Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
tSftA. füGej 12„ csütörtök — ■; £ssm.*w4 ^Nézőtéri meditáció Saffácái), m filtatsial a nászágyon Gerro-d Déponfie« és Pierre Richard a Balfácán egyik kockáján. ' A ma kezdődő filmhét áj filmjei közül kettőt mutatunk be a* alábbiakban. Ügy tűnik, e két film alapján, hogy a filmforgalmazás a beköszöntött nyári melegre való tekintettel nem akarja szellemi munkával terhelni a nézőket, csak szórakoztatni akarja őket másfél órán át, mégpedig olyan művekkel, amelyekben a legolcsóbb humoreszközök, az önismétlések, a mindenkor bevált patentek csiklandozzák a nevetőizmokat. Két eltérő jellegű filmről van szó, és sajátos módon egy sor azonos jegy fedezhető fel bennük. Balfácán a címe a Francis Veber rendezte francia film- vígjátéknak és legfőbb szereplője Pierre Richard. Amióta ez a komikus jó néhány éve, mint „magas szőke férfi, felemás cipőben” megjelent hazai filmvásznainkon, tulajdonképpen minden filmjében ugyanazt csinálja. Kétbalkezes, kétballábas, csetlik- botlik, nekimegy az üvegajtónak, beesik a gödörbe és ha a sivatagos területen egy feinégyzet me ternyi lapos talaj adódik, ő biztos, hogy odalép, az elsüllyed alatta. Peches ember, s ebben a filmjében is egy ilyen figurát játszik, akit arra használnak fei, hogy főnöke elrabolt lányát, aki hasonlóan kétbalkezes volt, egy hivatásos magánnyomozóval együtt felkutassa Mexikóban, illetve Dél-Amerik'a őserdeiben. Azért esett rá a választás, mert egy pszichológus szerint sp eltűnt balkezes nyomára csak egy másik balkezes vezethet. Pierre Richard végigszerencsétlenkedik másfél órát, a nyomozót játszó Gerard Dépardieu társaságában, de ismert manirjai egy negyedórán belül kifogynak, önismétlésekbe csúszik minden, és ez még akkor is unalmas, ha pillanatnyi derűt fakaszt, és ha érdekes tájakon keresztül is folyik a kergetőzés. Altatódal a nászágyon címmel látható most Miskolcon egy olyan film, ami még országos bemutatásra nem került. Származását tekintve olasz, a rendezője Tonino Cervi és egy Pirandello- műre alapszik, de annak nagyon szabad feldolgozása. A története szerint egy szicíliai koldusszegény báróivadék szerelmes egy szép polgárlányba, akit szegény szülei egy dúsgazdag aggastyánhoz adnak férjhez azzal a meggondolással, hogy az hamarosan elpatkol, és az ifjú báró lehet a következő férj. A történet persze nem így zajlik, más fordulatokat vesz, kár lenne elmesélni, a poénokat előre lelőni, de amíg ezt a filmet nézzük, eszünkbe jut a fentebb említett Balfácán. Mert ez a báró, mintha testvére, vagy unokatestvére Jenne a Pierre Richard által megszemélyesített figurának, ez is olyan kétbalkezes, és ennek a filmnek a fordulatai, humoreszközei sem sokkal nemesebbek, mint azé. A pikantériát sejtető cím igazat mond, az altatódal valóban elhangzik a nászágyon, és az ifjú menyecske valóban nagyon vonzó, ám a filmnek minden más figurája túlrajzolt, agyonkarikírozott, és ha a történet fordulatos és szellemes is, a sokszor ismétlődő poénok, minden ötlet agyon- ismételgetése erősen lerontja az összhatást. Pedig olyan színészek próbálják elfogadtatni ezt a filmet, mint Vittorio Gass man, Bemard Blier és mások. A hét harmadik új filmjéről csak előzetes tájékoztatásként mondjuk el, hogy ugyancsak olasz származású. Peter Del Monte rendezte, a címe pedig Kicsi és Pici, és egy tizenhárom éves, érett kisfiú váratlanul apává lesz benne. A film, ennek a még gyermekapának és kisfiának történetéről szól. (bcnedek) EdeléiTyi pályázat ' Fotópályázatot írt ki az edelényt tanács és az edelé- nyi művelődési központ A közművelődés és a közoktatás. fotón címmel. A pályázat célja: „a fotózás eszközeivel bemutatni a gyermekek és a felnőttek részvételét a közoktatásban és a közművelődés különböző területein.” Pályázni lehet általános iskolás, középiskolás és felnőtt kategóriában. A beküldendő képek legkisebb mérete 18 x 24 cm. A beküldött pályázati anyagból Edelényben és vonzáskörzetében kiállításokat rendeznek, a díjakról és a kiállításra kerülő