakon kívül várhato-e meg ebben az évben gyer­mekintézmény építésének be­fejezése? — Igen, méghozzá két, Ilyen szempontból kritikus helyzetben levő településen is: Sajóládon és Boldván. Az előző községben november­ben várható az új iskola át­adása, Boldván pedig talán a tanévkezdésig sikerül be­fejezni az új, négytanterme* iskola építését, és a régi epület felújítását. K. G. Az ország hármas ünnepet tart augusztus 20-án. Tizenhét esz­tendő híján ezer éve annak, hogy trónra lépett államalapító ki­rályunk, I. István. Harmincöt esztendős a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, és ezen a napon üljük az új kenyér ünnepét. A forróiak még eggyel megtoldottak — új iskolát avatnak oz alkotmány ünnepén. Jó hatszóz éve megyeszékhelye is volt Abaújnak Forró, a 18. század második felétől mezővárosi rangú település. Ha első is­koláját nem pusztítják el a gyakori hadjarások, két év múlva négy évszázados lehetne Egy oklevél tanúsága szerint 1586-ban Nagy Mihály „oskolamester'1 okosította a forrói nebulókat. A nagyon öregek még emlegetik, hogy a mostani kántoriak egykor iskola célját szolgálta, de a mai dédanyák, apák emlékezete már csak a ma is álló iskolaépületig hord vissza, amit 1905-ben emeltek, s 1960-ban négy tanteremmel megtoldottak. Az új. emeletes iskola a bőséges gyermekáldásnak köszönheti létrejöttét, mert jelenleg 364 iskolaköteles gyermek von Forrón (a fancsali felsötagozatosok is ide járnak). A Hernádmenti Építőipari Szövetkezet valóban rekordidő alatt hozta tető alá. 1982. december 2-án tervtörgyalás. 1983. február 14-én kitűzés, s egy jó hónap múlva már álltak az oszlopok, má­jusban o szerkezeti vázak is elkészültek. A régi épületek tanter­meit is rákapcsolták a korszeré kazánházra. A 15 milliós építményről elmondható, hogy megfelel a kor kö­vetelményeinek. A szövetkezet mesteremberei igyekeztek kitenni magukért, hi­szen zömmel maguk is forróiak, és ez a község a székhelyük. Nemcsak az embert ismerni meg lakva - egy iskolaépületet is, s ha hiba lesz a kréta körül, a használóknak nem kell messzire menni panaszukkal. A műszaki átadáson reszt vett szakemberek szerint az építők jó munkát végeztek. Erdőből szántóföld A mezőgazdasági műve­lésre alkalmatlan területek erdősítésével párhuzamosan ellenkező irányú folyamat is elkezdődött az országban: központi segítséggel isméi szántófölddé alakítanak át jelenlegi erdőket, amelyek földje jó minőségű, és re­ményteljes növénytermesz­tési hozamokkal biztat. A MÉM szakemberei pontosan meghatározták a következő években a tovább szélesedő program főbb követelménye­it. Abból indultak ki, hogy eledmiszertermelésre alkal­mas földeket lehetőség sze­rint ne foglaljanak el erdők. Erre most már nemhogy en­gedélyt nem adnak — a te­lepítési kérelmeket határo­zottan elutasítják —. hanem a megyei tanácsok vizsgála­ta alapján feltérképezik, hogy a korábbiakban hova kerültek fák a növények he­lyére. Ily módon a földvé­delem szempontjait érvénye­sítik az erdősített területe­ken is, mivel a szántóföldi műveléssel nyert élelmisze­rek az egyéb ágazatokkal szemben elsőbbségei élvez­nek. _ A megyékben gondosan feltérképezett területeken folyamatosan megindulhat majd az értékes földeli „ visszás zár ma ztatása”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom