Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-13 / 163. szám
eSZJWUMAGYAÄQRSZAG 4 Jfjf, W84, július 13,, péntek Jelenet az előadásból A cigánybáró lappírclt, avagy a szatíra iszayni lényei MHSZ-munka Kazincbarcikán Eredményes versenyzők, iskolai utánpótlás A zene mindenkié — ez a hatalmas transzparens fogadja a diósgyőri vár főlépcsőjén feljutó nézőt, s van éfoben a mondatban valami mentegetőzésféle, egy diszkjét „pardon”, s van valamiféle kihívás is. Tudniillik operettről van szó, még ha nem is akármilyenről, nem is akárkitől. De úgy tűnik: Johann Strauss Cigánybárója — melyet nemegyszer maga az Operaház tűzött műsorára — sem kivétel, s a librettó alapjául szolgáló Jókai Mór írta történet sem jelent garanciát a pedigréhez. Esetleg éppen ellenkezőleg. Mert az operett, az operett, megvan a saját kultúrpolitikai — pro és kontra — hagyománya, s ^bjiez napjaink művészeti gyakorlata újabbakat szaporít, lévén lehetetlenség a Ma Tháliájára úgy íeltűz- ni ezeket a zenei flittereket, hogy abban ne csillogják határozott művészi állásfoglalás, vagy legalább annak igénye. Gondoljunk például Íja cső Péter legutóbbi filmjére: nyilvánvaló, hogy a Te rongyos élet... szövegű operettslágert — egyelőre — képtelenség úgy elénekelni, ahogyan annak előtte tették. Az új „akusztikai” elem révén valami „beugrik” a hallgatónak, valami, amiről korábban fogalmai nem, legfeljebb sejtései voltak. Feltéve persze, ha látta a filmet. És éppen ez a „feltéve” az, ami , Gothár Péter Cigánybáró-rendezésének is a kockázata. Mennyire „veszi a lapot” a közönség, mit kezd a hangsúlyeltolódásokkal, a szövegkönyvi módosításokkal — vagyis mit Néhány hete Magyarország vendége volt Kabir Be- di amerikai filmszínész, akit általában csak Sando- kanként emlegetünk a televízióban sugárzott azonos című kalandfilmsorozat főszerepe okán. Igazi nevét alig-alig ismeri a közönség, Sandokan viszont közámulat és -bámulat tárgya. Nos, ez a Kabir Bedi hollywoodi filmszínész az elmúlt hónapban nyílt levelet írt a Screen International című lapnak: „Azért írok Önöknek, hogy figyelmüket felhívjam és segítségüket kérjem a filmek szereposztásában alkalmazott faji megkülönböztetés megszüntetéséhez. Felháborodásom akkor érte el csúcspontját. amikor kiderült a Kim, a legújabb CBS- fiJm szereposztása. A két indiai főszerepet két fehér bőrű színész — Bryan Brown és John Rhys-Davis — kapta meg. Mindketten jó színészek, de mindketten alkalmatlanok a szerepekkezd a Miskolci Nyári Zenés Színház újabb produkciójával? Félreértés ne essék: ami a diósgyőri vár két bástyája között (az előadás helyszínén) történik, az — a klasszikus operettfel- fogás szabályai szerint, is — perfekt játék és muzsika. Gárday Gábor Carnerója, Szüle Tamás Zsupánja, Pe- rencz Béla Barinkayja komikumban és szenvedélyben bővelkedő alakítás, magas szintű, tiszta interpretáció. Csakúgy, mint a női főszereplőké, az Arzénét megszólaltató Kovács Brigittáé, a Mirabellát éneklő Várhegyi Mártáé, a Cziprát alakító Németh Judité; s miként Csákányi Eszter Mária Teréziája és Csonka Zsuzsa Szaffija is rendkívül élvezetes, biztosan intonált, a szabad tér csalóka hangzásviszonyai felett is határozottan uralkodó tolmácsolás. Ha táncnak nem is túlságosan intenzív, de színpadi tömegmozgatásnak látványosan ható koreográfiát kapunk (Gésler György munkája), a társulat zenekera (Selmeczi György, illetve Kovács László dirigálásával) továbbra is odaadó figyelemmel, tartja jó formáját. A karikírozó, színes jelmezeket Máger Ágnes tervezte, a vár „objektív” romantikáját, s a tornyok közt imbolygó holdat is bekalkuláló díszlet a rendező ötlete. A színpad leleménye továbbá az a néhány kulisszakép is, ami egy-egy jelenet honosítását célozza, az úgynevezett couleur locale duplacsavarja (az ominózus kincset például a diósgyőri városközpont bérházaival körülbástyázott diósgyőri vár re(Ha ez nem faji megkülönböztetés, akkor miért van az, hogy én — ázsiai, Indiai színészként — sohasem alakíthatok ausztrál birkanyírót, vagy portugál hajóskapitányt!...) Fizikailag el tudnám játszani ezeket a szerepeket. De* nem erről van szó. A lényeg az, hogy a Kim voltaképpen egy széles körű probléma része: a szereposztási diszkriminációé. Szakadatlanul beleütközöm ebbe a problémába, amióta Hollywoodba jöttem, vagyis hat éve. Mivel a fekete bőrű színészek kiharcolták jogaikat, ma mar senki sem merne Hollywoodban fehér bőrű színészt alkalmazni egy fekete szerepében feketére festve, még dublőrként sem. Ázsiai főszerepekre ugyanakkor minden további nélkül barnára festenek fehér színészeket. panorámaképe előtt találják meg). És ezzel már megint a „feltéve” komplexusomnál tartok, bár bízom abban, hogy a miskolci publikum a Jancsó Miklós-féle Csárdás- királynő óta beavatottnak számít, s pontosan regisztrálja a szatíra fényjeleit, azokat a villanásokat, amelyek a tradicionális műfajú darab, majdnem — tradicionális tükréről visszaverődnek. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy a — Tom Wolfe által oly szellemesen — „Aha .'’’-jelenségnek nevezett állapot valójában csak a második felvonás alatt következik be, az első kicsit hosszú, sok benne a „még akármi lehet” mozzanat, s azt sem hallgathatjuk el, hogy a harmadik felvonás szellemes in- termezzói ellenére sem nyújt igazi, határozott befejezést. A darabnak inkább „vége” van, mintsem zárlata. A rendezés eredetiségéből és értékeiből mindezek azonban távolról sem vonnak le annyit, hogy ne állíthatnánk könnyű szívvel: A Cigánybáró méltó utódja a már említett Csárdáskirálynőnek, tehát egy olyan koncepciónak, amely anélkül, hogy megfosztaná a művet, az előadót és a közönséget az adott darab hagyományos interpretációs lehetőségeitől, s annak előnyeitől, hogy lemondana a zene és a színház igényes, slamposságtól mentes ötvözéséről — nos, ennek ellenére kötelesség- szerűen igyekszik megragadni benne azt is, ami kizárólagosan mai, azt, ami csak jelenünkből táplálkozhat. D. Szabó Ede (...) Számtalan ilyen példa v.an, s aki akarja, összegyűjtheti őket. Nézzük tehát a következő szokványos védekezést: "Nincsenek ázsiai sztárok.« Ezt sem vitatom. Talán ketten vannak. Omar Sharif és Ben Kingsley, akik indiai származásukkal együtt lettek híresek. Az igazi kérdés persze az, miért nincsenek sokan az ázsiai sztárok. Azért, mert nem úgy alkotják, nem úgy támogatják őket, mint a feliér bőrű sztárokat. (...) Számos ázsiai színész megtette mindazt, ami tőle tellett. En is megfizettem a tanulópénzt. Tizennégy éve vagyok színész. Hat évig Indiában játszottam, két évig Európában és csaknem hat évig Hollywoodban. (...) Európában két év alatt eljátszottam a címszerepet Europa legnépMezőgazdasági statisztikai zsebkönyv, 1983 Egyik népszerű statisztikai kiadványunk a mezőgazdaság legfontosabb és legújabb adatait tárja a szakmai körök és a téma iránt érdeklődő szép számú olvasóközönség elé. Fejezetei sorra veszik az ágazat valamennyi területét, szektorát az erdő- és vízgazdálkodást is beleértve. A közölt adatok többsége országos helyzetképet tükröz. és főként: az elmúlt év eredményeit jellemzi. Sorra veszi a termelés személyi, anyagi, technikai feltételeinek és eredményeinek alakulását. külön kimutatva az állami gazdaságok és kombinátok, valamint a termelőszövetkezetek részarányának jellemzőit. Közli a mezőgazdasági termékek értékesítésére és az árak alakulására vonatkozó táblázatokat is. A megyei adatokra kitérve, a kötet nemzetközi adatokat is közöl, és a publikált mutatók összehasonlítási lehetőséget nyújtanak a KGST-tagországok, valamint az egyéb — fejlett mező- gazdasággal rendelkező országok termelése között. Békefesztivál Harmadik alkalommal rendez békefesztivált augusztus 4—5-én Pusztavacson, az ország geometriai középpontját jelző emlékműnél és környékén a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Képes Üjság szerkesztősége. A kétnapos fesztivál eseménysorozatáról csütörtökön rendeztek sajtótájékoztatót Örkényben a Béke Termelő- szövetkezetben. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára a találkozó politikai jelentőségét kiemelve hangsúlyozta: a feszült, konfliktusoktól terhes nemzetközi helyzetben a Béketanács minden lehetőséget megragad, hogy alkalmat teremtsen a magyar nép békeszere- telének demonstrálására. A politikai programokról a Békelanács főtitkára a többi között elmondta: a fesztivál színhelyén felállított szabadtéri kisszínpadcm magyar és (külföldi közéleti személyiségek válaszolnak a résztvevők kérdéseire. Ugyancsak itt mutatják be a békedal-pályázat- ra beérkezett legjobb műveket. A politikai kaszinóban egyszerre 500 látogató adhat számot ismereteiről. szerűbb tévésorozatában, a Sandokanban. (...) Hollywoodban hat év alatt a legjobb szakmai ügynökökkel mi volt a legjobb szerepem? Egy nehézfiú, egy James Bond-filmben! A többi csak "érdekes kóstoló« volt.” Amikor a Sandokant vetítették, meg megismételték, százezrek nézték ámulattal, irigyelték, félistent látlak Kabir Bediben. Amikor néhány hete itt járt, szinte tömeghisztériát okozott rajongóinak táborában. S íme, a félisten élete sem fenékig tejfel. Hat év alatt egy mellékszerep jut neki ... Vajon az újságbeli nyílt levél, a nyilvános panasz előbbre viszi-e á sztárok ranglistáján, vagy a Sandokan dicsőségéből él-o majd továbbra is? (bar*) A közelmúltban tartottak titkári értekezletet az MHSZ kazincbarcikai vezetőségénél, ahol számot adtak a klubok munkájáról, a versenyzői gárda legoptimálisabb képzéséről, az iskolákban végzett honvédelmi nevelömun- káról, a bázisok fejlesztéséről. Az elmúlt évek munkájáról és a további tervekről beszélgettünk Bagyal József századossal, az MHSZ kazincbarcikai városi vezetőségének titkárával. — Sikerült létrehozni az állandó versenycsapatokat az összelett honvédelmi versenyre, a honvédelmi kupa lövészversenyre és egyéb szakterületeken — tájékoztatott a titkár. — Ezekre a versenyformákra speciálisan képezzük a fiatalokat. Az elmúlt három év tematikus munkája már 1983-ban megyei második helyezést hozott az ÖHV-ben, idén városi csapatunk első helyezett lett. Eredménye még, hogy ezen a területen két kazincbarcikai fiatal is tagja a megyei válogatottnak, Gálám bosi Tímea vegyipari szakközépiskolás és Regös István, a BVK dolgozója. Az »több említett versenyző eredményei alapján bekerült az országos válogatottba, s a közelmúltban egy Csehszlovákiában rendezett nemzetközi versenyen vett részt. Megyei értékelés alapján Miskolc mögött a második helyen vannak a kazincbarcikai fiatalok, az ÖHV, az úttörő honvédelmi kupa lövészversenyek és a tartalékos honvédelmi versenyek eredményei szerint. — És a többi szakági *»- senyékben? — A hároméves, újfajta felkészítési módot tekintjük mintának itt is. Az edzőtáborok, versenyek feszesebb, precízebb szervezését és természetesen a versenyzők szakirányú felkészítését. Az edzőtáborok szervezésében sokat segítenek azok a vállalatok, intézmények, amelyek patronálják szervezetün- ket. — Szép sikereket érlek ei a rádiósok .... — Valóban, a megyei és országos versenyeken dobogós helyezettjeink vannak. Közülük is kiemelkedik tel- jesítmenyevel Jenei Zsolt, aki háromszoros magyar bajnok, és még gyermekkorában a Lenin Ifjú Távirásza versenyen hívta lel magára a figyelmet. Teljesítményét főtitkári dicséret is illette. Pillanatnyilag edzőtáborban van, készülnek társaival együtt a koreai versenyre. Nemcsak versenyeken szereznek népszerűséget rádiósaink. A sokfelé emlegetett és értékelt „kazincbarcikai le- lefondok;i.or”-szolgáItatást az ő segítségükkel valósították meg. Közülük is kiemelkedik Pál Miklós, a szolgáltatás szellemi atyja. A többi sportágban is, remélem elindult egy egészséges lej lódé«. — A modellezőknek adott lenne a sokak által emlegetett kazincbarcikai csónakázó tó kihasználása. Vannak-e ezzel kapcsolatba n elképzeléseik? — Megyei bázis lehetne és a tervek szerint lesz is a ha jómódéi lezők számára a tó. Jelentős segítséget kapunk a fejlesztéshez, elképzeléseink támogatásához * helyi párt- és állami szervektől. A könnyűbúvároknál most elsősorban a bázisuk megteremtése a lényeg, és a tömegsport mellett a minőségi, a versenysportot szeretnénk előtérbe helyezni, és ennek a szakágnak a munkájába is bevonni az ifjúságot. — Kazincbarcikát úgy is emlegetik, mint iskolavárost. Hogyan végzik a fiatalok honvédelmi nevelését? — Városunkban egy főiskola, öt középiskola és tíz általános iskola van. Kazincbarcikán az átlagéletkor még mindig harminc év. Számítunk a fiatalokra. Pillanatnyilag két MHSZ-szak- tanlerem van; az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában és a központi általános iskolában. Elképzeléseink szerint a harmadikat a gimnáziumban, szeptember 29-én adnánk át. A szaktantermek felszerelésén túl, az iskolai honvédelmi napokra a városi vezetőség adja a technikai eszközöket, valamint az előadó szakembereket. — Vanwilc-e iskolán kívüli nevelési lehetőségeik? — Idén adtuk át a haditechnikai parkot. Haditechnikai eszközökkel felszerelve, amelynek segítségével ezen a módon is szervezhetnek az iskolák honvédelmi napokrfl, rendezvényeket. Az alapösz- szeg 200 ezer forint volt, amelyet a városi tanács adott, ezen felül 2500 óra társadalmi munkát végeztek az MHSZ-esek és a vegyipari fiatalok. — Miben számíthatnak az MHSZ-esek az iskolákra? — Fejlődött a gépjármű- iskolánk tanfolyamainak szervezése, illetve nőtt azoknak a száma. Együttműködési szerződésünk van a gimnáziummal, akik minimális költségterítés melleit biztosítanak számunkra, oktatási célra tantermeket; így lehetséges a három, egy időszakban szervezhető tanfolyam, amatőrök, tanulók számára. Ezen felül természetesen képezzük a sorköteles fiatalokat is. Felújítjuk a gépjár- műiskola bázisát, amihez a patronáló üzem, a BVK két szocialista brigádja nyújt jelentős segítséget. Két hónap múlva készül el a tervek szerint. — Vannak-c még fejlesztési elképzelések? — Üj rádiósbázist is szeretnénk létrehozni, saját, kazincbarcikai erőből. A városi tanács térítésmentesen biztosított terveinkhez területet, ahol az MHSZ-esek, a BVK és a többi patronáló üzemek segítségével épülne fel. — Hogyan alakullak a területi átszervezések? — A városban levő klubjainknál már megvannak a közép- és hosszú távú tervek. Az átszervezéssel több mint harminc község tartozik hozzánk. Közös elképzeléseket kell kialakítanunk a területek, klubok vezetőivel. A városi vezetőség differenciáltan juttat majd közvetlen támogatóst a kluboknak eszközfejlesztésre. Ebben a munkában is számítunk a városi vezetőség mellett működő honvédelmi oktatási bizottságunkra, valamint a jelentős munkál végző agitáció« es propagandabizott- ságunkra. Hópeczf Edit , Sandokan panasza