képekről szakértők döntenek. A pályázati anyagok beküldésének határideje lí)84. október 30. Bővebb felvilágosítást az edelényi művelődési központban nyerhetnek az érdeklődők. Merre tart a gyógypedagógia? Ha este szító premier (?) M a, jüfias T2-én «ét be- mutotót tartanok a miskolci színház művészei Erről tudósított kedden este a televízióban a Stúdió '64 egyik riportja. Megtudtuk, hogy bemutatják Goldoni Két úr szolgája című darabját, s a rendező Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője igen részletesen és jó érvekkel elmagyarázta, miért ezt a darabot választotta, miért tartja ezt szabadtéri előadásra alkalmasnak — mert szabadtéri produkcióról van szó! —, beszélt o commedia dell'arte eszközeinek felhasználási lehetőségeiről stb. Igazán érdekes volt, amiket mondott. S miközben beszélt, meg-meg- szakítoüák előadását és a főpróbáról felvett jelenetrészecskéket vágták be, mintegy illusztrációként, vagy kedvcsinálóként az előadás megtekintésére. A miskolci színház tagjai tehát végre nyári szabadtéri előadást tartanak. Hány éve hiányolta ezt a miskolci közönség?! Hány éve folyt erről disputa hivatalos és kevéssé hivatalos honi körökben?! Igoz, hogy oz előző színházi évad mindössze nyolc hónapig tartott, igaz, hogy egy bérleti bemutató elmaradt, igaz, hogy szokatlanul korán vakációra vonult a színház, de íme, itt a nyári produkció. Az is igaz, hogy a Miskolci nyár '84 rendezvényein nem miskolciak szerepelnek — csak A cigánybáró szereplőgárdájábon jutott három szerep miskolciaknak —, s a Miskolci Nemzeti Színház a miskolci nyári programoktól ál- toláboa megtartó ztotja magát, legfeljebb egy-egy tagja vállal ott Ryen-otyem hok- nifelodotot, de most, mint ország-világ előtt meghirdette a Stúdió '84 adása, a miskolciak premiert tartanak. Persze, azt is megtudhattuk, hol tartják a miskolciok ezt a bemutatót: a Szentendrei Teátrumban. Az a miskolci színházbarát, aki nyáron is látni szeretné ismert színészeinket, elutózhot oda. Alig kétszázhúsz kilométernyire von Mis- kolctól . .. (bm) ■ÄrnFTTSs wtrAw marpgsrfbpm tartatták Kaposvárott országos szakmai konferenciájukat a gyógypedagógusok. Itt szóba került a szakterület legsajátosabb „határterületi” problémája is, mégpedig az, hogy a gyógypedagógiai munka továbbfejlesztésének van egy elengedhetetlen feltétele: további jogszabályokat kell hozni. Ezt a szakma elsősorban a készülő új oktatási törvénytől várja. Szakma, mondjuk, de hát milyen is ez a szakma? Magyarországon a gyógypedagógia tizennégyféle intézménytípusának 595 iskolájában és egyéb intézményében 5980 pedagógus foglalkozik jelenleg a 40 ezer 256 tanulóval. Ezek közül csaknem 38 ezer az értelmi fogyatékos, a többiek testi vagy érzékszervi fogyatékosságban szenvednek. Nagyon nagy szóm ez, hiszen itt minden gyermekért meg kell harcolni, szülőnek, nevelőnek egyaránt. Változást a korhatárokban Vinczéné Bíró Etelka, az Országos Pedagógiai Intézet gyógypedagógiai osztályának vezetője a konferencián a beszédhibák .kijavításával foglalkozó szakemberek (logopédusok! szekcióülését vezette. Mint mondja, az oktatási törvény kitágíthatná a gyógypedagógia érvényességi területét. Az a jogszabály, amely kimondaná, hogy a fogyatékos gyerekek óvodáztatását kiterjesztik, megszabná, az életkort is a 3. életévtől kezdve. A másik, amely megfogalmazná a fogyatékosok oktatásának kiterjesztését a középfokra, s ezzel összefüggésben intézkedne a speciális szakképzési rendszer kialakításáról is, a gyógypedagógiai oktatást egészen a 18. életévig terjesztené ki. Egy harmadik szükséges jogszabály feladata az volna, bogy a gyakorlat követelményeihez igazítsa- az általános iskolából a gyógypedagógiai hálózatba áthelyezés, illetve az onnan visszahelyezés ma érvényes jogelveit. ■ Jelenleg * speciális fcmrledovókba 675 gyermek jár. A tervezett bővítés mérteke 600 gyerek és 40 pedagógus. Az az elképzelés, hogy a megyeszékhelyeken működő úgynevezett foglalkoztató iskolák mindegyikében legyen óvodai tagozat. A bővítés elsősorban a