Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÁG 4 1984. július 8., vasárnap Agria Játékszín '84 Elektra — Tisztújítás Orestes és Elektra találkozása: Gáspár Sándor és Fehér Anna. A Tisztújítás Langyos doktora (Székhelyi József) a szobalánynak (Fehér Anna) próbál udvarolni. Tapasztalatok, tanulságok A marxista egvetem egy éve Tizedszer várja az idén Eger a nyári színjátékok kedvelőit. Az Agria Játék­szín tizedik idényén ismét a magyar klasszikus vígjáték­irodalom egyik értékes da­rabját. valamint a 'égi ma­gyar drámák közül az első ismert magyar nyelvű tragé­diát kínálja az érdeklődők­nek : a vár Romkertjében megfelelő környezetben ke­rült és kerül még bemuta­tásra Bornemisza Péter Ma­gyar Elektrája — eredeti cí­mén: Tragoedia magiar ncl- venn, az Sophocles Electraia- ból —, a Líceum zárt udva­rán pedig Nagy Ignác vígjá­téka. a Tisztújítás. Mindkét darab előadását Valló Péter, az Agria Játékszín művésze­ti vezetője rendezte. Mielőtt érdemben szólnék a két előadásról, egy rövid kitérő engedtessék meg. A tizedik nyár alkalmából na­gyon érdekes, visszatekintést is tartalmazó műsorfüzetet jelentettek meg Egerben, benne a tíz esztendő pro­dukcióinak egy-egy képével, szereposztásával és az évti­zed alatt itt megfordult mű­vészek interjúival. Azért is tanulságos ezt áttanulmá­nyozni. mert kitűnik belőle, hogy a kezdeti célok miként változtak meg. miként lett az eredetileg a régi magyar dráma ápolására vállalkozó nyári színpadból — „alap­anyag hiánya miatt” — a vígjátéki irodalom értékeit bemutató színpad. Mindezt vem elmarasztalással, pusz­tán tényként érdemes meg­említeni. * Bornemisza Péter 1538-ban fordította magyarra Szophok- lész Elektráját. Az antik drá­ma fordítása gyakorlatilag az első ismert, magyar nvelvű tragédiánk, amely jól tükrö­zi a kor szellemét és a for­dító harcos antifeudalizmu- sát. Méltató] szerint a refor­máció és a humanizmus szin­tézise ez a mű, tükre a XVI. századi magyar társadalmi életnek. Valló Péter rende­zése; különösképpen pedig Jánoskuti Márta jelmezei e tragédiát még tovább „ma­gyarították“, s egészében igen jól értelmezett, másfél órás előadásban jelenítették meg Elektra tragédiáját. Az ismert történet, amely szerint mi­után Clytaimnestra férjét, Agamemnon királyt Aegis- tússzal, megölte, gyermekfiát, Orestest pedig nővére, Elektra más országba mene­kítette, Elektrára szomorú sors vár és húsz évet kellett reménykednie és várnia, míg e felnőtt Orestes visszatért, hogy atyja halálát gyilkosain megbosszulja. A játék elöl­járó beszédében Bornemisza Péter Szent Pál mondása­Qrfaimnestra: Almósi 6w» ként idézi: „minden írások az mi hasznunkra írattak”. S alighanem ez lehet a mot­tója Bornemisza Elektrája felújításának, újbóli bemu­tatásának. meg az, hogy egy nyári játék keretében néző- tömegekhez hozza közel ezt a remekművet és módot ad­jon néhány jó színészi ala­kításra. amelyek közül első­sorban Fehér Anna Elektrá­ját kell kiemelni, akinek já­téka különösképpen az Ores- tesszel való találkozás jelene­tében forrósodott fel, vala­mint Miklósy György meg­fontolt, bölcs Mesterét, Ores­tes oktatóját. A többi: Koltai Róbert Aegistus, Almási Éva Clytaimnestra .Gáspár Sándor Orestes, Pogány Judit Cho­rus. igó Éva Chrysothmnis alakjában állt kitűnően helyt; Reviczky Gábor kicsit kívül­állóként személyesítette meg Parasitust. a király áruló szolgáját. Egészében szép, ér­tékes, emlékezetes előadást láttunk. 4c A Líceum udvarán az itt már szokásossá lett rekvizi- tumokkal — vágtató lovas, meg lovas kocsi — kezdődött Nagy Tgnác Tisztújításának bemutatása. A darab a Ma­gyar Tudományos Akadémia 1842-es pályázatán száz ara­nyat nyert, a pesti Nemzeti Színház 1843-ban mutatta be. A szatirikus vígjáték egy vá­lasztási küzdelem keretében adja a megyei élet és általá­ban a feudális viszonyok de­rűs és kemény bírálatát. Minden oldaláról kigúnyolja a korrupt választási hadjára­tot. a kétkedést, a voksvá- sárlást és a megvesztegetést. Szerb Antal szerint nemcsak a maga korának a legjobb vígjátéka volt, hanem ma is tanulságos, mint szatíra. Ab­ba a legjobb vígjátéktípusba tartozik, amelyik humorának erejét a keserűségből meríti és nevetésével egy új rendet akar előkészíteni. A kitűnő darabból nagyszerű játékot produkált a rendező és nr, előbbi játékkal csaknem tel­jesen azonos szereplőgárda. A játéktér eléggé kicsire sza­bott volt, jóllehet a tágas ud­var is „játszott”. Fehér Mik­lós díszlete túlzottan* is puri­tán. Jánoskuti Márta jelme­zei jók, célszerűek, a hölgyek esetében szépek. Valló Péter híven ragaszkodott Nagy Ig­nác szövegéhez, ugyanakkor hagyta játszani a színésze­ket. A darab kínálta humor­lehetőségeket messzemenően kihasználták, sziporkázóan szellemes, ugyanakkor a sza­tíra szinte csontig hatoló élét is jól kihasználó, kelleme­sen szórakoztató játék szü­letett. amelyben talán csak az egyetlen kocsmai tömeg­jelenet érződött némileg túl­játszottnak. Székhelyi József dr. Langyos főorvos alakjá­ban szinte „lubickolt” a víg­játéki mulattatásban; min­den jelenete, minden meg­mozdulása harsány derűt váltott ki. ugyanakkor men­tes volt a hatásvadász fogá­soktól. mindenkor a jó ízlés határain belül maradt. Ha­sonlóan mulattatott Koltai- Róbert Farkafalvy alispán alakjában. Ismét remek volt Miklósy György a fogadós, az emancipációt váró zsidó kocsmáros megszemélyesíté­sében. Reviczky Gábornak ez a szerep sokkal több le­hetőséget nyújtott, remekül formálta meg a „megközelít­hetetlen” megyei hivatalno­kot. Igó Éva ragyogott Aran­ka sógornő alakjában. Igen tetszett Pogány Judit, az or­vos felesége, Fehér Anna a szobalány, Gáspár Sándor dr. Heves ügyvéd alakjában. Méhes László aljegyzőjére is érdemes volt figyelni. Jól szórakoztunk, amíg néztük. 4c És bizonyára jól fognak szórakozni azok a későbbi nézők is. akik esetleg kevés­bé fagyos nyári estéken ül­nek majd be a nézőtérre. Benedek Miklós Pető: Laezó József A nemrégiben befejeződött pártoktatási év fontosabb tapasztalatairól kérdeztük dr. Vancza Jánost, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának . vezetőjét: — Az elmúlt tanévben az ÓIG különféle tagozatain 2875-en, a pártiskolákon 69- en tanultak — mondotta az igazgató. — Javultak az ok­tató-nevelő munka tárgyi fel­tételei, összetételében fiata­lodott a tanári kar. Tovább erősítettük tanáraink elmé­leti, pedagógiai felkészültsé­gét, jó néhányan vettek részt továbbképzésein. elméleti konferencián. A Tanácsköz­társaság kikiáltásának és a KMP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére tu­dományos emlékülést szer­veztünk. Részt vettünk a me­gyei pártbizottság szocioló­giai vizsgálatában. Megnö­vekedett feladataink több lehetőséget, de nagyobb fe­lelősséget is jelentettek szá­munkra. Az ÓIG nemcsak a káderképzés és továbbkép­zés bázisa, de egyben ideoló­giai központ is, emellett egyre gyakrabban vagyunk részesei különböző politikai döntések előkészítésének. — Mire törekedtek az ok­tató-nevelő munkában? — Legfontosabb felada­tunk annak elősegítése, hogy a marxizmus—leninizmus elsajátításával növekedjen a hallgatók elméleti-politikai felkészültsége, erősödjön a párt politikájával való azo­nosulás, cselekvő kiállás. Ennek a feladatnak a telje­sítése a maii gazdasági, po­litikai viszonyok között na­gyobb erőfeszítést, differen­ciáltabb elméleti és gyakor­lati megközelítést igényel Bár a nyelvészeti világtér­képen már nincsenek fe­hér foltok, a „Hány nyelv van a Földön?” kérdésre még nem tudjuk a pontos választ — írja a szovjet if­júsági lap, a Komszomolsz­— Az asszonynak egy á*». va szót se! — Egy szót set! — Egy árva kukkot sei — Kukkot se!! — Szoknyás nekünk, óét n* legyen! x — Ne legyen!! Így kezdődött az összees­küvés. A férfiak összeeskü­vése. Plugor Ádám eszelte ki. Együtt mentek Keskeny Zsigával anyagot vételezni a külső nagy raktárba. A gödrös, rázós földúton lassan haladt a teherautó. Volt idő a beszélgetésre. Plu- gor pedig igazi mestere a be­szédnek. Most is úgy adta elő a mesét, merre járt a városban, hol evett-ivottked­vére valót, hogy Keskeny Zsiga szaporán nyeldekelt, mert szájában érezte az étel, meg az ital ízét. Ámuldozva hallgatta, * a végén azt mondta: — Elmennék oda szívesen magam is ... Plugor mindjárt kapott a szón: — Hisaen elmehetünk! A hét végén elmehetünk! — És jókedvűen kurjantva csapott rá Keskeny Zsiga vállára ... — ... Csinálunk egy jó kis murit, hopsz, te Zsiga! Keskeny Zsiga helyeselt: — Miért ne csinálnánk? Fizetjük a benzint, a kilomé­tert és kész. Ali, ugye, te is benne vagy? — kérdezte a sofőrt. A sofőr az ét gödreivel volt elfoglalva, s csak ké­sőbb válaszolt: — Én benne vagyok min­den muriban, de nem bt»­hallgatótól és oktatótól egy­aránt. A gazdaság és a po­litika megítélésében a kom­munisták és a párlonkívüli- ek véleménye is jelentősen differenciálódott. — Az oktatás bizonyára segíti a reális álláspontok kialakulását? — Törekedtünk a reáli­sabb társadalomszemlélet, az árnyaltabb szocializmus­kép kialakítására. Körülte­kintően foglalkoztunk társa­dalmunk fejlődésének lehe­tőségeivel. érveltünk a téves és torz nézetek, bizonyos il­lúziók, a néha tapasztalható konzervativizmus ellen. Ki­emelt tartalmi kérdésként kezeltük a nemzeti történel­münk, benne a közelmúlt szocialista fejlődésének va­lós bemutatását. Felszabadu­lásunk közelgő 46. évfordu­lója alkalmából ezt különö­sen fontosnak tartjuk a kö­vetkező tanévben is. .— Mi az, ami zavart, el­bizonytalanodást szül a hall­gatók között? — A hallgatók között is tapasztalható az, hogy a bél­ből és fizetésből élők egy része egyre közvetlenebbül érzi gazdasági nehézségein­ket. Sokaik véleménye szerint a jövedelmi viszonyok dif­ferenciáltsága nem tükrözi eléggé a munka szerinti el­osztás elvét. Ismeiák és ér­zékelik a pályakezdők gond­jait, de bíráltak a káder­munka gyengeségeit is. Vi­szont az is igaz, hogy a fog­lalkozások vitáin bizalom és elkötelezettség tapasztalható • politika támogatásában. — Milyen új módszereket alkalmaztak az oktatásban? — Az esti egyetemi és a párti skolai képzésben be vé­kája Pravda. Taian énért is fogadják a szakemberek szkeptikusan a legutóbbi ada­tot: Földünkön 3 ezer nyelv és 12 ezer dialektus van. Sok nyelv rokonságban van egymással, s hogy meg tud­tos, hogy a* elnök m bele­megy. — Nem biztos?! De a fer- telmes jóságát ennek az élet­nek! Mindig csak dolgoz­zunk, dolgozzunk? Szórakozás meg nuku?! Csak egy presz- azónák csúfolt koszos kocs­ma. van az egész faluban, ott még iszogatni sincs