Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
, 1984. július 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Kevés a fedett váróhely, nincs buszpályaudvar Szerencs tömegközlekedése FT A lakosság közérzetét nagymértékben befolyásolja az, hogy az adott városban, községben milyen a tömeg- közlekedés. Ezért nagy gondot fordítanak erre az érdekelt intézmények, vállalatok. Szerencsen a Volán 3. sz. Vállalat 3. számú üzemegysege latja el a személj'- és áruszállítási feladatokat. A városban a helyi közlekedés beindítását megelégedéssel fogadta a lakosság, ezzel ugyanis sikerült a korábban jellemző zsúfoltságot csökkenteni. Három vonalon (összesen 35 járatpárral) bonyolítják le a helybeni utaztatást (amiben szerepel a Szerencshez tartozó ondi járat is). Minden járat a vasútállomásról indul, amiből következik, hogy ez a város tömegközlekedési szempontból legfrekventáltabb helye. Problémát jelent, hogy itt nincs megfelelően kialakított fordulóhely a buszok részére, aminek kiépítése — az autóbusz-pályaudvarral és indítóállomással együtt — sürgős feladattá vált. . További gond még, hogy a megállóhelyek nagy részénél nincs fedett váróhely. és az. utastájékoztatás is kívánnivalót hagy maga után. A hiányosságok megszüntetése, valamint a színvonalasabb utaskiszolgálás érdekeben a tanács tárgyalásokat folytat a Volánnal. A város tömegközlekedését nagymértékben segítik a helyközi járatok is, mert ezek megállóhelyei azonosak á helyi járatok megállóhelyeivel. Mivel sok ember bejár dolgozni Szerencsre, így a csúcsidőszakban (reggel öt és nyolc óra, valamint 14—16 óra között) egyes járatokon zsúfoltság van. (mészáros) • Kereslet és kínálat a Bútorkoméi Nem olcsó nálunk a bú- • tor, s ez egyszersmind azt is jelenti,, hogy ha valaki nagyobb bútorvásárlásra szanja el magát, úgy jó időre meghatározza' közvetlen tárgyi környezetet. Mint azt Szegedi .Istvántól, a Bútor,- , kereskedelmi Vallalat Észak- .. magyarországi Kirendeltségének igazgatójától megtud-” tűk-: a lakosság szin^ és: íz-' lésvilága, .ennek megfelelően településkörzetenként, bútorkereslete is más és más. Hogy lehetölég mindenütt a kívánalmaknak megfelelő berendezési tárgyakat kínálhassák az üzletekben, ezért időről időre (évente körül-, belül negjnzen alkalommal) rendeznek • a gyárakkal közösen szakmai napokat Ilyenkor egy adott bútorgyár teljes áruválasztékát kínálják egy üzletben. (Jelenleg a miskolci Bútorker Áruházban tartott „Szatmar napokon" belül a teljes készlet . egyhalrmada a Szatmár Bútorgyár terméke.) Ezeken a szakmai napokon mutatkozó kereslet határozza meg a későbbi megrendeléseket. Ebből' a célból külföldi termékek bemutatójára is. sor kerül. A miskolci áruházban a jövő hónap végén például jugoszláv termékek vásárlással egybekötött bemutatóját rendezik meg, ahol a már forgalomban levők mellett 18—20-féle új termek is kapható lesz. A tapasztalatok alapján leadott megrendelésekre várhatóan mái' a második fél évben megérkeznek az első szállítmányok. (Kár. hogy ezek az igényes kivitelű, exkluzív bútorok, melyek ára m magasabb az átlagostól, OTP-re nem vásárolhatók.) A vállalat számara a bútorkészlet kiválasztásában segítségét jelentenek az ipari vásárok is. Az idei őszi BNV-n mar az 1985 első félévi igényeiről tárgyalnak. Az őszi vasárt rendszeresen felhasználjak közvélemény- kutatásra, mélynek keretében tájékozódnak a kiállított bútorokról kialakított véleményről, a Bútorker szereperői. a hiánycikkekről, a bolthálózattal kapcsolatos képről. -Ezen aktív piackutatás eredményeit a vezetők októberben közösen értékelik, s felhasználjak további munkájukban. — Mit a legnehezebb eladni? — Ilyen gondunk főként a különleges színű, es új formájú bútorokkal van. melyek a mar meglevő berendezésekkel nehezen társíthatok. Előfordul, hogy például az oly keresett termekből, .mint, a Bonanza étkező, csak zöld színű garnitúrákat szállít a román partner. Ilyenkor 2—3 hónapba is belekerül, míg mindet sikerül eladnunk. — Van-e olyan bútor, amiből nem túdják az, igényeket. kielégíteni? — Kevés a kolóniái stílusú bútor, és sajnos a legnépszerűbb elemes szekrényekből (Garzon. Réka) sem szállítanak a gyártok eleget: mivel önálló eladási joggal rendelkeznek, inkább- ezt a formáját választják a forgalmazásnak. — »»a lórid — Műemlékvédelem Kurityánban Sok könyvtár, klub panaszkodik,. hogy nyáron nem tudja összegyűjteni olvasóit, közönségét, mert a nyaralás ideje alatt sokan elvándorolnak, elutaz-nak. Kuri- tyánban. a November 7-e Könyvtár vezetője, úgy gondolta, hogy éppefi a nyári szünidő, a közép- és főiskolai, valamint egyetemi vakáció kínálják a lehetőségét,, hogy a hazatérő fiatalokat társasággá szervezzék. Létre is jött a könyvtárban működő ifjúsági szabadidő kör, melynek keretében számos érdekes, közös programot, szerveznek. Különböző pályákon élő, dolgozó embereket hívnak meg délutáni, esti beszélgetésekre. találkoznak írókkal, költőkkel, színészekkel és, hogy a' társaság valami „hasznot” is fel tudjon mutatni a vakáció végén, elhatározták, hogy kitisztítják a fahr határában levő pálos kolostor és templomrom környékét. A tarsa-' dalmi munkára e hét szombatján kerül sor. melyre meghívták a Herman Ottó Múzeum munkatársát is. aki szakmai tariacsaivk! segíti a helyszínen a múemlekmen- tő társasagot. m. 1, Arcok a termelőszövetkezetből Neve: Szepsy István. Életkora: 31 év. Iskolai végzettsége: kertészmérnök. Munkahelye; Mad, Rákóczi Szakszövetkezet. Beosztása: fökertesz. — Ügy tudom, az önök családjában aparol fiúra, nemzedékről nemzedékre hagyom dnyozódott a szőlő szeretete ... — Valóban. Bodrogkeresz- túriak vagyunk, s mint nagyon sok Tokaj-Hegyaljan élőnek, a mi csaladunknak is több száz évre visszamenőleg kenyere, szerelme, élete a szőlő. A hagyománj' szerint állítólag Szepsi Laczkó Máté prédikátor, az első aszúbor készítője is vér szerinti ősömnek tekinthető. Édesapám 1970-ig, halalaig a bodrogke- resztúri Béke Szakszövetkezet elnöke volt, s közismert, hogy ebben a gazdaságban a szőlő jelentette, jelenti a megélhetést. Szóval ebben nőttem fel, már gyeidnek ként sokat dolgoztam a szőlőben, később egyetemi éveim alatt a gyakorlataimat is a szakszövetkezet ültetvényeiben töltöttem. S mint gyakorló kertésznek 1975 óta itt Mádon ugyancsak a szőlő jelenti a kenyeret. — Manapság a népgazdasé '• minden területén nagyon sok szó esik a jovorol, a hogyan tovább lehetőse gerol. Világhírű borvidékünkön ön egy szőlőtermesztő gazdasag vezető szőlésze. Hogyan latja a tokaji bor jövőjét? Melyek azok a tennivalók, amelyek valóra váltásáért munkálkodni kell. Hegyalján (is)? — A szőlőtermesztés jövő- ■ báni feladatai között, véleményem szerint a két legfontosabb: 1. Olj’an kiváló alapanyag termelése, amelyből minőségi vagy kiváló minőségű bor állítható elő. Ezt az alapanyagot a legkiválóbb termőhelyeken kell megtermelni. 2. Olyan olcsó alapanyag termelése, amely leA fökertesz hetővé teszi az olcsó (természetesen elfogadható minőségű) bor mennyiségének megsokszorozását. Ezzel a belföldi (keresletet, mennyiségileg lehetne növelni. A termelési cél ilj’en szétválasztása minden egj’es borvidékén, sőt m^g üzemen belül is indokolt. — Ezt mi módon lehetine) megvalósítani? — A szetvalasz.tas eszköze elsősorban az ár es olyan társasági szerződés megalkotása. amely a termelőt érdekeltté teszi a kereskedelemben, elsősorban a töke« exportban. Az, ár önmagában is megfelelő termelés irányító, ha a mostaninál jobban differenciál. Ezenfelül \azonban szükségé« az. előirt technológia szigorú betartana is. Magyarul a termelő vállaljon részt a kereskedelmi kockázatból éppúgj’. mint a haszonból. — ,4z érdekeltség megteremtése mennyiben vonatkozik a forgalmazó vállalatokra? — Döntő, hogy ezek a vállalatok a gazdaságos exportban érdekeltek legyenek. (Értem alatta. hogy ettől függjön progressziven a bér- fejlesztésük és a beruházási lehetőségük is.) Ekkor ugyanis a vállalatok kényszerülnek a minőségi, a differenciált arak. illetve a piaci igények érdekében ható társasági szerződések alkalmazására. S nem utolsósorban a piaci tevékenység jó megszeli' ezésere! Szőlőtermesztésünknek hosszú távon csak akkor van ertelme. ha borainkat vegre nem érteken aluL exportáljuk. — A továbblépésben akadályozó tényező, hogy a tá- rolotér-kapacitas, a borászat műszaki színvonalának fejlesztése jelentős pénzeszközöket igényelne ... — Az ország hosszú távon akkor járna jól. ha tudná fokozni a feldolgozó kapacitást. Hiszen ez javítaná a minőséget, az exportlehetőségeket. Mivel azonban a fejlesztésre biztosított pénz a gabonara is kévés. így például belátható időn belül egy szövetkezeti kezdemenyezésű forgalmazási bázis elkepzelhetetien. Ennek el lenere. vagy éppen ezert a járható út: a termelőket, a kistermelőket be kell vonni a borászati beruházások megvalósításába, méghozzáx részvenj’esi alapon. Természetesen ez azzal is járna, hogy a termelők a vállalat vezetésében, ellenőrzésében is képviselnék magukat. — .4 korábbi évek. évtizedek mennyiségi szemlélete a telepítésekben különösen éreztette hatását. Ma ez is súlyos gond, és sok szakember szerint Tokaj-Hcgyalja gúzsba kötője a szűk fa jtaválaszték. . — A telepítéseket most én a jövőben is folytatni kell, de csak minőségi fajiakkal es minőségi területeken. A szoknyákra vagy meg lejjebb telepített. leromlott, hiányos ültéi vényeket, ki kellene vágni, az állami támogatás elengedése mellett. Ezeken a területeken termesszünk inkább gabonát, a népgazdaság i« sokkal jobban jár vele . .. Ami a íajtavalasztékot illeti, valóban szűk. Tokaj-Hegyal- : jan is engedélyezni kellene I néhány kiváló minőségű korai szőlőfajtát, olyanokat, amelyek jól cukrosodnak, minden évben közel azonos minőseget adnak. Gondolok itt a Tarcal-sovozatra. a Zen- góre. a. Szürkebarátra, a Sauvignonra. Ezek a fajták önállóan is alkalmasak az áruválaszték bővítésére, de elsősorban kiváló házasítasz anyagok. — Optimista Hegyalja jövőjét illetően? — Feltétlenül. Ha itt, a világ egyik legkiválóbb minőseget tenné szőlóvideken mi •szakemberek item tudjuk megoldani a felmerülő problémákat. akkor az azt jelenti, alkalmatlanok vagyunk szakmánk gyakorlasara. Szembe kell nézni a ténjek- kel, s alkalmazkodni kell hozzá! A költségek megnövekedtek, a minőség az egj'etlen dolog, amivel kereskedni lehet. Egyébként is a minőség az egyedüli, ami biztosíthatja . a hírnevet, ugj’anakkor ez kell, hogy garantálja a termelési kedvet, a jövedelmezőséget. A szőlőtermesztés munkaigényé miatt újra kisüzemi ágazattá válik. Éppen ezért az integrálás nagj'on fontos. Nekünk nagyüzemeknek pedig a teljes vertikumú eg.vüttműkö- dést kell megvalósítani, az érdekek tiszteletben tartása mellett. Bízom benne, hogy Tokaj-Hegya Íján erre ma már mindenki hajlandó, vagy elöbb-utóbb mindenki hajlandó lesz Mert a sláger szerint: egyedül nem megy... Se nekünk, se masoknak. Hajdú Imre A vasút nem lazíthat / Beszélgetés a MÁV vezérigazgatójával Egyre többször olvashatunk mostanában a magyar vasútról. 01>rkor felháborodott olvasók panaszkodnak a pisztkos és késő vonatok miatt, máskor a MÁV illetékesei beszélnek súlyos gondjairól. É kettős szorításban rendkívül nehéz egy vezérigazgató helyzete, különösen akkor, ha mindössze fél éve áll az ország vérkeringését jelentő MÁV élén. Bajusz Rezső vezérigazgatóval az idei tennivalókról, a gondokról és saját céljairól beszélgettünk. — Mióta, felemelték a menetjegyek árait, rossz idők járnak a MÁV-ra. rohamo-, san csökkent az titasok száma s velük a bevétel. „Ráadásul a szállítások sem érik el a korábbi szintet: Várhatóan meddig tart ez ® tendencia? — Az év első négy hónapjának adatai alapján úgy tűnik, hogy az utasforgalom csökkenése megállt, sőt, minimális, 0.9 százalékos növekedés következett be. Ez jnég önmagában nem sokat jelent, hiszen nem mindegv. hogy valaki Budapestről mondjuk Ceglédig vágy Debrecenig utazik. Az utaskilométerek száma mintegy 2 százalékkal emelkedett, tehát általában hosszabb távra váltottak menetjegyet. Örvendetes az. is. hogy a nemzetközi utasforgalom bővült, a szocialista országokból 20 százalékkal több utas váltott a vonatainkra menetjegyet. Sajnos az áruszállítás adatai már nem ilyen kedvezőek. Bár az ipari termelés nem csőikként, mégis 4.2 százalékkal kevesebb árut szállítottunk, mint * tavalyi év ugyanebben az időszakában. Igaz, a kevesebb árut hosszabb távra vitték a vagonok. Most széleskörűen elemezzük az adatokat, hogy kiderítsük a csökkenés okát. Valószínűnek tartóm, hogy nemcsak az ország iparának termelésé befolyásolja az áruszállítást. Péidául 1968- ban is , jelentősen . mersek lö- dött a MÁV . hazai szállítása. "ugyanígy az, ,1.972-es esztendőben. amikor .visszafogták a tjeruházásokat. Versenytársaink. a közúti szállítók. viszont alig éiezlék még a gazdasági teljesítmény hullámzását. Az elemzes még nem fejeződött be. de Véleményem szerint a forgalom mérséklődését erősítette, hogy a versenytársak jobban kihasználják az. utóbbi években a lehetőségeket, s nagyon sok cég mindinkább saját teherautóival küldi el termékeit. — Bár attól nem kell félni. hogy a MÁV kiszorul a piacról, mégis most létkérdés a forgalom es a bevétel növekedése. A MÁV .állami támogatására egyre kevesebb a pénz. Milyen módon lehetne ilyen magas jegyárak és tarifák mellett visszacsábítani az elnártolt utasokat és szalutokat? — Az elmúlt két éviién 30 millióval kevesebben utaztak nálunk — ennyi embert valószínűleg a következő években sem tudunk visszacsábítani. Az. eddig adott kedvezményeink nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért 1985-től kezdve másfajta előnyöket adunk maid utasainknak. Már megtettük a kezdeti lépéseket, például a nyári szezonban 7 vagy 10 napra bérletet lehet váltam a Balaton partján, a nyugdíjasok hétfőtől péntekig 20 százalékos kedvezményt kapnak stb. Az előszállításra adott kedvezményen is módosítanunk kell. Nagy ei-edmenynek tekinthetjük majd, ha végre sikerül néhány százalékkal növelni az utasforgalmat s nem csökken tovább az áruszállítás. Sajnos nem emelhettük fel az. export- import , szállítások tarifáit. Emiatt az idei bevételünk körülbelül 400 millió forinttal lesz kisebb a tervezettnél. i— Ar .utasok nemcsak a magas viteldijak miatt pártoltak el a vasúttól. Sokszor késnek a vonatok és nem is mindig tiszták a kocsik... — Naponta 2400 vonatot indítunk, ennek mindössze 2,3 százaléka késett az év első negv hónapjában, 0,3 százalékkal kevesebb mint tavaly. Ez az arány nem túlságosan magas, figyelembe véve a pálya állapotát. Persze ez nem vigasztalja az eppen késő vonaton utazókat. A tisztaságra sokan panaszkodnak. ám több mint 300 millió forintba kerülne a gépesítés. Embert erővel sem győzzük, mintegy 300 kocsitakarítóval többre lenne szükségünk. Ezért minden negyedik kocsi piszkosan indul el. Pénz és munkaerő híján sajnos igen keveset tehetünk. —" Ez átóbbi megállapítása valószínűleg a vasút egészére érvényes, az egyre nyomasztóbb munkaerőhiány m i att mind ne h eze bben birkóznak meg a feladataikkal. S változatlanul igaz, hogy a magyar vasút technikai színvonala, a mozdonyok, a kocsik és a pályák állapota tovább romlik. Egyre több szakaszon kell például a sebesseget korlátozni. Előbb-utobb elkerülhetctlén- ve válik a több tizmillfárd forintba kerülő korszerúsi- tés ... — Körülbelül 35 milliárd forint pótolhatná a több évtizede fölhalmozódott elmaradást. egy ötéves terv időszaka erre key es. A költségvetés pedig jelentősebb összeggel nem támogathat bennünket, hiszen egveb fontos célokra is kevés a pénz. A munkaerőhiány szántén aggasztó mereteket ölt. 132 ezer ember dolgozik nálunk, körülbelül 12 ezerrel kevesebb a szükségesnél. Főleg a számunkra rendkívül fontos. alig gépesített munkaterületeken kévés az ember, nincs elég sarus, váltókezelő, kocsirendező. Bar rengeteg túlmunkával, a szabadnapok ledolgozásával egy hónapban megkeresik a tízezer forintot is. még sincs „túljelentkezés”, mert a munka rendkívül megerőltető. Sokszor kérdezték már tőlem. hogy vajon sajnáltatni akarom-e a MAV-ot az ilves- fajta statisztikákkal. Nem, de a Valóságot mindenkinek tudnia kell- Információim szerint az ország sok más vállalata is hasonlóan súlyos problémákkal küszködik, A különbség csak annyi, hogv mi nem csökkenthetjük a ..termelésünket”, mi nem lazíthatunk, Mi nem indíthatunk kevesebb vonatot, mert az. árut. az utasokat el kell vinni mondhatni mindenáron Remélem «az 1985-ös sza bá l.vozóváltozások könnvi- tenek maid a he'vzetür'kön. Jobban meg tudiuk maid fizetni a munkatársainkat, és így sikerül megállítani a munkaerő elvándorlását — mondotta a vezérigazgató. L. M. 1 \