középfokon súlyos értelmi fogyatékosok elhelyezési gondjait oldhatja meg. Fejlesztik ezenkívül a családgondozást is. Ennek keretében — természetesen a legkorábbi felismerési időponttól kezdve — a szakemberek tanáccsal, orvosi ellenőrzéssel, valamint azzal támogatják a szülő, nevelő munkáját, hogy a kicsi érdekében megtanítják az úgy-, nevezett korai fejlesztési programokra. Sikeres beszédjavító kísérletek A gyógypedagógiai iskolás- tatásban említésre méltó egy új intézménytípus — a beszédjavító általános iskola — kísérleti munkája. Nagyszámban járnak a magyar iskolákba is olyan gyermekek, akik részben (vagy teljesen) írás- és olvasásképtelenek. E fogyatékosság olykor még beszédhibával is párosul. Ezt a bajt nem könnyű megkülönböztetni az úgynevezett ál- dyslexiától, amikor egy alapjában véve egészséges gyerek marad el társaitól különböző nevelési hibák miatt. A kísérleti — Meixler Ildikó gyermekpszichológus: irányításával — most arra terjed ki, hogy ezeknek a gyerekeknek speciális tan- terv alapján tanítják a magyar nyelvet és irodalmat, mégpedig az írást és olvasást javító új módszerrel. Az elmúlt tanévben még csak egy előkészítő osztály működött az országban, Kőszegen. „Nem túlzók — jegyezte meg Vinczéné Bíró Etelka — a szeptemberben még néma gyerek februárba« már olvasott.” Ugyancsak értékes fejlesztő munka eredménye, hogy nagycsoporté* óvodások se#? mára kidolgoztak egy megbízható dyslexia-prognoszti- kai tesztet is, amely időben kimutatja a várható beszedés írásfogyatékosságot. A föl - ismerő eljárásra az elmúlt iskolaévben már Budapesten megtanítottak egy pedagóguscsoportot. Ez ugyanis olyan teszt, amelyet tanító, vagy óvónő is alkalmazhat és értelmezhet, s így megkönnyítheti a dyslexia korai fölismerését és gyógyítását. A társadalmi beilleszkedest könnyíti A gyógypedagógia jellege olyan, hogy ott minden gond egyformán éget, s minden kis lépés egyformán üdvös, hiszen nehéz sorsú emberek társadalmi beilleszkedését könnyíti meg. Az a speciális szakiskolai képzés, amelyet a nem súlyos értelmi fogyatékosok, valamint más fogyatékosságoktól sújtott fiatalok számára terveznek, kezdetben néhíány tucat, később már több száz serdülő életében hozhatna kedvező fordulatot, kenyérhez juttatná őkét. Ez a — nevezzük így — könnyített szakmunkásképzés a gyógypedagógiai hálózat keretében folyna. Józan és emberséges tervek ezek. A nevelés-oktatá* e területén ismerünk már arra példát, hogy elszigetelt kísérletek viszonylag gyorsan elterjedtek a gyógypedagógiai gyakorlatban. Például a beszédgyógyítás, a logopédia esete. Egy év alatt a logopédusok 30 ezer gyerekkel tudnak foglalkozni, akiknek kétharmada teljesen kigyógyul beszédhibájából, legalábbis fogyatékossága lényegesen enyhül. Ki tudja, hogy talán az évtized végén nem írhatunk-e majd a beszédjavító általános iskolák hálózatáról le, ahogy ma leírhatjuk: a kezdeti kísérletek nyomán aránylag hamar kiépült a logopédiai kezelés országos hálózata. K. G. Tanítók nyári akadémiáján Központban az esztétikai nevelés Volt nekem egy tanárom, aki azt vallotta — szóval és cselekedettel —, hogy a szünet a tanáré. Így tehát, amint a csengő az óra kezdetét jelentette, már a teremben volt, de úgy osztotta be idejét okításunkra, hogy a kiszóliló csengőszóval el is búcsúzott. i Mostanában nem szólnak az iskolai csengők, szünet van. A nagy nyári szünet, a vakáció Ideje. A diákok, a kisebbek és nagyobbak ezekben a hetekben végképpen mentesek az iskolai kötelezettségektől. Volt tanárom emléke most ázért jutott eszembe, mert Sárospatakon, az iskolavárosban sok-sok pedagógussal épp osztályteremben (legyen: előadóteremben) találkoztam e hét elején. Ez bizony azt sejteti, hogy — ellenben a közhiedelemmel — két tanév 'között a „Nagy Szünetben” sem zárhatják be maguk mögött az oktatásügyi kaput a pedagógusok; a szünet a diáké, a tanítók jó része ez időből is kénytelen vagy képes időt szakítani iskolaügyekre. Mint például azok, akik részesei jelenleg Sárospatakon a TANYA rövidítésű eseménysorozatnak, magyarán: a tanítók nyári akadémiájának. Negyedik alkalommal rendezték meg ezt a nyári ösz- szejövelelt. mégpedig országos hatókörrel; az idei téma; ,.Esztétikai nevelés —as alkotóképesség fejlesztése az alsó tagozaton”. A nyári akadémia fő szervezőjével, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársával — Gosztonyi- Dovala Mártával — két foglalkozás közötti szünetben beszélgettünk. Először is arról, hogy illeszkedik ez a pataki rendezvény a szokásos továbbképzések sorába? — Ez a pataki nyári akadémia sajátos. Van ugyan Baján is hasonló rendezvénysor, de az regionális jelleggel szerveződik. Sárospatakra, immár a negyedik alkalommal az ország egész területéről érkeznek tanítók, óvónők, szakfelügyelők. Jelenleg 18 megyéből és a fővárosból jöttek a résztvevők, s először — Pécsről — öt egyetemista is itt van, KISZ’ ösztöndíjjal. — Mennyiben sajátos még a „TANYA”? — Amikor elkezdtük ezt szervezni, csinálni, az volt az elgondolás, hogy a szokásos és egyszerű továbbképzésnél többet kapjanak a résztvevők, vagyis túl az ismeretszerzésen, és túl az előadások meghallgatásán a íeltöltődés alkalmát teremtsük meg azok számára, akik a tanév során gyerekekkel foglalkoznak. Éppen az általános iskolában, az alsó tagozaton döntő az, hogy a tanító, a pedagógus (még kisebbeknél az óvónő) sajátos élményvilággal rendelkezzen. Nos. mindennapos szavakkal, ez a cél vezérelt bennünket a programok ösz- szeállításakor. Lényeges elem továbbá, hogy az általános továbbképzésekkel szemben, amelyeken napi — praktikus dolgokról van szó — itt, a pataki nyári akadémián a távlatba lehet tekinteni, a jövőt lehet ízlelni; koncepciókat, kísérleteket ismerhetnek meg a jelenlevők, tehát a jövőről van szó! A nyitottságot, a szellemi megújulást, a Jobbításhoz szükséges szemlélet erősítését kívánjuk elérni az egyhetes rendezvénysorozattal. De a rendezvényt ezúttal ne értse a szokásos szóhasználatban, éppen az Idei témában Is a komplexitás, az egy téma nagyon sokoldalú „bejárása” a rendező elv. — Miért éppen e témát — az esztétikai nevelési — választották idei programul? — Nagyon sok vita van arról, hogy mi egyáltalán az esztétikai nevelés. milyen célt szolgál? Különösen az életkori sajátosságokban sűrűsödik ez a probléma, az. hogy a tantárgyi rendszer hogyan tudja szolgálni az esztétikai nevelést? Nos, ezért szerveztük e témában a mostani nyári akadémiát az óvónők és a tanítók számára: nagyon fontos. hogv — éppen ők — megismerjék a koncepciókat, a kísérleteket. mert a pedagógiai gyakorlat megtermékenyítésére van szükség. Itt az esztétikai nevelés minden lényeges eleméről esik majd szó ezekben a napokban, egyaránt lesznek elméleti előadások, konzultációval és gyakorlati összekötéssel. Találkozunk festőművész tanárral és alkotásaival, költővel és előadóművésszel, elmegyünk egynapos kirándulásra a Zemplénbe, aminek során az építészetről és a környezet esztétikájáról meg — Hollóházán például — az alkotások születéséről és a környezeti esztétikáról lehet elméleti és ösz- szehasonlító gyakorlati ismereteket szerezni. És részesei leszünk koncertnek, folklórbemutatónak is. A hangsúly mindig azon van, hogy a résztvevők ne csupán befogadók legyenek, hanem aktí- van bekapcsolódjanak a papíron szavakba foglalt programokba: alkotó részesekként részt venni, ez a mottója ennek a nyári akadémiának. Elmondások szerint máraz érkezés napján, a megnyitó után kellemes hangulat le- remtödfctt. s az első igazi „munkanapon" ez csak tovább fokozódott. Igaz. hogy az első előadás (dr. Poszter György professzor, az ELTE rektorhelyettese az esztétikai nevelés időszerű kérdéseiről) a reggeli órákban szóit roppant fontos kérdésekről: , a „nagy elmélet” és a „szűk gyakorlat” között tamtaniva- lóan megtartott egyensúly- révén. minden résztvevő nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgatta az egész hetet is megalapozó eszmefuttatást. A tanítók nyári akadémiája — melynek a városi tanács és a főiskola dicsérten ;jo gazdája — július 14-éh elvégét. (I. a. jJ