kedve az emberrjek. Elmegyünk abba a híres városi mulatóba, és kész! A dolog elhatároztatott, er­ről több szó az úton nem is esett. Plugor minden részletet el­tervezett, s úgy állapodtak meg, hogy délben beállít az elnökhöz a hármas delegá­ciójuk. A hír azonban előt­tük járt, s úgy tálalták az elnök elé, hogy: vasárnap a városba mennek a férfiak — asszonyok nélkül. Az elnök a hírre megrázta a fejét, s keményen azt mondta, hogy csak akkor me­het az autóbusz, ha az asz- szonyokat is viszi: így fogad­ta a hármas delegációt is. — Itt nem lesz semmiféle külön utazgatás. Ha a párt­bizottságiak megtudják, mit mondanak majd? Hót mifé­le nőpolitika ez, elvtársak?! És mit mondanak az asszo­nyok, erre nem gondoltatok? Nélkülük nincs semmiféle utazás, és kész! aettük az úgynevezett kis­csoportos oktatást. Erinek lényege, hogy az előadásokat és osztályfoglalkozásokat — a korábbi merev tormákat feloldva, új módszereket al­kalmazva — ugyanaz a ta­nár tartja. A tapasztalatok kedvezőek: u'z állandó rend­szeres közös munka elmélyí­ti a hallgatók és oktatók in­tellektuális és érzelmi kap­csolatát. — Az oktató-nevelő munka mellett az ÓIG mennyiben részese a megye politikai közéletének? — Tanáraink járják a me­gyét. különféle tanfolyamok, pártnapok előadói, együtt­működnek a KISZ- és a szakszervezet oktatási intéz­ményeivel, az egyetem mar­xizmus—leninizmus tanszé­kével. Jó kapcsolatunk van az országos társadalomtudo­mányi kutatóhelyekkel, ta­pasztalatcseréket folytatunk a szomszédos megyék test­vérintézményeivel. Tartalma« együttműködésünk van a városi pártbizottságokkal, egyre gyakrabban vagyunk részesei a megyei pártbi­zottság jelentései, elemzései készítésének. Ez az együtt­működés a közelmúltban be­fejeződött, szociológiai ku­tatás révén tovább erősödött. — As új tanév fontosabb célkitűzései? — Továbbra is alapvető feladatunk a marxizmus— ” leninizmus meg eredménye­sebb oktatasa. a hallgatók dialektikus es történelmi szemléletének erősítése. A pértpropaganda esaközeivel segítjük a XIII. kongres­szusra való felkészülést. juk különböztetni a „külön­böző nyelveket” a „varián­soktól”, pontos kritériumok­ra van szükség, amelyekkel a tudomány még nem ren­delkezik. A számítások sze­rint Földünk lakosságának kétharmada 11 nyelven be­szél és ír. Ezek a kínai, a hindi, az angol, a spanyol, az orosz, az grab, a bengáli, a portugál, a német, a fran­Hiaba is próbálták meg­nyerni a tervnek, az elnök hajlithatatlan maradt. Csakhogy a delegáció meg­kereste sorra a vezetőségi ta­gokat, és az utazást a veze­tőség megszavazta. Az elnök egyedül margdt a tiltakozá­sával, s még bosszantották is emiatt eleget. — Megérdemelnéd, hogy leged itthon hagyjunk, ne vigyünk magunkkal...! Aki az utaslistára felirat­kozott, azzal mind titoktar­tást fogadtattak: — Az asszonyoknak egr árva szót se! Egy kukkot se!!... Az elnök mind csak mér­gelődött: — Csak tudnám, mi a fe­ne bajotok van az asszo­nyokkal ?! — Hát mi lenne? Semmi. Mulatni akarunk egy nagyon jót, nélkülük, nyugodtan. Nna! Csak fék lenne rajtunk ott az asszony. — Hm! Jó a fék a kerék­páron is, partnak lefelé .. — érveit az elnök, de senki nem hallgatott a bölcselke­désére. Vasárnap - egész délelőtt járták a várost, az ódon, szűk utcákat, hosszan cso­dálták a szép barokk épüle­teket. Délután futballmeccs­re mentek, izgultak, kiabál­tak, szidták a bírót. Meccs után besorjáztak a fény«» Petra József Nyelvszámlálás cia és a japan. Jó kis muri i

Next

/
Oldalképek
Tartalom